Az iszlamofóbia a rasszizmus egyik formája, ugyanúgy elítélendő, mint az antiszemitizmus, vagy más fajgyűlölő megnyilvánulás.
Ezt az újfajta rasszista negatív megnyilvánulást és jelentős veszélyt az ENSZ és az EURÓPAI ÚNIÓ egyaránt felismerte és elítélte
Idézetek:
"Amit itt elkövettek, iszlamofóbiának hívják, és ez ellen a legkomolyabban föl kell lépni, ugyanúgy, mint a rasszizmus vagy az antiszemitizmus esetében" - áll Nicolas Sarkozy üzenetében, amely a Notre Dame de Lorette első világháborús temetőben hangzott el. Az észak-franciaországi sírkertben a kormányfőt a veteránok minisztere, Jean-Marie Bockel képviselte az 1918-as fegyverszünet 90. évfordulóján.
/Küzdeni kell a keresztényellenesség, az iszlamofóbia és az antiszemitizmus ellen - ez a Szentszék álláspontja
A nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ és az EBESZ kiemelten őrködik a vallásszabadság és vallási tolerancia védelmén, küzdve a diszkrimináció és az üldözés minden formája ellen. Ehhez az szükséges - folytatta beszédében Mamberti érsek -, hogy leküzdjük a keresztényellenességet, az iszlamofóbiát és az antiszemitizmust./
Megpróbáljuk bemutatni és elemezni azokat a jelenségeket, melyek az iszlamofóbiát jelentik, vagy ahhoz kapcsolódik. Ez a kapcsolódás általában egyfajta tényleges rasszizmust jelentenek, ami egy antiszemitizmust, konkrétan arabgyűlöletet nyilvánít meg.
Statisztikai adatok az iszlamofóbiáról és az idegenellenességről
A legsúlyosabb Magyarországon:
2007 februárjában kiskaliberű fegyverrel belőttek a Magyar Iszlám Közösség mecsetjébe.
Ebben az időpontban szerencsére senki sem tartózkodott a helyiségben.
A rendőrség helyszínelt, megállapította a lövés tényét, majd kb. 2 hónap elteltével ismeretlen tettes ügyében, az elkövetőt nem találva, lezárta a nyomozást.
Az iszlamofóbiára, illetve az egyes vallások tagjaival kapcsolatos társadalmi attitűdök mérésére vonatkozóan Magyarországon mindezidáig nem készült kutatás, ilyen módon reprezentatív statisztikai adatokkal kizárólag az egyes etnikumokkal kapcsolatos többségi véleményekről rendelkezünk. A Tárki 2008. szeptemberi reprezentatív mérése alapján a magyar társadalomban az arabok a leginkább elutasított népcsoport. A kutatásban az arabokat a zsidó, cigány, orosz, kínai, román, és a nem létező piréz népcsoportokkal vetették össze. A válaszadók több, mint 80%-a utasítja el, arab menedékkérők befogadását. Azon válaszadók 83%-a is így nyilatkozott, amely valamely más kisebbség befogadásával egyébként egyetért.
Személy elleni, iszlamofób, vagy muszlimok ellen irányuló rasszista bűncselekmények
A 2007-2008. év folyamán nincs tudomásunk olyan személy ellen irányuló iszlamofób, vagy rasszista indíttatású bűncselekményről, amelynek muszlim vallású sértettei lennének és feljelentés született, volna az ügyben.
Mindazonáltal több olyan sérüléssel nem járó kisebb súlyú verbális és sérülést nem okozó fizikai erőszakról van tudomásunk, ahol a sértett az elkövető lenyomozhatatlansága, illetve az ügy kis súlya miatt nem tett feljelentést. E támadások tipikusan olyanok ellen irányulnak akik valamilyen a többségtől látható, eltérő megkülönböztető jeggyel rendelkeznek. Így például gyakoriak tekinthetők a „hijabot” (kendő) hordó lányok elleni nyilvános helyen történő verbális támadások, illetve sok esetben a kendő letépése a fejükről. Pozitív jelenek tekinthető, hogy a támadások tudomásunk szerint soha nem mentek túl ezen a határon, viszont megjegyzendő, hogy nincs tudomásunk olyan esetről, ahol a nappal, nyilvános helyen történő támadással (bevásárlóközpont, metró) szemben az arra járók, vagy a biztonsági személyzet fellépett volna. Szintén fontos jelenség, hogy a támadók az esetek többségében külső jegyeik (pl. öltözködésük) alapján nem kapcsolhatók valamely szélsőjobboldali csoportuláshoz.
Média
A médiában az elmúlt 2007-2008-ban az iszlamofóbia szempontjából negatív és pozitív irányú folyamatokról is be tudunk számolni.
A korábbi évekhez hasonlóan a mértékadó médiában továbbra is jelen vannak a kifejezetten iszlamofób, a muszlimokat pusztán létüknél, vallásuknál fogva veszélyként bemutató írások. A kifejezetten szélsőjobbos sajtó mellett a mértékadó nyomtatott és on-line sajtóban is időről időre megjelennek írások e médiumokba rendszeresen író, magukat sokszor liberálisként, vagy libertáriusként meghatározó publiciszták, illetve akár szerkesztők részéről is.
A teljesség igénye nélkül néhány ilyen eset:
• Seres László, Élet és Irodalomban 2008. áprilisában megjelent cikke gyakorlatilag teljes terjedelmében iszlamofób kijelentések sora, több esetben az uszítás határán álló megfogalmazásokkal. Ennek demonstrálására csak az utolsó mondatot idéznénk: "Építsünk hidakat és vessünk véget az előítéleteknek" - közölte a holland kormányfő Wildersszel, mintha legalábbis az iszlám világ ismerne mást, mint - akár képletes - hidak felrobbantását, és súlyos előítéletek, téveszmék és paranoiák terjesztését. Ha valaminek, akkor ennek kellene véget vetni. A szerző a „Hírszerző” című hírportál főszerkesztője, a Magyarországi Európa Társaság és a Hayek Társaság tagja.
• Papp László Tamás több mértékadó napi és hetilapba (HVG, Hírszerző, Népszabadság) rendszeresen publikáló újságíró rendszeresen a harmincas éveket idéző fordulatokat használ az iszlámmal, illetve a muszlimokkal szemben. Így visszatérő fordulatként használja a „kulturálisan alsóbbrendű” kifejezést a muszlimokkal szemben, de számos alkalommal egyszerűen a „zöld pestis”, vagy más hasonló jelzőkkel illeti az európai muszlimokat.
• Nagy port vert fel, hogy a második legnépszerűbb internes portál meghatározó publicistája, Tóta W. László cikkének Pim Fortuyn munkásságát magasztaló részében sajátos mondatszerkesztéssel, kritizálja „a cigánybűnözést”, illetve „a muszlim és másféle bevándorlók hogyismongyamcsak nehezen tolerálható viselkedését”. És megoldásként az asszimilációt javasolja, a következő formában: „Na itt kell kimondani kereken, hogy asszimilálódsz, köcsög, és elfogadod, hogy mások máshogy élnek, vagy takarodsz máshova. Gályára, ha nincs másik hazád.” Hozzá kell tenni, hogy a publicista a cikkel kapcsolatban kialakuló polémia során határozottan állította, hogy megjegyzése nem a cigányok és a muszlimok ellen általában szólt, hanem a bűnöző cigányok, illetve a fundamentalista muszlimok ellen.
Ez utóbbi jelenség világít rá arra a „rasszista virágnyelvre”, amely tudatosan elmossa a támadott csoport egésze, és a valóban bűnöző egyének, vagy alcsoportok közötti különbséget, ügyelve arra, hogy a mondatszerkesztés akár úgy is érthető legyen, hogy az elítélő jelző csak a szélsőségesekre vonatkozik. Természetesen e jelenség nem kizárólag az iszlamofóbia kapcsán jelentkezik, hanem általános jellemzője a rasszista közbeszédnek.
Tovább folytatják tevékenységüket a különböző szubkultúrákhoz, ideológiákhoz, felekezetekhez köthető, kifejezetten iszlamofób céllal működő internetes oldalak, blogok, illetve más kevésbé jelentős erősen iszlamofób hangvételű cikkeket rendszeresen megjelentető nyomtatott médiumok. Az internetes oldalak közül a legaktívabb Zsélyi Benjamin által jegyzett az Index, illetve a Hírszerző által is többször ajánlott „Napi Dzsihád” című blog. (Megemlíthetjük a „Miért cion” nevű blogot is, ahol Rákócza Richárd nevű egyén az iszlám vallást egyértelműen a civilizáció ellenségének nevezi az iszlám vallást!) Hangsúlyozottan nem reprezentatív, összesen négy bejegyzés és a kommentek szövegére épülő tartalomelemzés alapján elmondható, hogy a bejegyzések és a kommentek csaknem fele közvetlenül tartalmaz az iszlám, a muszlimok, illetve a Korán betiltására, kiutasítására, kiirtására felszólító uszítást.
A nyíltan iszlamofób írások mellett továbbra is dominálnak az iszlámmal kizárólag az erőszak, illetve elnyomás oldaláról bemutató, sokszor sztereotípiákra építő cikkek.
Kiemelhető e tekintetben a „Hetek” című hetilapot, ahol több alkalommal helyt kaphattak nyíltan az iszlám ellen uszító cikkek.
Hasonló internetes portál a „Napi Dzsihádhoz” iszlám, vagy arab ellenes megnyilvánulásaival a Kuruc.Info, bár itt csak elvétve találhatóak ilyen jellegű cikkek. Mindazonáltal pozitív fejleményként értékelhető, hogy a médiában egyre gyakrabban jelennek meg az egyes problémákhoz árnyaltabban közelítő, a különböző nézőpontokat bemutató elemzések.
Kifejezetten fontos és pozitív fejlemény, hogy a mértékadó sajtóban megjelenő iszlamofób publicisztikákkal szemben egyre gyakrabban jelennek meg polemizáló, vitatkozó, sőt kifejezetten elítélő írások más újságírók, publicisták részéről. Mindazonáltal muszlimok véleményének közlése a muszlimokról szóló polémiában még mindig nem jellemző a sajtóra.
Bevándorlókkal kapcsolatos bánásmód
A menekülttáborokban élőkkel kapcsolatban korábban jelezett problémák jelzett problémák jelentős része továbbra is fennáll.
Itt elsősorban a hiányos vallásgyakorlás feltételeit említeném, valamint a muszlim vallásnak megfelelő étkeztetés sok hiányosságát, ami szinte alig változott 2005 óta. Ugyanis ekkor jeleztük először a problémákat.
Pozitív változás egy helyen történt, Bicskén az ottani menekülttáborban.
Sajnos összességben sok még a hiányosság, itt a legtöbbet a civil társadalom, a karitatív szervezetek összefogott munkája segíthet.
Muszlim fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód
Több fegyintézettel is kapcsolatba kerültünk, illetve tárgyalást folytattunk felső állami szervekkel is a muszlim vallású fogvatartottak szabad vallásgyakorlásának, iszlám szerinti étkezésének megvalósításáról.
Pozitívumként emelem ki több börtön lelkészét segítőkészségük ügyében, a szombathelyi börtön vezetőségét, valamint Gurmai Zita EU-s képviselő Asszonyt, Kondorosi Ferenc Urat, aki még államtitkárként igyekezett segíteni. Nem elhanyagolható munkát végzett Balog Zoltán Úr, aki az Országgyűlés Emberi jogi bizottságának is elnöke.
Sajnos azonban több fegyintézetben nem sikerült előrelépni, sőt volt olyan is, hol sajnálatos módon nem engedélyezték a lelkigondozói munkánkat!
Az étkeztetés megoldása mindmáig problémás, itt csak a helyi parancsnokok tudnak segíteni.
A börtönök személyzete sokszor bánik megalázóan a muszlim vallású fogvatartottal, két konkrét esetet is tudunk, ahol az egyik helyen lelki és fizikai bántalmazásnak tették ki a fogvatartottat, a másik helyen elvették és összetépték a Koránját és más könyveit a muszlim elítéltnek. Ez utóbbi ügyben eljárás indult a hivatalával visszaélő fegyőr ellen!
Az iszlám ünnepeit, a Ramadán havi böjt, a pénteki közösségi istentiszteletek megtartását/megtarthatását (természetesen a körülményekhez igazítva) komoly feladatnak, kihívásnak tekintjük.
Állami, önkormányzati szervek, politikusok muszlim közösségekkel való kapcsolata
Az elmúlt évekkel szemben 2007-2008-ban politikusok részéről nem hangzottak el nagy nyilvánosság előtt iszlamofób kijelentések.
Bár itt most igyekszünk több évre visszamenőleg adatokat szolgáltatni, elemezni.
Fontos előrelépésként értékelhető, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal az utóbbi években igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni a hazai muszlim közösségekkel, és a korábbi muszlimokat általában gyanúsnak tekintő attitűdöt egyre inkább felváltja a konstruktív együttműködés. Ennek egyik jeleként a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-es jelentéséből már kikerültek a névlegesen a terroristák felismerését segíteni szolgáló, ám gyakorlatilag bármely muszlimra ráhúzható, sok esetben teljesen nonszensz „ismertetőjegyek” (mint például a „túlságosan jogkövető magatartás, mint az iszlamista terrorista lehetséges ismertetőjegye), amelyek kizárólag a muszlimok elleni félelemkeltésre voltak alkalmasak.
A fenti pozitív fejlemények ellenére a egyes önkormányzati, állami szervek részéről továbbra is diszkriminatív magatartással találkozunk. Ennek egyik legfontosabb jele, hogy noha lassan tíz éve történnek folyamatos kísérletek egy kifejezetten mecsetként funkcionáló épület felépítésére Budapesten, ez a különböző kerületi döntéshozók ellenállásán e kísérletek mindegyike megbukott, illetve akár 3-4 éve folyamatosan húzódik az engedélyek ki nem adása miatt. Ennek következtében állt elő az az áldatlan állapot, hogy a jelenleg 12-15 000 főre tehető budapesti muszlim kolóniának jelenleg egyetlen igazi mecsete sincs, kizárólag átalakított lakások, családi házak funkcionálnak mecsetként. Ráadásul ezen mecsetek fent maradása sem biztosított, több esetben ugyanaz az önkormányzat zaklatja, bírságolja folyamatosan a közösségeket a lakások „nem rendeltetésszerű” használata miatt, amelyik több éve akadályozza egy mecset célú intézmény felépítését.
Pozitív fejlemény a Fővárosi Önkormányzat lojális hozzáállása a muszlimok kulturális, vallási igényeihez.
Elgondolkodtató, hogy jelenleg nem támogatják az állami szervek az iszlamofóbia elleni küzdelem egyik fegyverét, a vallások közötti párbeszédet és együttműködést.
Ide tartozik, hogy a „történelmi egyházak” ünnepeik alkalmából egymást köszöntik, az állami vezetők is köszöntik a keresztény és zsidó felekezeteket, addig eddig soha egyetlen jókívánság nem hangzott el a hazai muszlimok felé ünnepeik alkalmából.(Az USA-ban és az EU több országában ez megszokott dolog.)
Problémás, hogy az Afganisztánban újjáépítést végző magyar honvédségnek segédkező civil szervezetek között nincs magyarországi muszlim szervezet. (Jelentkezések, ajánlatok dacára.)
Itt vagy adminisztrációs hiba történhetett, vagy burkolt diszkriminizációval állunk szemben.
A muszlimok munkavállalásánál problémájuk elsősorban a muszlim nőknek szoktak jelentkezni, ugyanis a kendő hordásával, öltözködésével egyértelműen jelzik a külvilág, így a munkaadók felé is vallási hovatartozásukat.
Így a kendő viselete mindenképpen hátrányos munkahely keresés szempontjából.
S sajnos a hátrányos megkülönböztetésre nagyon nehéz bizonyítékot szerezni.
Zárógondolatként az Európai Unió ajánlásaiból:
-Magyarországnak is teljes mértékben alkalmaznia kellene a diszkrimináció ellenes irányelveket
(a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv és a foglalkoztatási egyenlőségről szóló 2000/78/EK irányelv).
-Valamennyi magyarországi politikai pártot arra kellene ösztönözni, hogy ha még nem írta alá, akkor írja alá és alkalmazza az „Európai Politikai Pártok Rasszizmus-mentes Társadalomért Chartáját”
-A magyarországi hatóságokat arra ösztönözzük, hogy az Elektronikus kereskedelemről szóló (2000/31/EK) irányelv 14. cikkének) megfelelően hozzanak az internet szolgáltatókról szóló jogszabályokat és érvényesítsék azokat a tiltott rasszista anyagok terjesztésének megakadályozása céljából.
Egyházunk eddig is mindent elkövetett az integráció erősítésében, a párbeszéd és együttműködés területén.
Gyakorlatban is megvalósítottuk a közös szolidaritás eszméjét, s komoly szociális munkát folytatunk Magyarországon a rászorulók érdekében!
Hazánk nemzetközileg pozitív megítélésében külföldi nagy segélyakcióink is szerepet játszanak.
Magyar Iszlám Közösség
Tetszett a cikk? Ajánld te is ismerőseidnek!...
Cikkajánló:
Frissebb cikkek ebben a kategóriában:
Korábbi cikkek ebben a kategóriában:
|
Január 07-én a Palesztin Nagykövetség elött néma gyertyagyújtásal emlékezhet meg bárki a palesztin áldozatokrol. Nem tudom ki szervezi, ...
Köszönjük a lehetőséget a MIK-nek, mert lehetővé teszi neünk, hogy erőnkból telhetően segithessünk. Allah áldjon erőfeszítéseitekért.
az Umma felelőssége - A Magyarországi Muszlimok Egyházában tartott dzsumán hangzott el egy történet, miszerint a zsidók egyszer eső utá...
re:Kerlek imadkozzatok ezt a 2 dua-t a gazaiakert! - "Allah uma aslih Ummata Muhammad. Allahuma farrij'an Ummati Muhammad.Allahumma rahm Ummata...
re: Segély - Assalamu aleikum Testvéreim! Tudna valaki ajánlani egy megbízható fórumot, amin keresztül tudnánk segíteni a gázaiaknak? T...
Segély - Assalamu aleikum Testvéreim! Tudna valaki ajánlani egy megbízható fórumot, amin keresztül tudnánk segíteni a gázaiaknak? Töb...
Németországi muszlimokról - Bismillah assalamu aleykum, Kiegészítésképpen a németországi nagy iszlám szervezetekről: 3 nagy muszlim ...