Tisztelet

Mikor kislany voltam, anyukam sokszor emlegette a cimben szereplo szot, es probalt megtanitani ra. Nem sok sikerrel. Oszinten szolva, gyerekkent, fogalmam sem volt, mit jelent az,hogy tisztelni valakit. Szerencsere, azt hiszem, megis hatott a nevelese, es olyan ember lettem, amilyen. Hibakkal, de megis olyan ember, aki mar tudja, mi a tisztelet. Anyukam es az elet tanitott ra. Sajnos, latom, hogy nem mindenkinek megy meg ez. Nagyon sokszor hallottam valakiktol, hogy "miert kellene nekem ezt vagy azt tisztelnem?" "mit tett, amiert tisztelnem kellene?" Hat ez az. Azt hiszem, mindenkit lehet tisztelni valamiert. Az oregeket a bolcsessegukert, s mert olyan sok mindenen keresztulmentek, mert vigyaztak a csaladjukra, mert rengeteget dolgoztak, mert a tanacsaikkal a mai napig -neha keretlenul is :)-ellatjak az ifjusagot. De tisztelhetunk egy gyereket is, az artatlanasagaert, azert, mert onzetlenul tud szeretni. De a leginkabb azert, mert oszinte tud lenni. Nem visel alarcot-kiveve, amikor az eltunt cukorkakat keresem :)-. Mindenkiben van valami, ami tiszteletremelto. Mindenki tud valami mast, amit en nem. Senkinek sem ismerjukpontosan az eletet, a multjat, a jelenet, a gondolatait. Megha nagyon kozel is all hozzank. De amikor egy idegennel tallakozunk, vagy egy forumon beszelgetesbe elegyedunk, akkor azt hiszem, az alapveto dolog, amit ereznunk kellene, az a tisztelet. Mert nem ismerjuk a masikat. Mert nem tudjuk, mit elt at, mit cselekszik, mit tesz a mindenapokban. S lehet, hogy pont olyasmit, ami tiszteletet kovetel. Megha elso re talan nem is szimpatikus a masik, megha homlokegyenest mas is a vilagnezete, a gondolkodasa, a velemenye, mint a mienk. De ettol meg tisztelnunk kell. Mert talan ha nem tesszuk, kesobb szegyelnenk magunkat. Ha megtudnank ezt-azt a masikrol. Sajnos sokszor a velemnykulonbseg rosszindulathoz, vadaskodashoz, gunyolodashoz vezet. Pedig azt hiszem, mindannyiunkat tanitotta valaki a tiszteletre. Csak valahogy elfelejtjuk. Pedig annyi mindent kellene tisztelnunk. A zaszlonkat, a masik magyar honfitarsunkat-pusztan csak mert magyar-, a fonokunket, megha nem is ad fizetesemelest es sorolhatnam. Nalunk az utcak olyanok, mintha valasztasi kampany volna. Pedig nincs, csak eppen az aktualis elnok posztere koszon az utazora mindenhol. Fejmagassagban is! Soha, egyetlen kepen sem lattam meg odarajzolt szemuveget, bajuszt vagy egyebet. pedig valoszinuleg az emberek legalabb 50%-anak nem tetszik a jelenlegi elnok. Megis megadjak a tiszteletet. mert o az elnok. Talan egy kcsit vissza kellene mennunk a gyermekkorunkba, ahol meg az volt a dolgunk, hogy a tudast magunkba szivjuk. Tobb-kevesebb sikerrel ez ment is. Csak mintha az ido mulasaval egyre tobbet felejtenenk ebbol. Na nem a lexikalis tudasra gondolok. Mert talan azt mindenki tudja, mikor volt a Honfoglalas. De annal kevesebben, hogy mi a tisztelet. Pedig ugyanolyan fontos lenne mind a ketto. Mert akkor peldaul tisztelhetnenk a multunkat is!!!

A minap olvastam egy cikket, ami a Lanchid radioban hangzott el. Rogton a cimben szereplo szo jutott eszembe. Tisztelet a mult, egy vallas, egy EMBER, egy Profeta (beke legyen vele) irant. Vajon, miert nem erzi valaki mindezt, amikor egy olyan temahoz nyul, ami torekeny, ha nem gondos kezek illetik? Ha nem tisztelettel kozelitunk fele. MAr korabban is irtam, hogy rengeteg sertest kell elviselniuk a muszlimoknak. S hogy miert nem adjuk mindezt vissza? Miert nem jelennek meg kereszteny vagy zsido karikaturak, gunyos jegyzetek, felhaborito konyvek? Talan azert, mert mi muszlimok-nehany kivetellel-, tudjuk, mi a tisztelet.......Oly sokszor hallom, hogy emberi jogok, es tolerancia, meg szolasszabadsag. S mindezek tiszteletben tartasa. Ez nagyon szep is, hogy egy demokraciaban igy mukodik. De az mar egyaltalan nem tetszik, hogy ezen szavak kontosebe bujtatva, barmit ki lehet adni, barmit le lehet irni, barkit lehet gyalazni, barkit lehet sarba tiporni. S ezert meg nekem kell tiszteletben tartanom mindezt.

Sajnalom anyu, de erre keptelen vagyok......vagyis csak azert nem emelem fel a hangom, mert muszlim vagyok. Mert a Koran azt tanitja, tiszteld a masikat, nemre, fajra, vallasra valo tekintet nelkul. Mindenkinek jar a tisztelet. S az itelkezes is  egyedul Allah jogosultsaga.

 

A cikk: "Sherry Jones Medina ékszere (Jewel of Medina) című könyve - amelyet nemrégiben vontak vissza az eladásból a szerbiai iszlám közösség heves tiltakozása miatt - mától ismét megjelent a boltokban. A mű szerb fordítását kiadó Beobuk igazgatója azzal érvelt, hogy a kötetet eddig is meg lehetett venni az utcán, könyvvásárokon, de kétszeres áron, és közben egyes szomszédos országokban megjelentek a kalózkiadások is, amelyeket Szerbiában is terjesztettek.

Mindemellett egyes lapok elkezdték folytatásokban közölni a hamarosan Magyarországon is megjelenő, nagy port kavart kiadványt.
-A bulvársajtó csak a legérdekesebb, legprovokatívabb részeket ragadta ki önkényesen a szöveg egészéből, tehát már semmi értelme sem lenne visszatartani a könyvet - érvelt Alekszandar Jaszics igazgató.

Medina ékszerét a kiadó egyébként saját döntésére vonta vissza a könyvesboltokból, miután az iszlám közösség Novi Pazar-i vezetősége úgy értékelte, hogy az „pornográf módon” írja le Mohamed próféta hetedik - és legkedvesebb - feleségének az életét. A muzulmánok úgy vélik, hogy a prófétáról írni a Korán szent könyvön kívül szentséggyalázás és sértés minden igazhitű számára. Mohamed minden feleségét(tizenkettő volt) - a muzulmánok saját anyjukként tisztelik.

A könyv visszavonása azonban ugyanolyan heves reagálásokat váltott ki, mint megjelenése. Úgy vélik, hogy demokratikus társadalomban senki, tehát még a vallási közösségek sem cenzúrázhatnak. Hivatalosan csak az ombudsman hallatta hangját. Szasa Jankovics szerint mindenki köteles tiszteletben tartani az általános emberi jogokat és szabadságot, és az állami szerveknek kötelességük e jogok megvalósulását védelmezni. Ugyanakkor hivatkozott a toleranciára és a másság tiszteletére, konkrétan azonban nem foglalt állást.

Az egykönyves Sherry Jones Medina ékszerét Amerikában a Random House adta volna ki, de megijedt az iszlámok felháborodásától, lemondott a könyv bemutatásáról, a kötet így nem került az olvasókhoz. Ám több más, jórészt nyugati ország neves kiadója - köztük amerikai is - nem követte a „gyáva” Random House példáját, a belgrádi kiadó tehát mégsem lesz egyedül"

Vissza a tetejére

Elérhetőségeink