|
Kicsit talán fáziskésésben vannak a dánok, ugyanis a nem éppen iszlámbarát Jylland-Posten beszámolója szerint most kezd ramadán-ellenes kampányba az Odensei Városi Tanács. A kampány célja az, hogy azok a "visszamaradott muszlim szülők" végre vegyék tudomásul, hogy a böjt egészségtelen, és üres pocakkal nem megy a tanulás, s tömjék meg gyermekeiket, mint jó szentesi gazda a libáit. Igazából nem tiltani szeretnének, hanem nevelni - a szülőket is. S nem általkodnak olyat állítani, hogy csak a szülőkkel és a vallással való szolidaritásból böjtölnek a lurkók, azaz nem hitből. Vagy a hitet ismerik csak hírből? Kiváncsian várom a keresztény nagyböjt idejére időzített "Milyen egészséges is csülök és a szalonna" kampányt.
Forrás: http://jp.dk/uknews/article1435879.ece
Frissebb cikkek ebben a kategóriában:
Korábbi cikkek ebben a kategóriában:
|
Hozzászólások
Augusztus végén egy kiállításon voltam Berlinben, ahol beszédbe elegyedtem egy dán újságíró kollégával. Mikor megtudta, hogy muszlim vagyok, a beszélgetés az iszlámra terelődött, és valahogy szóba került az iszlám dániai helyzete is. A kolléga azt mondta, hogy Dániában azért nem értik meg a muszlimokat, mert a dánok teljesen vallástalanok: gyakorlatilag csak a népesség 2 százaléka tartozik valamilyen vallási közösséghez, vagy tartja magát hívőnek.
Ezek szerint a nem hívők egyben kevésbé megértőek is embertársaik iránt?
Tudomásom szerint a böjt a kisgyerekek számára kifejezetten tilos, de a nagyobb gyerekek számára sem kötelező. Ezért azt gondolom, hogy valóban, a szülők felelőssége is, hogy mérlegeljék, nem túl megterhelő e gyermekük számára, ha valóban egy hónapon keresztül böjtöl.
Azt gondolom, nem baj, ha erre a problémára a pedagógus is figyelmeztet. Sőt, kötelessége is figyelmeztetni.(különösen, hogy az esetleg rosszul felmért gyemrekkori böjt miatt a gyerek az iskolában fordul le a székről.)
Persze az, hogy ezt dán fasiszta barátaink rögtön az egész ramadán elleni , rendeletekkel támogatott kampányra akarják felhasználni, már gáz.
Dehát mit várjunk egy olyan országtól, amely szekulárisnak mondja magát, ahol az emberek vallástalanok, viszont van államegyház, ennek sérthetetlenség ét az alkotmány garantálja, az állam feje egyben az egyház védelmezője is, és kizárólag e vallás híve lehet.
Egy a vallásban kizárólag a hatalom gyakorlására, és mások elnyomására szolgáló eszközt látó meghasonlott társadalomról van szó.
Ez előtt is a szülők felelőssége böjtölésre nevelni úgy, hogy azok csak a nap egy részét böjtölik.
Azt hiszem, erosen korfuggo, hogy egy gyermek mikortol tesz barmit is azert, mert az a hitebol fakad. Legyen az a bojt, vagy barmilyen mas cselekedet. A csaladunkban latom, hogy bar az oteces, latszolag megerti, mire szolgal a bojt, miert teszik ezt a felnottek, de nem hiszem, hogy amikor velunk probal bojtolni, azt a hitebol teszi. Azert teszi, mert azt erzekeli maga korul, hogy a felnottek, akikre minden gyermek hasonlitani szeretne, ezt teszik, s azt latja, hogy dicseretet kap, ha valami jot tesz. De nem hiszem, hogy tudatosul benne, hogy Allah miatt,-ert, -hoz kotheto mindez. Szemely szerint, ha a gyermekem tudja, hogy ha szepen beszel az jo, de ha verekszik az rossz, attol en meg nem fogom bojtre kenyszeriteni. Mert a KOran-szerintem-nem is erre erti a kulonbsegtetelt . Mas kerdes, hogy beszelgetunk vele errol, abszolut be vannak vonva a gyerekek a mindennapokba. Itt nalunk, 4 eves kortol jarnak a gyerekek amolyan iskola elokeszitobe, napi 2 orat. Ott csak a KOrant, az iszlamot ismertetik meg veluk, persze az o szintjukon. Sokat tudnak mar, mire tenylegesen iskolaba mennek, de nem hiszem, hogy az a hit-amirol azt gondolom, minden emberben alapvetoen megvan-mar tudatos is lenne bennuk.A szulo felelossege, hogy minel tobbet megismertessen az iszlambol a gyermekevel. Beszelgetni, magyarazni, beszelgetni, magyarazni. Nalunk ez valt be. Ha arra kenyszeritem, hogy bojtoljon par orat, megteszi, mert kibirja. De ketlem, hogy ez a bojtre is nevelne, illetve nem szolgalja azt a celt, hogy megertse, miert bojtolunk.S azt hiszem, amikor valaki abba a korba lep, hogy TUDJA, mit jelent a hit, amikor mar nem egy mese szamara a Koran, amikor mar megerti a vallasat, nos szerintem attol a naptol kezdve bojtolni is fog. S ez a nap szamit nalam annak, amikor tudja, hogy mi a jo es mi a rossz. Azt hiszem, ez remek pelda arra ismet, hogy vitak alakuljanak ki belole. De talan ez tipikus esete annak, hogy ki koveti az \"iskolakat\" es ki nem, sajat megfontolasabol . Hangsulyozom, valoszinuleg nem ellenszegulesbe ol, hanem mert szulokent ugy tartja, ez gyermeke szamara a legjobb. Termeszetesen mindez csak az en velemenyem. Salam
Biztos vagyok benne, hogy ha a kislányom evés -ivás nélkül ülné végig például a tanítást, fel se tünne neki.
Ha viszont a fiam csak délelőtt tízig nem kapna pár falatot, a második óra utántól mindenre használható lenne csak tanulásra nem(pedig az az isolában nem egy hátrány.)az utolsó óráról meg már kiájulna.
Persze nem is abban a korban van még amikor böjtölnie kéne, még csak 9 éves.
Azt hiszem ezt nagyon egyénre szabottan kell mérlegelni, hogy hány éves kortól mi követelhető meg.
Természetesen valahogy nem a "Városi Tanács" feladata ez a döntés.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.