A hadíszokkal kapcsolatos fogalmak

A hadíszokkal kapcsolatos fogalmakHadísz: A hadísz nyelvileg közlést jelent. Vallási értelemben pedig a Prófétára (Allah áldása és békéje legyen vele) való hivatkozást tartalmazó közlés, amely a Küldött (Allah áldása és békéje legyen vele) mondását, tettét, jóváhagyását, testi vagy erkölcsi tulajdonságát foglalja magába. Néha a szunna elnevezést használják a hadíszra, mivel Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) cselekedeteinek, mondásainak és jóváhagyásainak összességét hívjuk Szunnának. Így a szunna szinonimája a hadísznak.

Khabar: szinonimája a hadísznak. Egyesek szerint a khabar nem csak a Prófétára (Allah áldása és békéje legyen vele) való hivatkozással történő közlést jelenti, hanem a Próféta társára (szahábi), illetve ennek a társára (tábi’í) való hivatkozással történő közlést is. Tehát a khabar tágabb fogalom, mint a hadísz.

Athar (a hátra hagyott nyom, tudás): Általában a Próféta társára (szahábi), illetve ennek a társára (tábi’í) való hivatkozással történő közlést jelenti, amely ennek a személynek a mondásával vagy a tettével kapcsolatos. Athar a Prófétáról (Allah áldása és békéje legyen vele) is lehetséges, de ilyenkor meg kell említeni, hogy ez a tudás a Prófétától (Allah áldása és békéje legyen vele) való.

Hadísz kudszi (szent hadísz 1): Az iszlám tudósai között közmegegyezés alakult ki afelől, hogy a szent hadíszok szavai a Prófétától (Allah áldása és békéje legyen vele) származnak, jelentésük pedig Allahtól sugallt értelem. Az arab a „Kála ta’álá” (azt mondta a Magasságos) vagy a „fímá jarvíhi an rabbihí” (abból, amit Urát idézve mondott) mondat – ezzel kezdődnek általában a szent hadíszok 2– arra utal, hogy egy, a Prófétától (Allah áldása és békéje legyen vele) származó mondásról van szó, amelynek tartalmát illetően a kegyes Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) Allahra hivatkozik.
Ez a hivatkozás azonban nem jelenti azt, hogy a szent hadísz közvetlen, szó szerinti isteni kinyilatkoztatás lenne, hiszen akkor azt a Korán egy részének kellene tekintenünk, nem beszélve arról, hogy a Korán egész szövege teljes mértékben hiteles, és Allah ígéretet tett arra, hogy megőrzi azt. A szent hadíszok között viszont vannak hitelesek, kevésbé hitelesek, és nem hitelesek. Tehát a hivatkozás annyit tesz, hogy a szent hadísz eredete, tartalma és jelentése Allahtól származik. (Ilyenre van a Koránban is példa, hiszen számos esetben a Korán nem szó szerint idézi a személyek mondásait, csupán a mondások jelentését említi meg). Mindez azt jelenti, hogy a szent hadíszok nem képezik a Korán részét, hanem a hadíszok egyik fajtáját alkotják.

A hadíszok két fajtáját különböztetjük meg: hadísz kudszi (szent hadísz) és hadísz nabavij (prófétai hadísz). A szent hadísz tehát különbözik mind a Korántól 3, mind pedig a prófétai hadíszoktól. 

1  Az Úrtól származó vagy isteni hadísznak is lehet nevezni (Ibn Othaimeen: Musztalah al-hadísz).

2  Ezek sohasem jelennek meg a prófétai hadíszok elején.

3 A szent hadísz felolvasása nem tekinthető istenszolgálatnak, vagyis nem lehet imádkozás alatt felolvasni belőle, és a puszta olvasásáért nem jár jutalom Allahtól; míg „aki egy betűt is olvas Allah Könyvéből (a Koránból), annak azért jutalom jár! S a jutalom annak tízszerese (is lehet).” – mondta Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) (at-Tirmidi).

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink