Menu

Mi is a ramadáni böjti hónap?

 

Ramadán havában a muszlimok köztudottan böjtölnek, mert ez az a hónap, mely során az iszlám szent könyve a Kegyes Korán leküldetett (Korán, 2:185), s mert a böjt előírattatott a muszlimok számára, mint ahogy az előírattatott azok számára is, akik őelőttük kaptak szent iratokat a Teremtőtől (Korán, 2:183).

 

Tudjuk, hogy az iszlám hat hittételre és öt gyakorlati pillérre épül. Ez utóbbiak között találjuk a hitvallást, a napi ötszöri imádkozást, a kötelező alamizsnát és a mekkai zarándoklatot, de a ramadáni böjtöt is, ami kötelező minden felnőtt, épeszű muszlim számára, aki nem beteg vagy nincs éppen úton. Aki beteg vagy utazik, az az akadály elhárulta után köteles a böjtöt megtartani.

 

A böjt formálisan nem más mint tartózkodni pirkadattól napnyugtáig attól, ami azt megszakítja. Ilyen az evés, az ivás, a házasélet és a dohányzás vagy a véradás. Ugyanakkor av böjt érvényességének feltétele a megfelelő szándék is, amit mind a hónap egészére, mind külön-külön a böjti napokra kinyilvánítunk a szívünkkel, és –ha tehetjük- megfogalmazzuk magunkban a következő módon: „böjtölni szándékozom ezt a napot/hónapot Allah megelégedésére és azért, hogy gondoskodjon rólam”. Aki a fenti szabályok szerint leírt böjtöt akaratlanul megszegi, köteles az adott napot pótolni, ám az, aki szánt szándékkal nem tartja meg a böjtöt, az vezeklésül vagy két egybefüggő hónapon keresztül böjtöl vagy gondoskodik egy szegény kéthavi ellátásáról avagy eltart hatvan szegényt egy napon át.

 

A ramadáni böjt megülésének illeméhez tartozik, hogy reggel, még hajnalhasadta előtt felkelünk és megreggelizünk, amit szuhúrnak hívunk. Este, naplementekor megtörjük a böjtöt. A legjobb páratlan számú nedves datolyával, tejjel vagy vízzel, ám ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor bármi megengedett táplálékkal. Ezután elmondjuk naplementi imánkat és nekilátunk lehetőleg könnyű vacsoránkhoz, az iftárhoz. Az iszlám tanításai szerint a leghelyesebb az, ha keveset eszünk ilyenkor.

 

A ramadáni böjti hónapra jellemző a muszlimok lelki életének felfokozódása s az, hogy a muszlimok egyre többet fordulni azon istenszolgálati cselekedetek felé, melyek közelítik őket a Magasságos Allahhoz és az ő evilági és túlvilági áldásaihoz. Ezek közé tartozik a Kegyes Korán olvasása, hiszen Mohamed próféta (béke legyen vele) is így tett, mikor minden évben ramadán havában Gábriel angyallal átismételte a teljes szöveget. Ha valaki egy nap egy egységnyit, azaz egy dzsuznyit olvas el, az egy hónap alatt végigolvassa az iszlám szent könyvét. A másik fontos istenszolgálat az ima. Ha egy muszlim rászokik ezen hónap alatt arra, hogy a későesti nyolc vagy húsz mozdulatsorból (rakából) álló ún. taravih imákat elvégzi, az talán az év fennmaradó tizenegy hónapjában is több szorgalmi (szunna) és önkéntes (náfila) imát fog végezni. Végül is a ramadáni hónap célja az, hogy közelebb vigye az embert Ahhoz, aki őt teremtette.

 

Allahhoz legsikeresebben akkor tudunk közeledni, ha a hónap utolsó tíz napját teljes elvonultságban (itikaf) töltjük. Nagyon fontos, hogy a muszlim képes legyen kiszakadni az evilág vonzásából, hogy távol tartsa magát annak imádatától. Félrevonulva, a mecsetben, távol a családtól, a karriertől és a megélhetési gondoktól az ember jobban el tud mélyülni, s jobban megismerheti önmagát. Mohamed próféta (béke legyen vele) ugyanis azt mondta, hogy csak az ismeri meg az Urát, aki ismeri önmagát. A ramadáni hónap utolsó tíz napja Allah napjai, s az utolsó tíz éjszaka egyike az Elrendelés éjszakája, mely jobb, mint ezer hónap (Korán, 97:3). Ezt a békés éjszakát békés elmélyüléssel tölteni lelki szempontból az egyik legígéretesebb emberi vállalkozás. Aki nem teheti meg, hogy teljesen elszakadjon szeretteitől, munkájától és gyarló vágyaitól, az is legalább az éjszakákat töltse az imaházban!

 

Ugyanis a ramadáni böjti hónap több, mint forma, lelki tartalom is. Az önnevelés művészete. Sokszor hallani, hogy a böjt akkor fogadtatik el, ha az ember megváltozik. S ez közel is állhat a valósághoz. Van, aki azt mondja, hogy a ramadáni böjti hónap arról szól, hogy az ember megtisztítsa a lelkét és a testét, s egészségesebben éljen. Van, aki azt mondja, hogy a ramadáni böjti hónap a szegényekkel való együttérzés időszaka, mikor megérezzük, hogy milyen is az, ha Allah keveset ad. Ugyanakkor a ramadáni böjti hónap remek eszköz arra, hogy jobb emberré és jobb muszlimmá váljunk, hogy tovább haladjunk az emberi tökéletesedés útján, hiszen a Teremtő minket a legszebb formában hozott létre (Korán, 95:4), s csak rajtunk múlik, hogy az Ő kegyelméből visszatalálunk-e eredeti természetünkhöz avagy csupán ramadáni muszlimok leszünk, akik a böjtben csak éhséget látnak.

 

Vissza a tetejére
dava-kek

Tudtad? Facebook album

Elérhetőségeink