Faqih: Olyan vallási tudós, aki szakértője az iszlám vallásjogi kérdéseknek. A faqih jogosult ítéletet hozni, véleményt alkotni az iszlám vallási jog, a Sari’a keretein belül.

--------------------------------------------------------------------------------
Fászik: Arab kifejezés. Olyan személyt jelent, aki engedetlen és lázad Allah parancsa ellen. Többesszáma: fászikún.

--------------------------------------------------------------------------------
(al-) Fatihah: Arab név, jelentése „A Megnyitás”. A kifejezés a Korán első szúrájára (fejezetére) utal. Ezt a szúrát a napi imák mindegyikében recitálni kell. Ez a szúra hét rövis versből (ayah) áll, s a muszlimok hitének, illetve a emberek kötelességének leglényegesebb elemeit foglalja össze. Nevezetesen az embernek kizárólag az Egyetlen Isten útmutatását és segítségét kell keresnie.

--------------------------------------------------------------------------------
Fatwa: Jogi szabály vagy döntés a Sari’aban (iszlám vallási jog), amelyet képzett és megfelelő képesítéssel rendelkező tudós ad ki, általában egy precedens nélküli helyzetben vagy új probléma felmerülése esetén.

--------------------------------------------------------------------------------
Fedzsr: Kötelező (fard) imádkozás (szala) napfelkelte előtt.

--------------------------------------------------------------------------------
Fiqh: Szó szerinti jelentése: megértés. Ez a kifejezés a muszlim tudósok által az iszlám elsődleges forrásai – a Korán és Mohamed Próféta (béke legyen vele) Szunnája – alapján létrehozott tudásanyag, illetve jogi vélemények összességét jelenti. A Fiqh lényegében a Sari’ah konkrét helyzetekre, körülményekre való értelmezését és alkalmazását jelenti. Az iszlámban minden dolog, illetve cselekedet a fiqh alábbi öt kategóriájának valamelyikébe esik:
1. Fard (kötelező): E kategória tartalma kötelező a muszlim számára (pl. a napi ötszöri ima). A fard cselekedetek végzése ugyanakkor jócselekednek számít, elhagyásuk viszont bűn.
Ezt a kategóriát Wadzsibnak (feladat) is nevezik, Abu Hanifa Imám kivételével, aki a wadzsib kifejezésel egy, a fard és a mubah kategóriák közötti külön csoportot jelölt.
2. Mandub (ajánlott): E kategória tartalma ajánlott a muszlim számára (pl. plussz imák végzése a Zohr és a Maghreb imák után). A mandub cselekedetek végzése jócselekedetnek számít, nem végzésük ugyanakkor nem bűn.
3. Mubah (megengedett): E kategória tartalma se nem jó, se nem rossz. Az egyénre van bízva a választás (pl. almát vagy narancsot enni). A mubah cselekedetek végzése nem számít jócselekedetnek, illetve nem végzése nem számít bűnnek. Az egyén szándéka ugyanakkor a mubah cselekedetet fard, mandub, makruh vagy haram cselekedetre változtathatja. Egyéb tényezők szintén megváltoztathatják a mubah cselekedetek állapotát. Például egy mubah cselekedet haram lesz, ha bebonyosodik róla, hogy ártalmas. Illetve bármilyen cselekedet, amelynek elvégzése egy fard cselekedet elvégzéséhez szükséges szintén fard lesz.
4. Makruh (útálatos): E kategória tartalma megvetendő és útálatos cselekedeteket (pl. nagyon hosszú köröm növesztése, hason fekve alvás stb.) tartalmaz. A makruh cselekedetektől való tartózkodás jócselekedetnek számít, végzésük viszont nem számít bűnnek.
5. Haram (tiltott): E kategória tartalma tiltott a muszlimoknak (pl. lopás, hazugság). A haram cselekedetek végzése bűnnek, míg az ezektől való tartózkodás jócselekedetnek számít.

Az iszlámban a leghíresebb fiqh tudósokra, mint az iszlám négy gondolkodási iskolájának alapítóira hivatkoznak. Ezek a kiemelkedő tudósok a következők: Imám Malik, Imám As-Sefe'i, Imám Abu Hanifa és Imám Ahmed Ibn Hambel.

--------------------------------------------------------------------------------

Fitna: A muszlim számára a fitna Allahtól való elfordulást (társítást vagy a hitetlenséget), a megpróbáltatást, a zsarnokságot, különböző csapások elszenvedését, illetve Allah mellé riválisok állítását stb. jelenti.

--------------------------------------------------------------------------------
Fitrah: Ez az arab kifejezés az ember eredeti, veleszületett istentudatát jelenti, azt a tudást, hogy Isten a Teremtő. A muszlimok hisznek abban, hogy az Isten a Teremtés során minden teremtmény természetévé tette a jóságra, a kegyességre és az Isten megismerésére irányuló törekvést. A teremtmény környezete, neveltetése és körülményei azok a tényezők, amelyek megerősítik vagy elhomályosítják ezt a törekvést.