Azt is mondta a Próféta (béke legyen vele): „Nem megengedett egy asszonynak, hogy (önkéntes vagy szunna böjtöt) böjtöljön férje jelenlétében, kivéve a...
Ugyanakkor mások hibáit, hiányosságait sem szabad felfednünk. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki felfedett egy muszlimot (leleplezte t...
Az alábbi cikk megírására egy katolikus keresztény barátom írt meg, ifjúsági magazinukban jelenik meg hamarosan, rövidített változata...
Felismerem öltözködésükről a keresztény embereket – jelentettem ki pillanatnyi elgondolásomban, de amióta felkértetek arra, hogy ezt fejtsem ki bővebben is egy írás keretéig a saját szemszögemből, rájöttem, hogy ez azért nem ennyire fekete-fehér...
De milyen kép is él bennem? Kezdjük ott, hogy ez a kép eleve összetett. Ahogy beszédünk szerves része a metakommunikáció, öltözködési stílusunkhoz is szervesen hozzákapcsolódik viselkedésünk. Ezt használják ki a filmek akkor, amikor például a burleksz hatás eléréséhez egy idős apácát táncra perdítenek, vagy éppen drámai hatást kelt, amikor ledér öltözetű szereplőnknek a templomba betérve áhítattal telik meg az arca. Tehát szorosan összefonódik külsőnk azzal, amit belsőnkben építettünk fel, és ideális esetben megnyilvánulásainkban is tükröződik ez. Ha vallásos emberekként nem is minden esetben sikerül türelmünket és szelídségünket megtartani, úgy érzem, erre azért mindenképpen törekednünk kell, valamint arra is, hogy megjelenésünben következetesek és visszafogottak legyünk.
De mit diktál a mai divat? Főleg a nőknek (kislánykoruktól kezdve)? Hogyan alakul át egy Barbie-magazint olvasó kislány cosmopolitan fogyasztóvá, és mi az, ami e folyamat alatt kiürül benne, elsekélyesedik? Rengeteg fiatal lány szenved anorexiától vagy bulímiától. Most nem szeretnék mindebbe részleteiben belemenni, erkölcsi tartásukban igényes emberek amúgy is átérzik mai korunk öltözködés - és viselkedésbeni visszásságait.
Azt gondolom, hogy ebben a cinikus és durva világban, amelyben élünk, nem csak a férfiak érzik úgy, hogy ami elérhető a szemnek, az elérhető a kéznek is, de a nők is naponta alázzák meg és alacsonyítják le egymást csupán a külső miatt: elég egy lekicsinylő pillantás hogy egy nőtársunk napját –és önérzetét – a romba döntsük.
Nem csak kortársaik, de tanáraik és szüleik is rengeteg nyomást gyakorolnak egész kicsi kortól a lányokra, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújtsanak, mint a fiúk, közben észrevétlenül érzéketlenné is nevelvén ezzel a női nemet. Ma már a lányoktól elvárják hogy a szexualitásban legalább annyira készek és szabadosak legyenek, mint a fiúk. A ma nőjétől elvárják hogy felülkerekedjen a szerénységén, a “komplexusain” és legfőképpen a romantikus elvárásain. De talán a legnagyobb kitolás a ma nőjével szemben az, ahogyan a társadalom elvárja, hogy ne csak a saját természetének megfelelő munkáját lássa el, hanem a férfi nem kötelességeit is, emiatt sokkal több terhet kell elviselnie egy nőnek, aki egyszerre próbál családanya, férje támasza és gondos társa és dolgozó nő is lenni.
A közkeletű elutasítása annak, hogy felismerjük és tiszteljük a férfiak és nők közötti különbségeket, alapvetően járult hozzá a társadalom elközönségesedéséhez. Férfiak és nők vagyunk, egyenrangúak, egyenjogúak de nem egyenlők. Isten különféle természettel teremtett minket, különböző feladatokat szabott ki ránk.
Én muszlim vagyok és nő. Nem mindig hordtam a kendőt már muszlimként sem, pedig mi úgy gondoljuk, hogy Isten az ember javát kívánja azzal, hogy felhívja a figyelmét a szemérmes öltözködés és viselkedés szabályaira:
“Ó Próféta! Mondd a feleségeidnek, a lányaidnak és a hívők feleségeinek, hogy takarják magukat méltányos öltözetükkel! Így érhető el leginkább az, hogy elismertessenek, és ne legyenek zaklatva. Allah megbocsátó és könyörületes.” (Korán, 33:59)
Azonban amikor mégis úgy döntöttem, hogy felvállalom végre mindenki előtt vallási identitásomat, és fontosabb az, hogy Istennek tetsző életet éljek, mint az, hogy mit szólnak majd a kinézetemhez az emberek, nem csalódtam. Azóta is örömmel öltözködöm így, mert belátom, hogy mindez saját érdekemben is történik, hiszen így – még itt, a nyugati kultúrában is – több becsülést és tiszteletet tapasztalok, nem adok okot egy férfinak sem rossz gondolatokra. A ruhám eltereli a figyelmet a testemről a belsőmre, az eszemre. Nőiesnek is érzem magam benne, üzenetet is küldök vele: “Magánterület. Csak rám és Istenre tartozik.” (No meg a férjemre...)
Szomszéd srácok köszöntek már nekem csókolommal a semleges helló helyett, a bérletpénztáraknál sorbanálláskor egy férfiú próbált lebeszélni a “túlbuzgóságomról”, egy idősödő néni rámcsodálkozott egy őszinte “Annyira szép vagy!” felkiáltással, egy másik mosolygós néni “Isten hoztával” köszöntött, amikor megtudta, hogy az utcában lakom. Gyerekek kérdezték már, hogy apáca vagyok-e, nők fürkésznek vagy bámulnak nyíltan a járműveken, férfiak tűnődnek el a jelenségen ami én vagyok. A nagyvárosi forgatagban sokan nem látják helyénvalónak konzervatizmusomat. Tegnap szemben a metrón velem egy férfi még gúnyos arckifejezéssel a fejét is csóválta rám. Pedig ó, ha tudnák, hogy mindezt nem valami férfi előtti meghunyászkodásomban, hanem Isten akarata előtti fejethajtásom végett teszem, és mindezzel társadalmunk erkölcsi színvonalát is emelem...
Azonban nekem örül a lelkem, amikor Magyarország utcáit járván – főleg nyáron – hozzám hasonlóan lezserebben öltözködik valaki: légies, hosszú szoknyát (vagy gatyát), nem dekoltált blúzt, vagy bő szabású nőies ruhát, kiegészítőket látok valakin: sálakat, kendőket, poncsókat. Lezsert írok erre, mert fittyet hány ez az öltözködési stílus annak a trendnek, miszerint az okos nőnek mutogatnia kellene bájait. Sokszor vélem kiáradni az illető nőből a vallásos identitását: még ha divatos is, szolid: nem kihívó, nem sértő. Sőt, mi több, kifejezetten nyugalmat, és bizalmat árasztó.
Fiatal párokat látok az utcán, látszik rajtuk, hogy legtöbbjük nem fogja életét összekötni holtodiglan-holtomiglan. Kisgyerekeim tekintetét próbálom más irányba terelgetni, hogy befogadó kis lelkük ne fertőződjön meg attól a látványtól, ami több, mint nem kívánatos, az utca közepén. A szexuális visszafogottság egy erény, amely segít megőrizni a szexualitás mágiáját oda, ahova az tartozik, a házastársi kapcsolatba. Mennyire elveszett a mai világban a jó öreg udvarlás játékossága! Pedig mekkora kincs van abban, ha egy pár megtartóztatja magát –a szemnek éppúgy mint a kéznek – az ismerkedés, az udvarlás és a házasulási előkészületek hónapjaiban. Mennyit is ismerhetnek meg úgy egymásból, ha nem a szexualitás játszik főszerepet, nem beszélve arról, hogy senki sem sérül meg, ha esetleg mégsem egymás mellett döntenének. Olvastam egyszer arról, hogy mennyivel mélyebb nyomot hagy az agyunkban valami, amin szerettünk volna, de nem mentünk keresztül, mintha átestünk volna azon az életeseményen...
Azt gondolom, hogy mélyen vallásos embereknél – légyen ez keresztény, muszlim, vagy más vallású – természetesen és belülről fakadó az az erkölcsösség, melynek karakterformáló ereje van, és ez az egyén mindenfajta önkifejezésmódjára ki kell hogy hasson.
Gázában a helyzet tarthatatlan, ezért a Humanista Mozgalom szervezetei, a Zöld Tett Egyesület és az Európai Feminista Kezdeményezés felhív minden erőszakmentes szervezetet és magánszemélyt, hogy közösen erősítsük fel azon palesztín és irzraeli pacifisták hangját, akik mindkét oldalon elítélik az erőszakot. Követeljük az izraeli támadások azonnali beszüntetését, és a Hamasz rakétatámadásainak leállítását is.
A békés tüntetés helyszíne: Izraeli Nagykövetség, II. kerület, Fullánk u. 8.
(Megközelítés: 11-es autóbusszal a Móricz Zsigmond Gimnáziumig, majd a Majális utcán fel a Fullánk utcáig)
A tüntetés időpontja: 2009. január 15. csütörtök 18 óra
Kérünk mindenkit hogy hozzon magával egy mécsest. Nyilatkozatunk csatolva.
Üdvözlettel:
Szervezők nevében
Szigeti Balázs a Humanista Mozgalom szóvivője
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
A NYILATKOZAT SZÖVEGE:
Izraeli és palesztin pacifisták példaként szolgálnak a világ számára
Fiatal izraeliek ezrei vonulnak az utcákon és követelik kormányuktól a gázai invázió leállítását. Közülük többeket is letartóztattak, ahogyan azokat a lelkiismereti szolgálatmegtagadókat, katonákat és besorozottakat is, akik megtagadják a határ átlépését palesztin területre.
Palesztin fiatalok tiltakoznak az izraeli erőszak ellen, de egyben azt is követelik, hogy a Hamász állítsa le a rakéta- vagy bármilyen más támadásokat.
Zsidó és palesztin szervezetek egyesültek a Világ Körüli Menetben a Békéért és az Erőszakmentességért, hogy öntudatra ébresszék az embereket, és véget vessenek az erőszakos őrületnek.
Nem könnyű felemelnünk a hangunkat a békéért, amikor az erőszak már tombol, és nem könnyű elviselni az agressziót, amely saját népedet éri, ha te vagy mások félelmeinek és haragjának a célpontja. A palesztin és izraeli pacifisták példaként szolgálnak az egész világ számára.
Nem az ő álláspontjuk jelenik meg az újságokban; nem az ő törekvéseiket tükrözi a sajtó. Hozzánk csak azok propagandája vagy ellenpropagandája jut el, akik egyik vagy másik oldalt képviselik azok közül, akik saját tetteiket szeretnék igazolni.
A lakosság retteg, és a két oldal erőszakos része igyekszik még jobban megrettenteni őket. És így, miután megfertőztek minket félelemmel és bosszúvággyal, megpróbálnak minket saját érdeküknek megfelelően irányítani.
Mélységesen elítéljük az Izrael állam által elkövetett erőszakot, és mélységesen elítéljük a palesztin fegyveres csoportok által elkövetett erőszakot. Csak egy erőszakmentes tudatosság képes útját állni az erőszaknak, és ha ez a tudatosság ma még kicsi, hát meg kell növelnünk.
Az izraeli hadsereg gázai invázióját azonnal le kell állítani. Támogatni kell a palesztin pacifistaerőket annak érdekében, hogy megállítsák a Hamászt és más fegyveres csoportokat. Szükség van egy palesztin államra, és a Nemzetközi Közösség felelőssége ezt megvalósítani. Mindannyian felelősek vagyunk népünk emberivé tételéért.
Szélsőséges erőszak robban ki szerte a világon, és egyre nehezebb megállítani. Meg kell változtatnunk a most uralkodó pszichoszociális légkört. Ez célja a Világ Körüli Menetnek a Békéért és az Erőszakmentességért. Legfontosabb követelése pedig: a teljes nukleáris leszerelés. Ez az első lépés ahhoz, hogy megfordítsuk az események jelenlegi irányát. Ennek az elérése az emberiség számára forradalmi változás lenne. Vajon milyen sors vár ránk, ha meg sem próbáljuk?
A Világ Körüli Menet egy olyan ügy, amelyben minden nép, minden kultúra, minden vallás összefog, hogy legyőzzék a szenvedést, amit másoknak okoznak, és azt a szenvedést, amit mások okoztak nekik. Egyesülünk annak érdekében, hogy megvalósítsuk az erőszakmentes jövőt, amely az emberek szíve mélyén már megszületőben van.
Patricia Arriagada Feliú
A Világ Körüli Menet a Békéért és Erőszakmentsségért Szervezőbizottsága - Palesztina
Roberto Kohanoff
A Világ Körüli Menet a Békéért és Erőszakmentsségért Szervezőbizottsága – Izrael
A legjobb dolog,ami történhetett velem,hogy elfogadtam az iszlám vallást.Talán rossz megfogalmazás,de a "lényeget" látom benne a Teremtő és teremtménye között.Mérhetetlen szeretetet a muszlim testvérek között,az egymás felé tanusított türelmet és tiszteletet.Másodsorban ez az ,ami megfogott.Hiszen minden muszlimnak egy a célja és ebben segítik egymást türelemmel,példamutatással.
Egyre több muszlimmal,muszlimával beszélgetek és azt látom,vannak akik nem a közös célt akarják,hanem csak a magukét.Amikor egyik muszlimának megemlítettem,hogy erről az oldalról is tanulok,szinte megszidott,hogy felejtesem el,ha jót akarok.Azt a tanítást kövessem inkább,amit ő is tanul.
Ezen az oldalon kaptam meg az alpot.Nem erőszakos rábeszéléssel,hanem türelmes és megértő szavakkal.Úgy érzem ,el tudom dönteni,hogy a vallás melyik részéhez/csoportjához akarok tartozni.Mert itt megtanultam azt is,hogy nem az számít ki mit szól,hanem mi van a szívemben,lelkemben és erről csak Ő tudhat igazán,akinek a véleménye számít.
Szomorúan látom,hogy itt,Magyarországon is mennyit vitáznak egymás között a testvérek.Ez számomra érthetetlen.Igen,nem vagyunk egyformák,de mivel közös a célunk,valahol lehetnénk egy nevezőn.Minnél jobban figyelek,látom,hogy ezek csak kis hajbakapások ahhoz képest,ami a világon van a muszlimok között.Nem tudom megérteni.Nem a háborús és politikai viszonyokra gondolok,hanem muszlim testvérek egymás közötti ellenségeskedésére.Hiszen inkább össze kellene fognunk,mert csak így tudjuk megmutatni,közös erővel,a világnak,mit is jelent az iszlám .Elhessegetni a tévhiteket olyan módszerrel nem lehet,hogy a kívülállók azt látják,egyik muszlim a másik torkának tudna esni.Ezzel nem Allahot szolgáljuk,hanem a sátánnak kedvezünk.Alhamdulillah többen vagyunk olyanok,akik ezt megértik.Remélem,inshaAllah ez a többség a példamutatásával megváltoztatja azok hozzáállását,akik az agresszióban látják a megoldásokat és nem egymás piszkálására koncentrálnak majd,hanem Allah szolgálatára.
Szalam alajkum, kedves testvéreim. Ez most nem annyira blog, inkább csak "közlés". Tudatom veletek, hogy alhamdulillah elindítottuk "webshopunkat". Egyenlőre néhány - méretre készült - ruházati terméket találhattok benne, de a választékot insaallah folyamatosan bővíteni fogjuk, a ti kívánságaitokat is figyelembe véve, természetesen.
A 'boltot' a http://webshop.comlu.com címen érhetitek el.
Ma délután az Erzsébet téren felvonulunk, hogy kifejezzük fájdalmunkat, és haragunkat, amiért a világ tátott szájjal nézi amint palesztin muszlim testvéreinket lassan kiirtják a védtelen Gázai Övezetben. A felvonulásra a Palesztin hatóság nagykövetsége tett felhivást.
A nyugati sajtó sajnálatos módon egyoldalúan mutatja be a gázai eseményeket. Magyarországon a napilapok és a közel-kelettel foglalkozó tv-műsorok többsége elfogult az izraeli állammal. Jelen összeállítás a hírekből hiányzó, elhallgatott tényeket kívánja bemutatni a magyar olvasók számára.
Az izraeli kormány nem enged be egyetlen hírtudósítót sem a Gázai övezetbe, ezért a világ közvéleményét kizárólag a helyszínen tartózkodó arab tudósítók értesítik arról, ami történik a háború sújtotta területen. A BBC arab tudósítója szerint a gázaiak már tömegsírokba temetik halottaikat, mert nincs elegendő sírhely a temetőkben. A 380 ezer négyzetméternyi területen élő 1.5 millió palesztin szinte teljesen kifogyott az élelemből, a gyógyszerekből és az üzemanyagból. A gázai kórházak túlzsúfoltak, és az orvosok és asszisztensek szinte képtelenek ellátni a rengeteg sebesültet. A sebészek egy műtőben egyszerre több műtétet kénytelenek elvégezni, hogy stabilizálják a sérültek állapotát. Mads Gilbert Gázában dolgozó norvég sebész a BBC-nek adott interjúban elmondta, hogy rengeteg olyan sebesültet hoztak be, akiket képtelenek voltak megműteni borzalmas sebesüléseik miatt.
A palesztin egészségügyi hivatal adatai szerint az izraeli agresszió 21. napján 1155 palesztin halott, több mint 5200 sebesült a háború mérlege. Az áldozatok többsége civil, egyharmada gyermek. (aljazeera.net)
A Gázai övezet elleni izraeli támadás tavaly december 27-én vette kezdetét. Az első éjszakai légitámadásban pillanatok alatt több mint 220 palesztin vesztette életét. Ezt követően a légi csapások mellett az izraeli tengerészet hadihajóit is bevetették az agresszióban. Január 3-án éjszaka kezdődtek el a szárazföldi bombázások, amelyek jelenleg is tartanak. A hivatásos katonák mellett már a tartalékosokat is bevetnek a palesztinok ellen, ezt az izraeli védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette a BBC-nek.
Az izraeli kormány az egyre nehezedő nemzetközi nyomás ellenére sem hajlandó beszüntetni támadásait. Az izraeli támadások nem tesznek különbséget a fegyveresek és a civilek között. Ezt támasztja alá, hogy január 6-án az izraeli hadsereg annak ellenére szétlőtt egy ENSZ által fenntartott iskolát, amelyben házaikból elmenekülő gázaiak tartózkodtak, hogy az ENSZ előre megadta az iskola GPS koordinátáit Izraelnek. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy Izrael nem csupán a palesztin emberek életét nem tartja sokra, hanem teljesen figyelmen kívül hagyja a világ közvéleményét, az emberi jogokat és nem riad vissza ENSZ iskolák, és segélyközpontok bombázásától sem. A népirtást bizonyítják a fejen és mellkason lőtt gyerekek is, akiknek életét izraeli mesterlövészek oltották ki. (aljazeera.net)
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC) Izraelt az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével vádló határozat született. A 47 tagállamot számláló testület úgy döntött, hogy tényfeltáró missziót szervez, amelynek feladata az „Izrael által elkövetett emberi jog- és nemzetközi humanitárius jogsértések vizsgálata”. Az UNHRC-határozat elfogadása előtt Navi Pillay, az ENSZ Emberi Jogi Főmegbízottja a tanács előtt tartott beszédében megjegyezte, hogy Izraelnek felelnie kell a nemzetközi jog megsértéséért Gázában. A genovai székhelyű New Weapons Research Committee (NWRC) is csatlakozott az Izraelt nemzetközi jogsértéssel vádlók egyre bővülő listájához, azt állítva, hogy „új, nem konvencionális fegyvereket próbált ki a gázai civil lakosságon” - írja a Middle East Times. (kitekinto.hu)
Lovas István újságíró a Magyar Nemzetben megjelenő külföldi lapszemléjében megdöbbentő beszámolót közölt a Jerusalem Post egyik írása alapján. Mordeháj Elijahu volt izraeli főrabbi Ehud Olmert izraeli miniszterelnöknek írt levelet, amelyben Elijahu azt a döntését közölte, hogy „semmiféle erkölcsi akadálya nincs polgárok válogatás nélküli megölésének”. A levelet az ország összes zsinagógájába eljuttatták és az ószövetségi idézetekkel támasztja alá a rabbi döntését. „A zsidó háborús etika szerint, az egész város kollektíven felelős az egyének erkölcstelen magatartásáért. Gázában az egész lakosság felelős, mivel nem tesznek semmit, hogy a Kasszam rakéták kilövését megakadályozzák.” A rabbi fia a lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy apja azt tartaná kívánatosnak, hogy az izraeli katonák helyszíni benyomulása helyett szőnyegbombázással támadják a rakétakilövő helyeket függetlenül attól, hogy az hány palesztin életébe kerül. „Ha nem állnak meg, miután százat megölünk, akkor ezret kell megölni. És ha nem állnak meg ezer után, akkor tízezret. Ha még mindig nem állnak meg, akkor százezret, sőt egy milliót.” Elijahu fia ezután a Zsoltárokból idézte azt, hogy „üldözni fogom ellenségeimet és... addig nem hagyok fel vele, ameddig nem el nem tüntetem őket a föld színéről.” (Magyar Nemzet)
A palesztin nagykövet az M1 „A szólás szabadsága” című műsorában január 11-én elmondta, hogy Izrael 18 hónapja tartja gazdasági blokád alatt Gázát, lezárva tartja a határátkelőket, teljesen elszigetelte a lakosságot, és a tűzszünet felmondása előtt az izraeli légierő célzott légi támadásokat hajtott végre Gázában. Azt mondta, nem érti hogy az izraeli nép, amely olyan sokat szenvedett az elmúlt évszázadok alatt, hogyan képes ilyen népirtásra.
Rostoványi Zsolt közel-kelet szakértő január 5-én az M1-es csatornának adott interjúban kifejtette, hogy az izraeli katonai fellépés hosszútávon nem oldja meg a krízishelyzetet, sokkal inkább elmélyíti a szakadékot a palesztinok és izraeliek között. A jövőbeli békekötésre egyre kevesebb lesz az esély, ha egy újabb palesztin generáció nő fel úgy, hogy a külvilágtól elzárva, gazdaságilag elnyomva, megnyomorgatva és kiéheztetve kell élnie Gázában. A szakértő emellett elmondta, hogy vannak baloldali és pacifista csoportok Izraelben, melyek ellenzik a humanitárius katasztrófával fenyegető izraeli offenzívát Gázában. Beszélt az arab-iszlám országok kormányai közötti kínos egyetértés-hiányról, amely meggyengíti az esélyt egy egységes, Izraelt elítélő és az azonnali tűzszünetet követelő nyilatkozat megfogalmazására.
Magyarországon január 10-én a kemény hideg ellenére legalább ezer fő vett részt a gázai palesztinok melletti szimpátiatüntetésen Budapesten, amelyen személyesen vettem részt. A tiltakozók a Hősök terén az izraeli hadsereg által lemészárolt palesztin áldozatokért gyújtottak gyertyát. A Magyarországon Élő Palesztinok Egyesülete, a Magyarországi Muszlimok Egyháza valamint más muszlim egyházak és szervezetek tagjai, kiegészülve a Magyar Kommunista Párt, a Jobbik és a Magyar Gárda számos tagjával, együtt vonultak az Andrássy úton az Oktogontól a Hősök terére, hogy tiltakozzanak az izraeli hadsereg gázai gyilkos hadművelete ellen. A megmozduláson a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke is beszédet mondott, amelyben elítélte a palesztin nők, gyermekek és ártatlanok elleni izraeli katonai erőszakot, továbbá felszólított minden muszlimot, hogy minden lehetséges eszközzel ismertesse a Gáza Övezetben kialakult helyzetet, forduljon bűnbánattal Allah felé, fohászkodjon Gáza népéért minden imájában és adakozzon Gáza népe számára pénzzel és gyógyszerrel a hivatalos és engedéllyel rendelkező segélyszervezeten keresztül. (Abdul-Fattah Munif)
Asszalamu alejkum wa rahmatullah Kedves Testvéreim!
Szeretném felhivni a figyelmeteket a http://kozelkelet.blog.hu/ elnevezésű blogra, ahol az aljazeera.net angol változatának hireiből olvashatunk magyarul. Bár a blog szerkesztője nem muszlim, véleményem szerint igyekszik semleges és objektiv maradni.
Tehát egy olyan blogról van szó, amely törekszik a médiában uralkodó iszlamofób megközelités helyett objektivan bemutatni az iszlám világ politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét.
Azt gondolom, hogy ránk fér ez a jóindulat, hiszen olyan sokan beszélnek az iszlámról és rólunk inkorrekt módon, hogy az már szinte elviselhetetlen.
A Szaúd-Arábiai Királyság 2010. január 26-ai közleménye
A Szaúd-Arábiai Királyság budapesti nagykövetsége a következőkről tájékoztat: A Két Szent Mecset Őrzője, a Szaúd-Arábiai Királyság uralkodója, Abdullah bin Abdulaziz 50 millió dollárt adományozott a Haiti szigetén folyó humanitárius munkák megsegítésére. Közölte az ENSZ főtitkára.
A Szaúd-Arábiai Királyság az iszlám alapelvei szerint cselekszik, miszerint segít azoknak a népeknek, akiket természeti katasztrófa súlyt, illetve akik egyéb segítségre és támogatásra szorulnak.
A Szaúd-Arábiai Királyság Nagykövetsége annak reményében adta ki közleményét, hogy kifejezze: Szaúd-Arábia Királysága az egyik legnagyobb adakozó, és jótékonysági segítséget nyújtó állam a világon.
Ötödik éve vezetett Allah az iszlám felé. De még soha sem foglakoztatott ennyire az utolsó nap kérdése.Pár nappal ezelőtt egy (még) keresztény barátnőmmel beszélgettem az utolsó óráról, és van a Koránban egy utalás hogy addig nem jön el az óra amíg nem rövidülnek meg a napok. Ezt most a teljesség igénye nélkül írom, Allah bocsássa meg nekem.Erre a barátnőm elkezdte mondani hogy éppen olvasta valamely tudományos oldalon hogy a Föld olyan szögbe érkezett hogy már nem 24 óra egy nap hanem annál kevesebb..Milyen érdekes SubhanuAllah! Valamint én olvastam mostanság egy cikket hogy egyik bolygó a Betelgeuse haldoklik, fel fog robbanni és nem tudni mikor de lesz idő mikor majd úgy tűnik két nap fog ragyogni az égen.És megzavarhatja a nappalokat.
Ez megdöbbentő,legalább is számomra az.Lehet ez a bolygó lesz akit úgy fogunk látni mintha nyugaton kelne?! Tudom csak Allah a tudója! SubhanuAllah!
Annyi minden van ami az KORAN utolsó jelet igazolja. És még nem is említettem Egyiptom és más forrongó testvéreink aktivitását. Múlt héten földrengést érezhettünk Magyarországon..Ez így egyszerre már nekem legalább is figyelmeztető.Allah kegyelmezzen és irgalmazzon mindannyiunknak.Lehet csak nekem van ilyen armageddon hangulatom, kérlek bocsássátok meg, de tényleg nagyon elmélyedtem ebben a témában.
Alhamdulilah nemrég sikerült regisztálnom ide, erre az oldalra és úgy gondolom illik a bemutatkozással kezdeni a blogomat.
A nevem Aysha, 22 éves vagyok és IV-.ed éves egyetemista a Debreceni Egyetem molekuláris biológia szakán. :) Genetikára szakosodom.
Az iszlámra 2 éve tértem át alhamdulilah és nagyon boldog vagyok. Életem legszerencsésebb döntése volt.
Először a középiskolában ismerkedtem történelem órán a vallással, mégpedig a 150 éves török uralom ideje kapcsán, majd az egyetemre bekerülve megismerkedtem sok külföldi diákkal.. Velük keztem el beszélgetni a vallásról.. és nagyon jó volt látni, hogy mennyire büszkék arra, hogy muszlimok.
Én római katolikus családból származom, vallásos is voltam sokáig, azt hiszem szinte minden megcsináltam, amit egy jó katolikus megtehetett. De volt némely kérdés amiben nem értettem egyet.. pl gyónás-- soha nem értettem, mivel isten hatalmas, hogy lehet hogy egy ember is feloldozhat a bűneink alól csak ha pár imát elmondunk.. aztán a szentháromság.. tudtommal EGY Isten van.. stb
Majd egyszer hallottam az athan-t egy barátnő,m laptopján ami nagyon impresszív volt számomra. Azon a nyáron elolvastam részeket a Koránból, letöltöttem egy Korán programot, hallgattam arabul, olvastam angolul.. aztán nyár végén elhatároztam magam.. és áttértem.
Elég nagy bonyodalmakat okozott a családomban, a barátaim között, de alhamdulilah már minden rendben van. Kendőt is hordok már az egyetemen is.. a tanáraim is elfogadták.. meg az emberek is
Az embereket nap mint nap "tanítom', hogy nem minden kendős lány arab.. mikor pl válaszolok valamit magyarul, akkor sokan megdöbbennek ..
Konvertálásomat a Ramadannal kezdtem és alhamdulilah sikerült végigböjtölni, imádkozni, sok könyvet is olvastam és próbálom az embereket kicsit közelebb hozni az iszlámhoz.
Debrecenben sikerült egy kis csapatot szervezni és inshaAllah tudunk majd tevékenykedni is.
Egy kórházba volt az egyik barátját meglátogatni egy másikkal
es láttak ott egy idős asszony, akinek mar nem sok volt hatra es hat úgy gondoltak, hogy nem hagyjak, hogy úgy haljon, meg hogy ki ne mondja,la i la il Allah Mohamed rasul ALLAH
Hat az idős hogy szépen ki is mondta es meg annyi ereje volt, hogy mondja a párom barátjának latom magamat es az anyukádat a paradicsomban
Hát nagyon meglepődtek mivel az fiú édesanyja jó egészségnek örvendett, de nem mondtak semmit csak összenéztek
Nem soká jön az asszony fia es mondjak nagy boldogan mi kimondattuk vele hala előtt, hogy la i la il Allah Mohamed Rasul Allah
Hat a fiú kikelt magából mivel keresztények voltak !!!!!!!!!!
Nem tudtak mit csinálni eljöttek a kórházból es nem értették akkor miért mondta ki
A párom ment elintézni 1 -2 dolgot
A fiú pedig haza ment, ami elég messze van
Mire haza ért az édesanyja meghalt L
Hívta a párom es nem hitte el, amit hall igaz en se
Elolvastam. Kissé elszomorított. Annak ellenére, hogy mindenkinek megvan a joga arra, hogy szabadon véleményt alkosson, de...
Valószínűleg én kissé naiv vagyok és bántja az igazságérzetemet, ha olyan dolgokat látok/hallok/olvasok, ami nem igaz, ami sértő, bántó, egy csoport (legyen az bármilyen csoport - akár vallási közösség, akár más jellegű közösség, csoport) számára.
Én azt gondolom, hogy sokakban rengeteg téves elképzelés van az Iszlám vallással kapcsolatban. Én magam is megtapasztaltam nagyon sok mindent, jót s rosszat egyaránt. Az utcán, boltban ... stb az már megszokott számomra, hogy földönkívüliként bámulnak, és még örülhetek, ha nem szólnak meg :). A munkahelyemen a kollégáim szerencsére mindannyian maximálisan elfogadnak olyannak amilyen vagyok, de a kérdéseikből teljesen nyilvánvalóan látszott, hogy milyen sok téves információ kering az Iszlámról. Sokszor megmosolyogtatott, hogy mennyire félereértenek dolgokat. De minden kérdésre türelmesen és természetesen a legjobb tudásom szerint válaszoltam. És azt hiszem elmondhatom, hogy sikerült megváltoztatnom a véleményüket. Igaz, hogy ez csak pár ember, de legalább ez a pár ember már nem félelemmel, nem negatív érzésekkel van a vallásunk felé. És ami számomra még jó érzés volt, az hogy saját maguk jöttek hozzám és kérdeztek.
Természetesen tudom, hogy nem lehet minden embernek külön-külön elmagyarázni dolgokat. Az pedig teljesen felesleges, hogy az embereknek erőszakkal lenyomjunk a torkán dolgokat, mert akkor nyilván ismét csak az ellenkezőjét érnénk el.
Érdekes még a fenti cikkben, hogy az Iszlámot "agresszív térítővallás" -ként jellemzi. Az én véleményem szerint ez teljesen hamis. Dehát ez az én véleményem...
Egyébként én magam a cikkhez nem szóltam hozzá.
Nem gondolom, hogy hiteles és minden magyar véleményét türköző írásról van szó. De számomra tanulságos volt - még akkor is, ha egyáltalán nem lepett meg, hogy néhányan így gondolkodnak.
A csaladunkban-direkt nem mondom, hogy sajnos-el egy Down-korral szuletett fiu. Abd el Hammid. 24 eves. Eletem soran, rengetegszer tapasztaltam, hogy a fogyatekkal eloket kirekesztik, nehez megfelelo iskolat talalni, az allam nem mutat segitokeszseget stb. Mikor a jatszoteren uldogeltem, sokszor eszembe jutott, miert nem latok szellemi vagy testi serult gyereket, annak ellenere, hogy az utcan nem meglepo, ha ilyen emberrel talkalkozunk, nem megy ritkasagszamba. Neha elmelkedtem ezen, de mivel valaszt nem kaptam.....Fiatalon, soha nem fordult meg a fejemben, hogy a szomszedunkban elo, velem egykoru lanyt megismerjem, athivjam jatszani, vagy meghivjam a szulinapi osszejovetelre. Feltem tole. Miert? Mert mas volt. mas volt, mint en. Igen, volt ket szeme, karja, laba, es meg haja is. De az elmeje nem volt teljes es egesz. Ez tukrozodott a szemen. S ez felelemmel toltott el. Vagy inkabb a tudatlansagom? Ma mar inkabb az utobbit mondanam. Miert feltem az szamomra idegentol, a massagtol? Talan mert a vilag mar akkor içs tarsadalmi korlatokat allitott fel, s aki nem fert be a szuk korbe, az kirekesztett maradt. Talan mert a szuleim nem tartottak fontosnak, hogy errol beszeljenek velem, a gyerekkel. Csak idegesen leintettek kinukban, amikor ujjal mutattam egy fogyatekos tarsamra, es gyermeki oszinteseggel kerdeztem, "Anyu, neki miert olyan fura az arca?" vagy "Nezd, anyu, nincs keze annak a kisfiunak!" Ilyenkor csak foldre szegezett szemmel elrangattak a helyszinrol, es tobb szo nem esett rola. Ez nem is foglalkoztatott eletem soran. Termeszetes volt, hogy nincsenek szellemileg serult osztalytarsaim, s ezaltal ilyen barataim. Termeszetes volt, hogy nem tudok a gondjaikrol, oszinten nem is erdekelt, mert nem voltam erintve. Bele sem gondoltam. S ami a legrosszabb, soha nem mondtam koszonetet Allahnak, hogy ep testtel, es elmevel ajandekozott meg. Termesztes volt szamomra. Igy eltem az eletem. Amikor az iszlamot felvettem, maskepp kezdtem gondolkodni. Az alap mar bennem volt, hiszen ha nem lett volna, Allah nem terel erre az utra. De alapjaiban valtozott meg az eletem. Nyitottabb lettem, vagy inkabb fogekonyabb masokra. Majd bekerultem a ferjem csaladjaba. S akkor megismertem Hammidut. Elso percben a gyermekkori felelem szoritotta el a szivemet. Nem tudtam, hogy megolelhetem-e, hogy mikent reagalna ra? Ugy kozeledtem fele, akar egy porcelanbabahoz. A szemeben orom es kivancsisag tukrozodott. Atolelt es egy puszit nyomott az arcomra. S ezt azota is megteszi, minden aldott nap, minden aldott perceben, amikor elmegy mellettem. Mellem ul, es erzem az onzetlen szeretetet. Latom a vegtelen turelmet, amellyel a sikitozo, rohangalo-engem mar az oruletbe kergeto -gyerekek fele fordul. Latom, hogy nincs benne harag, gyulolet, rosszat tenni akaras, irigyseg, onzes, gonoszsag. Olyan a lelke, akar egy hoval fedett siksag. Soha nem lattam szomorunak, mergesnek. Talan ez annak is koszonheto, hogy mindenki szeretettel veszi korul. Neha azert latom sirni is. Amikor a teveben lat egy beteg kisgyereket-akar a hirekben, akar filmben, akar rajzfilmben-, vagy lat egy temetest, vagy mas szomoru pillanatot. Igazi, nem kepmutatasbol fakado krokodilkonnyek gordulnek az arcan. De olykor mosolyog, es puszit nyom a teveben lathato pelenka reklam foszereplojenek . Egyebkent pedig tancol, enekel ha ugy tartja kedve. nem szegyenkezik, onmagat adja akkor, amikor eppen kedve es hangulata diktalja. Sokat viccelodik, es imadnivalo. S ujbol elgondolkodom. Vajon Allah, miert teszi ezt, hogy en elhetek ep testben es elmevel, masok pedig nem? Regen azt gondoltam, milyen elet lehet igy elni? Nem lennek kepes ra! Buta, es tudatlan voltam. S onzo. Most mar tudom, hogy ezeknek az embereknek ez a termeszetes, ok nem tudjak, hogy nem olyanok, mint az atlag. S ok azt sem tudjak, hogy minden kerdes nelkul fognak a Paradicsomba kerulni. Ok nem ezert jok. Alapbol azok, mindenfele erdek nelkul. Talan azert teszi ezt Allah, hogy lassa, vajon mennyire tudjuk elfogadni a massagot, vajon kepesek vagyunk-e erdek nelkul szeretni, segiteni, oszinte szivvel fordulni a masik ember fele. Becsuletesen viselkedni. Ha ilyen emberrel hoz ossze bennunket Allah, az nagy lecke, tanulsag, mindannyiunk szamara. Fejldohetunk lelkileg. Elmelyedhetunk magunkban. Felfedhetjuk hibainkat. S lehetoseget kapunk, hogy megmutassuk, milyen emberek is vagyunk valojaban.
Most azt latom itt, hogy minden gyerek elfogadja, kerdes nelkul ot. Lemegy egyedul focizni a tobbiekkel. Mindig beveszik a csapatba. Soha nem ul kirekesztettkent a palya szelen. Messzirol udvozlik. A fiatal, autoval rendelkezok, neha felveszik es elviszik par korre, neha ajandek csokikkal, joghurttal, pudinggal vagy eppen baseball sapkaval ajandekozzak meg. Nem erzik nyugnek, hogy par orat toltsenek vele. S erre senki nem kerte oket. Neha kinezek az ablakon, s mosolyra huzodik a szam, mert azt latom, hogy osz szakallu, feher turbanos oregek hivjak maguk koze. Ki tudja, mirol beszelnek ilyenkor. Neha nevetes hallatszik, s neha latok egy olelo mozdulatot. Senki nem erezteti vele, hogy o mas lenne. S talan eppen ezert olyan boldog. En pedig szegyellem magam, de nagyon, amiert annak idejen nem jatszottam azzal a szomszed kislannyal. Amirt nem volt nyitott a szivem.
Szulokent kotelessegunk megertetni gyermekeinkkel a vilagot, a benne elo emberekkel egyutt. A mi felelossegunk, hogy szamukra termeszetes legyen a massag. A mi felelossegunk, hogy az elfogadas magjat elultessuk bennuk, s ezt nevelgessuk, apoljuk a lelkukben. Nekunk kell minden kerdesre oszinten valaszt adnunk. Ha csak atlepunk egy szamunkra kinos kerdesen, gyermekunk felnove, hianyos lelekkel indul a vilagnak. Megha errol nem is tud. Nem biztos, hogy elete soran talalkozik tole eltero szellemi, testi adottsagokkal biro emberrel. Nem biztos, hogy magatol megtanulja, mikent viselkedjen. De ha megtanitjuk erre, akkor szamara termeszetes lesz, hogy egy ilyten tarsaval jatsszon. Akkor termeszetes lesz, hogy segitsen a raszoruloknak. Akkor majd nem kell szemlesutve kozlekedniuk az ilyen gyerekek anyukainak, mert nem lesznek hozzam hasonlo gyerekek, akik ujjal mutogatnanak. Akkor talan egy teljesebb, boldogabb vilagban elhetnenk.
Ja, es Hammidu, mar varja a Ramadant. 7 eve vegigbojtoli. Senki bnem kotelezte, vagy kerte erre. Onszantabol hatarozott igy, ki tudja miert. De a csaladdal egyutt bojtol. Pedig imadja a delutani kavejat.......
Hihetetlen. Hihetetlen, hogy mindig ugyanazt latom. Legyen barmilyen vallasu is az emberek tobbsege, ember maard. S mint ilyen, rengeteg rossz tulajdonsaggal. Vajon egy muszlim, lehet-e:bekepzelt, ontelt, egoista, lekezelo, okoskodo, nagyravagyo, kormonfont stb., hogy csak nehany jelzot irjak. A valasz, igen, lehet. S hol vannak tobbsegben az ilyen muszlim tetsverek? Elszomorito a valasz, Magyarorszagon. Hetrol-hetre olvasom a forumot, a blogbejegyzeseket es az arra adott reagalasokat. Soha nem lattam meg, hogy az emberek egyetertesben legyenek, vagy az ellenvelemenyuket kulturalt es nem lekicsinylo modban osszak meg a tobbiekkel. Magyarnak szulettem, magyar foldon. Allah iszlam foldre vezerelt, ahol az emberek 99%-a muszlim. Csodalato erzes itt elni. Elmondhatatlan erzes, mindennap szembesulni azzal, hogy amit az iszlam tanit, azt kapom az emberektol. Imadom a mosolygos arcokat, a buszken viselt szomorusagot vagy banatot. Minden mozdulat, szo, tett arra mutat ra, hogy mi csak porszemek vagyunk, es tehetunk barmit, Allah az, aki irja a lapjainkat. Mi azt sem tudjuk, mi tortenik majd a kovetkezo szivdobbanasunkban, de Allah tudja, melyik lesz az utolso szivdobbanasunk. Ezert hat, minden donteset meltosaggal kell elfogadnunk. Ha ez a dontes azt jelenti, hogy elveszitem a csaladomat, hogy a gyermekemet kell eltemetnem, hogy betegesegtol sujtva kell elnem, esetleg egy beteg csaladtagrol kell gondoskodnom; vagy szegenysegben, nyomorusagban, esetleg ferj, feleseg, azaz tars nelkul kell elnem, akkor ezt kell elfogadnom, megkerdojelezes nelkul. Mert nem ismerhetjuk Allah szandekat. Mar bizonyara mindenkivel elofordult, hogy valami rossz tortent vele, es nem ertette, hogy miert. De kesobb, talan evek mulva vilagososdott meg szamara, hogy miert kellett atelnie azt, amit. De visszaterve. Amiota itt elek, es amiota tobb szaz embert ismertem meg szemelyesen-plusz akik nap mint nap korulvesznek-mar el is felejtettem, milyen az, amikor par magyar ember osszetalalkozik egy forumon-persze arc nelkul, alnev moge bujva. Itt en soha nem tapasztaltam irigyseget, onzest, lekezelo stilust es modort. SOha nem hallottam, hogy akar ferfiak, akar nok, egymast kioktatjak azzal az "en jobban tudom", "ne te akard mar nekem megmondani" stilusban. Persze, eszrevettem, hogy ha igy reagalnak ram, ha ezt latom, akkor en is ezt a fonalat veszem fel-Allah bocsasson meg erte. Szomoruan latom, hogy semmi sem valtozik az embereket illetoen. Persze vannak kivetelek, nem is roluk van szo. De az en kis nyugodt, szeretettel teli vilagombol egy magyar oldalra latogatok, es mit latok? Az emberek, akik muszlimnak valljak magukat-bar azt gondolom, nem attol jo az ember, hogy muszlim vagy nem muszlim, nem ez kell, hogy tartast adjon az egyennek-, mar-mar egymasnak esnek. Mindenki mindent jobban tud, mintha legalabbis szuletett imam volna, aki 8 eves kora ota tanulja, tanulmanyozza a Korant, aki evtizedek ota szolgalja a kozosseget- tudasat, bolcsesseget, tapasztalatat segitsegul hivva segit megoldast talalni egy-egy problemara, vagy ment meg hazassagokat, esetleg eletre szolo dontest segit meghozni. Ami viszont meg megdobbentobb, hogy azt latom, vannak paran, nem kevesen, akik nem azert muszlimok, mert a szivuk ezt diktalja. Frazisokat hangoztatnak, es arab kifejezeseket hasznalnak, ezzel tuzdelik tele a mondandojukat, ezzel mutatva, hogy ok benne vannak az iszlamban. Talan arabul is imadkoznak ezek az emberek? vagy miert nem hasznaljak a magyar megfelelojet egy-egy szonak? Koranbol vett MAGYAR idezetekkel peldaloznak, amelyek sok esetben le sem fordithatok mas nyelvre, mert vigyazni kell az ertelmere. S vannak, akik nevtelenu, arctalanul osztogatjak tanacsaikat a masok eletre vonatkozoan. Hogy az esetleges rossz vegeredmenybol; koszonik szepen nem kernek, azt senki nem kerheti rajtuk szamon. Elszomorodom, amikor Mo.-ra latogatok es azt latom, az emberek idegesek, turelmetlenek egymassal. Lekezelo stilusban beszelnek egymashoz. Kepmutatas. Ez az, ami a legjellemzobb. S felo, hogy az alarc, melyet az emberek viselnek, az ido mulasaval a husukba eg, es keptelenek mar levetni. Amikor itt zat latom, hogy az emberek onzetlenul segitenek egymasnak, hogy szazadrangu dolog a penz, hogy mindenek felett a csalad fontossaga all, hogy van buszke entudatuk, aldozatkeszek a hazajukert, az iszlamert. Sajnalom, hogy ezt otthon, meg a muszlimoktol sem tapasztalom. S amikor az ilyen oldalon olvasom a magyar- vagy nem magyar, de ott elo es ezaltal a habitust magaenak tudo- emberek talalkozasabol kiallakulo eszmecsereket, akkor nyomat sem latom az osszetartasnak, a segiteni akarasnak. Jo magyar szokaskent senki nem birja a kritikat, keptelen elfogadni, ha valaki tajekozottabb nala valamilyen kerdesben. 1-5-10 eve muszlimkent elo emberek magyarazzak a Korant, amelyhez sokszor egy elet is keves. Mindenkinek van velemenye, de ahogy ezt sokszor masok tudomasara hozza, az mar-mar verlazito egy muszlimtol.Miert kell virtualisan eroskodni, miert kell a lekezelo hangnem, miert a jol ismert magyar habitus. Az iszlam felvetelevel egyutt, mirt nem veszik fel a turelmet, a toleranciat, a segiteni akarast, az elfogadast????????? Miert akarjak, hogy a maguk kepere formaljanak masokat, miert keptelenek elfogadni, hogy valaki mas, szebb, okosabb, tapasztaltabb, bolcsebb? Elszomorito latni, hogy amig a vilag valtozik, amig orok korforgasban van minden, amig egy olyan orszagban elek, ahol az embereknek van aldozatvallalasuk, es keszseguk az aldozatvallalasra, a csaladjukert, hazajukert, muszlim testvereikert, a valalsukert, es ahol tesznek is ezert, addig a magyarok mit sem valtoznak. Mit sem valtozik a kep, ami kialalkut rolunk a vilag orszagaiban. S amikor itt olvasom a hozzaszolasokat, szegyellem, hogy magyar vagyok. De Allah latja, mi van a felszinen, mi van a szavak mogott az emberek bensojeben, fejeben. Testvereid elol igen, Allah elol nem rejtheted el valodat.
Rogton, egy filmbol kolcsonzott gondolattal kezdenem: "Ebben a pillanatban 6.470.818.671 ember él a világon. Vannak, akik félnek, vannak, akik hazatérnek, vannak, akik hazudnak, hogy túléljék a hétköznapokat, mások éppen most szembesülnek az igazsággal. Vannak ördögi emberek, akik háborúskodásra születtek, mások meg arra, hogy az ördöggel viaskodjanak. Több mint 6 milliárd ember él a földön, több mint 6 milliárd lélek, és néha csak egyetlen-egyre lenne szükségünk."
Szerencses vagyok. Konnyu helyzetben vagyok. Ramadan elso napjan, konnyu nekem. Allah nem ker lehetetlent, nem keri, hogy eronkon felul teljesitsunk. Meg segito kezet is nyujt, ha latja az igyekezetet. Nalunk, meg az idojarast is megvaltoztatta. Az eddigi hoseget, minden elozmeny nelkul, tegnap ejjel az eso valtotta fel, es most napkozben is kellemesen huvos az ido. De nem csak ezert konnyu nekem. Azert is, mert nem vagyok egyedul. Vannak korulottem gyerekek, akikkel foglalkoznom kell. Vannak korulottem felnottek, akikkel beszelgethetek. Van egy szereto hazastarsam, aki osztozik velem mindenben. Ebben a joleso, kellemes erzesben ringattam magam, amikor ramtort a felismeres, van, aki egyedul bojtol, van, akinek nagyon nehez. Nekem most konnyebb. De nem volt ez mindig igy.... En is voltam maganyos, tavol a csaladtol, vagy eppen kozel hozzajuk-csak valahogy ez olyan termeszetes; hogy van csaladja az embernek-, voltam tars nelkul, ultem a negy fal kozott. Nem egyszer kerdeztem Istentol, "miert, pont en", "masnak miert van, es nekem miert nincs","mas miert lehet boldog es en miert nem" stb. A keseruseg egyre nagyobb es nagyobb lett bennem. Mar-mar ott tartottam, hogy en bizony sohasem leszek boldog,....amikor egy nap, hirtelen raeszmeltem, hogy igy nem folytathatom az eletemet. Hiszen nem vagyok egyedul. Addig, amig Allah velem van minden percben, addig nem mondhatom, hogy maganyos vagyok. Rajottem, hogy valtoztatnom kell az eletemen. Felismertem, hogy nem lehetek boldog egy tarstol, egy gyerektol, egy jol fizeto allastol, vagy egy jo kocsitol. Egy hazastars, nem ad boldogsagot hosszu idon at, ha en csupan ettol vagyok elegedett az eletemmel. Ha en magam, magamtol nem vagyok boldog, ha nem erzem jol magam a boromben, akkor mas sem fogja megadni nekem ezt az erzest. Vagy csak ideig-oraig. Rengeteg embert ismerek, aki kivulrol nezve, boldog parkapcsolatban el. De belulrol ez nem felhotlen boldogsag. Mert az evek mulasaval mar, csak egy tars, nem ad boldogsagot, elegedettseget. Elhataroztam, hogy nyitottabb szemmel es szivvel fogok jarni a vilagban. Nem volt konnyu, de amikor eljutottam odaig, hogy tudtam orulni az apro dolgoknak is.....egy hetvegen bedobtam par szendvicset a hatizsakomba, es elmentem turazni. Egyedul. A hegyoldalon aztan megpihenve-sajnos addig birtam szusszal :)-elovettem a szendvicsemet es csendes maganyomban majszolni kezdtem. S ekkor dobbentem ra, hogy nem is a csend vesz korul. Leneztem a volgyben piheno kis falura, felneztem a felettem elsuhano madarakra. S hallottam az elet hangjait. A fak leveleinek susugasat,; ahogy a szel jatszott veluk, az allatok neszezeset. Lattam a fuben szorgosan rohangalo hangyakat. S ekkor dobbentem ra, hogy magat az ELETET latom es hallom. Ekkor lattam meg, Allah milyen hatalmas, hogy mindezt, az emberi esszel felfoghatatlant megteremtette. Minden egyes fuszalrol, farol, madarrol, emberrol gondoskodik. Szamokban ki sem fejezheto elolenyre vigyaz. Eddig, az engem korulvevo vilag termeszetes volt. Azota a nap ota tudom, hogy minennap meg kell koszonnom, az eletet. Hogy elek. Hogy Allah elettel ajandekozott meg. Hogy lathatom ezt a sok csodat, amit a vilag rejt. Eleg csak kisetalnom a kertbe. Ertesulnom egy gyerek szuleteserol. Mindezek olyan termeszetesek szamunkra. Pedig nem kellene, hogy az legyen. Aznap hazamentem, es megkoszontem, halat adtam azert, mert nem Palesztinaban, vagy mas, haboru esetleg ehinseg sujtotta orszagban elek. A kenyelmes, biztonsagos, meleget vagy eppen hust ado otthonunkban ulve, az etellel megrakott asztal mellett mindig csak kesergunk az eletunkon. Nem szabad. Soha, egyetlen percre sem vagyunk egyedul. Allah velunk van minden szivdobbanasunkban. Igen, nem ad valaszt a kerdeseinkre, a negy fal nem valaszol, nem segit megoldast talalnunk a problemankra. Igen, nem konnyu egyedul. De meg kell ismernunk magunkat. Mert mindenkinek celja van ezen a Foldon. Talan az, hogy gondos szulokent sok gyereket neveljen. Vagy eppen ellenkezoleg, masok gyerekeinek segitsen, sajat gyermek nelkul, hogy minden idejet es szeretetet mas gyerkeire, esetleg arvakra forditsa. Lehet, hogy kozosseget kell epitenie, programokat szerveznie, konyvet irnia, onkentesnek allnia stb. Millionyi lehetoseg. De ehhez ismernunk kell magunkat. Mindenkiben van kepesseg, keszseg, tehetseg valamihez. Csak fel kell ismerni. Igy lehet teljes, kiegyensulyozott es boldog az eletunk. Ha annak van celja, ertelme. Ha csak ugy vagyunk a vilagban, egy hazastarssal, akkor ettol nem leszunk boldogok. Neha lepni kell. Neha akkorat, hogy bizonytalanok legyunk a foldet erest illetoen. Neha akkorat kell valtoztatnunk az eletunkon, hogy ugy erezzuk, ez nekunk nem megy, ennyi ero nincs bennunk. De ez az, amikor Allah probara tesz bennunket. Talan latni szeretne, mekkora a hitunk. Hiszen ha teljes szivunkbol hiszunk az o nagysagaban, vegtelen joindulataban, akkor merunk lepni, valtani. Ha tudjuk magunkrol, hogy az altala kijelolt uton haladunk, akkor merunk valtani, valtozntatni. Mert akkor biztosak vagyun benne, hogy nem hagy magunkra es a buktatokon atemel bennunket. Mindenki volt mar maganyos. Mindenki kapott pofonokat, mindenkit megalaztak mar, mindenki talalkozott rossz emberrel. De vajon nem azert vannak ezek az esemenyek az eletunkben, hogy erositsek a hitet? Vajon nem azert eljuk at mindezt, hogy tanuljunk, fejlodjunk? Vajon nem azert tortennek ezek velunk, hogy tudjunk kulonbseget tenni jo es rossz kozott, s tudjunk halat adni a joert? Aki soha nem erezte a magany izet, soha nem fogja igazan ertekelni, hogy ferje, felesege, csaladja van. Mert ez az allapot termeszetes lesz szamara, es nem is fog semmit tenni azert, hogy ez igy maradjon. S nem fog halat adni erte. Meg kell ismernunk magunkat. Utazast kell tennunk a bensonkbe. Nem egyszeru feladat. Amikor minderre rajottem, es uj celokat kerestem magamnak, s nem gorcsoltem az egyedulleten, nem bombaztam az eg fele a neha igen, szemrehanyo kerdeseimet, nos akkor megkaptam mindent. Szereto hazastarsat, csaladot. Ma mar tudom, hogy nem a parom tesz boldogga. Mert nelkule is boldog voltam. O csak kiegeszit engem, potolja a hianyossagaimat, teljesse teszi az eletem. De nem tole varom a boldogsagot. S talan ezert mukodik minden olajozottan. Sokszor eleg egy uj hobbi, vagy egy sport elkezdese, uj munkahely stb. Talan a valtozas hozza meg a vagyott tarsat, uj baratokat. Mindig fejlodnunk, tanulnunk kell. Szerencsesek vagyunk, mert valaki ebben a percben vesziti el a gyermeket, az allasat, ez a 3. napja, hogy nem tud egy szelet kenyeret enni, talan valaki most vesziti el a latasat, a hazat, egesz eletet. Mi pedig "csak" egyedul vagyunk. De hogy lepjunk, ezt fel kell ismernunk. Ha csak ulunk a negy fal kozott, soha, semmi sem fog valtozni. Az elet elrohan. S mivel mindenkinek szemelyre szolo sorsa van, nem lehet tanacsot adni, ki es mit tegyen, hogy valtozas legyen az eleteben. Az Internet oriasi kapu a vilagra. Sok banatot is tud okozni, de sok oromet. S ha a kongo lakasban ulve, peldaul erre az oldalra latogatsz kedves testverem, s ezt olvasod, akkor ugye tudod, hogy maris nem vagy egyedul? Ha nem hagyod, hogy a mobilod tonkretegye a barati latogatasokat, es ezaltal a lelkizos nagy beszelgeteseket-vagy eppen csak a rovid, de oszinte erdeklodeseket-, akkor nagy valoszinuseggel, sohasem fogod maganyosnak erezni magad, mert mindeig lesz, aki radnyissa az ajtot; a szurke hetkoznapokon is. De ehhez te is kellesz. S ha van egy baratod,, akkor nem mondhatod, hogy egyedul vagy. Vegszokent, idevag Csukas Istvan tollabol, egy kedves rajzfilmhos szajabol a kovetkezo parbeszed:
"Mi semmi? - A magányosság, az semmi! - mondta Pom Pom. - A kettőnk magányossága, még az is semmi! Bogyó lassan magához tért, már nem suttogott, kíváncsian megkérdezte: - Hogyhogy semmi? - Úgy, hogy semmi, mert van nála nagyobb is! - vágta rá rögtön Pom Pom. S nehogy abbamaradjon a beszélgetés, gyorsan folytatta: - Mert ugye aki beszélget valakivel, az már nem annyira magányos! Vagyis van nálunk magányosabb is!"
