Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• Ez a hadísz a vallás egyik legjelentősebb alapszabályát tartalmazza, továbbá azon rövid szavakba tömörített, mélyreható közlések közé tartozik, amelyek megadattak a Prófétának ( béke legyen vele ).

• A hadíszból megtudhatjuk, hogy a cselekedet nem kerül elfogadtatásra Allahnál, és nem szerez jutalmat a cselekvő csupán akkor, ha cselekedetével követi a Próféta ( béke legyen vele ) cselekedetét. A kitaláció pedig – még ha jótettről van is szó – nem elfogadható, sőt el van utasítva.

• A muszlimnak ismernie kell a Próféta ( béke legyen vele ) Szunnáját (életmódját, hagyományát) és keresnie kell a bizonyítékot annak érdekében, hogy a Próféta ( béke legyen vele ) útján járjon. Málik ibn Anasz azt mondta: „Csak az javítja e közösség ügyét, ami javította az elején is. És az, ami akkoriban nem volt vallás, az ma sem az.”

• Ezen hadísz, valamint az első alapján (amely így kezdődik: A tettek csakis a szándék alapján ítéltetnek meg), a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a helyes cselekedet elfogadásának két feltétele van:

• Az Allahnak való őszinte odaadás.

• A Próféta ( béke legyen vele ) Szunnájának követése.

– Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) Szunnájának követése csak akkor valósul meg, ha a cselekedet a Sariával megegyezik hat dologban: okában, milyenségében, mértékében, mikéntjében, idejében és helyében, különben érvénytelen és elutasítandó. Például:

• Ha valaki két rakát imádkozik amikor bemegy a munkahelyére és ezt szunnának tekinti, ez elutasítandó, mivel az okban nem egyezik, hiszen az iszlámban ez a mecsetbe lépésnek a szunnája.

• Ha valaki lovat vág le áldozatként, ez elutasítandó, mivel nem egyezett a milyenség, hiszen az iszlámban az áldozati állat csak teve, szarvasmarha vagy birka lehet.

• Ha valaki szándékosan öt rakát imádkozik déli imának, ez elutasítandó, mivel nem egyezett a mértékben, hiszen a déli ima csak négy rakából áll.

• Ha valaki úgy imádkozik, hogy először borul le és utána hajol meg, ez elutasítandó, mivel nem egyezett az ima mikéntjében.

• Ha valaki az imát ideje előtt imádkozza, ez elutasítandó, mivel nem egyezett az időben.

• Ha valaki otthon végez ittikáfot (elvonulást), ez elutasítandó, mivel nem egyezett a helyben, hiszen az ittikáf helye a mecsetben van.

• A kitaláció (a bidea) jelentése: minden olyan újítás a vallásban, amelyre nincs bizonyíték sem Allah könyvében sem pedig Allah Küldöttének ( béke legyen vele ) tetteiben vagy mondásaiban. Mejmún b. Mehrán tudós azt mondta: „Óvakodj minden kénytől-kedvtől, amelyet nem iszlámnak neveznek!”

• A bideának két fajtája van:
  Az első: újítás a hittanban. Olyanban hinni, amit sem Allah, sem a Küldött ( béke legyen vele ) nem mondott.
  A második fajta: istenimádatban való újítás. Olyan módon imádni Allahot, amit Ő nem írt elő.

• Minden újítás a vallásban – akkor is, ha jó szándékkal teszik – tilos és tévelygés. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Minden bidea tévelygés, és minden tévelygés a Tűzbe vezet.” (Muszlim, An-Naszáí)

• A hívő a vallásban követ és nem újít! Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Nem hagytam olyasmit, ami közel visz benneteket Allahhoz, anélkül, hogy meg ne parancsoltam volna azt nektek. És nem hagytam olyasmit, ami távol visz benneteket Allahtól, anélkül, hogy meg ne tiltottam volna azt nektek.” (Abdurrazzáq, Ibn abi Sejbah, at-Tabaráni, a hiteles láncolat 6/865)

• A bidea milyensége szerint lehet hitetlenség. Pédául valaki körbejár egy sír körül vagy áldozatot mutat be vagy fogadalmat tesz egy halottnak. A bidea lehet engedetlenség. Például valaki napon állva böjtöl.

• Fontos itt megjegyezni, hogy az istenimádat cselekedeteinek tekintetében a szabály az, hogy mindaz, ami nincs előírva a Sariában, tilos, azért hogy az emberek ne vezessenek be olyan újításokat a vallásba, amelyet Allah nem rendelt el. Ezért az emberek nem újíthatják, illetve változtathatják meg az istenimádat cselekedeteit, nem adhatnak hozzá az elrendelt dolgokhoz, s nem is vehetnek el azokból saját tetszésük szerint, vagy azért, mert szerintük bizonyos dolgok jobbak.

• Más ügyekben viszont, mint például a kereskedelemben, a kommunikációban, a tudományban és más világi ügyek esetében, megengedett az újítás, mert az iszlám szabálya az, hogy a vallási ügyekben kövessük a Próféta ( béke legyen vele ) tanításait, a világi ügyeket viszont – az iszlám keretein belül maradva – újítsuk, fejlesszük tovvább tudásunkat, ahogy az iszlám előírja és követeli. A muszlimok minden korban ehhez a szabályhoz igazodtak. Követték a vallást, és megújították az életet, így alkottak fejlett civilizációt. Helyzetük azonban romlani kezdett, amikor e dolgokat megfordították: újításokat vezettek be a vallásba, és ragaszkodtak bizonyos szokásokhoz és világi dolgokhoz.

• A bidea elfogadása azt jelentené, hogy a vallásnak szüksége van az újításra, azaz Allah hiányosan küldte le ezt a vallást. Ez pedig helytelen, hisz Allah teljessé tette a kinyilatkoztatást, és nem feledkezett meg semmiről, amire szükségünk lenne a vallás terén. Málik ibn Anasz azt mondta: Aki újítást követ (a vallásban) és jónnak látja, akkor bizony azt állítja, hogy Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) nem adta át teljes egészében az embereknek a kinyilatkoztatást, amit Allahtól kapott. Hisz Allah azt mondja: „Ezen a napon teljessé tettem a vallásotokat…” (Korán, 5:3)

• A bidea rosszabb, mint az engedetlenség, és a sátán jobban örül a bideának, mint az engedetlenségnek, hiszen az az ember, aki az engedetlenséget elköveti, tudja, hogy amit tesz az engedetlenség, ezért bűnbánatot végez. Aki azonban bideát csinál, azt hiszi, hogy ez olyan kegyes cselekedet, amivel közeledhet Allahhoz, ezért nem végez bűnbánatot, sőt ezt az emberek közt terjesztheti is.

• Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Allah eltakarja, (nem fogadja) a bidea embereitől (kitalálójától és követőjétől) a bűnbocsánatot, amíg el nem hagyják a bideát.” (ibn Mádzsah)

• A bidea kialakulhat úgy, hogy valaki elhagyja a hiteles szunnát, és alaptalan tanításokat kezd el követni. Úgy is el lehet hagyni a hiteles szunnát, hogy valaki más mondását követi az ember Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) tanítása helyett. Tehát a bideához való ragaszkodás mindig a hiteles szunna rovására történik.

• Ezt a hadíszt Áisa közölte, és a muszlimok a rá való hivatkozással adták tovább egymásnak, sok más hadísz mellett, ami rámutat a nők által elfoglalt rangra az iszlám vallásban. A nők tehát betöltenek tanári tisztséget is, és részt vesznek a generációk nevelésében, sőt az iszlám szabályainak megtartásával – a férfiakat is taníthatják.

Megjegyzések:

A bidea megjelenésének legfontosabb okai a következők:

1. A vallási tudatlanság. Minél inkább eltávolodnak az emberek a küldetés nyomaitól, annál kevesebb lesz a tudás és elterjed a tudatlanság, ahogy a Próféta mondta: „Aki tovább él közületek, sok különbséget fog látni.” (abu Dáúd, at-Tirmidi),
   valamint azt mondta: „Bizony Allah nem úgy ragadja el (veszi el) a tudást, hogy kitépi a szolgákból, hanem a tudósok halálával ragadja el (veszi el) a tudást. És ha nem marad egy tudós sem, akkor az emberek tudatlan vezetőket választanak, megkérdezik őket, és azok tudás nélkül válaszolnak. Így tévelygésbe mennek, és tévelygésbe visznek.” (al-Bukhári, Muszlim)
   Bizony semmi más nem áll az újítás ellen csak a tudás és a tudósok, és ahol hiány van a tudásból és a tudósokból, alkalmat kap az újítás arra, hogy terjedjen, és az újítás emberei (kitalálója és követője) arra, hogy aktivizálódjanak.

2. A kény követése. Aki elfordul a Könyvtől és a Szunnától, az a kényét követi, ahogyan azt Allah mondta:
   „Ha nem válaszolnak neked, akkor tudd meg, hogy csupán a kényüket követik. És ki tévelyeg inkább, mint az, aki Allahtól jövő útmutatás nélkül a saját kényét követi?” (Korán, 28:50) Továbbá:
   „Mi a véleményed arról, aki saját kényét tette meg istenének, és akit Allah tudván tudva vitt tévútra, és akinek lepecsételte a fülét és a szívét és leplet helyezett a szemére? Vajon ki vezérli őt az igaz útra, miután Allah [tévútra vitte]?” (Korán, 45:23) Az újítás a követett kény szövése.

3. A vélemények és az emberek vak követése. Ez a vélemények és az emberek olyan vak követését jelenti, ami az ember és a bizonyítékok követése közé lép. Allah azt mondja:
   „És ha azt mondják nekik: „Kövessétek azt, amit Allah leküldött [kinyilatkoztatás gyanánt]!” – azt mondják: „Nem! Mi azokat [a szokásokat] követjük, amiket atyáinkkal leltünk föl.” (Korán, 2:170) Sokan hivatkoznak például sejkekre, vallási vezetőkre és irányzatokra, ha valaki a Könyv és a Szunna követésére hívja őket.