5. Az alvás fohászai

– „A Próféta (béke legyen vele) minden este, midőn ágyába készült, a két kezét összefogta, beléjük lehelt, s a két tenyerébe recitálta a ,,Kul huva-llahu ahad” és a ,,Kul áúdu bi-rabbi-l-falak” és a ,,Kul áúdu bi-rabbi-n-nász” szúrákat (112., 113., 114. szúra), majd végigsimította a testének azon részeit amelyeket elért a két kezével, a fején és az arcán kezdve, s ezt háromszor tette meg.” (al-Buhári, Muszlim)

„Ha ágyadba készülsz, recitáld: ,,Allahu la iláha illá huva alhajju-l-kajjum...”(Allah, nincs más isten csak Ő! Az Élő, a Magában Létező...) (Korán 2:255) egészen az ájá végéig, hiszen így Allah őriz, s a sátán nem közeledhet hozzád addig, amíg reggel fel nem kelsz.” (al-Buhári)

„Ha valaki a 2. szúra végéről recitál két áját, az elégséges a számára.” (A küldött hitt abban, ami lebocsáttatott neki az Ő Urától, és a hívők is... egészen a szúra végéig.) (Korán 2:285-286) (al-Buhári, Muszlim)

„Ha valaki közületek az ágyából felkel, s majdan oda visszatér, a köpenyével háromszor seperje végig, hiszen nem tudhatja, utána mi volt ott. Ha pedig lefeküdt, akkor mondja: – Uram a Te neved említésével raktam le az oldalam, (feküdtem le) s a Te említéseddel emelem azt fel. Ha visszatartod a lelkem, akkor könyörülj rajta, ám ha elengeded, akkor őrizd azt, ahogyan a kegyes szolgáidat őrzöd.” (al-Buhári, Muszlim)

– Ó, Allah! Te teremtetted a lelkem, s Te vagy az, aki elragadod. Tiéd annak élete és halála. Ha életre kelted, akkor őrizd meg, ám ha a halálba küldöd, akkor bocsáss meg neki! Ó, Allah, én az egészséget kérem Tőled. (Muszlim)

– Ha a Próféta (béke legyen vele) aludni akart, akkor a jobb kezét az orcája alá tette és azt mondta: „Uram! Őrizz engem meg a büntetésedtől azon a napon, mikor a Te szolgáidat új életre támasztod!" (Háromszor) (Abu Dávúd)

– Ó, Allah! A Te nevedben halok meg és a Te nevedben élek. (al-Buhári, Muszlim)

Ne mutassak-e nektek olyan dolgot, ami jobb a számotokra, mint egy szolga?(41) Ha az ágyatokba készültök, mondjátok: ,,Szubhana-llah” (Magasztaltassék Allah) harmincháromszor, s ,, Al-hamdu lillah” (Hála legyen Allahnak) harmincháromszor és ,,Allahu akbar” (Allah a legnagyobb) harmincnégyszer. Bizony ez jobb nektek, mint egy szolga (42). (al-Buhári, Muszlim)

– Ó, Allah, a hét ég Ura, a hatalmas trón Ura, Urunk és mindennek az Ura, a [növényi] mag meghasítója, kisarjasztója, a Tóra, az Evangélium és a Furkán (a Korán) lebocsátója, Hozzád menekülök minden elől, hiszen Te mindent uralsz. Uram, Te vagy az első, nincs semmi sem előtted, és Te vagy az utolsó, nincs semmi sem utánad, Te vagy a felül lévő, nincs semmi sem feletted, Te vagy a benső, nincs semmi sem azontúl. Uram, vedd le rólunk az adósság terhét és ments meg bennünket a szegénységtől! (Muszlim)

– Ó, Allah, Te vagy a láthatatlan és a látható világ tudója, az egek és a föld meghasítója, mindennek az Ura és Uralkodója. Tanúságot teszek arról, hogy nincs más isten, csak Te, Hozzád menekülök saját rosszam elől, s a sátán rossza elől, s a társítás elől, s az elől, hogy magam ellen rosszat kövessek el, vagy azt egy másik muszlimra hozzam. (Abu Dávúd, at-Tirmidi)

– A Próféta (béke legyen vele) addig nem aludt el, míg el nem recitálta az „Alif-lám-mim, tanzil, asszadzsdah” és a „Tabáraka-llazi bi-jadihi-l-mulku” kezdetű szúrákat. (Korán 32., és 67. Szúrát) (at-Tirmidi, an-Naszái)

– Dicsőség legyen Allahnak, aki etetett és itatott bennünket, elégségesen gondoskodott rólunk, s lakhelyet adott nekünk. Hiszen hány olyan van, akiről nem gondoskodnak elégségesen és nincs neki szállásadója sem. (Muszlim)

– Ha lefeküdni készülsz az ágyadba, akkor mosakodj meg ugyanúgy, ahogyan az imához mosakszol, majd feküdj a jobb oldaladra és mondd: „Ó, Allah! Neked vetem alá magam, s a Te kezedbe helyezem a dolgom. Feléd fordítom az arcomat, Hozzád menekülök, Benned reménykedve és félve Téged, nincs menekülés és nincs biztonság Előled, csak Általad. Hiszek a Könyvedben, amit lebocsátottál, és a Küldöttedben, akit küldetéssel bíztál meg.” Ha ezt elmondod és meghalsz, akkor a fitra szerint halsz meg. (al-Buhári, Muszlim)

A fohász, amelyet akkor mondunk el, ha éjszaka egyik oldalunkról a másikra fordulunk:
Áisától maradt fenn: A Próféta (béke legyen vele) ha éjjel egyik oldaláról a másikra fordult, akkor azt mondta: „Nincs más isten, csak Allah, az Egyedüli, s a Győzedelmes, az egek és a föld Ura, s mindazé, ami e kettő között van, a Hatalmas és a Megbocsátó.” (an-Naszái)

A fohász, amelyet akkor mondunk el, ha nyugtalanság, ijedtség ér minket alvás közben, és ha magányt vagy ehhez hasonlót érezünk:
Allah teljes szavaihoz menekülök, az Ő haragvása és büntetése elől, s a szolgái rosszasága elől, s a sátán fondorlatoskodása elől, és az elől, hogy a dzsinnek előjöjjenek. (abu Dávúd)

Mit kell tenni, ha valaki álmodott:

„Az álom lehet igaz, ez Allahtól van, és lehet hamis, ez a sátán műve, s ha valamelyikőtök valami olyat lát, amit szeret, azt ne mondja el, csak olyannak, akit szeret.” (Muszlim)

Aki valami olyat lát álmában, amit nem kedvel (rosszat álmodott), akkor csinálja a következőt:
• balra fordulva jelképesen köpjön háromszor (csak úgy tegyen, mintha köpne), (Muszlim)
• kérjen menedéket Allahnál a sátán elől, és annak a rossza elől, amit látott (háromszor), (Muszlim)
• ne mondja el senkinek, amit álmodott, (Muszlim)
• és forduljon a másik oldalára, ha tovább akar aludni. (Muszlim)
– Ha akar, felkelhet és önkéntes imát végezhet. (Muszlim)