Istenemlegetés

1emlegetesAllah magasságos és hatalmas, de közel van a jámbor és elmélkedő emberekhez. Imáikra válaszol és megsegíti őket: „Emlékezzetek meg Rólam, hogy én is megemlékezhessek rólatok, legyetek hálásak Irántam, s ne hitetlenkedjetek Velem szemben!” (Korán 2:152)

Allah szereti a hívő embereket és megbocsátja bűneiket. Békét, boldogságot, tudást és sikert ad nekik. Életet és védelmet nyújt. Szívesen fogad minden embert, soha senkit nem utasít vissza, aki közeledni próbál Hozzá: „Ha az én szolgáim kérdeznek téged Felőlem, úgy, Én közel vagyok (hozzájuk) és felelek annak a fohászára, aki Hozzám fohászkodik. Hallgassanak hát (ők is) az én (hívásomra) és higgyenek Nekem!” (Korán 2:186)

Bármikor nyitva áll előttünk irgalma és védelmezi azokat, akik megbánják bűneiket. „Mondd: „Ti szolgáim, akik önmagatok ellen vétkeztetek! Ne veszítsétek el a reményt Allah irgalmában! Allah minden bűnt megbocsát. Ő a megbocsátó és a könyörületes.” (Korán 39:53)

Isten szeretete határtalan és felülmúlja az emberi elme képzeletét. Megteremtett minket és vigyáz ránk, nemcsak születésünk óta. A legszebb formában teremtett bennünket. Ésszel ruházott fel bennünket, hogy érthessük, lelket és lelkiismeretet adott nekünk, hogy helyesen cselekedhessünk. Ő teremtette a Napot, a Holdat, az állatokat, a növényeket és sok minden mást, ami a boldogságunkhoz járul, szolgálatunkra áll egész életünkben. „Ha meg akarnátok számlálni Allah kegyét, számát sem tudnátok annak. Allah megbocsátó, és kegyes.” (Korán 16:18)

Isten irgalma reményt és békét kelt bennünk, bátorságot és bizalmat ad. Isten irgalma könnyít kínjainkon, enyhíti a csapásokat, elviselhetővé teszi a szegénységet. Isten kegyelme mindig és mindenhol jelen van életünk minden területén.
E sok kegyelemért cserébe semmit sem kell adnunk, mert Istennek nincs szüksége semmire és senkire. Amit kér tőlünk csupán annyi, hogy jók legyünk, hálásak, megértők, kövessük parancsait és törvényeit.

Zajd bin Aszlamtól maradt fenn: „Mózes (béke legyen Vele) mondta: – Ó Uram! Hogyan legyek hálás Veled szemben? Felelte neki az Ura: – Emlékezz meg Rólam és ne feledkezz el Rólam! Ha megemlékezel Rólam azzal hálás vagy Nekem, s ha megfeledkezel Rólam, azzal megtagadsz!”

Al-Haszan al-Baszri azt mondta: „Allah megemlékezik arról, aki megemlékezik Róla, s megnöveli, gyarapítja a jótéteményt annak, aki hálás Iránta, s megbünteti azt, aki megtagadja Őt.”

A Magasztos szavaival kapcsolatban: „féljétek Allahot az Őt megillető istenfélelem módján” (Korán 3:101) egyes tudósok azt mondták, hogy ez nem jelent mást, mint mindenben engedelmeskedni Neki és semmiben sem fordulni Vele szembe, megemlékezni Róla és nem megfeledkezni; hálásnak lenni és nem megtagadni.

Al-Haszan al-Baszri mondta a Magasztos következő szavaival kapcsolatban „Emlékezzetek meg Rólam és Én is megemlékezek Rólatok.” (Korán 2:79): „Emlékezzetek meg Rólam azáltal, amit kiróttam rátok és én is megemlékezem rólatok azokban a dolgokban, amiket magamra vállaltam veletek szemben”.

Hiteles hagyományban olvashatjuk: „A Magasztos így szólt: – Aki magában emlékezik meg Rólam, arról Én is magamban emlékezem meg, s aki valamilyen nyilvános gyülekezetben emlékezik meg Rólam, arról Én egy még jobb gyülekezetben emlékezem meg.”
Allah nem akar minket megalázni, hiszen Ő tett minket tiszteletre méltóvá. Nem akar minket legyőzni, hiszen Ő szabadított meg félelmeinktől, babonáinktól. Nem akar minket megtörni, hiszen Ő tett minket sok teremtményénél feljebbvalóvá. A parancsai, szabályai, törvényei mind a mi javunkat szolgálják. Arra valók, hogy segítsenek nekünk boldog életet élni embertársainkkal, szeretetben, békében. Törvényei segítenek minket ahhoz, hogy legkedvesebb teremtményeivé váljunk és megszerezzük az örök boldogságot.

„Allah méltányosságra, illendő bánásmódra, s a rokonoknak való adakozásra szólít föl, s eltilt attól, ami hitvány és elvetendő, és a jogtalan erőszaktól.” (Korán 16:90)

A muszlim elméjét Istenre való emlékezésnek kell betöltenie, és nyelvének a dicséret és a dicsőítés szavaitól kell elfoglaltnak lennie. A magasztos Allah azt mondta:

„Ó, ti, akik hisztek! Emlékezzetek meg Allah-ról, gyakori megemlékezéssel!” (Korán 33:31), és nagyon megdicsérte azokat, akik megemlékeznek Róla: „Az Allahról gyakran megemlékező férfiaknak és nőknek, Allah megbocsátást készített elő és hatalmas jutalmat.” (Korán 33:35)

A Próféta (béke legyen Vele) azt mondta: „Elmondjam-e, mi lehet a legjobb cselekedetetek, s a legtisztább a ti Uratoknál, s mi az, ami a legmagasabb fokokat biztosítja a számotokra, s ami jobb, mintha aranyat adakoznátok, s ami annál is jobb, mintha az ellenségetekkel találkoznátok és egymást öldökölnétek?” Azt mondták: „Igen!” Ő pedig így szólt: „A megemlékezés Allahról.” (at-Tirmidi)

Ha minden tettünkben megemlékezünk Allahról, és Neki szenteljük gondolatainkat, akkor egyre jobban eltávolodunk a bűntől és a rossztól, mert így szem előtt tarthatjuk Allah parancsait, és egyre jobban mentesítjük magunkat az öncélú cselekvéstől. Allah meg is parancsolta több helyen: „Emlékezz meg az Uradról magadban, alázatosan és félve, hangos szó nélkül, reggel és este, s ne tartozz a hanyagok közé!” (Korán 7:205)

Igen, hanyagoknak és kárvallottaknak nevezte azokat, akiknek a szíve az Istenemlegetés kivételével mindennel el van foglalva. Ezért is figyelmeztetett minket: „Ti hívők! Javaitok és gyermekeitek ne vonjanak el benneteket attól, hogy megemlékezzetek Allahról! Akik így cselekszenek, azok a kárvallottak.” (Korán 63:9)

Mohamed Próféta (béke legyen Vele) is azt mondta: „Aki leül egy helyen, s ott nem emlékezik meg Allahról, annak Allahtól a hamisság adatott (Allah haragját magára vonja), s aki lefekszik egy ágyba, s ott nem emlékezik meg Allahról, azon Allahtól a hamisság van.”
(Abu Dávúd),

és azt mondta a Próféta (béke legyen Vele): „Az olyan emberek, akik egy ülésen összegyűlnek, s ott nem emlékeznek meg Allahról, s nem kérnek áldást a Prófétájukra, azok a hamisságon vannak, s ha akarja, megbünteti őket [Allah], ám ha akarja, megbocsát nekik.” (at-Tirmidi),

továbbá: „Az olyan emberek, akik egy ülésről úgy emelkednek fel, hogy ott nem emlékeztek meg Allah-ról, ők bizony olyanok, mintha egy elhullott szamár teteméről emelkednének fel, s szomorúság jut majd nekik!” (Abu Dávúd)

Az Allahra való emlékezés a lélek lélegzete, és az ember enélkül, fokozatosan közömbössé válik, majd meghal a szíve, hiszen az ima nélküli élet a lélek pusztulását vonja maga után. „Annak példázata, aki megemlékezik az ő Uráról és azé, aki nem teszi azt, olyan, mint az élő és a halott példázata.” – mondta a Próféta (béke legyen Vele). (al-Buhári, Muszlim)

Az Allahról való állandó megemlékezés a leghatalmasabb módszer, amivel az ember megtisztíthatja magát, és felemelheti a lelkét. „Egy férfi azt mondta a Prófétának (béke legyen Vele): – Ó, Allah Küldötte! Bizony az Iszlám rítusainak száma már igen nagy (s nehezen igazodom ki), tudass hát velem egy olyat, amihez ragaszkodhatom! Ő pedig így felelt: – Nyelved ne szűnjön meg Allahról megemlékezni!” (at-Tirmidi) A szüntelen ima, szüntelen fohász nem elérhetetlen álomkép, hanem lehetséges, és mindannyian eljuthatunk az Istennel való szüntelen benső kapcsolatba.
A napi öt ima a legjobb alkalom az Allahról való megemlékezésre, de ezen kívül vannak olyan esetek, amikor a muszlim ember bizonyos mondatokat mond – eltérő módon az imádkozás formájától – azért, hogy háláját és köszönetét fejezze ki Isten felé, reménykedését és bizalmát Isten segítségében, megemlékezését Istenről és könyörületességéről. Vannak speciális fohászok ezekre az alkalmakra, amit Mohamed Próféta (béke legyen Vele) tanított nekünk, és bár az ő útmutatása a legjobb, de saját szavakkal is lehet Istent dicsőíteni és megemlékezni Róla.

 

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink