|
Assalamu aleykum!
Amint épp az óriási doboz csokit sirattam, amiért olyan alkoholt tartalmaz, amiről rá se jönnénk, hogy az, erre találtam:
http://en.wikipedia.org/wiki/Alcohol#Etymology
(Itt áll a saját forditásom, inshaAllah érthető, bár jó kémikus sose voltam.)
Az alkohol szó az angol nyelvben a 16-ik században jelenik meg a francia nyelven keresztül, ami viszont a latin orvosi nyelvből jön, az pedig végső sorban az arab “al-kuhl”, azaz a kohl-ként emlegetett szemceruza elnevezésből. A jelenlegi arab nyelvben használt alkohol kifejezést a nyugati használatból vezették vissza a nyelvbe.
A kuhl volt a neve az stibnit finomitásával elnyert antimonit szulfidásvány pornak(Sb2S3), innen jön az anyag “lényege”, vagy” lelke” kifejezés (angolul spirit=lélek ÉS alkoholt is jelent), amit fertőtlenitőként, illetve szemceruzaként használtak.
Bartholomew Traheron egy 1543-as forditasaban vezeti be az alkohol/alkofoll szót, melyet a “barbár” (mór) irók használnak e finomitott por leirásához.
1657-ben William Johnson a Lexicon Chymicum-ban antimonium sive stibium szót használja, amely kiterjed minden disztilláció által nyert folyadékra, többek között a “bor alkoholjára”, a bor disztillált esszenciájára, lényegére.
Libavius 1594-ben iródott Alchymiaban igy emliti: vini alcohol vel vinum alcalisatum. Johnson pedig igy: quando omnis superfluitas vini a vino separatur, ita ut accensum ardeat donec totum consumatur, nihilque fæcum aut phlegmatis in fundo remaneat.
A szó értelme tehát korlátozódott a bor “lelkére” (spirit of wine), a 18-ik században, amit ethanolként ismerünk, majd a szó értelmét újra kibővitették, hogy az ezen családba tartozó anyagokat is ide sorolhassák. Ezek azon kifejezések, melyeket az 1850-es évektől a mai napig használunk.
Frissebb cikkek ebben a kategóriában:
Korábbi cikkek ebben a kategóriában:
|
Hozzászólások
Igen, én tudtam hogy az \"alkohol\" arab eredetű szó, mint sok ilyen szó van még. Pl. \"Al-kímia=alkímia=kémia) Ugyanis az iszlám az eddigi arabokból, akik bálványokért öldösték egymást, egy kultúrált arab nemzetet kovácsolt, és az iszlámnak köszönhetően ők lettek a világ első számú tudósai.
Amikor az iszlám volt a világ ura, az arab a tudomány nyelve volt, Európára pedig ugyanolyan szemmel néztek mint Dél-Afrikára, Indiára vagy Közép-Ázsiára.
ők lettek a világ első számú tudósai.
Neharagudj mega kérdésemért de honnan vetted ezt?Azért attól kicsit messze állnak ,nem?
Akkor már lehetne a pezsákat is említeni meg még lehetne sorolhatni másokat is,akik önnálló kultúrával rendelkeztek,és nagytudásokra tettek szert..
Manapság is inkább \"csak úgy vannak\"...Tisztelet a kivételeknek.!
Sok \"arab\"tudós nem voltak arabok hanem perzsák vagy más nemzetségű de muszlimok mint például a matematikus EL KHAWARIZMI:
Abú Abdalláh Muhammad ibn Múszá al-Hvárizmí (780? – 845?) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus volt.
A Hvárizm (ma Kiva) nevű városban született, Perzsia Hurászán tartományában (ma Üzbegisztán). Családja Bagdadba költözött, és 813 és 833 között itt alkotta legtöbb írását, melyek arab nyelven íródtak.
Kidolgozta a matematikai algoritmusok fogalmát (ami miatt néhányan a számítástechnik a nagyapjának nevezik), és maga az algoritmus szó is nevének félrefordított latin változatából ered. Ezen túl azonban számos munkája foglalkozik az algebrával, trigonometriáva l, csillagászattal , földrajzzal és térképészettel. A lineáris és kvadratikus egyenletek esetében alkalmazott szisztematikus és logikus megközelítése adta meg az algebra alapjait, melynek neve a 830 év környékén készült „Hiszáb al-dzsabr va l-mukábala” (حساب الجبر و المقابلة arabul) című munkájából származik (a mű címében szereplő al-dzsabr szóból alakult ki az algebra kifejezés).
A Rövidítés és törlés tudománya egy oldala
Legjelentősebb eredményei saját kutatómunkáját dicsérik, ám sokat tett a görögök, az indiaiak és más népek matematikai tudásának összehangolása terén is. Neki köszönhető a helyiértéken alapuló, a nullát is tartalmazó indiai számjelölési rendszer nagyszerűségéne k felismerése és elterjesztése.
Hvárizmí rendszerezte és saját felfedezéseivel korrigálta Ptolemaiosz földrajzi kutatásait. Ő irányította egy, az akkor ismert világról készülő térkép munkálatait, 70 térképész közös alkotását. Munkássága latin fordításokon keresztül vált ismertté Európában, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a nyugati tudomány fejlődésében algebráról szóló könyve ismertette meg a kontinenssel ezt a tudományt, és az egyetemek alapvető tankönyve maradt egész a 16. századig. Mechanikai eszközökkel (óra, asztrolábium, napóra) is foglalkozott írásaiban.
(wikipédiatól)
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.