Fatwa a rituális szoptatásról

A „Rada” vagy „Rida” az iszlám jogtudomány egyik szakkifejezése, azt jelenti: a szoptatás, mely törvényes akadályt állít az ily módon szerzett rokonokkal való házasság elé”. A fogalom az arab radi’a vagy rada’a (az anyja mellét szopta) jelentésű szó tövéből ered. Gyakran ’dajkaság’ vagy ’tejtestvérség’ kifejezéssel fordítják.A rada koncepciója abból az iszlám és iszlám előtti fogalomból ered, miszerint vérrokonság jön létre a szoptató anya és a hozzá rokoni szállal nem kötődő szoptatott között –azaz az anya és nem saját gyermeke között – a szoptatás hatására. A rada meghatározza a kapcsolatot a szoptató anya és a szoptatott gyermek különböző rokonai között is, például: nem csak nekik kettőjüknek tilos házasságot kötni, hanem rokonaiknak is különböző variációkban ( a szoptatott biológiai fiútestvére és a szoptatós anya biológiai lánya). Viszont megenged olyan, egyébként tiltott bizalmasságot (különösen, ha a szoptatott férfi és már elérte a felnőtt kort), mint például láthatja a szoptató anyát kendő nélkül illetve lehet vele kettesben,pontosan úgy, mintha rokon lenne. Felnőtt férfi rituális szoptatása akkor megengedett, ha ez előnyös vagy szükségszerű valamelyikük számára ( vagy a férfi és a szoptató nő valamelyik nőrokona számára) azért, hogy az iszlámban az általánosan megengedettnél intimebb kapcsolat jöhessen létre nem rokon, ellenkező nemű felnőttek között.

Az Al-Azhar-i fatwa-vita 2007 májusában Dr Izzat Atiyya, a kairói Al-Azhar egyetem tanára kiadott egy fatwat, mely azt javasolta, hogy a férfi és női kollegák szoptatást alkalmazzanak annak a vallási tiltásnak megkerülése érdekében, mely szerint nem lehetnek kettesben. A fatwa azt mondja, hogy a női kollégának meg kell etetnie a férfi kollégát „közvetlenül a melléből” legalább 5 alkalommal annak érdekében, hogy családi kötelék alakuljon ki köztük, ily módon lehetővé téve azt, hogy kettesben lehessenek a munkahelyükön. „ Felnőtt megszoptatása véget vet a privát találkozások problémájának és nem tiltja meg a házasságot" – rendelte el. – "A nő levetheti a kendőjét a munkahelyén és megmutathatja a haját olyan személy előtt, akit szoptatott.” A fatwa hatalmas felháborodást és zavart keltett, a bírálók kigúnyolták a szerzőt az egyiptomi televízióban. Az egyetem felfüggesztette a tanárt, aki egyébként az egyetem hadith osztályát vezette. A fatwát széles körben kritizálták arab nyelvű műholdas tévéadókon is, még az egyiptomi parlament is napirendre tűzte. Miután az egyetem fegyelmi eljárással fenyegette meg, Atiyya visszavonta a fatwát, mondván, hogy az Mohamed (béke legyen vele) próféta idejéből származó „különleges eset helytelen értelmezése” és hogy mindössze néhány tudós véleményén alapul. Egyiptom vallásügyi minisztere, Mahmoud Zaqzouq, arra szólított fel, hogy a jövőben a fatwák „összeegyeztethetők legyenek a logikával és az emberi természettel.”

(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Rada_(fiqh) )

A fordításért köszönet Flórának


Sok muszlim mégis elfogadhatónak tartja ezt a fatwat, azzal indokolva, hogy volt erre már precedens.
A történet így zajlott a hiteles Hagyomány szerint:

Abu Huthayfa-nak és feleségének Szahla-nak volt egy fogadott fia - egy felszabadított rabszolga - akit Szalímnak hívtak, aki a házukban szabadon élt és dolgozott. Szalím olyan volt, mintha a fia lett volna, és gyakran segített Szahla-nak a háztartási munkákban. Egy szobában maradhatott vele, anélkül, hogy Szahla-nak el kellett volna fednie magát a férfi tekintete elől. Amikor a Próféta (béke legyen Vele) eltörölte az örökbefogadás alapelvét Szalím idegenné vált a házban és nem lehetett egyedül Szahlával, Abu Huthayfa feleségével. Szahla Mohammedhez (béke legyen Vele) fordult, aki azt a megoldást javasolta neki, hogy szoptassa meg Szalímot ami lehetővé teszi, hogy fiaként vele együttlehessen a házban. Erre Szahla azt mondta, hogy: „ de Szalím férfi, és szakálla van”, amire a Próféta (béke legyen Vele) azt mondta, hogy: „ Tudom”.

 

Érdekelne a véleményetek.

Egy kedves testvérünk a következő észrevételt fűzte a cikkhez:
A rituális szoptatás kérdésköre egy időben nagy vitát kavart a vallástudósok körében, de mára majd egységes álláspont alakult ki ebben a kérdésben. A tudósok nagy része ugyanis egyetért abban, hogy a fent idézett hadísz azokra az akkori, és egyedi esetekre vonatkozott, ahol az örökbefogadást mint rokoni kapcsolatot eltörlő Korán kinyilatkoztatás előtt már ilyen közvetlen, családi viszonyban voltak az örökbefogadott gyermek és az örökbefogadó.
Jemenben néhány évvel ezelőtt fordult elő egy konkrét eset. Egy házaspár a házuk előtt egy néhány napos csecsemőt talált, akit befogadtak és felneveltek. Mikor a fiú felnőtt, egyre többen mondogatták a ház asszonyának, hogy nem helyes ha együtt marad kettesben a fiúval, hiszen nem vérrokonok. Vallástudósokhoz fordultak véleményt kérni, de mivel egyértelmű választ senki nem mert adni, az ügy egyre magasabb szintre került. Felmerült a rituális szoptatás lehetősége is. Az ügyben egyiptomi és más országok-beli muftik véleményét is kikérték, és végül az asszony számára azt javasolták, hogy ne maradjon kettesben a fiúval. A rituális szoptatás lehetőségét arra hivatkozva vetették el, hogy az erről fennmaradt - valóban hiteles hadísz - az örökbefogadás rokoni kapcsolatát eltörlő kinyilatkoztatás idejében előfordult egyedi esetekre vonatkozott, és napjainkban már nem helyes alkalmazása.
Ha pedig a rituális szoptatást még egy újszülött korától nevelt gyermek és örökbefogadója esetében sem tartják elfogadhatónak, akkor ez semmiképpen nem megengedhető például munkatársi viszony esetén.

Vissza a tetejére

Elérhetőségeink