A zákát (adakozás)

A zakát vagyis a kötelező adakozás az iszlám harmadik pillére. A zakát megadása Allah tetszését és elégedettségét eredményezi, valamint megtisztítja a lelket, a vagyont és a társadalmat.

„Végezzétek el az imádkozást és adjátok meg a zakátot. Ami jót (a földi létben) megelőlegeztek magatoknak, azt megtaláljátok majd Allahnál. Allah szemmel tartja azt, amit cselekszetek.” (Korán 2:110)

Az iszlám törvény szerint minden holdévben egyszer kötelező annak a muszlimnak zakátot fizetnie, aki meghatározott mértékű vagyonnal (niszáb, értékhatár) rendelkezik és egy holdév letelik úgy, hogy a vagyon a tulajdonában van. Ez a vagyon (mely lehet üzleti hasznosításra szánt ingatlan, arany, értékpapírok, sőt élőállat és mezőgazdasági termény is, s amennyiben a felsoroltak értéke, illetve mennyisége elér egy bizonyos szintet7) értékének kb. 2,5 %-a.

A Koránban lévő „zakát”, nem egyszerűen egy adomány, alamizsna, jótékonyság, sem pedig adó, vagy valamiféle „dézsma”, tized. S nem is egyszerűen a jótékonyság megnyilvánulása: a jelentése mindezek összessége, és még ennél is több. Nem egyszerűen egy nyereségből történő néhány százalékos levonás, hanem bőséges jutalom és lelki befektetés. Isten által előírt kötelesség, amit a muszlimok vállalnak a közösség érdekben.

„Vegyél javaikból szadakát, hogy tisztátalanságukat megszüntesd (tutahhirathum) és [a vétkeiktől] megtisztítsd őket (tuzakkihim) azzal.” (Korán 9:103)

Miért fizetünk zakátot?

• kifejezzük odaadásunkat Allahnak, Aki megparancsolta, hogy így tegyünk;
• hálát adjunk ezáltal Allahnak, Aki bőségesen gondoskodott rólunk;
• enyhíti a szűkölködők szenvedését;
• segít kigyógyítani magunkat az önzésből és a kapzsiságból;
• úrrá tesz ez bennünket a vagyonunk felett, s így nem leszünk annak szolgái;
• vagyonunkon Allah áldása legyen;
• távoltartsuk szűkölködő társainkat az irigységtől és a gyűlölettől.


Gyakorlati példa:

Korunkban a papírpénz az arany- és az ezüstpénz helyébe lépett, és természetes, hogy erre is kötelező a zakát, s az arannyal és az ezüsttel mérődik össze. Tehát ha szeretnék tudni, mennyi pénz után kell zakátot fizetni, akkor a kifizetés pillanatában tudni kell az arany vagy az ezüst értékhatárának8 (niszábjának) árát9, és ezután kell kifizetni a pénz 2,5%-át. Például, ha 2005. december 1.-én egy gramm arany ára 1200 forint volt, akkor az arany értékhatárának ára 2005. december 1.-én (85×1200) 102 000 forint, zakátja pedig (102 000×0,025) 2550 forint volt. Tehát az, akinek a tulajdonában pl. 236 000 forint van (s eltelt már egy holdév), köteles 5900 forintot zakátként fizetni.

Fontos emlékeztetni arra, hogy a zakát csak arra a pénzösszegre kötelező, amely elérte a niszábot és eltelt felette egy év azután, hogy elérte a niszábot. Ha közben a tulajdonában lévő pénz összege tovább nőtt, akkor is csak arra az összegre kötelező a zakát, amely felett az egy év eltelt, kivéve akkor, ha a többlet az eredeti pénz nyeresége. Ilyenkor az egész összegre zakátot kell fizetni. Például, ha valakinek félmillió forintja volt az év elején és az év végére 750 000 forintja lett, akkor csak a félmillióra kell zakátot fizetnie, kivéve akkor, ha a többlet (a 250 000) az eredeti összeg nyeresége. Ilyenkor az egész összegre, a 750 000 forintra, zakátot kell fizetni.

Megjegyzés: Ha valaki olyan vagyont örökölt, vagy kapott ajándékba, amely eléri a niszábot, akkor erre nézve nincs zakát, csak az egy év eltelte után.

Kinek adható a zakát?

Allah azt mondta: „az adományok a szegényeké, a szűkölködőké, azoké, akik dolgoznak vele, azoké, akik szíve ráhangoltatott (az iszlámra) és a rabszolgákra (azok felszabadítására), az adósoké, Allah útjára (költhető) és az átutazóké, Allahtól előírásként, Allah mindent Tudó és Bölcs.” (Korán 9:60).

Ennek segítségével egyrészt a jogosultak is emberi életet élhetnek, nem kell megaláztatásokat és lenézést elszenvedniük mástól, másrészt pedig elzárta az utat azok előtt, akik mohóságuk folytán jogtalanul akarnak elvenni a zakátból.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne segíthetnék bárkin, akin akarunk, de ez nem tartozik a zakát körébe. Önkéntes adományt bármikor adhatunk, bármilyen jó ügy érdekében.


7. A különböző vagyonnak az értékhatárát illetően ld. „az iszlám öt pillére” című könyvet, vagy egy nagy tudású muszlim vallástudóstól, vagy tekintélyes iszlám szervezettől kérj felvilágosítást.
8. Az aranynak az az értékhatára, amely után zakátot kell fizetni 85 gramm, az ezüsté pedig 590 gramm.
9. Az arany és az ezüst napi árfolyamát, az árutőzsdék jegyzési árfolyamai között (prompt piac) könnyen meg lehet találni az interneten vagy a gazdasági napilapokban.