A tanúságtétel jelentése

1- Annak a tanúsítása, vagyis a tanúságtétel a szívben lévő kimondását és megvallását jelenti. Ezért a „tanúsítom” szó azt jelenti, hogy a szívemben hiszem, a nyelvemmel kimondom és kijelentem.

2- Lá iláha illa Allah (Nincs más [imádatot megérdemlő] isten 1, csak Allah 2): Egy tagadást és egy tulajdonítást tartalmaz. Azt jelenti, hogy Allahon kívül mindentől meg kell tagadni az imádatra 3 méltóságot, és csak egyedül Allahnak kell tulajdonítani azt.
a. Lá iláha: nincs más imádatot megérdemlő isten. Ezzel mindent meg kell tagadni, el kell utasítani, amit Allahon kívül imádnak.
b. Illa Allah: kivéve Allahot. Így egyedül Allahot tartani jogosnak az imádat mindenfajtájára.

Allah azt mondta: „És elküldtünk hajdan minden közösséghez egy küldöttet, hogy [hirdesse]: Szolgáljátok Allahot és kerüljétek el at-Tágútot! 4” (Korán 16: 36).
Tehát Allah az egyetlen igaz Isten, Rajta kívül senki sem érdemli meg az imádatot; nincs Neki társa se az imádatban, sem pedig a királyságában.

A Magasztos Allah azt mondta: „Ez azért [van így], mivel Allah az Igazság, és mivel az, amihez Ő helyette fohászkodnak, az a hamisság és mivel Allah a Magasztos és a Nagy.” (Korán 22: 62).

Bizony Allah az Igazág és az, aki elismeri, hogy egyedül Őt illeti meg az imádat és Rajta kívül senki sem érdemel semmit az imádatból, valójában elismeri, hogy Allah a teremtmények Ura és Övé a legszebb nevek és a legteljesebb tulajdonságok. Tehát a tanúságtétel első része az egyistenhit minden fajtáját tartalmazza.
Az az ember, aki hisz Allahban, egyedül Őt imádja, csak Őt szereti, Tőle fél, Benne reménykedik, Neki fohászkodik, Neki engedelmeskedik, Előtte alázkodik meg, Rá esküszik és olyan életet próbál élni, ami Neki tetszik. Összességében őszinte hittel, hűségesen egyedül Allahot imádja, az Ő tetszését keresi minden fajta imádatban akár nyíltan akár titokban úgy, hogy abban ne legyen semmi olyan, ami Allahon kívül máshoz irányulna. Így az ember nem fordul máshoz Allahon kí-vül, csak Allahnak való engedelmesség mellett kötelezi el magát, és csak Allahot teszi döntőbíróvá. A törvényét, az értékrendszerét, az erkölcsét csak Allahtól veszi.

3- Mohammadun raszulu-llah (és annak [a tanúsítása], hogy Mohamed Allah küldötte): Hiszek abban, hogy Mohamed Allah küldötte, engedelmeskedek neki abban, amit parancsolt, hiszek neki abban, amit hírül adott, elkerülöm azt, amit megtiltott és csak úgy imádom Allahot, ahogyan ő írta elő.

A tanúságtétel első részének tárgyalásánál arra jutottunk, hogy Allah az, aki megérdemli az imádat minden fajtáját. A tanúságtétel második része meghatározza azt az utat, amelyet követni kell az imádat gyakorlásánál.
Hinni kell abban, Allah az egész emberiségnek, minden nemzetnek küldte Mohamed Prófétát, és azt parancsolta, hogy minden ember és dzsinn kövesse őt és engedelmeskedjen neki. Küldetése mindörökké érvényes:

„Mondd: Ti emberek! Én Allah Küldötte vagyok hozzátok.” (7: 158).

Hinni kell abban, hogy Mohamed Próféta után nincs prófétaság. Aki Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) után a prófétaságot állítja magáról az hazug. Allah azt mondja:

„Mohamed egyetlen férfinak sem apja közületek, hanem Allah küldötte és a próféták pecsétje!” (Korán 33: 40).

Tudni kell, hogy a Prófétának (Allah áldása és békéje legyen vele) való engedelmesség, Allahnak való engedelmességet jelent. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta:

„Aki engedelmeskedik nekem, engedelmeskedik Allahnak. Aki nem engedelmeskedik nekem, nem engedelmeskedik Allahnak.” (al-Bukhári, Muszlim).

Allah csak akkor szólította magához, miután teljessé tette a kinyilatkoztatást, és nem feledkezett meg semmiről, amire szükségünk lenne a vallás terén. Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) pedig teljesen átadta az embereknek a kinyilatkoztatást, amit Allahtól kapott. Allah azt mondja:

„Ezen a napon teljessé tettem a vallásotokat…” (Korán 5: 3).
Ezért is veszélyes az új dolgok (a bid’áh) bevezetése a vallásban, mert a bid’áh elismerése azt jelenti, hogy a vallásnak szüksége van rá, Allah hiányosan küldte le azt, vagy a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) nem teljesen adta át Allah üzenetét.

A tanúságtételnek e része számos dolgot von maga után, ezek közül a legfontosabbak következők:

- Igaznak tartani mindazt, amiről a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) tudósított, legyen akár szó a múlt vagy a jövő dolgairól. Allah azt mondja róla:

„És ő nem kénye-kedve szerint beszél. Nem más az, mint sugalmazott sugallat.” (Korán 53: 3-4).

- Engedelmeskedni neki abban, amit parancsolt. Allah azt mondta:

„És nem lehet hívő férfinak és hívő nőnek választása valamely dolgukban, ha Allah és a küldötte döntött abban. Aki nem engedelmeskedik Allahnak és a küldöttének, az nyilvánvaló tévelygéssel tévelyeg.”(Korán 33: 36).

Döntéseit el kell fogadni. Allah azt mondta:

„De nem, az Uradra! Mindaddig nem lesznek hívők, ameddig nem tesznek téged döntőbírának abban, ami vita tárgyát alkotja közöttük, nem éreznek feszélyezettséget a lelkükben amiatt, amit döntöttél, s teljes alázattal alá nem vetik magukat [annak].” (Korán 4: 65).

Tehát minden vitás helyzetben vissza kell térni Allah könyvéhez és a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) tanításaihoz. Allah azt mondja:

„És ha valamiben összekülönböztök, azt Allahhoz és a Küldötthöz vigyétek vissza, ha hisztek Allahban és a Végső Napban. Ez jobb és illendőbb értelmezés.” (Korán 4: 59).

- Elkerülni mindazt, amit megtiltott. Allah azt mondta:

„…amit a Küldött ad nektek, vegyétek el! És amit megtilt, attól tartózkodjatok!” (Korán 59: 7).

Nem szabad elutasítani Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) parancsát azzal a kifogással, hogy az nem szerepel a Koránban, és csak aszerint kell cselekedni, ami a Koránban van, és nem kell foglalkozni azzal, ami nincs benne. Hiszen a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) ettől óvott minket, amikor azt mondta: „Nem szeretnék senkit közületek úgy találni, hogy heverőjén hátradől, és amikor egy parancsom vagy tiltásom eljut hozzá, azt mondja: ’Nem tudom. Amit Allah könyvében találunk, azt követjük 5.’” (Abú Dáúd, at-Tirmidi, ibn Mádzsa, Ahmed; hiteles).

- Csak olyan módon imádni Allahot, ahogyan a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) tette vagy írta elő. Allah azt mondja:

„Mondd: Ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek engem! Akkor Allah [is] szeretni fog benneteket és megbocsátja bűneiteket.” (Korán 3: 31).

Nem szabad olyan újítást bevezetni a vallásban, ami nem szerepel a kinyilatkoztatásban (a Koránban és a Szunnában). Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta: „Aki olyan dolgot tesz, ami nem tartozik a mi ügyünkbe, az elutasítandó.” (Muszlim).

- Senkinek a mondása sem helyezhető előbbre Allah és Küldöttének mondásánál. Allah azt mondta:

„Ti hívők! Ne helyezzétek [magatokat] előtérbe Allah és a küldötte előtt! És féljétek Allahot! Ő [mindent] hall és tud.” (Korán 49: 1).

- Hinni kell abban, hogy Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) semmilyen isteni tulajdonsággal nem rendelkezik, hanem ő Allah küldötte és szolgája. Nem szabad hozzá fohászkodni, vagy – halála után – segítségért hozzá fordulni. Allah azt mondta:

„Mondd: Én nem tudok sem kárt okozni, sem utat mutatni nektek. Mondd: Senki nem fog megvédelmezni engem Allahhal szemben s nem találok majd Rajta kívül menedéket.” (Korán 72: 21-22).

- Szeretjük őt azért, mert ő Allah küldötte a teremtményekhez. Jobban szeretjük őt, mint a szüleinket, gyermekeinket vagy saját magunkat és szeretjük azt, amit hozott. Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta: „Addig egyikőtök sem lesz hívő, míg kedvesebb nem leszek számára még a szülőjénél, a gyermekénél és az összes embernél.” (al-Bukhári és Muszlim).

Tiszteljük, becsüljük és nagyra értékeljük őt, de mindezt a megfelelő módon, anélkül, hogy megrövidítenénk, vagy éppen ellenkezőleg, túlzásba vinnénk személye iránti rajongásunkat. Életében tisztelték tanításait (Szunnáját) és személyét. Halála után tisztelendő a Szunnájáról szóló hiteles híradás.

- Hasonlóképpen cselekedni, mint ahogyan Ő tette. Allah azt mondja:

„Mondd: Ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek engem! Akkor Allah [is] szeretni fog benneteket és megbocsátja bűneiteket. Allah megbocsátó és könyörületes.” (Korán 3: 31).

Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta: „Az egész ummám (közösségem) be fog jutni a Paradicsomba, kivéve, aki nem akar.”- erre a társai megkérdezték: ’Ki nem akarna?’- a válasz ez volt: „Aki engedelmeskedik nekem, az bejut a Paradicsomba. Aki nem engedelmeskedik nekem, az nem akarja (hogy a Paradicsomba jusson).” (al-Bukhári)

- Védeni, támogatni és segíteni a Prófétát (Allah áldása és békéje legyen vele). Életében megvédeni őt, halála után megvédeni az ő törvénykezését és útmutatását. Minden mindenki képességeinek és a helyzetnek megfelelően így kell, hogy cselekedjen. Allah azt mondja:

„Akik tehát hisznek benne, támogatják és segítik őt, és követik a fényt, ami leküldetett vele - azok boldogulnak.” (Korán 7: 157).

Fontos megjegyzés:
Annak ellenére, hogy két dologról tesszünk tanúságot, ez egy oszlopnak számít, mivel egyrészt a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) a Magasztos Allah küldötte, mindannak a továbbadója, ami Allahtól származik, beleértve e vallás alapjait és pilléreit. Másrészt a tanúságtétel (két részével) az alapja a cselekedetek elfogadásának és érvényességének, hiszen nem érvényes egy cselekedet és nem fogadtatik el, csak akkor, ha Allahért tesszük 6, és úgy tesszük, ahogy a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) tanította 7.

1 Isten a nyelvben azt jelenti, hogy valaki, akit imádnak. Sok ember Allahon kívül mást imád és Allah is isteneknek nevezte ezeket „És miután eljött a te Urad parancsa, nem használtak nekik semmit az ő isteneik, akikhez Allah helyett fohászkodtak.” (Korán 11: 101), és azt mondta: „Vagy vannak nékik isteneik, akik megvédik őket helyettünk? Saját magukat sem képesek megsegíteni és nem lelnek segítőtársra ellenünkben.” (Korán 21: 43). De ezek nem igaz istenek, hanem hamisak és nem érdemlik meg az imádatot. „Őhelyette puszta neveket szolgáltok, amelyekkel ti és atyáitok [hamis isteneiket] elneveztétek, amire nézve Allah semmiféle bizonyítékot nem küldött le.” (Korán 12: 40).
2 Allah: a Magasztos tulajdonneve, az Ő nevei közül a leghatalmasabbak egyike. A szó származása az Al-ILÁH (Az Isten) összeolvadásából vezethető le. A legrégebbi sémi írásokban az Istent az IL vagy ÉL szó jelentette. Héber nyelven a Teremtőt Eloah-nak (tbsz. Elohim) nevezik, míg Jézus nyelvén az Alaha szó jelentette Istent.
3 Az imádatot pedig a nyelvben a teljes szeretettel, a teljes alázattal lehet meghatározni.
4 At-Tágút: bármi, amit Allahon kívül imádnak. Ezek a hamis istenségek, amelyek lehetnek sátánok, dzsinnek, bálványok, kövek, sírok, angyalok, a nap, csillagok, emberek (pl. szentek, uralkodók), Allah küldöttei (pl. Jézus), akiket jogtalanul imádnak és követnek (megszegve ezzel Allah parancsát).
5 A figyelmeztetés ellenére sajnos kialakult olyan csoport – Koránitáknak nevezték magukat –, akik azt állították, hogy csak az a kötelező, ami a Koránban van, ami a Szunnában van az nem. Bizony hazudnak, hiszen ha tényleg Korániták lettek volna, akkor engedelmeskedtek volna a Koránnak, ami megparancsolja a Szunna követését.
6 Ez a feltétel annak a tanúsításával, hogy nincs imádatot megérdemlő isten csak Allah, valósul meg.
7 Ez a feltétel annak a tanúsításával, hogy Mohamed Allah küldötte, valósul meg.