iszlam.com

Assalamu alaykum!

Válasz Ibrahim testvérünk "Hol éljen egy magyar muszlim?" című írására.

Ez egy nagyon érdekes és összetett kérdés, ami engem is foglalkoztat már egy ideje.

Feltételezem, hogy velem együtt a magyar muszlimok közül sokan átélik azokat az érzéseket, amelyeket Ibrahim testvérünk is megfogalmazott. Talán olyanok is vannak, akik -mint én is- nem tudtak önmaguk számára olyan megnyugtató konklúzióra jutni, mint ő.

Egyáltalán nem akarok Ibrahim testvérünknek ellentmondani, csupán szeretném egy kicsit más megvilágításba helyezni ezt a kérdést.

Egyes vallástudósok azon a véleményen vannak, hogy a muszlimoknak semmi keresnivalójuk a hitetlenek földjén, kivéve, ha Allah útján érkeztek oda, azaz céljuk a da’wa. Szerintük a muszlim ummának egy tömbben kell élnie, és minden muszlimnak kötelessége muszlim földre költözni. Ezt a véleményüket a következőkre alapozzák:

1. Kegyes Korán 4. szúra „97 Valóban! Azoknak, akiket elragadnak az angyalok, miközben önmaguk ellen vétkeznek (mivel a hitetlenek között maradtak annak ellenére, hogy a kivándorlás kötelező volt számukra), az angyalok azt mondják: Miféle állapotban voltatok? Azt felelik: Gyengék és elnyomottak voltunk a földön. Az angyalok azt mondják: Nem volt Allah földje elég tágas ahhoz, hogy kivándoroljatok ? Az ilyen férfiak a pokolban találják meg lakhelyüket. Mennyre gonosz úti cél! 98 Kivéve a gyengéket a férfiak, a nők, és a gyermekek között, akiknek nem áll módjában egy tervet kigondolni, és az sem áll módjukban, hogy irányítsák útjaikat. 99 Számukra van remény arra, hogy Allah megbocsát nekik, és Allah felettébb elnéző és megbocsátó. 100 Aki kivándorol házából Allah ügyében, az a földön sok lakóhelyet és bőséges megélhetést fog találni. És bárki, aki elhagyja házát kivándorolóként Allah és az Ő Küldötte felé, és a halál leteríti őt, annak jutalmazása Allahra nehezedik. És Allah felettébb megbocsátó és a legkönyörületes ebb.”

2. A Próféta -Allah áldása és békéje legyen rajta- Tirmidhi által közölt két mondása: a. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen rajta) mondta: „Nem vagyok felelős bármely muszlimért, aki a társítók között marad” Azt kérdezték: „Miért, Allah Apostola?” Azt mondta: „Az ő tüzeik nem lesznek láthatóak egymásnak” b. Ő (Allah áldása és békéje legyen rajta) mondta: „Akárki, aki a társítókhoz csatlakozik és velük él, az olyan, mint ők”

Az éremnek a másik oldalán is természetesen sok érv sorakozik fel. Én most a következőt emelném ki: Alhamdulillah, ma már sok nyugati országban nagy és erős muszlim közösség létezik, számos mecsettel, saját óvodákkal, iskolákkal (egészen a felsőoktatás szintjéig), hálál ételeket előállító és árusító cégek egész láncolatával, saját rádió és televízió csatornákkal, néha önkormányzati és/vagy parlamenti képviselettel. Ezek a közösségek természetesen nem jöhettek volna létre, ha nem érkeznek az adott országokba (városokba) muszlim emigránsok, illetve, ha azok, akik az „őslakosok” közül visszatértek az Iszlámhoz, azonnal átköltöztek volna valamelyik iszlám országba.

Kíváncsian várom véleményeteket.

Ma\' salam

Abd Ul Wadood Al Kareem

Salam,

nem állítottam, hogy a vallástudósok véleménye egyöntetű. Ezért is írtam, hogy \"Egyes vallástudósok azon a véleményen vannak...\"

Szalám alaykum wa Rahmatullah mindenkinek!

Nagyon jó és tanulságos Ibrahim cikke, valóban komolyan megfontolandó kérdéssel. Sőt, talán lehet azt állítani, hogy minden bizonnyal nincs olyan magyar muszlim, akinek ez ne okozott volna legalább egy időre némi fejtörést. Nyilvánvaló, hogy új, még tapasztalatlan muszlimként az ember hajlamos idealizáltan látni a muszlimok lakta világot (különösen úgy, ha addig még soha nem járt ilyen országokban), és az Iszlám itteni gyakorlását érintő lelki és/vagy a körülményekből adódó egyéb nehézségek felmerülésekor akarva-akaratlanul gondolunk arra, hogy \"de biztosan könnyebb lenne muszlimként élni egy muszlim országban\".

Mindazonáltal Ibrahim írása és saját személyes tapasztalatom alapján is úgy látom, ahhoz, hogy le tudjuk vonni azokat a helyes következtetések et, amire a fenti cikk írója is eljutott, ha van arra Allah engedélyéből lehetőségünk, mindenképp érdemes látogatást tenni a muszlim világba, és személyesen látni, tapasztalni mi történik ott, annak pozitív és árnyoldalával együtt.

Lelkileg egyrészt nagy feltöltődést jelent, hogy egy olyan helyen lehetünk, ahol - ha nem is egy ideális, de többségi muszlim közösség működik, és nem érezzük magunkat kisebbségben hitünkkel, vallásunkkal. Nemkülönben csodálatos dolog, hogy a világ bármelyik mecsetébe is tennénk be a lábunkat, ott ugyanúgy együtt tudunk imádkozni az ottani muszlim testvéreinkkel.

Aztán pedig azt is megtapasztalhat juk, hogy az Iszlám nem merül ki a sari\'ában, a törvényekben, hanem összekapcsolódi k a helyi kultúrával, szokásokkal - egy olyan alapvető dolog, amit azt hiszem, nekünk magyar muszlimoknak még igencsak tanulnunk kell, mert itthon sokszor az a kép alakul ki, mintha semmi másról nem szólna a vallásunk, mint törvényekről és azoknak a betartásáról.

Természetesen, mielőtt félreértene valaki, az utóbbi fontosságát egyáltalán nem vitatom, sőt. Csak erre valahogy úgy kellene tekintenünk, mint ami megadja az alapvető keretét a hitünknek, életünknek, de önmagában nem tölti ki azt.

És persze, ha már szokásoknál tartunk: nyilvánvaló, hogy sok muszlim országban fennmaradtak olyan régi vagy kialakultak olyan újabb szokások, melyek nem férnek össze az Iszlámmal.

Ezekkel kapcsolatban nem árt nagyon óvatosnak lenni, és legfőképpen abban, hogy ne ítélkezzünk elhamarkodottan . Egy sarkallatos pont, mellyel kapcsolatban nem ártana helyes tudást szereznünk: hogy mi a vallási újítás (bid\'a), és miképpen kell ahhoz viszonyulni? A magyarországon található elterjedt felfogással, úgy vélem, komoly problémák vannak, miszerint a bid\'a az csak valami eleve elvetendő, rossz dolog lehet. Nemkülönben ez a vélekedés szembe megy a Szunna népének általános, közmegegyezéses felfogásával a bid\'áról, ami alapján egy vallási újítás éppúgy lehet áldásos, közömbös vagy éppen ártalmas, attól függően, hogy miről van szó.

Az áldásos, jó vallási újításra egy nyilvánvaló példa, amiről már szó esett itt és egyben aktuális: a ramadáni tarawíh imák következetes, közösségben való megtartása (ennek bevezetése Hadrat Omár kalifa - Allah elégedjen meg vele -, nevéhez fűződik).

Egy másik, ugyanebbe az áldásos kategóriába tartozó (és hazánkban rendkívüli módon félreértett és félremagyarázot t) újítás: Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen Vele) születésnapján vagy égbe emelkedésének (mirádzs) éjszakáján - megfelelő keretek közt - megtartott megemlékezés, Nyilvánvaló, hogy ez olyasmi, amit maga a Próféta (s.a.w) és a Társai soha sem csináltak, mégis később bevezetésre került, és általánosan elfogadottá vált, vallási értelemben is. Volt alkalmam ilyen ünnepen részt venni egy muszlim országban, mikor előadásokat tartottak a Próféta (s.a.w) nemes jelleméről az Ő iránta érzett tiszteletből, és ilyenkor a muszlimok nagy számban gyűlnek össze, szeretettel köszöntik egymást. Az ilyen megemlékezésben áldás van.

Hasonlóképp kellene például közelíteni az Ibrahim által említett ima utáni fohászok, istenemlegétese k (dhikr) végzése (nem tudom, ott Tunéziában pontosan hogy zajlott, de maradjunk általánosságokb an): mindaddig, amig ezek a fohászok Allah dicsőítéséről és a Prófétára (s.a.w) való áldáskérésről szólnak, ezeknek a rendszeres végzése egy közösségi ima után teljességgel megengedettek, akkor is, ha ezek közt vannak olyan fohászok, amiket maga a Próféta (s.a.w) nem mondott. Ez egy megengedett vallási újítás, mivel összhangban van az Iszlám szellemiségével , és nem hágja át annak törvényeit.

Ugyanakkor az áldozati állat vérével való házfelszentelés már tényleg veszélyes dolog.

Szükségünk van itt is a helyes, középútnak megfelelő megkülönbözteté sre, mert ha szeretnénk, hogy kialakuljon a magyarországi, magyar iszlám kultúra, akkor látnunk kell, hogy a szokások, helyi sajátosságok szintjén meddig terjedhet a horizontunk, ami még az Iszlám keretei közt marad. Ezek a keretek azonban, meggyőződésem, hogy sokkal tágabbak, mint azt sokszor itthon bizonyos emberek láttatni engedik, és nagyon sok minden van, még vallási újítások is, amelyek az Iszlám szellemiségével összhangban állhatnak.

Szalam!

Valóban nagyon érdekes kérdés, azt gondolom, hogy minden \"diaszpórában\" élő muszlimnál felmerül ez a kérdés.

Kis családomban is sokszor felmerült, hogy talán ha időlegesen is, de érdemes lenne muszlim többségű országban letepednünk.

Mind a maradás, mind a költözés mellet számos érv, és ellénérv is szól, akkor is, ha az embernek nincsneek illuzíói az un. \"iszlám\" társadalmakkal kapcsolatban.
Ahogy látom, mindegyik megoldásnak megvan a nehézsége, és a könnyebbsége a másikkal szemben, és mindegyik döntést meg lehet hozni az iszlám megerősítésének szándékával. És mindkét döntés eredményezhet jót, és rosszat is a személyes életben, a család tagjainak életét tekintve, vagy akár az umma egészét illetően.
Azt gondolom azonban, hogy kategorikusan kijelenteni, ki kell vándorolni, vagy itthon kell maradni bármilyen körülmények között, nagyon nem helyes álláspont.

Azt gondolom, hogy a kivándorlást fardnak tekintő álláspont egyrészt a Szunna alapján sem támasztható alá, (erről korábban már volt szó), de a történelmi tapasztalatok kifejezetten azt is mutatják, hogy ez az álláspont sokszor közvetlenül vezetett a muszlim közösségek hanyatlásához, az iszlám térvesztéséhez.

Így például a középkori muszlim- Hispániában, ahol többek között olyan nagy tudósok képviselték a kivándorlás kötelezőségét hirdető álláspontot, mind Ibn Rushd. A reconquista éppen azért járhatott sikerrel a muszlim államokkal szemben, mert a keresztény telepesek minden további nélkül betelepltek muszlim többségű, és muszlim uralom által lakott területre, míg a muszlimok, ha a váltakozó sikerrel folyó harcokban épen egy keresztény állam foglalata el az adott területet, kivándoroltak.

Ilyen módon a muszlim népesség folyamatos defenzívában volt, ahonnan az iszlám uralom politikailag kiszorult, onnan a muszlim közösség is kiszorult, és a keresztény hódítás véglegessé vált.
Persze egy idő múlva al Andalus eljutott oda, hogy a nem volt hova hátrálni, és Granada elestével hosszú időre eltűnt az iszlám Hispániából.

Ez a defenzív, meghátráló politika, éles ellentétben áll az iszlám terjedésében nagy szerepet játszó attitűdtől, ahol kereskedők, telepesek, vagy akár a modern korban migránsok tömege indul el más, nem muszlim térségek felé, és ott letelepedve, új, muszlim közöségeket hoz létre, és példájával az \"őslakos\" nem muszlim népességgel is megismerteti az iszlámot.

Asszelamu aleykum kedves WadoodKareem,

Más a büszkeség, és más a gőg. A büszkeség pedig... hát - Vallásunkra büszkék lehetünk, de magunkra miért? Szerintem jobb az, ha megköszönjük Allah Írgalmát, amellyel megnyitotta a szívünket az iszlámra, és embertársaink felé nem büszkén, hanem alázattal lépünk. Allah tudja csak, kinek mi lakik a szívében. Lehet, hogy akinél jobbnak gondolom magam, csak azért, mert muszlim vagyok, sokkal jobb ember nálam, sokkal több Istennek tetsző dolgot tesz, vagy insa Allah fog tenni életében.
Vallásunkra azonban legyünk is büszkék... csak ne magunkat fényezzük vele.

Egyébként kedves Testvéreim, elmondtátok az érveket amellett, hogy miért maradjon a magyar muszlim. Mik az érvek amellett, hogy miért menjen? Szeretném ha leírnátok azt is, hogy miben látjátok jobb, és hasznosabb Istenszolgálatn ak a kivándorlást?

Béke legyen velünk:-)
Imen

Salam

Látom legtöbben, bár különböző indokokból, az itthon maradás mellett vagytok. Én leginkább Ikaljan véleményével értek egyet, de mint már írtam is, még nem sikerült véglegesen lezárnom ezt a témát magamban.

Én jóval azelőtt jártam már több muszlim országban -nagyon gazdag és végtelenül szegény helyeken is-, mielőtt egyáltalán elkezdtem volna komolyabban ismerkedni az iszlámmal. Nálam ez egy hosszú folyamat volt, lassan fordult át az idegen barátságos érdeklődése megingathatatla n meggyőződéssé. Mivel nem kifejezetten az iszlám miatt érkeztem ezekbe az országokba, nem vakított el kezdetben sem az az idealista rajongás, amivel -egyébként szerintem teljesen érthető módón- sok új muszlim viseltetik az iszlám, de főleg az arab országok iránt. Úgy gondolom, hogy az emberek mindenhol a világon csak emberek, megvannak a gyarlóságaik, és a kiválóságaik is. Bárhová is költözzünk, mindenhol lesznek majd megpróbáltatása ink. Ezeket örömmel kell fogadnunk, és türelemmel kell viselnünk, hiszen ezek a próbák Allahtól, a dicsőségestől és magasztostól valóak, hogy a hívők és a hitetlenek megkülönböztess enek.

Még csak egy rövid kitérő. „Házigazdánk” írta, hogy „…az a muszlim, aki elhatárolja magát a többi honfitársaitól, sokszor esik abba a hibába, hogy egyrészről jobbnak gondolja magát másoknál. A szív gőgje pedig komoly bajokat okozhat az egyén lelki fejlődésében…”. A gőg valóban káros, de szerintem egy kis adag egészséges büszkeség igenis helyénvaló, lásd a Kegyes Koránban 3:109

Ma Salam

Asszalamu Aleikum!
Ha arról kérdeznek, hogy mi a vallásom azt mondom szunnita muszlim.
Ha a nemzetiségemet kérdezik azt mondom magyar.
A hitem az iszlám, nemzetégem magyar.
Nem nevezném magam viszont nemzeti muszlimnak, ez szerintem hasonlít a már korábban említett és tárgyalt hegyi iszlám kifejezéshez.

A kettőt szigorúan külön választom, ugyanis ha azt mondanám, hogy én pl. nemzeti muszlim vagyok, az lehet, hogy egy arab, török, vagy bármilyen nemzetiségi muszlim testvérem számára kissé kirekesztő lenne.
A kettő között kell egy egyenes utat találni, egyiknek sem a rovására.
Ami az elfogadást illeti, problémám eddig nem volt belőle, egy barátom, vagy ismerősöm sem hagyott el, valamint az a mára kicsivé lett politikai párt sem zárt ki, vagy vont kérdőre, melynek tagja vagyok.Nem egy baloldali pártról van szó, előre leszögezem.
Álláspontom az, hogy addig maradok, amíg nem éreztetik velem, hogy inkább nem, vagy hasonlók, de mint írtam, erre még nem került sor.

Walaykum szalam wa rahmatullah

Kedves Gábor,
Hozzászólásaidn ak azt a részét, amelyben a rendszer hivatkozásként beillesztette Bolek Zoltán korábbi hozzászólását (amelyre válaszoltál), kitöröltem. Amennyiben nem nagy nehézség számodra, a jövőben ha válaszolsz egy hozzászólásra, előtte töröld ki azt a szöveget a hozzászólás ablakból, amelyet a rendszer automatikusan beilleszt. A hozzászólásokna k ugyanis csak meghatározott számú karakter engedélyezett, és ezek a felesleges idézetek korlátozzák a te mondanivalód hosszát.

Köszönettel
Ibrahim

Szalam alaykum wa rahmatullah.

Mi alapján lehet ezt így kijelenteni, hogy egy muszlimnak kötelessége lenne feltétlen muszlim országot választani, ha adott nem-muszlim közegben nem tud élni?

Megint csak tekintettel kellene lennünk a mai helyzetre. Másképp állna a dolog, ha mind a mai napig, a szó szoros értelmében vett igazi Iszlám állam, vagyis kalifátus létezne. Bár vallásjogilag ekkor sem hiszem, hogy kizárólagos kötelességként hárulna az illetőre, hogy a kalifátus területére költözzön (valaki tud erre valamilyen használható, megbízható jogforrást?), ám nyilvánvalóan azért több, mint ajánlott ilyen esetben eszerint cselekedni.

Azonban ma, ahogy arról a kezdő cikk is szól, egyáltalán nem biztos, hogy egy muszlimok lakta országba költözve az ember könnyebben képes gyakorolni a vallását, sok más egyéb dologról nem is beszélve (kulturális különbségek, megélhetés, stb.) Ma Magyarországon például senki az ég világon nem fog megszólni azért, mert mondjuk a Próféta (s.a.w.) Szunnáját követve szakállad van, de mondjuk próbáld meg ugyanezt Egyiptomban. Vagy muszlim nőként egyetemre járni Törökországban, ahol - egyelőre - nincs még feloldva a tilalom a kendőviselést illetően. De ezeknél a kiragadott példáknál még nyomósabb érv, hogy általánosságban a mai muszlim országokban is nagyon sok tekintetben azt a fajta nyugati életmódot élik (átvéve a pénz és az evilági dolgok hajszolását), mint itt, ma Európában. Legfeljebb aránybeli különbségek vannak. Igazán hagyományos muszlim társadalmi élet már nagyon kevés helyen van (lokálisan azért előfordul), de az sem biztos, hogy olyan, ahova egy európai ember könnyen be tudna illeszkedni.

Persze, nem szeretném azt sugallni, mintha ezt a kérdést nem is kéne tekintetbe venni, ha az embernek el kell költöznie az anyaországából. Szerény véleményem szerint valóban szempont kellene legyen, hogy ahova megyünk, közelünkben lehetőleg legyenek muszlimok, legyen Iszlám vallási élet. Az Iszlám közösségi vallás, és aki már töltött több-kevesebb időt úgy egy helyen, hogy a környékén egyetlen muszlim sem volt, az tudja, hogy nem kis megpróbáltatás a hitünket, és következetes vallásgyakorlat unkat ilyen körülmények között megtartani. Tehát nyilvánvalóan szempont kell legyen ez is, és nem is az utolsó.

Idézet:

Ami pedig a kivándorlást illeti:
szerintem ha egy muszlim aki nem muszlim közegben él abba a helyzetbe kerül bármilyen oknál fogva, hogy hazáját el kell hagynia, kötelessége muszlim országot választani.

Asszalemu aleykum.
Szerintem mindannyian számos muszlim embert ismerünk akik eredetileg muszlim országban éltek, és azért költöztek egy nem muszlim országba, például ide Magyarországra, mert itt sokkal több lehetőségük van a vallásuk gyakorlására.
Kendős lányok akik a saját hazájukban nem tanulhattak, ha elvégezték az egyetemet parókában és sapkában és egyéb trükkökkel, akkor is csak diplomás háztartásbeliek lehettek volna a kendő miatt.
Férfiak akiknek tiltott volt az imádkozás, a muszlim módra való megjelenés és egyebek...
Most itt élve senki sem korlátozza őket szabad vallásgyakorlás ukban, öltözködésükben .
Nemrégiben ismerkedtem meg néhány fiatallal akik az egyetem mellett 7 éven át titokban jártak egy vallási iskolába is, mert ha az egyetemen tudomást szereztek volna róla, azonnal kirúgják őket (muszlim országban)...
Most a világ több táján, egyikük itt Magyarországon oktatja a Koránt a muszlimonak..
Magyar muszlimként is ha elköltözik az ember egy muszlimok lakta országba, a legtöbben lenézik, még az is úgy gondolja hogy az Iszlámba nem beleszülető, hanem később felvevő ember sosem lehet olyan jó muszlim, nem tudhat annyit a vallásról ,mint ő , aki életében egy rakát sem imádkozott...miközben egy többségében nem muszlimok lakta országban rengeteg lehetőség akad az emberek Iszlámra hívására, a példamutatásra, a vallásunk tanítására.

Asszelamu aleykum kedves Testvéreim,

Szerintem is érdekes téma, ki miért vette fel vallásunkat. Azonban szerintem nem is a külső, mindenki számára ismerhető tényezők itt az érdekesek (hiszen ezekről olvashattunk már, hallhattunk már jónéhány beszámolót), hanem inkább az, hogy mik voltak azok az érvek, indokok, érzések amik miatt a végső elhatározásra jutottatok. Inkább a belső utatok érdekelne ebben a témában, miként ért meg bennetek az, hogy rálépjetek az iszlám útjára.
Ha van kedvetek írjátok le, és insa Allah felrakjuk az írásaitokat az \"Iszlám az élet vallása\" rovatba.

Asszelamu aleykum kedves Noure,

Köszönöm, hogy leírtad ezt a hozzászólást:-) Így jóval teljesebb a kép ebben a témában.
Igen, nem szabad általánosítanun k. A többféle tapasztalat, igazabb képet nyújt insa Allah.

Asszalamu Aleikum!
Egy történetemet szeretném megosztani, ez egy jó félévvel a tanúságtételem kimondása előtt történt.
Szüleim nyaralni mentek Tunéziába. Mondtam nekik, hogy úgy ne jöjjenek haza, hogy nem hoznak nekem egy Qurant.
A Quran vásárlás meg is történt a sivatag mentén egy kissebb városban, a nevére pontosan nem emlékszem. Ám igen csak a pult alól sikerült beszerezniük.
Most elgondolkoztam rajta, hogy ez azért történhetett, mert amint a fenti cikkben is szerepel diktatúra van Tunéziában? Vagy azért, mert olyan tisztelet övezi a Kegyes Qurant, hogy a többi könyvvel nem tartják egy polcon?
Pár évvel azelőtt bátyámék voltak Tunéziában, ők is vásároltak Qurant, de Sousban, normális körülmények között, könyvesboltban, ahol elmondásuk szerint külön vitrines szekrényben tárolták a Szent könyveket.
Tisztelettel:
Gábor!

Wa leikum assalam wa rahmatullah wa barakato, kedves Noure!

Remélem tiszta szívemből, hogy úgy lesz:-)

Assalamu alaykum

Egy gondolatot hozzáfűznék a büszkeség kérdéséhez. Imen írta: „Vallásunkra büszkék lehetünk, de magunkra miért?” Szerintem, a korábban idézett ája szellemében, ha valamire büszkék lehetünk, az a közösség. Pontosabban, büszkeségünk jogosságának fokmérője a közösségünk állapota lehet csak. Ha a közösség összetartó, egymást segítő, tanító, és az iszlám törvényeit betartja, akkor jogunk van rá, hogy erre büszkék legyünk. Ellenkező esetben… Tudom, talán nem helyénvaló tőlem ez a kijelentés, hiszen személyesen én még vajmi keveset tettem a közösségért, de remélem lesz rá módon a jövőben insaAllah.

Nem igazán értem a nemzeti iszlám fogalmát. Olvasgattam a magyariszlam.hu oldalt, de nem leltem erre vonatkozó definíciót. György testvérünk megfogalmazásáb an a nemzeti iszlám „csupán arról szól, hogy a helyiek vezetik és tematizálják a muszlim közéletet, képviselik a muszlimokat a külvilág felé” Ezt értem, de szerintem ennek így kellene természetesnek lennie. Az albán és a bosnyák iszlám valóban erősen „nemzeti” jellegű, de ugyanez másokról is elmondható, pl. a törökökről, az indiai muszlimokról, stb. stb. Ez a sok helyen említett kultúra vs iszlám témaköre, megspékelve politikai-történelmi hatásokkal.

S hogy nem kár azokért, akik kivándorolnak és nem térnek haza? Ez számomra nagyon megdöbbentő volt Zoltán hozzászólásában . Miért kellene „leírnunk” őket? Miért ítélnénk felettük? Ott a távolban is a testvéreink maradnak. Mondanád például, hogy Noure elment, jobban érzi magát ott, hát nem kár érte? (Bocsi Noure, hogy veled példálózok, de szerintem te is érted mit akarok mondani...)

(folyt. köv.)

SALAM TESTVÉREIM!

Én személyszerint teljesem igazat adok Bolek testvérünknek!

A magyar muszlimok sok-sok évvel, évtizedekkel ezelőtt már a vérüket adták e Honért!

Számunkra,magya rok számára ez az Anyaföld és a Szülőföld!

Csak röviden HAZASZERETET!!!

Amúgy mindenki maga dönti el,hogy hol él MAGYAR Muszlimként!

Mert te\" mindíg\"Magyar Muszlim maradsz akárhova telepedsz le vagy költözöl el!

Béke Legyen Veletek!
SALAM: HADIDZSE

Nos nagyjából, ha a fentiekben egyetértünk, s mindezeket közösen visszük végbe, megszülethet ténylegesen is nem egy kis magyar muszlim közösség, hanem egy széles magyar muszlim közösség, körbevéve magunkat a nem magyar származásúakkal , így létrehozva az itteni UMMAH-t.

Kiemelten fontosnak tartom,hogy igyekezzünk integrálni a nem magyar szátmazású muszlimokat, ha ők e Hont választották új hazájuknak!
NE egy idegen testként éljenek benne,hanem tanulják meg rendesen nyelvünket,isme rjék meg szokásainkat,ha gyományainkat,k ultúránkat és történelmünket is!
Legyenek ők is jó és méltó hazafiak!

Mint talán említettem, az USA-ban járva egy libanoni származású imámnak a háta felett lengett az amerikai zászló.
Csodálkoztam rajta, Ő azon csodálkozott, hogy nálunk a betelepültek miért nem rakják ki a magyar zászlót.
Nézzétek meg a kosovai albánokat!
A bosnyákokat, a törököket!
NEM vagyunk náluk tehetségteleneb bek! Csak mx. megosztottabbak , s ez a nagy baj!
Nekünk két testvériségünk is létezik: az UMMAH testvérisége és a NEMZET testvérisége is!
A vallás a legfontosabb, de számomra egyértelmű, hogy ez nem a NEMZET rovására, inkább az épülését szolgálja!

Békességet Mindannyiótokna k!

Bolek Zoltán

SALAM TESTVÉREIM!!

Le kell,hogy írjam nektek a gondolatom "arról,hogy Magyarnak születtünk"!

Nekem mint kezdő muszlimának komoly gondot okozott hol találok én testvéreket muszlimákat?

Keresni kezdtem rövidke kis pár szavas bemutatkozó leveleket küldtem el "Összefogás" címmel sok muszlimnak.

Ekkor ismertem meg Noure testvérem persze levélen keresztül!

Akkor döbbentem le amikor észre vettem ,hogy tőlem nagyon messze él de a szíve lelke MAGYAR és nem akármilyen magyar!

Muszlima tőlünk távol él és mégis magyar tudott maradni???

MASALLAH ez nekem nagyon megható és példamutató a mai napig,és soha nem fogom elfelejteni!

Persze azt sem amikor azt mondta: Ha haza jön magyarországra meghív magához lássam,tapaszta ljam meg ezt a csodálatos világot!

Azt sem tudtam ,hogy köszönjem meg számomra ez hihetetlen volt.
DE MÉGIS IGAZ!

Tőle kaptam bíztatást, segítséget ,útmutatást a minden napjaimra.

Nem mondok el titkot a mai napig is nagyon közel áll a szívemhez tisztelem , becsülöm és felnézek rá azét mert példamutató muszlima és azért mert a szívében MAGYAR maradt!!

Amiben teljesen igaza van Noure Testvéremnek a" hagyományaink" ápolása és magyrságunk megtartása.

ALLAH álldását és megtartó kegyelmét, szeretetét kérem a Mindenhatótól drága testvéremre!

Szeretném ha nagyon sok Noure testvéremhez hasonló muszlimát ismerhetnék meg!

Béke Legyen Veletek Testvéreim!

SALAM HADIDZSE

WadoodKareem


Salam aleikoum WadoodKareem!

Nem baj, ha velem peldalozol. Vegulis en vagyok itt az, aki elhagyta a hazajat es akiben allitolag nincs hazaszeretet. Erre nem kivanok reagalni.Hacsak annyit nem, hogy ha nem szeretnem a hazamat, soha nem latogatnek haza, mint ahogy most teszem felevente. Ha nem szeretnem a hazamat, nem olvasnam a hireket rola, nem kovettem volna az Olimpiat-megjegyzem, arab ferjem a magyaroknak drukkolt velem egyutt-, ha nem szeretnem a hazam, nem segitenek minden magyar nonek, aki idejon es tanacsot ker; ha nem szeretnem a hazam, nem tudnanak az itteni gyerekek magyar nepdalokat, es nem tudnak milyen orszag zaszlaja, ami a szobankban diszeleg. Itt elek, mert itt van a csaladom, a ferjem. Mert itt jobban elek, mint otthon. S vessenek meg erte, de igen, fontos a megelhetes is. Itt elek, mert itt teljesen termeszetes, hogy fejkendot viselek az utcan, iskolaban, munkahelyen. Itt elek, mert elmondhatatlan, amit az emberektol kapok. Soha nem aszerint eltem, hogy masok mit mondanak. Az en eletemet senki sem elheti helyettem. S elszamolassal egyedul a lelkiismeretemn ek, es Allah-nak tartozom. S ha Bolek Zoltan vagy akarki mas szerint nem kar ertem,hogy nem Mo.-on elek, hat ez az o velemenye. Meghallgatom es elem tovabb az eletem. Salam

Szalam kedves Noure,

Remélem nem értetted félre WadoodKareem hozzászólását. Ő éppen hogy megvédeni akart. Nem vonta kétségbe sem hazaszereteted, sem magyarságod.

Béke legyen velünk
Imen

Assalamu Aleykum,

Kedves Testvéreim!

Megtörtént az első atrocitás a vallási hova tartozásom miatt!

Sok testvérem megkérdezte miért mi történt,hogy muszlima lettem?

Ne gondoljátok azt ,hogy szégyeltem magam a vallás irányzat valltás miatt!
Sőt büszke vagyok rá!

De nagyon szomorú az ,hogy Magyarországon a szülőhazámban titkolnom kell bizonyos körökbe azt,hogy muszlim vagyok!

Van bizonyos társadalmi rétegeknek mit tanulnia bőven még magyarországon!

PL: A CSALÁDBA el kell titkolnom a muszlimaságom!
Mert közlik velem csúnya vagyok a kendőbe dobjam el a fenébe mert nem szép!!Szebb vagyok annélkül!

Teljesen ledöbbentem és nagyon rosszul esett ez a durva vélemény!/A családomtól/ ez szép!

Már ,hogy dobnám a fenébe ISZMÁIL fiamtól kaptam ajándékba amikor kimondtam a SAHADÁT.
Soha nem tenném!

Roszindulatú megjegyzések, áskálódások,íté lkezések,gúnyos vélemények
arra nem gondolnak ,hogy ez mennyire fájhat más lelkének!Nagyon megbántottak.

Jogtalanul ítélkeznek dolgok felett amihez semmi közük csak egy valakinek az pedig az egyedüli MINDENHATÓ ALLAH!

A válaszom az volt: Nem nektek szeretnék tetszeni a kendőbe!!

Nem is igazából a kendő hanem a lelkembe amit érzek napról napra erősebben a MINDENHATÓ ALLAHNAK a cselekedeteimme l a gondolatommal alázatommal Ő fogadjon el ne más!

MASALLAH az már csodás lenne nekem!

EZ AMI ÉRDEKEL ÉS SZEM ELŐTT TARTOK!

Nem mást pláne nem nagyképű keresztények véleményét mert nem érdekel már!
/Tisztelet a kivételnek!/
Ezek a keresztények egy része!
Látjátok ezért tagadtam meg a Református Kereszténységem !

A 40 évem alatt annyi kedvességet, önzetlen segítséget ,barátságot, szép szavakat,testvé rt NEM kaptam a nagy Keresztény vallástól mint ALLAHTÓL és tőletek muszlim testvéreim:

Amióta közétek muszlimok közé tartozom!
Hálát adok a Mindenható ALLAHNAK,hogy rámutatott az igaz útra merre járjak mit cselekedjek az ő irgalmáért szeretetéért, kegyelméért megnyította a szívem lelkem az ő szolgálatára tiszteletére!

Természetesen fiamnak a MAGYAR ISZMÁIL-nak is sok köszönet és hála minden hozzám jószándékkal közeledő szavaiért és segítségéért!

Béke Legyen veletek! Drága Testvéreim:
HADIDZSÉ

Salam kedves Zoltán!

Köszönöm, hogy tisztáztad ezt a kérdést! Magam részéről nemcsak egyetértek ezekkel a célkitűzésekkel , de a közösség építéséhez egyenesen alapfeltételnek tekintem őket.

A hozzászólásodat olvasva az jutott eszembe -most lehet, hogy buta kérdés-, de mivel a MIK történelmi egyház, nem járna neki a közszolgálati TV-ben műsoridő? Vagy hogy megy ez?

Ma salam

salam aleykum,

Kedves Testvérem!

Nálunk az \"átkosban\" kiírtották a nemzeti büszkeséget...életem nagyobb részét e formációban éltem, s mint jeleztem, meg is szenvedtem...
Testvéreim jó része nemzeti érzelmű, ami azt is jelenti, hogy bizony-bizony kitesszük a trikolórunkat!
Mit ahogy kitettük a nyári táborunkban, s a folyosó falán hazánk történelmi térképe is kint függ!
Koszorúztunk már az 56-os mártírok emlékfalánál, hiszen szervezetünk elődei között többen harcoltak a forradalomban. Most is él még egy magyar 56-os,Corvin közi, aki most 70 éves...a MIK tagja!
De koszorúztunk megemlékezéskép pen már a magyarországi holokauszt áldozatainak emlékműjénél is!
Megemlékeztünk már világháborús hősi halottainknál, s a Lajta Bánság hőseiről is,akik jó része muszlim volt!
Nálunk nem kell a szomszédba menni nemzeti öntudatért!
Mindamellett muszlimként viselkedünk,igy ekszünk jó példát mutatni honfitársainkna k!
Tudom, hogy Testvéreim a Közösségben SOHA sem lennének semmilyen formában hazaárulók!
S kérlek, ne vedd sem az előző, sem a mostani szavaimat magadra!
te tudod,hogy miért mentél ki, miért vándoroltál ki Magyarországból !
Én az \"átkosban\" sem tettem,mint azt már megírtam...pedig földig vertek...

Maasalama,továb bi Isten által elfogadott áldott Ramadánt kívánok Neked és családodnak!
Bolek Zoltán

Szalam!

Ha megengeditek, pár szóban én is hozzászólnék a magyarországi közösségek vezetésének kérdéséhez, vagy a khutba nyelvéhez.

A véleményem leginkább Ibrahiméhoz áll közelebb. Egy részről nem gondolom, hogy egy hazai muszlim közösségben csak az \"őslakos\" magyaroknak kellene szerepet vállalniuk. Az európai muszlim közösségeknek a fő jellemzőjük éppen a nagyfokú multikultiság. Mindenki különböző kultúrából érkezett, más élettapstalatok kal rendelkezik, és mások a problémái is. Magyarként tudom, hogy a bevándorlók problémáinak egy részét ugyanúgy nem érthetem, mnt amennyire ők nem látják a \"mi\" problémáink egy részét.
Ráadásul lehet, hogy én magyarként jobban megértem a szót a magyar emberekkel, jobban ismerem az itteni közösségi kommunikáció szabályait, más részről egészen biztos vagyok benne, hogy a bevándorlók problémáiról, érzéseiről, hitéről nem én, hanem egy bevándorló tudna hiteles lenni.

Egy ilyen közösséget hitelesen csak akkor lehet képviselni, ha a sokszínűség megjelenik. Szerintem az integrációt is ez segíti elő, hiszen egymás megismerése nélkül nem is tudjuk támogatni a másikat.
Azt hiszem a gond akkor van, ha bármelyik csoport (legyen az vallási irányzat, vagy nemzetiség) kisajátítja ezt a képviseletet. Legyenek magyarok, arabok, törökök, vagy bárki más.

A khutba nyelvéről. Szerintem az egy teljesen természetes dolog, ha mindenki a saját nyelvén szeretné megélni a vallását. Nem hiszem, hogy az integráció egyenértékű lenne az asszimilációval . Fontos, hogy egy bevándorló megtanulja az ország nyelvét, de ettől még abszolút joga megtartnai az anyanyelvét. A nemzeti alapon szerveződő közösségek hasznos szerepet tölthetnek az integrációban, hiszen a honfitárasak, - az idegen világban megteremtett kis \"otthon\" csökkentik a váltás sokkját, ráadásul a sikeresen integrálódott korábbi bevándorlók mintákat nyújthatnak az újak számára.

Az meg, hogy egy közösség ne kirekesztő ostoba terroristadumát nyomjon, alapvetően nem nyelvi kérdés. Szóval én azt gondolom, hogy fontos, hogy a khutba nyelve a jelenlévőkhöz szóljon. Mivel itt multikulti környzetről van szó, azt tartom szerencsésnek, ha több nyelven is elhangzik.

Jakub testvérünk említette, hogy Kairóban sem tarották magyarul a khubát... azt nem is, viszont a misét az arab mellett angol és francia nyelven is megtartják. Párizsban viszont a mise van fraciául, a khutba viszont francia és arab nyelven is... talán nem véletlenül

Salam aleikoum kedves Bolek Zoltan!


Nehez nem magamra vennem a szavaidat, hiszen egyertelmu, kihez szolnak. De ez a te velemenyed. Viszont engedd meg, hogy par szot szoljak. Reszemrol, nem kivanok a jovoben ezen az oldalon veled eszmet cserelni. Sot, valoszinuleg az oldalt sem latogatom, mert ugy erzem, itt sokak kirekesztik azt, aki \"szerintuk\" nem kozejuk valo. Te, mint a Magyar Iszlam Kozosseg vezetoje, meglehetosen rossz peladat mutatsz a kommunikacio teren, es szinte folyamatosan tapasztalom az arroganciadat. Nem csak velem szemben. Nem hiszem, hogy egy vezeto embernek igy kellene eszmet cserelnie. Ha normalisan szolok hozzad, akkor is arrogansan, lekezeloen valaszolsz, vagy teszel megjegyzest. Kozben meg minden jot kivansz. Szamomra ez kepmutatas. Nem ketlem, sot biztos vagyok benne, hogy jol vegzed a dolgod; hogy adakozol stb. De van mit tanulnod az emberi kommunikacio teren. Ugy erzem, te nem vagy tolerans masokkal. Raadasul itelkezel.Eszre sem veszed, ha belegazolsz mas lelkebe. Ha valaki segito szandekkal javasol valamit, folenyes, kioktato modorban valaszolsz. Kicsit ugy erzem, hogy nem muszlimok, hanem szimpla MAGYAR emberek kozott vagyok. Ne legyen igazam, de ha igy haladtok, ilyen stilusban kozeledtek egymas fele; soha nem lesz \"nemzeti iszlamotok\", osszetarto muszlim kozossegetek Magyarorszagon. Koszonom, hogy itt lehettem, de nem gondolom, hogy barmi keresnivalom volna itt a tovabbiakban. Sajnalom, hogy ilyen tapasztalatokka l lettem gazdagabb. Salam aleikoum minden kedves Testveremnek. Allah aldasa legyen rajtatok.

[quote=magyariszlam] Ennyi felkiáltójelet egy ilyen rövid szövegben...

[quote=WadoodKareem][quote=magyariszlam]

salam,

8-ból 3.
Szerintem nem sok.

S ne csak olvasson az emberfia,hanem értelmezzen is...

masalama, Bolek Zoltán

[8-ból 3. Szerintem nem sok.]

Eggyel előbbi hozzászólásra gondoltam. 23-ból 16, ha jól számolom. Nem éppen úri stílus...

salam aleykum,

Kedves WKareem Tsetvérem!

A mondanivalómban úgy lárszik,hogy több volt a nyomatékosabb mondat.
S ez nem a stílust jelzi.
Nem hinném,hogy \"proli\" stílusban írok,ha netalántán erre gondolnál.
Egyébként köszönöm figyelmeztetése d.
Legközelebb kevesebb felkiáltójel lesz.

Míg el nem felejtem: Nourt még valamikor Ramadán előtt igyekeztem megvédeni, amikor valaki a fotója miatt támadta.Nézz utánna. Köszönöm.

Maasalama,Bolek Zoltán

Walaykum szalam wa rahmatullah kedves Zoltán,

Elnézést, de azt kell mondjam, most szeretnék Noure és WadoodKareem pártjára állni. Noure nem csak hozzászólásokka l, de több értékes írással is hozzájárult már az oldal tartalmához, ezért komoly veszteségnek érezném, ha le kellene mondanunk a jelenlétéről. Személyeskedően , és sértően szóltál egy hittársadhoz, aki ráadásul hölgy, és ez azt gondolom, hogy sem az iszlámnak, sem a magyar muszlimoknak, sem az iszlam.com oldalnak, sem a Magyar Iszlám Közösségnek nincs hasznára. Nem hiszem, hogy a személyes sértések bármikor megengedhetők lennének, de Ramadán hónapban végképp nem.

Béke legyen velünk

Ibrahim - Komáromi Zsombor

Salam Drága NOURE Testvérem!

Drága Testvérem az amit írtál ledöbbentett!Az t hittem nem jól látok??

""Koszonom, hogy itt lehettem, de nem gondolom, hogy barmi keresnivalom volna itt a tovabbiakban.""

Te nem adhatod fel Noure Te Magyar Muszlim Testvérünk vagy,benned magyar vér csörgedezik ""TE"" nem akármilyen igaz Muszlima te a miénk is vagy a kis közösségünké!

TE az én példaképem vagy és az is leszel testvérem mindíg!

Biztos nehéz!! De ha itt hagysz minket Magyar testvéreidet a szívedből egy kis darabka fog hiányozni!

De az nagyon,, a Magyarságod ápolni kell soha a szívedből elmúlani nem fog!

De ezt nálad jobban senki nem érzi csak te!
Mint ahogy drága Testvérem ""TE"" is az én szívembe maradsz örökre!

Te példamutató Muszlima vagy És nagyon erős rád bárki felnézhet példát vehet rólad!

Lenne mit tanulnia nagyon sok muszlimának tőled drága testvérem!

Ott élünk mindannyian a szívedbe soroljam??

Ibrahim,Wadood, Flora,Ikaljan,J ákob,
HADIDZSÉ, Muszlim24, Hatice.....sorolhatnám tovább de sokan vagyunk!

Mi összetartozunk mindíg most és ez után is!

ALLAH a jószándéku gondolataid tartsa meg benned örökre testvérem és segítsen döntésedben ,hogy köztünk maradj!

Béke Legyen Veled Noure Testvérem!
SALAM!
HADIDZSÉ

Salam aleykum kedves Noure,

Csatlakoznék megannyi előttem szóló Testvéremhez, nagyon hiányoznának az írásaid és a jelenléted az oldalon!
Én új muszlima vagyok, és bár 2-3 külföldi muszlim testvérem segít mindenben, mégis felkerestem ezt az oldalt, hogy a magyaroktól, magyarokról is tanuljak...
Minden nap olvaslak Benneteket, igaz, nem szoktam sűrűn bejelentkezni (elnézést kérek ezért Ibrahiméktől), csak elolvasom a friss hozzászólásokat , új cikkeket. Szerencsére első nap is így tettem, és akkor láttam down szindrómás rokonodról szóló beszámolódat is, ami rögtön jó érzéssel töltött el, hogy lám muszlimok közt még ebben sem vagyok egyedül (lévén Kisfiam szintén downka) Szóval azonnal jól éreztem magam itt. És bár nekem sem tetszett (főleg most Ramadan idején) néhány hozzászólás stílusa, gondoltam azért még ez változhat is, ahogyan mindannyian változunk...
Én pl. tavaly egy ideig Egyiptomban éltem a gyermekeimmel, de nem gondoltam volna, hogy épp itt kezdem el a hijabot/kendőt hordani, amikor ott sokkal könnyebben elfogadtak volna vele. És tessék: ma volt rajtam először... Eláruljam Noure Testvérem, hogy kinek az írása tette fel az i-re a pontot, hogy bátran és büszkén viseljem? Szóval én is kérlek, gondold meg mégegyszer, mielőtt úgy döntenél, hogy nem írsz itt többet! Kezdő muszlimoknak (amilyen én is vagyok) különösen kellenek az ilyen bíztató, pozitív és jó érzést kiváltó írások, mint amilyenek a Tieid!
(persze örülök az érdekes cikkeknek is, mint amilyen pl. Ikaljan Testvérünké a Hadzsról)

Mindenkinek Áldott Ramadant kívánok és imáimban (különösen e tíz utolsó napon) Értetek is imádkozom!

Kata

Asszalamu Aleikum!


Kedves Noure!
Kár lenne nagyon, ha elmennél az oldalról, írásaid és hozzászólásaid mindenki számára építőleg hatottak, szerintem gondold meg.
Üdvözlettel:
Gábor!

Szalam kedves Ikaljan

... teljesen igazad van. Köszönöm a hozzászólásod!

Egy megjegyzés a (nemzeti) büszkeség kapcsán


Tudjuk, hogy Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta, hogy akinek egy mustármagnyi büszkeség is van a szívében, az nem juthat a Paradicsomba. S az is igaz, hogy az embert sokszor örömmel, egyeseket büszkeséggel tölt el egy-egy eredménye. De hát azok az ember tettei. Ha egyesek büszkék tetteikre, akkor milyen büszkének kéne arra lenni, amit nekik Allah adott.

Mi muszlimok vagyunk. Ne legyünk hát büszkék és kevélyek! A tetteink pedig törpüljenek el Allah ajándékai mellett! Az, hogy Allah azzal ajándékozott meg minketr, hogy magyarok lehetünk, lehetőségekhez és kihívásokhoz juttatott. Lehetőséghez, mert esélyt adott arra, hogy egy olyan néphez juttassuk el üzenetét, melytől az háromszor elvéttetett, de negyedszerre is visszaszerezte azt \"szellemi küzdelmével\". S erre bizony én \"büszke\" vagyok. Örülök annak, hogy részese lehetek annak a nagyszerű generációnak, mely a történelem során negyedszer elészti fel az iszlámot a magyarok között.

És kihívás is, mert a mai magyar ember számára kell eljuttatni az üzenetet. Egy szellemileg, erkölcsileg, anyagilag és sokszor testileg is megnyomorított nemzethez. Egy olyan nemzethez, amelynek hazudtak a vezetői, melyet -mint valami arnyjáték szereplőit- idegen eről mozgatnak, melyet mesterségesen szellemi nyomorban tartanak. Mindezt csak azért mert a múlt ma már nyíltan a jelen is.

Hiszem, hogy Magyarországon élni Allah áldás. Hiszem -mint hiszi azt sok a szellemi múlttal és jelennel foglalkozó mindenféle vallású ember-, hogy ez a föld Allah latifája. Hiszem, hogy mártírjaink vére és Allah energiája hozta létre ezt a kicsinyes vitáiban is nagyszerű negyedik generációt.

Kedves Zoltan testverem!

Sajnos, nem tudom Zoltan e-mail cimet, de remelem, olvasni fogja itt ezt a levelet.

Szeretnem, ha ez lenne az utolso level itt ezen az oldalon, ami ezzel a temaval foglalkozik. Mert szeretnek jol aludni, s nem akarok mindennap az imamtol tanacsot kerni, hogy mit tettem jol, vagy mit nem szerinte.Tehat: nem akarok senkivel haragban lenni. Bolek Zoltannal sem. Azt sem kivanom, hogy elhagyja ezt az oldalt. Azert nem, mert bar nem helyeslem a stilusat, sohasem vontam ketsegbe a jocselekedeteit . Hiszem, hogy nem veletlenul van a helyen. Insha Allah talan valtozni fog az emberekhez valo hozzaallasa. Azt sem banom, ha a szemeben szalka maradok, az a fontos, hogy tobb tiz/szaz/ezer muszlim tetsveremnek segit Mo.-on es rengeteget tesz a kozossegert. Nem az en szemelyem a fontos, es erre ra kellett, hogy jojjek. Sajnalom; hogy a multban, pont rossz rendszerben voltal kenytelen elni. sajnalom, ha porig alaztak, ha meltatlanul bantak veled. Sajnalom, ha belegazoltak a lelkedbe, azt szilankokra zuztak es parlagon hagytak. Sajnalom. Nem mondhatom, hogy aterzem, mert hazudnek. Nem mondhatom, mert en nem eltem at. S igen, tobbet eltel; mint en. De a belegondolsz, te is tudod, hogy nem az evek szama adja az elettapasztalat ot. Mert nezz csak bele egy iraki, vagy palesztin gyermek szemebe. Vagy gondolj bele egy-egy testvered eletebe, amit ismersz. Nem tudhatod, hogy en, vagy mas; milyen szornyusegeket elt at. Amihez nem kellenek evtizedek, eleg egy ev is. S ezen az alapon, mindegy, hogy ez az ev mikor jon el. Akkor, abban a pillanatban, abban az eletszakaszban leszel bolcsebb es egy eletre szolo tapasztalattal, elmennyel gazdagabb. Igen, nekem is vannak fajo sebeim. S nem azt mondom, hogy felejtsd el a multat. Soha nem mondanek ilyet. De ne ragadj le benne. Mert ugy erzem, a lelked egy darabja meg most is ott van, es a serelmeidet nincs akin megtorold, mert azok az emberek mar sehol nincsenek, vagy eppen a kenyelmes eletuket elik, es nem erdekli oket, hogy olyan embereket hagytak hatra, mint amilyen te vagy. Elned kell, a jelenben. Mert itt van rad szukseg, a magyar muszlimoknak, a menekulttaborba n \"sinylodoknek\", az ehezoknek, az utjukat keresoknek. Muszaj, hogy emberkozeli legy, ne csak azokkal, akik a szivednek kedvesek. Mert nem tudom megvaltoztatni a velemenyedet, ha nem tudod megbocsajtani, hogy elhagytam a hazamat. De ezert ne utalj, meg akkor sem, ha nem az eletem fugott tole, hanem szabad akaratombol mentem el. S kerlek ne hidd, hogy jobb magyar nalam barki, aki veled egyutt eli a mindennapokat otthon. Mert nem biztos, hogyha a hazaert kellene sikra szallni, ok ott lennenek melletted vallvetve. De abban biztos lehetsz, hogy sok kulfoldi honfitarsad igen. Meglepodnel. S hidd el, ha a kulfoldre tavozott magyarok elfelejtenek a magyarsagukat, akkorsok kulfoldi nem ismerne, tudna magyar feltalalok, koltok, politikusok, orvosok, Nobel-dijasok nevet. Ezeket mi, kulfoldre \"szakadt\" magyarok kurtoljuk. Neha ugy erzem, mi tobbet teszunk a magyarsagert, a hagyomanyok orzeseert, Mo. megismertetesee rt. Nem kell, hogy elfogadd mindezt, csak egy percre allj meg, es gondolj bele. S meg utana sem kell, hogy elfogadd. De nem szabad haragudnod senkire amiatt, mert nem ugy el, ahogy elvarnad. Mert ha ezt erezteted velem, hogy fordulhatnek hozzad tanacsert, segitsegert, ha arra lenne szuksegem? Nem mernek. Engem nem kell utalnod, en nem a mult rendszerbol jottem. Nem akarom ketsegbe vonni szakertelmed, tudasod, tapasztalatod. Ha elfogadsz egy joszandeku ajanlatot, otletet, javaslatot, attol te meg nem leszel kevesebb, senki szemeben. Csak te tamadasnak veszed ezt. De latnod kell, hogy ezek az emberek nem a multadbol jonnek. Mi a jelenben elunk-nem elfelejtve a multat- a jovoert. A jovo generacioert. A mult arra jo, hogy tanuljunk belole. Hogy mi ne kovessuk el azokat a hibakat, amelyek sok ember eletet belyegeztek meg. Arra jo, hogy buszkek legyunk azokra, akik eletuket aldoztak volna es aldoztak a hazajukert, egy jobb eletert a zsarnoksag ellen. Tanulhatunk toluk, a tetteikbol. ez legyen a tanulsag. Ne az, hogy nem birunk tovabblepni. Eszembe sem jutott, hogy rossz ember lennel. Csak velem szemben ngyon banton viselkedtel. S ennek hangot kellett, hogy adjak. Ikaljan testverem utolso hozzaszolasa igaz is meg nem is. mert szerintem sokan azert kezdjuk ugy a hozzaszolasaink at, hogy mar elore mentegetozunk, mert akaratlanul is, mar elore felunk a reakcioktol. A kioktato, \"en jobban tudom\", \"kicsit regebben vagyok muszlim, mint te, ugyhogy ne te mondd meg\" stilusu valaszoktol felunk. Ezen kell valtoztatni. Mert akar tetszik, akar nem, mi egy kis csalad vagyunk. S en ugyanugy a testvered vagyok. Talan ugy erzed, hogy csak a feltestvered, mert elhagytam a hazamat, ahol te elsz. De akkor is a testvered vagyok. S kerlek, gondolj bele ennek a szonak a tartalmaba, amikor leirod-testverem-. Ne legyen ez egy ures, sablonos szo. Mi egy csalad vagyunk. S neked masfel milliardnyi testvered van. Meg az is az, aki Mo.-on el, 2-3-5 eve, es sajnos, nem megy meg tokeletesen neki a magyar nyelv. Ezt nezd el neki, es segits, ha tudsz. Ha nem, akkor legy turelmes hozza. Mert talan meglepodnel, hogy egy eles helyzetben, ha az elet ugy hozza, pont a bevandorlok lesznek azok, akik elsok a sorban melletted, mikozben sok \"oslakos\" a bokor ala bujik. Minden ember mas. Ez igy van es lesz, mig vilag a vilag. S mi egyenloek vagyunk benne. Mi muszlimok, egyek vagyunk, es egy nyelvet beszelunk a vialg minden pontjan. Az iszlam nyelvet. Hat nem felemelo erzes? Ezt nezd, es csak is ezt; amikor muszlimokkal-es velem is-vagy. Az emberi reszet meg tartsd magadban. Nem kell, hogy szeress. Nem kell, hogy tisztelj. Nem ismersz, sem engem, sem az eletemet. Ezert ezt nem kerem. Csak banj velem testveredkent. Mert akarmit mondok, javaslok, szova teszek, az nem ellened iranyul. Szeretnem, ha ezt latnad. S legyen ez lecke, mindannyiunk szamara. En most a kezemet nyujtom.

Salam aleikoum kedves testvereim!

Koszonom kedves es szivhez szolo soraitokat. Hgy hagyhatnek itt ennyi szeretetremelto embert? Hiszen a testvereim vagytok.
Regebben, nagyon nehezemre esett, hogy hajnalban felkeljek imadkozni. mert imadok aludni. Ma mar ugrok ki az agybol, de nem volt ez mindig igy. A ferjem, minden egyes alkalommal azt mondta; \" gondolj bele, amikor felkelsz a legedesebb almodbol, minden egyes alkalommal egy pofont adsz az ordognek. Mert o ott duruzsol a fuledbe, hogy \"aludj, minek kelnel fel, hideg van a takaron kivul, es te milyen jol alszol, hagyd az imadkozast, minek az.\" De ha te megis felkelsz, minden alkalom egy foldbe dongoles az ordognek. \" Ugy erzem, most probara voltam teve az elmult ket napban. A ferjem szerint, talan ez is az ordog muve. mert akarmilyen muszlimok is vagyunk, emellett emberek, akik megprobalnak harag, irigyseg, onzoseg, sertodottseg nelkul elni. De hiaba tiltakozunk, ezek a magok bennunk vannak, megha probaljuk is erovel visszatartani a csirazasukat. S ha nem figyelunk, egy-egy uj hajtast az ordog megragad es huzza-huzza, szethuzast, irigyseget, \"haborut\" keltve. Eszre kellett vennem, hogyha most elmenekulok, ha harag van a szivemben, akkor o gyoz. hat ezt nem hagyom. Inkabb adok neki meg egy pofont....

SAlAM Drága Noure Testvérem!

MASALLAH ezt tudom mondani neked!
ALLAH-nak hála újra velünk vagy!

Tiszta szívemből örülök az őszinte és tanulságos válaszodnak!/Remélem ezzel sokan vagyunk így ALLAH kegyelmébő!/

Testvérem te azt montad ránk ,hogy \"\"szeretetre méltóak vagyunk\"\"

Te ezt a MIndenhatótól százszorosán kapod vissza tőle kérem is rá az örökké való Istent!!Hisz te magad is az vagy!

Asalama Aleikum Testvérem nagyon örülök neked!!
HADIDZSÉ

SALAM ALEIKUM Zoltán Testvérem!

ALLAH álldjon és tartson meg mindíg ilyen Igaz Hithű Muszlimnak amiről most te magad példát mutattál!

Írtad NOURE-nak: \"\" Ami biztos, nagyra értékelted magadat a szememben! \"\"

Hidd el testvérem én téged eddig is nagyra tartottalak tudásod,ismeret eid, munkád, álldozataid............stb alapján!

De most hála ALLAH-nak megmutattad te a válaszod alapján ,hogy ezentúl még nagyobb a tiszteletem ,elismerésem irántad ZOLTÁN TESTVÉREM!

Kérem a Mindenhatót,hog y segítsen továbbra is a nagyon fontos és oly nélkülözhetetle n munkádban!

ALLAH SEGÍTSEN!
TISZTELETTEL, ÜDVÖZLETTEL: HADIDZSÉ

S Noure azért jobb nálam,mert előttem bocsátot meg...ha értitek mit akartam mondani...

Valóban nagyon érdekes blog bejegyzés.Van különbség iszlám ország és a mi országunk között.Nem is kicsi.Sok szempontból jobb egy iszlám ország más szempontokból nem.Vallásgyakorlás Magyarországon?Nehéz,szinte egy kihívás.Egy iszlám országban lehet, hogy könnyebb muszlimként élni,legalábbis szerintem.Rengeteg akadályba ütközök magyar muszlimként a saját Hazámban ahol szabad vallásgyakorlás van állítólag!Mégis korlátozottak a lehetősségek.Nem minden iszlám ország hasonló a fent említettel.Nem akarok sem mellette sem ellene beszélni.Én úgy gondolom mindenkinek joga van eldönteni mi a jobb neki!Itt nehéz a Ramadan is például.Senkit nem érdekel,hogy te muszlim vagy és böjtölsz,nincs kivételezés csak mert muszlim vagy.Sőt kétszer többet kell teljesíts...Bár én nem voltam soha iszlám országban így csak mások véleményére alapozhatok.De tény,hogy ma Magyarországon nem elfogadott az iszlám,bárhogy is szeretnék.