Bűnbánat és visszatérés Allahhoz

Bűnbánat, visszatérés Allah-hoz(2012. 10. 04-én, a magyarul beszélő muszlim férfiak találkozóján elhangzott lecke jegyzete)

Az iszlámban bűnnek nevezünk minden olyan tudatos cselekedetet, kijelentést, vagy mulasztást, amely Allahhal szembeni engedetlenség és törvényszegés.

A bűnök az iszlámban kétfélék lehetnek: kisebbek és nagyobbak. A magasságos Allah azt mondta a Koránban: „Ha elkerülitek a tilalmas dolgok közül a legnagyobbakat, akkor eltávolítjuk rólatok rossz tetteiteket (a kisebbeket), és kegyes helyre (a Paradicsomba) juttatunk be titeket” (Korán 4: 31)

A kisebb bűnök olyanok, mint például az irigykedés, a kibeszélés, a gúnyolódás, az ígéret megszegése, a verekedés, a becsapás, az idegen nők bámulása, vagy idegen nővel való fizikai érintkezés.

A nagyobb bűnök olyanok, mint például a következő Korán idézetben szereplő tilalmak és előírások megszegése: „Mondd: Gyertek! Felolvasom nektek azt, amitől eltiltott titeket az Uratok. [Ő arra utasít titeket,] hogy ne társítsatok Vele senkit, és a szülőkkel szépen bánjatok, és ne öljétek meg gyermekeiteket éhségtől [félvén]! Mi gondoskodunk rólatok és róluk is. Ne kövessetek el erkölcstelenségeket, akár nyilvánosan, akár titkosan. S ne öljétek meg azt a lelket, amelyet Allah tilalmassá tett, csakis jogosan (halálbüntetést érdemlő bűntett miatt)!” (Korán 6: 151)

A tudósok szerint legalább hetven nagyobb bűn létezik. Abdullah ibn Abbász szerint: „A hetvenhez közelebb áll a számuk, mint héthez”. A Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) után élt vallástudósok összegyűjtötték az iszlám által elítélt, különböző súlyosságú bűnöket. A listán felsorolt bűnök között a többistenhittől és az emberöléstől kezdve, a szodómián és a paráznaságon át, a kamatszedésig és a pénteki ima sorozatos elmulasztásáig sokféle bűn szerepel.

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) a következő hadíszban megnevezte a nagyobb bűnök közül a hét leghatalmasabb főbűnt: „Tartsátok magatokat távol a hét veszedelmes főbűntől (amelyek): A társítás Allahhal; a varázslás; olyan ember megölése, akinek életét Allah tilalmassá tette, kivéve valós ok folytán; az uzsorakamat felfalása; az árvák vagyonának felélése; a harc napján való megfutamodás és az erényes asszonyok megrágalmazása”.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a kisebb bűnök is igen súlyosak, és csupán a nagyobbakhoz mérten jelenthető ki róluk, hogy kisebbek. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A hívő ember úgy (akkorának) látja a bűneit, mint egy hegy és attól tart, hogy az ráomlik. A gonosz pedig úgy (akkorának) látja a bűneit, mint egy legyet, amely az orrára szállt és egyszerűen ennyit tesz vele (és elhessegette).” (al-Bukhári). Kegyes elődeink egyike azt mondta: „Ne tekints a bűn csekélységére, hanem vedd figyelembe, kivel szemben vagy engedetlen”.

Minél nagyobb nyilvánosságot kap egy bűn, annál nagyobb a súlyossága Allah előtt: „Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A közösségemből mindenkinek megbocsáttatnak a bűnei, kivéve azoknak, akik nyilvánosság előtt teszik (nyilvánosságra hozzák)...” (al-Bukhári, Muszlim)

Ez persze nem jelenti azt, hogy a titkon elkövetett bűnökért egyáltalán nem kellene felelni Allah előtt. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Tudok olyan emberekről a közösségemből, akik az Ítélet Napján olyan jótettekkel jönnek elő, amelyek fehérek és olyan nagyok, mint a Tiháma hegyei (magas hegyek Arábiában), de Allah szétszórt porrá teszi azokat. Bizony ők a testvéreitek és közületek valók, imádkoznak az éjjel egy részében, ahogyan ti, de olyan emberek ők, akik ha egyedül vannak, akkor áthágják Allah tilalmait” (Ibn Mádzsah)

Az iszlám vallásban a rossz tettnek már az eltökélt elhatározása is engedetlenség, mivel a szív ilyenkor ragaszkodik a bűnhöz. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Bizony, Allah megírta a jó cselekedeteket és a rossz cselekedeteket, majd világossá tette azokat. Aki egy jó cselekedetet szándékozik [megtenni], majd nem teszi meg, Allah azt egy teljes jótettnek jegyzi fel Őnála. És, ha szándékozza és meg is teszi, Allah azt tíz jótettnek jegyzi fel Őnála, és akár hétszázszorosának, sőt annál is többnek. Ha pedig egy rossz cselekedetet szándékozik [megtenni], majd nem teszi meg, Allah azt egy teljes jótettnek jegyzi fel Őnála. És ha szándékozza és meg is teszi, Allah azt egyetlen rossz tettnek jegyzi fel.” (al-Bukhári, Muszlim)

A hadíszban szereplő „szándékozik” szó az eltökélt elhatározást jelenti, amely a bűnhöz való ragaszkodással párosul, nem pedig azt, amit az ember saját magában beszél (gondol). Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Bizony Allah elnézte a hitközösségemnek azt, amit magában beszél (gondol) addig, amíg nem teszi meg vagy nem mondja ki azt.” (al-Bukhári)

A tudósok többsége úgy értelmezi a fenti hadíszt, hogy aki eltökélten elhatározza a bűnt, és nem csak hirtelen villant át a bűn gondolata az elméjében, majd azonban Allahért lemond a bűnről – erre utal a hadísz – akkor ez a lemondás egy jó cselekedetnek íratik fel neki. Hozzáteszik azonban, hogy ha a körülmények miatt vagy az emberek kedvéért mond le a bűnről, nem pedig Allahért, akkor a bűn eltökélt elhatározása felíratik számára egyetlen rossz cselekedetnek.

Összegzésképpen, a muszlimoknak nem csak a tetteikre és a beszédükre kell odafigyelniük, hanem az eltökélt elhatározásukra is.

A Mindenható Allah mindig kész a megbocsátásra és a bűnbánat elfogadására.

Allah így szólt a Koránban: „Add hírül a szolgáimnak, hogy Én a Megbocsátó és a Könyörületes vagyok!” (Korán, 15:49).

Allah így szólt a Koránban az angyalokat idézve: „Urunk, átölelsz minden dolgot könyörülettel és tudással, bocsáss hát meg azoknak, akik bűnbánatot tanúsítanak, és követik a Te utad, és óvd meg őket a Fellángoló tűz kínjától” (Korán 40: 7)

Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Amikor Allah megteremtette a teremtményeket azt írta egy könyvbe, ami Nála van a Trónus felett: Bizony a könyörületem felülmúlja a haragomat!” (al-Bukhári, Muszlim).

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) egy alkalommal, amikor társaival láttak egy asszonyt, amint gyengéden kebléhez szorította gyermekét [miután az asszony megtalálta elveszett gyermekét], azt kérdezte társaitól: „Mit gondoltok? Vajon ennek a nőnek lenne szíve gyermekét a tűzbe vetni? Azt felelték: Nem. Azt mondta nekik: Allah könyörületesebb szolgái iránt, mint ez a nő a gyermeke iránt!”

A magasságos Allahnak nincs szüksége a teremtményeire, nem szorul rájuk, és felette áll annak, hogy tetszetős legyen számára a bosszúállás és a büntetés. Nem akar senkit se megbüntetni, ezért, ha egy szolgája rosszat tesz és bűnt követ el, amennyiben bűnbánatot tesz, megjavul, és hálát mutat Allah felé, akkor nem éri büntetés. A magasságos Allah azt mondta: „Mit nyerne Allah a ti gyötrelmetekkel, ha hálásak és hívők vagytok. Allah a Hálás és a Mindentudó!” (Korán 4: 147)

Allah könyörületes, és kész arra, hogy elfogadja a bűnbánatot:

„Bizony, Allah szereti azokat, akik bűnbánattal fordulnak Hozzá, és szereti azokat, akik megtisztítják magukat.” (Korán, 2:222)

Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki bűnét megbánja, az olyan, mint akinek nincs bűne.” (Ibn Mádzsah)

„És, akik nem fohászkodnak Allah helyett más istenséghez, és nem ölnek meg egyetlen lelket sem, mit Allah tilosnak nyilvánított, csak jogosan, és nem paráználkodnak. Aki ezeket megteszi, az büntetéssel fog találkozni. Megsokszorozódik számára a büntetés a Feltámadás Napján, és megalázottan fog abban maradni. Kivéve azokat, akik megbánják bűneiket és hisznek és jótetteket cselekszenek. Azoknak Allah a rossz tetteit jókra cseréli fel. Allah megbocsátó és irgalmas. Aki megbánja bűneit és jóravalóan cselekszik, az teljes megbánással fordul Allah felé”. (Korán 25: 68-71)

A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Bizony, Allah kiterjeszti a kezét az éjszaka során, hogy azok, akik nappal bűnt követtek el, megbánhassák. És kiterjeszti a kezét a nappal során, hogy azok, akik éjjel bűnt követtek el, megbánhassák. (És mindennap ezt fogja tenni,) amíg a Nap nyugaton nem kel fel.” (Muszlim)

Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A Fenséges Allah azt mondta: Ó, Ádám fia (gyermeke)! Bizony, amíg Hozzám fohászkodsz és Tőlem remélsz, eltekintve attól, amit elkövettél, megbocsátom neked azt, s nem törődöm vele. Ó, Ádám fia! Ha a bűneid az ég felhőiig érnek is, majd Tőlem kéred a megbocsátást, megbocsátok Én neked! Ó, Ádám fia! Bizony, ha annyi bűnnel jönnél Hozzám, amennyi majdnem betöltené a Földet, ezután úgy találkoznál Velem (a halál után, a Feltámadás Napján), hogy nem társítasz Velem semmit, Én bizony ugyanennyi megbocsátást hoznék neked!” (at-Tirmidzi)

A legfontosabb, hogy a muszlim ember soha ne veszítse el a reményt Allah könyörületében. „Mond: Ó szolgáim, akik túlzásba estetek magatokra nézve! Ne mondjatok le Allah könyörületéről! Allah bizony megbocsátja az összes bűnt, Ő bizony a Megbocsátó, az Irgalmas”. (Korán 39: 53)

Sohasem késő arra, hogy a muszlim bűnbánatot tartson, ugyanakkor nem szabad halogatnia sem, mert nem tudhatja mikor ér véget az élete. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki megbánja a bűnét, mielőtt a Nap nyugaton kelne fel (az Ítélet Napja előtt), annak Allah megbocsát.” (Muszlim)

A bűnöktől való megszabadulásnak és a bűnbánatnak módja az iszlámban

Az iszlám vallásban az emberi lélek központja az átvitt értelemben vett szív, amely a lélek legrejtettebb része, melyet csupán Allah ismer igazán. A szív rejti az ember valódi gondolatait, érzelmeit, akaratát és szándékát. Éppen ezért a jóság és a gonoszság is a szívből fakad. Van, aki szerint a lélek, a szív, és az elme olyanok, mint egymásba ágyazott, koncentrikus körök: ahol a legnagyobb kör a lélek, a közepes kör a szív, a legkisebb pedig az elme szimbóluma.

Az iszlám szerint védeni kell ezt a szívet, mert a bűn elhatalmasodhat rajta, teljesen befedheti, és elszigetelheti Allahtól. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha egy szolga bűnt követ el, egy fekete pont keletkezik a szívén. Ha felhagy ezzel a rossz cselekedettel, és Allah bocsánatát kéri, a szíve megtisztul. De ha visszatér a cselekedethez, az a fekete pont addig terjed, amíg befedi az egész szívet. Allah azt mondta: „De nem! Elhatalmasodott a szívükön az, ami [rosszat] elkövettek.” (Korán, 83:14) (at-Tirmidzi, an-Naszái és Ibn Mádzsa)

A muszlim ember ahhoz, hogy elkerülje szívének lepecsételését, és teljes sötétségbe burkolását, vissza kell térnie Allahhoz, sőt inkább menekülnie kell Hozzá. Allah így szólt a Koránban: „(Mondd, ó Noé:) Hát Allahhoz meneküljetek! Bizony, én világos intő vagyok Tőle, számotokra” (Korán 51:50). Ez azt jelenti, hogy Allahhoz kell menekülni a bűnöktől, és az azokból fakadó büntetések elől, a bűnbánat és az engedelmesség által.

A bűnbánat legfontosabb előfeltétele az őszinte szándék, vagyis, hogy a bűnbánat kizárólag Allah megelégedéséért történjen.

Allah azt mondja: „Ó ti akik hisztek! Tanúsítsatok megbánást Allah iránt, őszinte bűnbánattal! Lehet, hogy Allah eltávolítja rólatok rossz tetteiteket, és olyan kertekbe helyez be, melyek alól folyók folynak„ (Korán, 66:8)

Ugyanis a bűnbánat csak akkor teljes, ha az ember őszintén megbánja a bűnt, és nem válik életvitelévé. Allah így szólt a Koránban:
„A bűnbánat elfogadása Allahtól csupán azokat illet meg, akik tudatlanságból követik el a rosszat, ám röviddel azután bűnbánatot tanúsítanak. Velük szemben Allah kiengesztelődik. Allah Mindentudó, Bölcs."

A bűnbánat elfogadása azonban nem illeti meg azokat, akik [megátalkodva] rossz tetteket cselekszenek, egészen addig, amíg el nem jön valamelyikükért a halál, s azt mondja: Most már megbánom [a bűneimet], és azokat sem illeti meg, akik hitetlenként halnak meg. Nekik fájdalmas gyötrelmet készítettünk elő!” (Korán 4: 17-18)

A bűnbánat további feltételeiből az iszlám tudósai a következő négyet emelik ki:

1. A bűnös cselekedet azonnali abbahagyása.

2. A bűn miatti bánat jelenléte a szívben.

3. A bűn megismétlésétől való tartózkodás elhatározása.

4. Mások jogainak helyreállítása, amennyiben a bűn emberek ellen irányult, és kárt szenvedtek, de a bűnbánatot gyakorló embernek nem szükséges felfedni kilétét.

Az iszlám a bűnbánat sokféle kapuját nyitja meg

    A megemlékezés Allahról (al-dzikr) és a bocsánatkérés (al-isztighfár). Allah azt mondja a Koránban: „És akik, ha förtelmeset (erkölcstelenséget) tesznek, vagy igazságtalanságot követnek el magukkal szemben, akkor megemlékeznek Allahról, és megbocsátást kérnek a bűneikért – és ki bocsáthatná meg a bűnöket, ha nem Allah? – és nem ragaszkodnak ahhoz [a bűnhöz], amit tesznek, miközben tudják (hogy Allah elfogadja megbánásukat)” (Korán 3: 135).
Az egyik legszebb bűnbánatot kifejező istenemlegetés a következő. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki azt mondja: ’Allah bocsánatát kérem, Akin kívül nincs más isten, az Élő, az Önmagában Létező és Hozzá fordulok bűnbánattal’, annak bűnei megbocsáttatnak, még akkor is, ha a csatamezőről futott el” (Abu Dáúd, at-Tirmidi)

    A fohászkodás. Allah azt mondja: „Aki valami rosszat tesz, vagy önmaga ellen vétkezik, [de] utána Allahhoz fohászkodik bocsánatért, az Allahot megbocsátónak és könyörületesnek fogja találni.” (Korán, 4:110).
A bűn elkövetése ne legyen akadálya az embernek abban, hogy fohászkodjon, sőt ilyen állapotban még nagyobb szüksége van a fohászkodásra, mint máskor. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) közölve a Magasztos Uráról azt mondta: „Bűnt követett el egy szolga és azt monda: Ó Allah, bocsásd meg a bűnömet! Erre a Magasztos Allah azt mondta: ’A szolgám bűnt követett el, de tudta, hogy van neki Istene, Aki megbocsátja a bűnt és büntet érte.’ Ezután újból bűnt követett el (a szolga) és azt mondta: Ó Uram, bocsásd meg a bűnömet! Erre a Magasztos Allah azt mondta: ’A szolgám bűnt követett el, de tudta, hogy van neki Istene, Aki megbocsátja a bűnt és büntet érte.’ Ezután újból bűnt követett és azt mondta: Ó Uram, bocsásd meg a bűnömet! Erre a Magasztos Allah azt mondta: ’A szolgám bűnt követett el, de tudta, hogy van neki Istene, Aki megbocsátja a bűnt és büntet érte. Megbocsátottam a szolgámnak, tegye hát, amit akar.’” (al-Bukhári, Muszlim)

    A kötelező istenszolgálatok. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A napi öt ima, a pénteki ima a következő pénteki imáig, és Ramadán [böjtölése] a következő Ramadán [böjtöléséig] megbocsátást nyújt a köztük elkövetett bűnökért, amennyiben a súlyosabb bűnöktől tartózkodik az ember.” (Muszlim). Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt kérdezte társaitól: „Képzeljétek el, hogy van egy ház, ami előtt egy folyó fut, és ebben a folyóban ötször mosakszik meg az ember egy nap. Marad-e piszok az emberen?” – Nem marad semmilyen piszok – válaszoltak. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Ugyanilyen a napi öt imádkozás, Allah letörli vele a bűnöket.” (al-Bukhári, Muszlim).

    A bocsánatkérő ima. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincsen olyan szolga, aki ha bűnt követ el, s utána a helyes módon megtisztálkodik, majd imádkozik két rakát, majd Allah bocsánatát kéri, hogy ezt követően ne bocsáttatna meg neki.” (Abu Dáúd, at-Tirmidi)

    Jót cselekedni egy rossz tettet követően. Allah azt mondta a Koránban: „A jótettek megsemmisítik a gonosz tetteket” (Korán 11:114). Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Féld Allahot bárhol is vagy! A rossz cselekedet után nyomban tégy jó cselekedetet, és el fogja törölni azt. S jó erkölccsel viselkedj az emberekkel!” (al-Tirmidzi).

    A nagy bűnök elkerülése, a tilalmas dolgoktól való távolmaradás. A magasságos Allah azt mondta: „Ha elkerülitek a tilalmas dolgok közül a legnagyobbakat, akkor eltávolítjuk rólatok rossz tetteiteket, és kegyes helyre (a Paradicsomba) juttatunk be titeket” (Korán 4: 31). A nagyobb bűnöket azonban csak őszinte bűnbánattal lehet levezekelni, sőt vannak olyan főbenjáró bűnök is, amelyek jogi értelemben bűncselekmények – életellenes vagy különösen nagy anyagi kárt okozó cselekmények – amelyek esetében a bűnbánat elsődleges feltétele az evilági bűnhődés, vagyis a földi büntetésen való átesés. Természetesen ezeket a szankciókat az igazságszolgáltatás intézményei hajtják végre, hiszen az iszlám szerint nem szabad önbíráskodást végezni.

    A türelem és kitartás a megpróbáltatások idején. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Mindenért, ami eléri a muszlimot a nehézségből, a fájdalomból, az aggodalomból, a szomorúságból, a bántalmazásból, a gondból – még ha csak egy tüske szúrja is meg őt – Allah eltöröl a bűneiből” (al-Bukhári, Muszlim)

Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink