iszlam.com

Az index val-fil fórumán merült fel a téma, egy oda író, magát ateistának valló fórumtárs írta le a véleményét az új M. Fethullah Gülen könyvről, aminek a címe: Allah Küldötte Mohammed - A Próféta életének elemzése.

"Ami furcsa volt, az a következő: Axiómaként kijelenti, hogy Mohammed Próféta (mint általában a próféták) tökéletes volt. Majd ehhez az axiómához igazít (szerintem, torzít) mindent. Tele a könyv olyan történetekkel, amelyek a számomra (Mohammedre emberként tekintőre) kifejezetten kellemetlen benyomást tettek, de - és ez nagyon fontos! - nem azért, mert megtörténtek. Ezek a történetek általában nagyon is emberiek, és ha igazak, akkor egy zseniális, de hibáktól sem mentes hús-vér embert mutatnak be, akit én nem-hívő - emberként - nem csak tisztelni, hanem még szeretni is képes lennék.

De aztán jön a szerző, és csűri, csavarja, és bizonygatja (nekem, nem hívőnek már-már humoros buzgalommal), hogy ezek a nagyon is emberi hibák pont a tökéletessséget, az abszolút hibátlanságot bizonyítják. És ez már nem tetszik, mert bizony ez a fundamentalizmus, a fanatizmus melegágya.

Az ótestamentum egyetlen szereplője, prófétája sem ilyen szeplőtelen, tökéletes. Emberarcúak mind, még a legnagyobbak is. Ezért vagyok képes - ugyan metaforikus értelemben, de - igaznak elfogadni az alakjait és történeteit. " -írta a hozzászóló.

Nekem - bár sajnos még a könyvet nem volt módomban elolvasni ez volt a válaszom a felvetésre:

"Az, hogy a Prófétát (béke legyen Vele) majd egyes irányzatok a kalifákat, imámokat mennyire tekitették, tekintik tökéletesnek vallási felfogás kérdése. Valószínű, hogy Gülen is ahhoz a fefogást hírdetők közé tartozik, hogy a Próféta (béke legyen Vele) mentes volt a hibáktól. Én úgy hiszem, hogy egy ember sem mentes a hibáktól. Jómagam úgy tekintek a Prófétára (béke legyen Vele) mint egy nagyszerű példaképre, akinek voltak gyengeségei, mint minden embernek. Éppen ezek a gyengeségek azok, amik elérhetővé teszik számunkra azt, hogy mi is, csakúgy mint hajdan Ő (béke legyen Vele) harcoljunk saját gyengeségünk ellen. Voltak neki is gyenge pillanatai, amiket Isten kegyelme által sikerült hiba nélkül átvészelnie. Ehhez azonban Isten kegyelme is kellett. Neki is voltak olyan pillanatok, amikor haragra gerjedt, azonban ezt a saját belső harcával hamar leküzdötte, példát mutatva ezzel számunkra is, hogy mi is keressük magunkban a hibát, és észre véve - Isten kegyelméből - minél előbb orvosoljuk azt. "

Érdekelne, hogy Ti hogy látjátok, mi a véleményetek egyrészt (ha olvastátok, akkor a könyvről), másrészt a felvetésről és a rá adott válaszról.