Blog - magyar muszlimok(magán)véleménye az iszlám vallásról

A Nap csak a férfiaké?

Napjainkban egyre inkább előfordul, hogy gyártó cégek a termékük eladása érdekében különböző tömeghisztériákat teremtenek. Elméleteket gyártanak arról, hogy mi egészséges, mi nem - mindezt azért, hogy saját terméküket minél inkább eladhassák. A nyár egyik ilyen hisztériája, a naptól való félelem. Míg 20 évvel ezelőtt a nagy faktorszámú védelmet a 6-os faktor jelentette, addig ma már akár 80-as faktorszámú védettséget is biztosítanak annak, aki ezt igényelné. Félünk kimenni a napra. Vajon tényleg ilyen egészségtelen lenne a napfény? Köztudott tény, hogy a napfény segítségével állítja elő testünk a D vitamint, ami elengedhetetlen testünknek. Azonban a napfény nem csak ezt segíti elő, hanem a napozás sok olyan folyamatot elindít testünkben, ami szintén fontos és elengedhetetlen számunkra. Nem rég olvasott a férjem egy amerikában készült tanulmányt, miszerint a bőrrákos megbetegedés éppen hogy nem a "napimádók" körében gyakori. Megdöbbentően nagyobb az előfordulási aránya azoknál a színesbőrű embereknél, akik - bőrük színe miatt - nem érzik fontosnak, hogy napozzanak, és inkább kerülik a napfényt, mint hogy kifeküdnének alá. Nem mondom, hogy nem kell védekezni a napon a legéégés ellen. Viszont mint mindenben, ebben is meg kell találni az egészséges mértéket. A legkisebb gyermekünk most másfél éves. Kora tavasztól kezdve rengeteget van kint a levegőn, ami azt jelenti, hogy minden hétvégén 5-6 órát töltött el kint, mindenféle fényvédő faktor nélkül. Az erdei túráinkra sem kentük eddig le, és mégsem - akárcsak - pirult ki a bőre a naptól. A nyári - hat óra utáni - medencés fürdőzéshez is szükségtelennek érzem, hogy naptejet használjunk. Természetesen, ha egy vízparti nyaralást terveznénk, akkor lekennénk őt is, de szükségtelennek érezném 15-ös faktor felett kenni őt.

MInt köztudott, a muszlim nőknél vallási előírás, hogy takarják testüket. Ennek a takarásnak a mértéke az, hogy csak a kézfej és az arc látszódhat akkor, ha idegen férfi tekintetek láthatják. Ez sajnos azt eredményezi, hogy a muszlim nőkre alig süt Isten áldott Napja. Vajon ez egészséges számunkra? Vajon a mi testünknek nincs szüksége D vitaminra? Nekünk, akik betartják vallásunknak ezt az előírását is ki kell találnunk az ideális középutat arra, hogy vallásunknak is eleget tegyünk, és testünk is megkaphassa jogos igényét. Sokan vagyunk, akik olyan házban lakunk, ahova nem látnak be, ha például kinyitott ablaknál napozunk. Ne sajnáljátok az időt magatoktól kedves húgaim, és igenis - ha meg lehet oldani, hogy nem lát rátok senki - napoztassátok meg magatokat! Én az erdei túrázások alatt is - ha olyan helyen járunk - le szoktam venni a hidzsabot (testünk vallásilag előírt takarása). Sok olyan túrahely van, ahol jobb esetben egyszer-kétszer találkozunk egész nap csak szembejövő emberekkel. Ilyen helyeken is lehet találni olyan tisztásokat, ahol le lehet ülni napozni egy kis időre... a férjünk meg arra is való, hogy ilyenkor figyeljen arra, hogy napfürdőnk zavatalan lehessen:-)

 

 

Bővebben...

Kamasz gyermekek

„A jámborság Allahtól van, az illemtudás pedig a szülőktől.” - mondta a Próféta (béke legyen Vele)

Az általam ismert magyar muszlimok többsége vagy olyan korosztályba tartozik, akiknek még nincs nagykamasz gyermekük, vagy pedig már felnőtt gyermekeik vannak, és ők már akkor vették fel az iszlám vallást, amikor a gyermekek már kikerültek a szülői védőszárny alól. Így sokan vannak, akik még nem élték meg a mi nehézségeinket, vagy pedig kimaradtak belőle.

Nekünk Istennek hála öt gyermekünk van, abból három már nagykamasz. A kamaszkor minden családba hoz nehézségeket,... Istennek hála a mienkbe is. Sokszor eszembe jut Isten szava a Koránból, ahol emlékezteti a hívőket, hogy bizony próbára teszi őket gyermekeikkel. Mi is nagy próbák időszakát éljük meg néha. Mivel igazán tanácsot kérni senkitől sem tudtunk a környezetünkben - lévén, hogy egyik muszlim ismerősünk sem volt még hasonló helyzetben mint mi - így csak szívünkre, és a Korán soraira hagyatkozhattunk-hagyatkozhatunk gyermekeink nevelésében. Abban az időben, amikor felvettük az iszlám vallást, gyermekeink még jóval kisebbek voltak, így - mint a kisgyermekek általában - követték példánkat, és az iszlám törvényei szerint éltek. Nem ütközött nehézségbe sem a napi ötszöri ima - még az iskolában is imádkoztak, ha ott érte őket az imaidő - szívesen böjtöltek velünk Ramadan szent hónapjában. Ahogy aztán egyre inkább belekerültek a kamaszkorba, úgy lett egyre terhesebb számukra vallásunk követése. Míg egy kisgyermek számára az első, és legfontosabb dolog a szülei, ők az első számú példaképei, addig egy kamasz figyelme a szülői háztól sokszor elkóvályog már más irányok felé is. Azok, akiknek nincs kamasz gyermekük, azt ajánlották, hogy igenis kényszeríteni kell őket az imádkozásra. Bár nem érettem velük egyet, de egy pár hónapig megpróbáltunk erélyesebben fellépni, és rájuk parancsoltunk, hogy igenis imádkozzanak. Ennek az lett a következménye, hogy hazugságba kevertük őket, mert azt mondták, imádkoztak, holott ez nem volt igaz. Azt mondták böjtölnek, holott ez nem volt igaz. Ekkor elgondolkoztunk azon, hogy bizony ez így nem lesz helyes út. Ha ezek a dolgok nem szívből jönnek, akkor nincs semmi értelme. Ahogy Isten a Koránban mondja: "Nincs kényszer a vallásban", úgy mi is ezt az utat véltük járhatónak. Bár a szülő felelős gyermeke lelki fejlődéséért, mégis egy bizonyos pont után már maguknak a gyermekeknek kell járni a saját útjukat. Férjemmel megbeszéltük, hogy ezután maradunk saját személyes példamutatásunknál. Allahra hagyatkozunk, és reméljük, hogy a gyermekeink, ha kikerültek a kamaszkor útkereséséből, insa Allah visszatérnek majd a helyes útra. Ahogy a Próféta (béke legyen Vele) mondta, a szülő felelős azért, hogy gyermeke illemtudó legyen. Istennek hála elmondhatjuk, hogy minden gyermekünk az. Masa Allah, kimagaslanak a kortársaik közül, a velünk és másokkal szembeni illemtudásban. Ezt minden ismerősünk meg is jegyzi nekünk. Azonban ezt hatalmas erőfeszítések árán érhettük csak el. Az olyan családokban, ahol az anya nincs a gyermekeivel napközben, nem is tudom hogy hogy sikerülhet ez. Sokszor férjemmel együtt egy versenyfutásnak éljük meg a jóra nevelést gyermekeinknél. A mai világban, ahol az erkölcs, az illem, a helyes és a jó keresése, megbecsülése ennyire nincs buzdítva, ahol az iskolában, a baráti társaságokban, a filmekben... szinte mindenhonnan rossz ragad rájuk, a szülőknek -Istennek hála - nagyon nehéz dolguk van. Folyamatos dzsihad (erőfeszítés) ez, amit azért teszünk, hogy gyermekünkből insa Allah jóravaló felnőtt legyen majd.

Bővebben...

Méhek

"És a te Urad sugallatot adott a méhnek: "Keríts magadnak lakhelyet a hegyeken és a fákon s azon, amit (az emberek) emelnek (maguknak).

Azután egyél mindenfajta gyümölcsből és járd a te Urad könnyen járható útjait!" A (méh) gyomrából különböző fajta ital jön ki, amely az emberek gyógyulására szolgál. Bizony jel van ebben azok számára, akik elgondolkodnak."  (Korán, 16.68,69)

 A Koránban egy egész szúra kapta címét ezekről a szorgalmas állatokról. Vajon tudjátok-e, hogy ha egy méh fel akarja tölteni a mézgyomrát nektárral, akár ezer virágot is meg kell látogatnia ehhez. Ha napos idő van, naponta tízszer jár ki-be a kaptárban hogy teli mézgyomrát kiürítse ott. Ahhoz, hogy egy kg mézet előállítsanak, a méhek körülbelül 65 ezer km utat tesznek meg, és 45-64 millió virágot keresnek fel érte. Ha éppen olyan időszak van, amikor bőven képződik nektár a virágok kelyhében, akkor bár a mézgyűjtő méhek csak nappal járnak dolgozni, de a kasban lévő munkások napi 24 órában dolgoznak a feldolgozásában. Ezekből az elképesztő adatokból is láthatjuk, hogy egy üveg méz milyen sok munkát rejt magában ezektől az apró állatkáktól.

Mi a családban már szinte csak a mézet használjuk napi ételeink édesítéséhez. Használjuk ki ezt az Isten adta adományt, ami tele van olyan enzímekkel, és egyéb hasznos anyagokkal amik egészségünk megőrzését, és helyreállítását szolgálja. Viszont ahogy a Korán is előbb a méhek munkáját említi, úgy nekünk is mindig szemünk előtt kell tartani azt, hogy mennyi áldozatos munka árán került asztalunkra ez az aranyló táplálék. Használjuk, és becsüljük meg minden egyes cseppjét, amiért egy-egy méh napokon át dolgozott. Így válik asztalunk étke igazi áldássá... insa Allah. 

A megadott adatok forrása:  http://kutmagazin.hu/index.php/Termeszettudomany/Laky_Szilvia_A_mehek_1.html

 

 

Bővebben...

Kamikázé macska

A macskákat több helyen is említik Prófétai Hagyományok. A Próféta - béke legyen Vele - gondoskodóan, a macsok természetét figyelembevéve járt el velük.Tiszta állatnak tartotta őket, és fontosnak érezte szabadságvágyuk kielégítését.

Nekünk is van egy igazán lüke macskánk. Már több cicánk volt, volt, hogy a környéken lakó "vacsoravendégekkel" együtt 7-8 macskáról gondoskodtunk egyszerre. Ilyen butus macskánk azonban még egy sem akadt. Bagubának, vagy nemes egyszerűséggel sokszor - Bagunak hívjuk; egy tetőtől-talpig fekete nőstény macska. Kölyökként kaptuk egy közelünkben lakó hölgytől, akinek szintén több gondozottja volt, de ezt a macsekot valahogy nem szívelték a többiek. Így felvállaltuk őt, gyerekeink nagy örömére. Már kölyökkorától fogva ellenálhatatlan késztetést érez arra, hogy .... valószínűleg.... kamikázé legyen. Erre az a leghatékonyabb edzésmódszert eszelte ki, hogy a legváratlanabb helyzetekben a gyanutlan ember papucsa, cipője, csizmája alá veti magát. Egyik pillanatban még öt méterrel mögöttünk van, a másikban már a talpunk alatt. Ez általában azt eredményezi, hogy vagy kishíján átesünk rajta, vagy alaposan megtapossuk a tappancsát. Ez a napi rituálé most, hogy már lassan - Istennek hála - megérte a második évét, még mindig a napi rutingyakorlatai között van. ... Nem tanul az ember, kevés ésszel megáldott macskája! Még régebben meséltük az adományozó néninek, hogy bizony Baguba nem egy észkombájn, mire ő csak elmosolyodott. Macskánk pár napja - a kölykével együtt, ... mert hogy az is van neki mostanában, egy egyszemke - áttette a kölyöknevelő székhelyét a nénihez. Úgy látszik náluk hűsebb a padlás, mint nálunk. A néni álmélkodva mesélte a férjemnek... hogy ő bizony ilyen bolond macskát még nem látott. Bagu kitartóan folytatja a tréningjét, és most szegény öreg néni lába alá veti magát rendszeresen. ... Most már csak idős falunkbélinket féltjük, hogy vajon mindenféle veszély nélkül fel tudja-e venni Bagunál az edző szerepét. Mert hogy ezek az edzések nem csak macskára de emberre is veszélyesek ám.Csak bízni lehet abban, hogy egyszer Bagubának is benő a feje lágya, és rájön, hogy az ember nem a talpán hordja a szemét. Gondoljatok rá jó szívvel:-)

Bővebben...

Az áldott eső

Éjszaka esett az eső.

A nagyvárosokban élő emberek számára az eső egyenlő a közlekedési dugókkal, a locspoccsal. Az ott élő emberek többsége mint valami személyes sértésre néz az esőre, mikor elered. Holott az eső Isten áldása. Megtisztítja a földet és a levegőt, életet ad a szomjas növényeknek. Eső után szemmel látható, ahogy a természet harsány zöldben pompázva ünnepli a felfrissülést. Egy-egy nagyobb eső után mindig elámulok, hogy mennyit nőnek a növények. Ilyenkor kapják meg igazán, amire vágytak. A szürke, fonnyadt erdők kivirulnak, a levélkék ismét élettel telnek meg. A veteményesben eddig vegetáló, klóros csapvízre kényszerült palánták végre megkaphatják üdítő nedüjüket.

Ha útközben ér el az eső, sokszor eszembe jut az a szaudiból jött sejk, akit egyszer itt Magyarországon elért az eső. Kiszaladt a mecsetből égre emelt kezekkel, és úgy dicsőítette az esőben boldogan Isten áldását. Ő tudja mit jelent a víz, hiszen az ember a szükség idején tapasztalja meg igazán mi mennyit ér.

Örüljünk hát ennek a nyári felfrissülésnek, és adjunk hálát Istennek érte!

Bővebben...

A víz életet menthet

Az iszlám mértékletességre, takarékosságra és adakozásra tanít minket.

Nyári melegben, amikor a víz életet menthet, régen felszólították minden magyar médiában az embereket arra, hogy takarékoskodjanak a vízzel. Ne locsoljanak feleslegesen, zárják el a csöpögő csapokat stb. A mai pénzérdekelt világban, az embereket a minél több fogyasztásra sarkalják. Így ezek a figyelmeztetések egyre inkább elmaradnak. Egy gazdag településen élek, ahol nap mint nap látom a nyári rekkenő hőségben, hogy emberek locsolják óra szám, a füvüket. Közben az út túloldalán a közcsapok le vannak szerelve. Településünk egy túraútvonalon fekszik. A hegyekből lejövő szomjas túristák lezárt csapokat találnak, a megszomjazott emberek is csak a saját magukkal hozott vízkészletükből gazdálkodhatnak. Sajnos ez az eset nem egyedülálló kis hazánkban. Mondhatnánk azt, hogy általános. Igaz ami igaz, régen a közcsapok ingyen vizét mindenre használták, és amióta bevezették az egyre magasabb vízdíjat, sokan innen vették a vizet saját csapjaik helyett. Azonban ez könnyen kiküszöbölhető lenne, ha olyan közcsapokat szerenének fel, amiből nem ömlik a víz, hanem adagolós rendszerű. Így a takarékosság és az adakozás helyes elvei is érvényesülhetnének...insa Allah.

 

Bővebben...

Szomszédok szeretete

Vallásunk azt tanítja, hogy a muszlim szeresse szomszédját. Ez is a dzsihadunk egy része.... ha a szomszéd úgy dönt, hogy hajnalban nyírja a füvét.... egy benzin motoros fűnyíróval. Mondhatjátok azt, hogy egy muszlim már a hajnali ima óta fent kell hogy legyen... hm.. nekem úgy alakult, hogy ma a hajnali ima ideje után tudtam csak elaludni... egy keveset. De most hogy ezt már így kiírtam magamból, ismét elmondhatom, szeretem a szomszédom:-)

Bővebben...

Évközép napja

BiszmilLahi Rahmani Rahím

 

Ma van az év leghosszabb napja. Holnaptól insa Allah ismét egyre többet aludhatunk. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én sokszor "irígylem" a madarakat, akik képesek pirkadatkor maguktól kinyitni a szemüket, és nem csak hogy kinyitják, de azon nyomban csicsergéssel köszöntik a derengeni kezdő láthatárt. Mióta nyitott ablaknál lehet aludni egyszer-egyszer megfigyeltem már, hogy ezek a kicsiny kis madárkák milyen csodás érzékkel ébrednek. Nem is kell az órára néznem, az első mozgolódás a szomszéd cseresznyefa ágai között már jelzik... bizony itt az imaidő, ki lehet kecmeregni az ágyból:-)

 

Bővebben...

Elérhetőségeink