A mekkai zarándoklat

A mekkai zarándoklat tulajdonképpen a Kábához és a hozzá közel eső helységekhez történő ellátogatásból álló hosszú imádság. A mekkai zarándoklat az iszlám ötödik pillére, amelyet minden felelős korban (pubertás utáni kor) lévő muszlim férfinak és nőnek csupán egyszer kötelező megtennie életében, de csak akkor, ha mentálisan, anyagilag (tehetős) és fizikailag (elég jó egészségnek örvend) képes rá. Az anyagi tehetősség itt azt jelenti, hogy van elég pénze saját és hozzátartozói szükségleteinek kielégítésére, adósságainak kifizetésére, amennyiben azok visszafizetési határideje a mekkai zarándoklat ideje előtt lejárna. Ez azt is magában foglalja, hogy kölcsönből például nem lehet zarándoklatra menni, és hogy az indulás ideje előtt lejáró tartozásokat a zarándoklat előtt fontos visszafizetni. A zarándoklat jelentősége és fontossága tehát nem kétséges, de csak azokra vonatkozik, akik képesek annak eleget tenni.10

Miért végezzük el a mekkai zarándoklatot?

A mekkai zarándoklat elvégzése lelki gazdagságot és erkölcsi felemelkedést eredményező folyamat, az áhítat és a fegyelem felső foka. A haddzs elvégzésének nagyon sok célja és tanulsága van, többek között:

- A zarándoklat elvégzése engedelmes válasz Allah parancsaira.
- A Kába az első ház, amely Isten imádásáért emeltetett az emberek számára. Ez a ház nem más, mint az egyistenhit erődítménye, amely felé fordulva minden muszlim naponta ötször imádkozik.
- Ez a hit legnagyobb találkozója, ahol a muszlimok együtt vannak, megismerik egymást, közös gondjaikat megbeszélik és segítik egymást. Ez egyben a legnagyobb békekonferencia, amit az emberiség történelmében ismerünk. A haddzs folyamán a béke a legfontosabb téma; béke Istennel, az ember lelkével, béke egymással, béke az állatokkal, és a növényekkel is. Bárkivel, bármilyen teremtménnyel megbontani ezt a békét szigorúan tilos.
- Ez egy megemlékezés az Ábrahám és Izmael (béke legyen velük) által végzett istenszolgálatra, akik elsőként zarándokoltak Isten első házához a földön, hiszen ők ketten építették meg ezt.
- Továbbá azokon a helyeken Ábrahám (béke legyen vele) – Allah parancsának engedelmeskedve – kész volt feláldozni egyetlen fiát, Izmaelt (béke legyen vele), de Allah áldozattal (kossal) váltotta meg őt.
- A zarándok megismerheti azokat a helyeket, ahol Mohamed Próféta (béke legyen vele) született, nevelkedett, megkapta az isteni kinyilatkoztatást, szenvedett és küzdött Allah üzenetének átadásáért. Így a zarándok inspirációra és erősebb hitre tesz szert.
- A zarándoklat az iszlám egyetemességének, a muszlimok testvériségének, egyenlőségének szép megnyilvánulása. Mindenféle életkörülményű, különböző társadalmi helyzetű muszlimok a föld minden pontjáról Mekkába mennek, válaszul Isten hívására. Mindannyian ugyanazt az egyszerű öltözéket viselik, ugyanazokat a szabályokat tartják be, ugyanazokat a könyörgéseket mondják ugyanúgy, ugyanakkor, ugyanazért. Nincs királyság, csak Isten iránti hűség. Nincs arisztokrácia, csak alázat és áhítat.
- A zarándok gyakorolja a türelmet, az áldozatot, a kitartást, az egyszerűséget és más szellemi képességeket.
- Megerősíti a muszlimok Isten iránti elkötelezettségét és megerősíti azt a készséget, hogy elhagyják anyagi érdekeiket Isten kedvéért.
- Emlékeztető a majdani nagy gyülekezésre az Ítélet Napján, amikor az emberek egyformán fognak Isten előtt állni, várva végzetükre, és ahol nem lesz felsőbbrendű faj vagy nép.
- Akik elvégezték a zarándoklatot, azok bűneiktől megtisztulva térnek haza, így életüket egy tiszta lappal folytathatják tovább, remélve, hogy egészen életük végéig tiszták maradnak a bűnöktől, és így talán azok közé fognak – fogunk – tartozni a túlvilágon, akiktől Isten elfogadja az istenszolgálatokat és bőségesen megjutalmaz.

Azt is feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a határtalan áhítat egyedül Allahnak szól. A muszlimok Istent dicsérni mennek Mekkába azért, hogy hálát adjanak Neki kegyelméért és kegyeiért, s nem pedig azért, hogy egy követ csókoljanak meg, vagy hogy egy embert, vagy valamiféle sémi-istenséget imádjanak.

Hogyan kell elvégezni a mekkai zarándoklatot?

A zarándoklat szabályainak részletes leírása túl hosszú lenne, ezért ezt nem itt tárgyaljuk. Ennek ellenére, annyit el kell mondani, hogy a zarándoklat minden mozzanatára rendelkezésre állnak információk, útmutatások, amelyek minden helyzetben helyes instrukciókkal látják el a zarándokot. A zarándoklat minden mozzanatát Dzul-hidzsa (a holdév utolsó hónapja) első felében lehet teljesíteni.

- Miután a zarándok elindult otthonról és elért egy Mekkától bizonyos távolságra lévő helységet (mikat), felveszi zarándokruháját. Ez a férfiak esetében két varratlan, szegetlen anyag, amelyet ihrámnak hívunk. Az egyiket a derekuk köré csavarják, a másikat a hátukra terítik. Ezen a két anyagon kívül nincs rajtuk semmi. A nők számára nincs külön ihrám öltözék. Nekik elég az iszlám tanításának megfelelő öltözéket viselniük, amely arcuk és kezük kivételével egész testüket eltakarja. A zarándoklat egy jó részét ebben a ruhában kell elvégezniük, és viselése alatt külön viselkedési szabályokat kell betartaniuk (pl. kerülni kell a köröm- és hajnyírást, illatszerek használatát, a házaséletet).
- Dzul Hiddzsa 9. napján (Arafa napja) van a zarándoklat pillére és egyben legfontosabb sarokköve, amelyet évente több, mint kétmillió zarándok együtt teljesít. Itt őszinte és alázatos fohászkodással, Korán-olvasással és Isten állandó emlegetésével töltik a délutánt.
- Napnyugta után a zarándokok tovább indulnak Muszdalifába, hogy ott töltsék az éjszakát. Másnap, Dzul-hiddzsa 10-én, hajnal hasadtakor elvégezik a hajnali imát, majd a reggeli világosság kiteljesedéséig Istent dicsőítik, és Hozzá fohászkodnak.
- A reggeli világosság kiteljesedése után, de még napkelte előtt Minába mennek, ahol a Dzsemretul akaba oszlopát Isten dicsőítése közben hét kaviccsal dobálják meg. Minden dobás előtt Allahu akbar-t (Isten a Leghatalmasabb) mondanak. Ez után levágják áldozati állataikat, amit a szegények között osztanak szét, de természetesen ők maguk is ehetnek belőle. Végül pedig levágják hajukat (a nők egy ujjnyit vágnak belőle, míg a férfiak az egészet is leborotválhatják), ezután vehetik csak le az ihrám ruhát, és a házaséletet kivéve gyakorolhatják mindennapi életüket. Majd a Kába körül hétszer elvégezik a körbejárást (Tawáful-Ifádah), a Szafa és Marwa hegyek közötti futást (száj). Ennek teljesítése után az ihrám állapot utolsó korlátja, a házasélet tilalma is feloldódik.
- A mekkai feladatok teljesítése után Minába térnek vissza a zarándokok, ahol (az iszlám holdnaptár szerinti Dzul-hiddzsa 10, 11, 12, 13-án) az éjszakát töltik. Ezeken a napokon Isten dicsőítésének kíséretében mindhárom oszlopot (dzsemrat) mindennap hét kővel megkövezik.
- Végül visszamennek Mekkába a Kábához, és elvégzik a Tawáful-Wadaát, vagyis a búcsú körbejárást. Ezzel véget ér a zarándoklat és a zarándokok szép lassan haza indulnak annak reményében, hogy Allah elfogadta tőlük igyekezetüket.
- A zarándoklat eseményeinek befejezése után meg lehet látogatni a Próféta (béke legyen vele) mecsetét Medinában, amely nem feltétele, nem pillére, nem kötelezettsége a zarándoklatnak, de ennek meglátogatása ajánlott cselekedet. A Próféta mecsetébe látogatók számára jó, ha meglátogatják a Küldött (béke legyen vele) és két társa, Abu Bakr és Omár (Allah legyen velük elégedett) sírját. Üdvözöljék őket tisztelettel, és fohászkodjanak értük.

10. Mivel az út költséges és nehéz, illetve csak egyszer kötelező megtenni, így a legtöbb muszlim csak egyszer (sokan még egyszer sem) teljesíti.