1. A hadísz olyan hadíszgyűjteményben szerepel, amelynek gyűjtője olyan tudós, akinek a véleménye mérvadó a hadíszok elfogadásában vagy visszautasításában. Pl. al-Bukári és Muszlim hiteles hadíszgyűjteménye.

2. A hadíszt hitelesnek ítélte egy olyan tudós, akinek a véleménye számít a hadíszok elfogadásában vagy visszautasításában.

Az egyik elterjedt nagy hiba a hiteltelen mondásokkal, kitalált történetekkel való dobálózás, és ezek követése azzal a tudattal, hogy Mohamed Prófétától (Allah áldása és békéje legyen vele) származnak. Ez az egyik útja annak, hogy a muszlim letérjen a Szunna helyes útjáról.

Mohammed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) megtiltotta, hogy hamis dolgot adjunk a szájába: „Aki szándékosan hazugságot mond engem illetően, hát foglalja el a helyét a Tűzben.” (al-Bukhári). Ilyen hazugságnak számít, ha valaki olyasmit „idéz” tőle, amit nem is mondott vagy tett.

Tilos az ilyen hazugságokat vagy gyenge hadíszokat tovább adni: „A hazugok közé tartozik az, aki olyan hadíszt ad át, amelyről úgy gondolja, hogy hamis (nem hiteles forrásból származik).” (Muszlim).
Még úgy sem szabad egy hadíszt tovább adni, hogy nem tudjuk róla, hogy hiteles vagy hiteltelen: „Ha valaki mindent, amit hall, tovább ad, elég bizonyíték arra, hogy hazugnak számítson.” (Muszlim).