Allah azt mondta: „És Allah nevét említsék ismert napokon azon jószágok felett, amelyekkel ellátta őket” (Korán 22:28). A tudósok többsége azt tartja, hogy az ismert napok a Dzul-Hiddzsah tíz napja, közöttük van Ibn Omar és Ibn Abbász. Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nincsenek olyan napok, amelyekben a jócselekedet kedvesebb lenne Allah előtt, mint ezek a napok” – vagyis a tíz nap. Azt mondták: Ó Allah küldötte, még az Allah útján végzett erőfeszítés se? Azt felelte: Még az Allah útján végzett erőfeszítés se, kivéve, ha egy férfi felkerekedett életét és vagyonát [felajánlva Allahnak], majd semmije se maradt ezekből” ” (al-Bukhari)
A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a cselekedetek jelentősebbek, és kedvesebbek Allahnál eme tíz napnál, ezért mondjatok gyakran „Lá iláha ill Allah”-ot, „Allah Akbar”-t és „Al-hamdu lillah”-t” (Ahmad).
A legjobb nap a tíz napból Arafah napja (Dzul-hiddzsah 9-e). A magasságos Allah azt mondta: „A mai napon tökéletesítettem nektek vallásotokat, és tettem teljessé kegyemet irántatok, és elégedtem meg az iszlámmal számotokra vallásként”. (Korán 5: 3). A Korán értelmezők szerint ez az ája Arafa napjával kapcsolatban került kinyilatkoztatásra. 

A tíz napban végzendő cselekedetek fajtái:

Az első:

A zarándoklat és Umra teljesítése, ami a legjobb cselekedet. Érdemére számos hadísz rámutat, például Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) következő mondása: „Az umra elvégzése egy másik után kiengesztelés arra nézve, ami a kettő között történt, és az elfogadott zarándoklatnak nincs más jutalma, csakis a Paradicsom” (Muszlim).
Áisa, Mohamed próféta felesége egy alkalommal megkérdezte: „Ó Allah küldötte, mi úgy látjuk, hogy legjobb tett a dzsihád, vajon ne végezzünk mi (nők) is dzsihádot?” A Próféta így felelt: „A legjobb dzsihád a zarándoklat.” (al-Bukhári).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki teljesíti a zarándoklatot, kerülve a házaséletet és az erkölcstelenséget, úgy tér vissza a zarándoklatból, mint aki ma született”. (al-Bukhári). 

A második:
A böjt ezeken a napokon – főként Arafa napján - hiszen a böjt a legjobb cselekedetek közé tartozik, amelyet Allah sajátmagának választott, amint erről a szent hadísz is beszámol: „A Hatalmas és Fenséges Allah azt mondta: Ádám gyermekének minden tette őt illeti, a jótettéért tízszeres, sőt akár még hétszázszoros is lesz a jutalma, kivéve a böjtöt, ugyanis az Engem illet, és Én jutalmazok érte. Otthagyja a vágyát és az ételét Énértem”
Allah küldötte azt is mondta: „Nincs olyan szolga, aki ha Allahért egy napot böjtölt, akkor Allah ne távolítaná ezért a napért az arcát a Pokol tűzétől hetven ősz [járásnyi távolságra]”. (al-Bukhári és Muszlim).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan” (Muszlim) 

A harmadik:
Tekbír-t, vagyis „Allahu Akbar”-t mondani, és Allahot említeni ezeken a napokon. Allah azt mondta: „És Allah nevét említsék ismert napokon”, ezért a tudósok kedvelik a gyakori istenemlegetést. Allah küldötte azt mondta: mondjatok gyakran „Lá iláha ill Allah”-ot, „Allah Akbar”-t és „Al-hamdu lillah”-t” (Ahmad) 

A negyedik:
A bűnbánat, és az engedetleségek és minden bűn elhagyása, azért hogy a cselekedeteket megbocsátás és könyörület követhesse, hiszen az engedetlenség az eltávolítás és a kirekesztés oka, az engedelmesség pedig a közelkerülés és a szeretet oka. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Allah féltékeny, és az Ő féltékenysége [okozója] az, amikor az ember olyat tesz, amelyet Allah tilalmassá tett számára” (al-Bukhári és Muszlim). 

Az ötödik:
Az önkéntes cselekedetek gyakori végzése, mint a szorgalmi imádkozás, böjt, adakozás, Korán-olvasás, a helyénvalóra ösztönzés, és az elvetendőtől  való óvaintés, és egyéb olyan cselekedetek, amelyeknek a jutalma ezen napok alatt megsokszorozódik. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta Urától idézve: „És nem közeledik Hozzám egy szolgám sem számomra kedvesebb dologgal, mint az, amit előírtam neki. És a szolgám addig-addig közeledik Hozzám az önkéntes cselekedetekkel, amíg megszeretem” (al-Bukhári) 

A hatodik:
Az áldozati állatok levágása: a Levágás napján (Jaum an-Nahr - vagyis Dzul-Hiddzsa 10. napján), az ünnepi imádkozást követően, illetve a három Tasrík napon (11-13-ig). Ibráhím (Allah dicsérje és üdvözítse) hagyománya, akinek Allah nagy jószággal váltotta ki gyermekének a feláldozását. Fennmaradt a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse), hogy két kost áldozott saját kezével, Allah nevét említve, és Tekbírt mondva.[Az áldozati állatok azok a jószágok, amelyeket a muszlimok Allahhoz való közelebb kerülésük reményében vágnak le, és amelyek nagytestű jószágok: tevék, szarvasmarhák és juhok] 

A hetedik:
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha látjátok Dzu-l-Hiddzsa növekvő holdsarlóját, és egyikőtök áldozni akar, akkor ne vágjon a hajából, se a körméből” (Muszlim). Ez a tiltás nem terjed ki - a hadísz szavait szó szerint véve – a feleségre és a gyermekre, kivéve, ha saját maguk részéről történik a vágás. A hajat azonban szabad megmosni, és megdörzsölni is, mégha ezzel néhány hajszálat el is távolítunk. 

A nyolcadik:
Az ünnepi imádkozás elvégzése a muszlimok részéről, azon a településen, ahol megtartják, és részt venni a szónoklaton is, hogy hasznát vegyék. A muszlimnak tudnia kell, miért tartunk az iszlámban ünnepet, és azt hogy ez a nap a köszönet, és a jócselekedet napja, nem szabad a rossztettek és a kérkedés napjává tenni, és az engedetlenség időszakává tenni, nehogy a tíz nap alatt végzett jócselekedetek semmissé váljanak. 

Kilencedik:
Minden muszlimnak ki kellene használnia ezeket a napokat az Allahnak való engedelmességre, az istenemlegetésre, a hálaadásra, a kötelező cselekedetek elvégzésére, a tilalmak elkerülésére, és az említett időszak kihasználására, hogy elnyerjék Allah megelégedését. 

Sheikh Ahmad al-Khadhmi
(fordította: Abdul-Fattah Munif, MME)