– Ó, Allah! Itass bennünket bőven áradó esővel; egészségessel, termékennyel; hasznossal, ne ártóval; most érkezővel, ne késlekedővel! (Abu Dávúd)

Ó, Allah, tedd bőségessé és hasznossá (az esőt). (al-Buhári)

 

Ó, Allah, körülöttünk essen s ne ránk [mint Allah büntetése], Ó, Allah, a dombokra, a sziklákra, a völgyekre és a fás területekre [essen]. (al-Buhári, Muszlim)

 

Allah túláradó kegyelme és könyörülete által kaptunk esőt. (al-Buhári, Muszlim)

 

Hála legyen Allahnak, aki megmentett engem attól, amivel téged próbára tett, s sokaknál előbbre helyezett a teremtményei közül. (at-Tirmidi)

 

„Ahabbakal-ladi ahbabtani lahu.”
[Szeressen téged, akiért szerettél.] (Abu Dávúd)

 

Allah áldja meg a családodat és a vagyonodat. (al-Buhári)

 

– Ó, Allah! Engedd, hogy elégedett legyek az Általad megengedettekkel, és lemondjak a tiltottakról. Árassz el engem a Te túláradó kegyelmeddel, hogy senki másra ne legyen szükségem (Rajtad kívül). (at-Tirmidi)

– Ó, Allah! Hozzád menekülök, a gond a gyengeség, a tehetetlenség, a lustaság, a fösvénység, a gyávaság, az adósság terhe, s embereknek való kiszolgáltatottság elől. (al-Buhári)

 

Allah áldja meg családodat és javaidat, bizony a kölcsönadás jutalma a hála és a visszafizetés.

 

Áisától maradt fenn, hogy a Prófétának (béke legyen vele) egy kecskét ajándékoztak, és ő megkérte Aisát, hogy ossza szét. Áisa mindig megkérdezte a szolgálót, amikor az visszajött, hogy mit mondtak? (azok az emberek, akiknek Áisá húst küldött) A szolga azt felelte: Azt mondták „Báraka allahu fikum!” [Allah áldjon benneteket!]. Áisa azt mondta erre: „Va fihim báraka Allah!” [Őket is áldja meg Allah!].
Ugyanúgy fohászkodjuk értük, ahogy ők értünk, de a miénk a jutalom (az adakozásért).

 

Ó, Allah! Nincs jóslat, csak a Te jóslatod, s nincs más jó, csak az a jó, ami Tőled van, és nincs más isten Rajtad kívül. (Ahmed)

 

Ha halljátok, hogy a kakas kukorékol, akkor kérjetek Allah kegyéből, hiszen az angyalt látott, s ha szamarat hallotok ordítani, akkor kérjetek menedéket Allahnál a sátán elől (áúdu bil-láhi minas-sajtán), hiszen az sátánt látott.” (al-Buhári, Muszlim)

 

„Ha éjjel a kutyák ugatását vagy a szamár ordítását halljátok, akkor kérjetek menedéket Allahnál, hiszen azok olyat látnak, amit ti nem láttok.” (Abu Dávúd)

 

Ó, Allah, bármelyik hívőt is szidtam, azt [a szidalmazást] tedd számára jutalommá, hogy közelebb kerülhessen Hozzád a Feltámadás Napján. (al-Buhári, Muszlim)

 

3. oldal / 4