Szadaqa: Szó szerinti jelentése „igazságosság”. Ez a kifejezés az önkéntes alamizsnaadást (jótékonykodást) jelenti. A szadaqa különbözik a zakától, mivel az utóbbi fizetése évente kötelező (feltéve, hogy a vagyon nagysága egy adott minimumot meghalad), s a fizetendő összeg a vagyon függvényében kerül kiszámításra. Ezzel szemben a szadaqa összege tetszőleges lehet, s bármely szükséget szenvedő személynek adható. A Koránban az áll, hogy Allah szereti azokat, akik adakoznak, s hatalmas jutalmat és bűnbocsánatot ígér azoknak, akik rendszeresen adnak a szükséget szenvedőknek.
Szahaba: Szó szerinti jelentése „társak”. Általában Mohamed Próféta (béke legyen vele) azon követőit értik alatta, akik élete során a legközelebb álltak hozzá, gyakran töltötték idejüket a Prófétával (béke legyen vele) és igyekeztek mondásait és cselekedeteit mindennapi életükbe tökéletesen beépíteni. A Szahabának a Próféta (béke legyen vele) iránt tanúsított áhitata és szeretete nagymértékben elősegítette tanításainak megörökítését, mivel a Szahaba a Próféta (béke legyen vele) halálát követő években a legnagyobb gondossággal jegyezte fel mondásait, tanításait (hadisz).

--------------------------------------------------------------------------------
(asz-) Szahíh: Szó szerinti jelentése „ép, egészséges”. Az iszlámban a kifejezéssel olyan hadiszt jelölnek, amelynek láncolata (isznád) elejétől a végéig hiteles (’adl) és precíz (daabit) elbeszélőkből áll, nem saadh és nincs rejtett hibája (’illah). A kifejezést két fontos hadisz gyűjteményre használják. Ezek közül az egyiket (Szahíh Bukhari) Mohamed ibn Iszmáil al-Bukhari (meghalt 870-ben) állította össze, a másik Abu al-Husszein Muszlim (meghalt 873-ban) gyűjteménye. Mindkét gyűjtemény alapvető jelentőségű, mivel a gyűjtők minden egyes hadisz hitelességét igen körültekintően ellenőrizték.

A szahíh kategóriának öt követelménye van:
1. ittiszaal-usz-szanad: Az elbeszélők láncolata nem szakad meg. Mindegyik elbeszélő közvetlenül attól a személytől halotta, akire hivatkozik, s ez jellemzi a láncot az elejétől a végéig.
2. al-`adaala: Az elbeszélők hitelesek (’adl), azaz muszlimok, előrehaladottak a korban (baaligh), épelméjűek (’aaqil), nem nyilvánvaló bűnösök (fásziq), mentesek a rossz modortól és a rossz szokásoktók (makrúm-ul-marú’a).
3. Minden elbeszélő precíz (daabit). Ennek két csoportja van:
o dabt-usz-szadr (a szív precízsége): Ez azt jelenti, hogy az elbeszélő pontosan emlékszik, emlékeit úgy adja át, ahogy hallotta, s amennyiben a magyarázatról is beszámol, akkor megértette annak jelentését.

--------------------------------------------------------------------------------
o dabt-ul-kitaab (az írás precízsége): Ez azt jelenti, hogy helyesen írta le, megőrizte azt és megbizonyosodik arróli, hogy a továbbadás is pontosan történik.
4. `adam-us-suthúth: Azaz nem saadh. A beszálomó akkor saadh, amikor egy megbízható elbeszélő beszámolója ellenkezik egy még megbízhatóbb elbeszélő beszámolójával.
5. `adam-ul-`illah: Azaz a beszámoló nem tartalmaz rejtett gyengeséget (’illah). Az ’illah olyan nem nyilvánvaló tényező, amely befolyásolja a hadisz hitelességét, miközben láncolata (isznád) hibátlannak tűnik. (Pl. rejtett hézag van a láncban.)
Ha a fenti öt feltétel nem teljesül, akkor az isznád (láncolat) nem szahíh.
A szahíh hadiszra vonatkozó szabályok:
- A hadiszok, a fiqh és az uszúl (alapelvek) tudósai egyertének abban, hogy kötelező a szahíh hadisznak megfelelően cslekedni. (Ugyanakkor küröltekintően figyelembe kell venni a hadiíth elhangzásának körülményeit is.)
A leghitelesebb láncolatok:
- Al-Bukhaari szerint a leghitelesebb isznád (lánc): Malik Nafi’tól Ibn ’Omartól. (Ezt a láncot "szilszilat-udh-dhahab”-nak, „az aranyláncnak” is nevezik.)
- Iszhaq Ibn Raahawaih és Ahmad szerint a leghitelesebb: Az-Zohrí Szalimtól Ibn `Omartól.
- Ibn Al-Medíní és Al-Fallaasz szerint: Ibn Sírín ‘Abídától ‘Alitól.
- Ibn Ma’ín szerint: Al-A’amas Ibrahím An-Nakha’ítől ‘Alqamahtól `Abdullah Ibn Masz’údtól.
- Ibn Abí Shajbah szerint: Az-Zohrí ‘Alí Ibn al-Huszeintől Al-Huszeintől ‘Alitól.
Az első gyűjtemény, amely csak a szahíh hadiszokat tartalmazta:
-"Szahíh-ul-Bukhari", amelyet a "Szahíh Muszlim" követett. A kettő közül a "Szahíh-ul-Bukhari" gyűjtemény a hitelesebb.
Sem Al-Bukhari sem pedig Muszlim nem prólkozott az összes hiteles hadisz összegyűjtésével könyveikben:
- A Szahíh-ul-Bukhari 7.275 hadiszt tartalmaz, az ismétlődéseket is figyelembe véve. Az ismétlődések nélkül mintegy 4.000 hadiszt tartalmaz. A Szahíh Muszlim – az ismétlődésekkel együtt - mintegy 12.000, azok nélkül mintegy 4.000 hadiszt tartalmaz.
A szabály, amely alapján az Al-Bukhari és Muszlim által gyűjtött hadiszokat kétségtelenül szahíhnak lehet minősíteni:
- Csak azokat a hadiszokat számítják bele ebbe a kategóriába, amelyet a gyűjtők összefüggő lánccal (isznád) közölnek. Az olyan hadiszokat, amelyek láncának elejéről hiányzik egy vagy több elbeszélő a mu’allaq kifejezéssel jelölik. (Al-Bukhari gyakran megteszi ezt a fejezetek elején, de nem könyvének szövegében.) Az utóbbi kategóriába tartozó beszámolók kétfélék:
1. Ha a beszámolók bizonyosságot tükröznek - pl. azt mondta, elrendelte, említette – akkor a hadisz szahíhnak minősül, az elbeszélő beszámolója alapján.
2. Ha a beszámolók nem tükröznek bizonyosságot – pl. azt mondják, hogy vagy arról tudósítanak hogy (vagyis szenvedő szerkezetet használnak) – akkor nincs olyan automatikus szabály, amely alapján a beszámoló szahíhnak tekinthető.

--------------------------------------------------------------------------------

Szala: A kifejezés az iszlámban előírt, meghatározott formájú imádkozást jelenti, amely az iszlám öt pillérének egyike. A muszlimok az előírt imát (szala) naponta öt alkalommal végzik, így ez az istenfélelem folyamatos fenntartásának eszköze. A muszlimok továbbá így mondanak köszönetet Allah áldásaiért és jutalmazásáért és ezzel keresik az Ő segítségét és támogatását mindennapi életük során.
„Szalamu ’aleikum": A muszlimok hagyományos, az idő próbáját kiállt köszönése, melynek jelentése „Béke legyen rajtad.”. A megfelelő válasz: "Wa ’Alaykumu-sz-Szalam,", azaz "És rajtad is legyen béke."

--------------------------------------------------------------------------------
Szawm: A kifejezés böjtölést jelent, leggyakrabban a muszlimok Ramadan hónapi böjtjét értik alatta, ami az iszlám öt pillérének egyike. A muszlimok böjt során tartózkodnak az evéstől, az ivástól, a házasélettől hajnalhasadtától naplemeentéig. A muszlimok - Ramadan hónapon kívül, ami kötelező – önkéntes böjtölést is végezhetnek. Az önkéntes böjtölés célja lehet az akarat erősítése, küzdelem a kísértések ellen, együttérzés a kevésbé szerencsés emberekkel és lelki értelemben a böjtölő muszlim életének újraértékelése.

--------------------------------------------------------------------------------
SAWS: Ez a betűszó a „Szalla Allahu 'Alaihi Wa Szallam”, kifejezés rövidítése, melynek jelentése: Allah áldása és békéje legyen rajta. Amikor Mohamed Próféta (béke legyen vele) nevét említik, a muszlimnak ezzel a fohásszal kell az iránta való tiszteletét kimutatnia.

--------------------------------------------------------------------------------
Szelef: Arab kifejezés, szó szerinti jelentése „azok akik megelőztek (történelem), akik előttünk jártak”.

--------------------------------------------------------------------------------
Szelef asz-Szalih: Olyan történelmi személyek, akik a korai istenfélő muszlimok első három generációjának a tagjai voltak a Korán kinyilatkoztatása közben és azt követően. Nevezetesen a Próféta (béke legyen vele) társai (Szahaba) a követők (Tabi’ín) és a követők követői (Tabi Tabi’ín).
Az iszlám azt tanítja, hogy a Szelef asz-Szalih (néha Szelefnek is rövidítik) a Korán kinyilatkoztatásának megértésében magasabb szinten állt. Általánosan elfogadott, hogy azok az emberek, akik tanúi voltak egy eseménynek (mint például a Korán kinyilatkoztatása) jobban megértik azt, mint azok, akik később olvasnak róla.
- A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Két dolgot hagyok nektek és sohasem fogtok eltévedni, amíg ezekbe kapaszkodtok. Ezek Allah Könyve és az én Szunnám.” [Al-Hakim tudosítása – szahíh]
- „Az emberek között a legjobb az én generációm, aztán jönnek az azt követők, majd azok, akik utánuk jönnek.” [Al-Bukhari és Muszlim tudosítása – mutawattir]

--------------------------------------------------------------------------------

Szelefi: A kifejezés jelentése a „szeleftől (elődöktől) származó”. A „szelefi” kifejezést csak olyan dolgokra lehet alkalmazni, ameylek bizonyosan a múltból származnak. Az iszlám esetében e kifejezés azon dolgokat jelent, amelyek bizonyítottan az istenfélő muszlimok első három generációjától származnak.

--------------------------------------------------------------------------------
Szelefi da’wa: A kifejezés az arab „da’wa szelefi” szerkezet idegen nyelvű megfordítása. Lásd Da’wat-usz-szelefijja.
Szelefi muszlim: A mai időkben nem létezik szelefi muszlim. Csak az tekinthető szelefi muszlimnak, aki a muszlimok első három generációjának volt a tagja a Korán kinyilatkoztatása és/vagy az azt követő időszakban. Abban az esetben, ha valaki magát szelefi muszlimnak nevezi és ezt Szunna szerinti cselekedetnek tűnteti fel, két dolgot állít: 1) a korai istenfélő muszlimok közül való a Korán kinyilatkoztatását követő időkből, 2) a szektákra oszlás lehetőségét. A muszlim ennek ellenére használhatja a „szelefi muszlim” elnevezést, de nem tekintheti ezt szunna cselekedetnek, illetve a vallás szükséges részének.
Akik ragaszkodnak a da’wat-usz-szelefijjához azok a muszlimok, akiknek módszere, rendszere (menhedzs) a Korán és a Szunna, az útjuk (medheb) a Szelef (elődök) útja. (Lásd Korán 41:33) Lásd da’wat-usz-szelefijja, menhedzs, medheb.

--------------------------------------------------------------------------------
Sziklamecset: Híres mecset neve Al-Qudsz városban (Jeruzsálem), amelyet az Omayyad kalifa, Abd al-Malik épített 691 körül. A mecseten belül elhelyezkedő szikláról azt tartják, hogy az volt az a pont, ahonnan Mohamed Próféta (béke legyen vele) az Egekbe emelkedett 619-ben. (Lásd még Iszra’a wal-Ma’radzs.)

--------------------------------------------------------------------------------
Szúfi: Olyan személy, aki Istenről közvetlen belső tudást igyekszik szerezni, különböző lelki gyakorlatok és tanok segítségével. Ezek magukban foglalják Isten neveinek, illetve egyéb vallási kifejezések folyamatos ismétlését, az aszkétikus életvitelt, illetve különböző szellemi vezetők (akik a sejk címet viselik) köré csoportosuló spirituális összejöveteleken való részvételt. Történelmileg a szúfik különböző szervezetekbe csoportosultak, amelyeket tariqának neveznek.

--------------------------------------------------------------------------------
Szúfizmus: Meghatározott spirituális szemlélet és életvitel, amelyet egyes muszlimok (akiket szúfiknak neveznek) követnek. A szúfizmus az iszlám vallás szektájának tekinthető. A szúfizmus nézete szerint a hívő közvetlen, bensőséges tudást szerezhet Istenről lelkigyakorlatok, fizikai erőfeszítések és aszkétizmus segítségével. Valójában a szúfizmus önmagát az Istenhez vezető „belső útnak” tekinti, amely kiegészíti a Sari’át vagyis a „külső” vallási jogot. A szúfizmus „belső” módszerei nem támaszthatók alá az iszlám vallás alapját képező forrásokból (Korán és Szunna) nyerhető bizonyítékokkal.
Szuhúr: A Ramadan hónapban a napi böjt kezdete, azaz hajnalhasadta előtt elfogyasztott könnyű étkezés neve. Ennek érdekében való korai felkelés Mohamed Próféta (béke legyen vele) követésének tekinthető, mivel Ő rendszeresen ezt csinálta, így ez a cselekedet Szunnájának része.

--------------------------------------------------------------------------------
Szunna: A kifejezés szó szerinti jelentése olyan szokás, gyakorlat, megszokott eljárás, cselekedet, szabály vagy használat, amelyet a hagyomány szentesít. Az iszlámban a Szunna kifejezés Mohamed Próféta (béke legyen vele) mondájait, cselekedeteit és szokásait jelenti. A Hadisz a Próféta (béke legyen vele) Szunnájának lejegyzett gyűjteménye.
Szunita (Szunni): A kifejezés azokat a muszlimokat jelenti, akik elismerik az első négy „Igaz útra vezetett Kalifát” Mohamed Próféta (béke legyen vele) utódaként a kalifátus élén, illetve akik nem tulajdonítanak különleges vallási vagy politikai jogokat a Próféta (béke legyen vele) veje, ’Ali ibn Abi Talib leszármazottainak. A szunniták hite az iszlám forrásaira, a Koránra és a Szunnára épül. A szunniták nézete szerint bármely istenfélő, igazságos és tanult muszlim megválasztható kalifának. A muszlimok legynagyobb része – mintegy 90%-a – szunnita muszlim.

--------------------------------------------------------------------------------
Szúra: A Korán fejezet, amelynek külön címe van pl. Ibrahím, a Zarándoklat, az Asztal stb. A szúrákban található verseket áyáknaknevezzük. A Korán 114 különböző hosszúságú szúrából áll.

--------------------------------------------------------------------------------
SWT: Ez a betűszó az arab „Szubhanahu Wa Ta'ala” kifejezés rövidítése. Amikor a Mindenható Allah nevét említik, a muszlimnak e kifejezés említésével kell a Neki való tiszteletét kimutatnia. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy Allah mentes minden társtól, illetve fiúgyermektől.