|
Assalamu alaykum wa rahmatullah,
elnézést kérek mindenkitől aki nem tud angolul, sajnos most nincs időm lefordítani ezt a gyönyörű történetet. Bárki, aki hajlandó rá, tegye kérdés nélkül.
Ma kaptam ezt az írás egy szlovák nővérünktől és meg akartam osztani veletek.
...nem győztem a könnyeimet törölni...
Küldjétek tovább ha lehet, insha´Allah
# QUOTE
# Every Friday afternoon, after the Jumma prayers, the Imam and his eleven year
# old son would go out into their town and hand out "PATH TO PARADISE" and other
# Islamic literature.
#
# This particular and fortunate Friday afternoon, as the time came for the Imam
# and his son to go to the streets with their booklets, it was very cold outside,
# as well as pouring rain.
#
# The boy bundled up in his warmest and driest clothes and said, 'OK, dad, I'm
# ready!'
#
# His dad asked, 'Ready for what' 'Dad, it's time we go out and distribute these
# Islamic books.'
#
# Dad responds, 'Son, it's very cold outside and it's pouring rain.'
#
# The boy gives his dad a surprised look, asking, 'But Dad, aren't people still
# going to hell, even though it's raining?'
#
# Dad answers, 'Son, I am not going out in this weather.'
#
# Despondently, the boy asks, 'Dad, can I go Please'
#
# His father hesitated for a moment then said, 'Son, you can go. Here are the
# booklets. Be careful son.'
#
# 'Thanks, Dad!'
#
# And with that, he was off and out into the rain. This eleven year old boy walked
# the streets of the town going door to door and handing everybody he met in the
# street a pamphlet or a booklet.
#
# After two hours of walking in the rain, he was soaking, bone-chilled wet and
# down to his VERY LAST BOOKLET. He stopped on a corner and looked for someone to
# hand a booklet to, but the streets were totally deserted.
#
# Then he turned toward the first home he saw and started up the sidewalk to the
# front door and rang the door bell. He rang the bell, but nobody answered..
#
# He rang it again and again, but still no one answered. He waited but still no
# answer.
#
# Finally, he turned to leave, but something stopped him.
# Again, he turned to the door and rang the bell and knocked loudly on the door
# with his fist. He waited, something holding him there on the front porch!
#
# He rang again and this time the door slowly opened.
#
# Standing in the doorway was a very sad-looking elderly lady. She softly asked,
# 'What can I do for you, son?' With radiant eyes and a smile that lit up her
# world, this little boy said, 'Ma'am, I'm sorry if I disturbed you, but I just
# want to tell you that ALLAH REALLY LOVES AND CARES FOR YOU and I came to give
# you my very last booklet which will tell you all about God, the real purpose
# of creation, and how to achieve His pleasure.'
#
# With that, he handed her his last booklet and turned to leave..
#
# She called to him as he departed. 'Thank you, son! And God Bless You!'
#
# Next week on Friday afternoon after Jumma prayers, the Imam was giving some
# lectures. As he concludes the lectures, he asked, 'Does anybody have questions
# or want to say anything?'
#
# Slowly, in the back row among the ladies, an elderly lady's voice was heard over
# the speaker.
# 'No one in this gathering knows me. I've never been here before. You see,
# before last Friday I was not a Muslim, and thought I could be. My husband died
# few years ago, leaving me totally alone in this world.. Last Friday, being a
# particularly cold and rainy day, i was contemplating suicide as i had no hope
# left.
#
# So I took a rope and a chair and ascended the stairway into the attic of my
# home.. I fastened the rope securely to a rafter in the roof then stood on the
# chair and fastened the other end of the rope around my neck. Standing on that
# chair, so lonely and broken-hearted I was about to leap off, when suddenly the
# loud ringing of my doorbell downstairs startled me. I thought, I'll wait a
# minute, and whoever it is will go away.
#
# I waited and waited, but the ringing doorbell seemed to get louder and more
# insistent, and then the person ringing also started knocking loudly.....
#
# I thought to myself again, 'Who on earth could this be? Nobody ever rings my
# bell or comes to see me.' I loosened the rope from my neck and started for the
# front door, all the while the bell rang louder and louder.
#
# When I opened the door and looked I could hardly believe my eyes, for there on
# my front porch was the most radiant and angelic little boy I had ever seen in
# my life. His SMILE, oh, I could never describe it to you! The words that came
# from his mouth caused my heart that had long been dead TO LEAP TO LIFE as he
# exclaimed with a cherub-like voice, 'Ma'am, I just came to tell you that ALLAH
# REALLY LOVES AND CARES FOR YOU!'
#
# Then he gave me this booklet, Path To Paradise that I now hold in my hand.
#
# As the little angel disappeared back out into the cold and rain, I closed my
# door and read slowly every word of this book. Then I went up to my attic to get
# my rope and chair. I wouldn't be needing them any more.
#
# You see? I am now a Happy Vicegerent of the One True God. Since the address of
# your congregation was stamped on the back of this booklet, I have come here to
# personally say THANK YOU to God's little angel who came just in the nick of time
# and by so doing, spared my soul from an eternity in hell.'
#
# There was not a dry eye in the mosque. The shouts of TAKBIR...ALLAH AKBAR..
# rented the air.
#
# Imam-Dad descended from the pulpit to the front row where the little angel was
# seated....
#
# He took his son in his arms and sobbed uncontrollably.
#
# Probably no jama'at has had a more glorious moment, and probably this universe
# has never seen a father that was more filled with love and honor for his son...
# Except for One. This very one...
#
# Blessed are your eyes for reading this message.
#
# Don't let this message die, read it again and pass it to others. Heaven is for
# His people!
# Remember, God's message CAN make the difference in the life of someone close to
# you.
# Please share this wonderful message
# Spread His Word, help Him and you'll see His hand in everything you do...
#
# Q 5:3: This day I've perfected your religion for you, and completed my favour on
# you, and chose Islam for you as religion....
#
# With prayers,
#
#
# Best Regards,
# Jaafar
Korábbi cikkek ebben a kategóriában:
|
Hozzászólások
Ujra eljott az ideje, hogy az Imam es fia utnak induljon, de ezen a szerencses penteki napon nagyon hideg volt es esett az eso, mintha cask dezsabol ontottek volna.
A fiucska beburkolozott a legmelegebb es vizhatlanabb ruhaiba es azt mondta:
-Jol van apa, en keszen vagyok!
-Mihez vagy te keszen?-kerdezte az apja.
-Apa, ideje van, hogy kimenjunk az utcakra es a konyveket szetosszuk.
Az apja igy felelt:
-Fiam, nagyon hideg van kint es szakad az eso.
A fiu meglepetten nezte apjat:
-De apa, nem a Pokolba jutnak az emberek akkor is, ha esik az eso?
-Fiam, en nem megyek ilyen idoben.
-En mehetek, kerlek, apa?-kerdezte a fiu csuggedten.
Apja egy pillanatra habozott, majd azt mondta:
-Mehetsz fiam, itt vannak a konyvek, de legy ovatos.
-Koszonom apa!
Ezzel mar kint is volt a zuhogo esoben. Ez a 11 eves kisfiu az utcakat jarta, hazrol-hazra osztogatva a konyveket mindenkinek, akivel csak talalkozott.
Miutan mar ket oraja koszalt az esoben, mar minden ruhaja nyakig elazott, csontig fagyott es mar cask egy utolso konyve maradt, megallt egy utcasarkon, korulnezett, kinek adhatna ezt az utolso konyvet, de nem volt ott senki. Az utca teljesen elhagyatott volt.
Megfordult hat es a legelso hazhoz becssengetett. Nem valaszolt senki.
Ujra es ujra csengetett, de csak nem valaszolt senki. Vart egy kicsit-semmi valasz.
Vegul ugy tunt feladja, es megfordult, hogy elmenjen, de valami megallitotta. Ujra az ajtohoz fordult es csengetett majd okollel dongetett az ajton. Valami azt mondta ki kell tartson, igy vart.
A kovetkezo csengetesnel mar lassan kinyilt az ajto.
Egy szomoru tekintetu idos holgy allt elotte. Kedvesen megkerdezte:
-Miben segithetek, fiam?
Csillogo szemeivel es lelekmelengeto mosolyaval a kisfiu csak ennyit szolt:
-Holgyem, sajnalom, ha megzavartam, csak annyit akartam mondani, hogy Allah nagyon szereti es torodik onnel, azert jottem, hogy az utolso konyvemet, ami Istenrol szol, arrol, hogy mi a teremtes celja, es, hogy hogyan erjuk el az O megelegedeset- onnek adjam.
Odaadta a konyvet es mar fordult is sarkon, de a holgy meg utana szolt par szot:
-Koszonom fiam, Isten aldjon!
A kovetkezo pentek delutan, az ima utan az Imam eloadast tartott. Osszefoglalva mondanivalojat zarszokent azt kerdezte:
-Van-e valakinek kerdese, vagy barmi hozzafuznivaloj a?
Lassan a hatso sorbol, a nok kozul egy idos holgy hangja kezdett felerosodni.
-Senki nem ismer a kozossegbol. Nem voltam meg itt soha. Mult pentek elott nem is voltam muszlim, soha nem is gondoltam, hogy az lehetnek. A ferjem meghalt par evvel ezelott, s itthagyott engem teljesen egyedul ebben a vilagban. A mult penteken szomorkas, esos es hideg nap volt, igy ongyilkossagot fontolgattam, mert mar teljesen elvesztettem a remenyt.
Vettem egy kotelet es egy szeket, felmentem a hazam padlasara es raerositettem a kotelet az egyik gerendara, majd felalltam a szekre es a kotel masik veget a nyakamra kotottem jo szorosan.
Teljesen elhagyatottan, maganyosan es torott szivvel alltam a szeken, keszen arra, hogy leugorjak, mikor megszolalt a kapucsengom. Gondoltam varok egy kicsit, mig elmegy az illeto.
Vartam es vartam, de a csengo hangja mintha csak erosodott volna es egyre kitartobb lett volna, vegul hangos kopogast hallottam.
Ki a csuda lehet ez? -gondoltam magamban. Soha senki nem csonget be hozzam es nem latogat meg. Meglazitottam a kotelet es leszedtem a nyakamrol, majd az ajto fele indultam. Mindez ido alatt a csengo csak hangosabban es hangosabban csengett.
Amikor kinyitottam az ajtot, alig hittem a szememnek, ahogy ott allt elottem a legszebb kisugarzasu, angyali tekintetu kisfiu, akit valaha is lattam. Olyan gyonyoruen mosolygott, nem is tudnam leirni. A szajabol hallott szavak pedig a reg meghalt szivemet egybol eletre keltettek, amint csilingelo hangjaval igy szolt: Csak annyit akartam mondani, hogy Allah nagyon szereti es torodik onnel.
Aztan ezt a konyvet adta, amit a kezemben fogok: A Paradicsomba vezeto ut.
Amint a kisangyal eltunt a hideg esoben becsuktam az ajtom es minden szot figyelemmel kovettem a konyv vegeig. Ezutan felmentem a padlasra, hogy lehozzam a szeket es a kotelet. Nem lesz mar rajuk szuksegem.
Latjatok? Most boldog szolgaja vagyok az Egy Igaz Istennek. Mivel a gyulekezet cime rajta volt a konyv boritojan, gondoltam eljovok, es megkoszonom szemelyesen annak a kisangyalnak, aki pont idoben jott, hogy megmentse lelkem a pokolban toltott orokkevalosagto l.
Nem maradt egy szem sem szarazon a mecsetben, a Takbir: Allahu Akbar! betoltotte az egesz helyiseget.
Az Imam, apuka lejott a szoszekrol az elso sorba, ahol a kis angyala ult. Karjai koze szoritotta es csak zokogott.
Talan egyik penteki ima alkalmaval se volt meg ilyen felejthetetlen pillanat, es talan ez az univerzum sem latott meg soha egy apat, aki ennyire betelt volna szeretettel es tisztelettel fia irant.
Kiveve egyet. Ezt az egyet...
Kiveve egyet. Ezt az egyet.
Masha´Allah, jazakee Allahu chayr hogy lefordítottad, nagyon nagyon köszönöm!
Allah SWT áldjon érte!
Ameen
T
Assalamu aleykum wa Rahmatullahi wa Barakatuh,
kedves Testvéreim, Muslimah és Tazmeen!
Gyönyörű történet, hihetetlenül mély tanulsággal. Talán felesleges ís mondanom: az én szememből is hullottak a könnyek.
Allah (SWT) áldjon meg Benneteket érte!
Köszönöm én is gyönyörű volt!!!!
Ez nagyon szép és mélységesen megható!Tán nincs is ember akinek ne folynának a könnyei ezt a történetet olvasva.Köszönöm én is,hogy ezt el olvashattam mert gazdagabb lettem tőle.
Allah áldjon érte.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.