iszlam.com

Egy ember elment a

borbélyhoz megigazíttatni haját és szakállát.
Beszélgetésbe elegyedtek különböző témákról. Egyszer csak szóba került Isten létezésének kérdése. A borbély azt mondta:
„Tudod, én nem hiszem, hogy Isten létezik.”
„Miért mondod ezt?” kérdezte a vendég.
„Egyszerű. Csak ki kell menned az utcára, és máris rájöhetsz, hogy Isten nem létezik. Ha Isten létezik, akkor miért van annyi beteg ember? Miért van annyi árva gyermek? Ha Isten létezne, nem lenne sem szenvedés, sem kín. Ha Isten létezne, nem engedné ezeket.”
A vendég egy ideig gondolkodott, de nem jutott eszébe semmilyen ésszerű válasz. Amikor a borbély befejezte a munkáját, elindult hazafelé. Ahogy kilépet a borbélyműhelyből, egy ápolatlan embert látott az utcán hosszú hajjal és szakállal. Látszott rajta, hogy már réges-régen nem vágta le és mosta meg. A páciens visszament a borbélyboltba, és azt mondta a borbélynak: „Tudod mit! Borbélyok nem léteznek!”
„Hogy mondhatod, hogy borbélyok nem léteznek?” válaszolt a borbély „Itt vagyok én! Én borbély vagyok!”
„Nem!” kiáltott fel a páciens „Borbélyok nem léteznek, mert ha lennének, akkor nem lennének olyan emberek, mint az ott kint az utcán ápolatlan szakállal és hajjal!”
„Oh, de hát a borbélyok léteznek – csak egyes emberek nem jönnek el hozzám!”
„Pontosan erről van szó!” helyeselt a páciens. „Éppen erről van szó. Isten létezik, csak éppen az emberek nem mennek Hozzá, nem fordulnak Hozzá. Ezért van annyi kín és szenvedés a világban.”