6. hadísz - A megengedett és a tilalmas dolgok

Abu Abdullah, an-No’mán ibn Besírre – Allah legyen elégedett vele – hivatkozva jegyezték fel, hogy azt mondta: Hallottam Allah Küldöttét amint így szólt: „Bizony a megengedett [dolgok összessége] nyilvánvaló, és bizony a tiltott [dolgok összessége] is nyilvánvaló. E kettő között vannak nem egyértelmű dolgok, amelyeket (megítélésük szempontjából) sok ember nem ismer. Ezért aki távol tartja magát a nem egyértelmű dolgoktól, feddhetetlenségre tesz szert vallása és jó hírneve terén. Aki pedig beleesik a kétes dolgokba, az beleesik a tiltottakba is úgy, mint az a pásztor, aki az őrzött (tiltott) terület körül legeltet, közel áll ahhoz, hogy abban legeltessen. Bizony minden királynak van őrzött területe, és bizony Allah őrzött területei az Ő tilalmai! Bizony a testben van egy húsdarab, ami ha jó, akkor az egész test is jó lesz, ha pedig elromlik, akkor az egész test romlottá válik! Ez a szív 1 !”31 (al-Bukhári, Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  1. Ez a hadísz az iszlám Saria (az iszlám törvénykezés) egyik legjelentősebb alapszabályát tartalmazza a megengedett és a tilalmas dolgok ismeretének terén.

  2. Ez a hadísz alapvető tanítás a megengedett dolgok és a tilalmak témájában, valamint a kétes dolgok elkerülésére vonatkozóan.

  3. A Sariában a cselekedetek és a tárgyak minősítésük szerint három csoportba sorolhatók:

    • A nyilvánvalóan megengedettek: mindazok, amelyeknek bizonyítható a megengedettsége, így ezek megengedettek a muszlimok számára.

    • A nyilvánvalóan tilalmasak: mindazok, amelyeknek bizonyítható a tilalmassága. Az efféléket a muszlimnak el kell kerülnie.

    • A nem egyértelmű dolgok: azok, amelyeknek megengedettsége vagy tilalmassága nem ismert. A kétség oka pedig vagy az, hogy nincs kellő bizonyíték az adott dolog besorolásával kapcsolatban (hitelesség), vagy az, hogy nem egyértelmű, hogy a bizonyíték ráillik-e az adott kérdésre vagy sem. Például a dohányzás a nem egyértelmű dolgokhoz tartozott, amikor először megjelent. Most azonban az orvostudomány előrehaladásával kiderült, hogy a dohányzás a biztosan tiltott dolgok közé tartozik.

  • A nem egyértelmű dolgok csoportjával sok ember nincs tisztában. Ennek oka az alábbiakban keresendő:

  1. kevés a tudása

  2. nem érti kellőképpen a kérdést

  3. hanyag, nem fárasztja magát a kérdés megoldásával

  4. rossz a szándéka, azaz csak a véleménye helyességét akarja bizonyítani attól függetlenül, hogy az helyes-e vagy sem. Ez a szándék ugyanakkor gátolja az embert a tudás elérésében.

    • Az, hogy sok – de nem a legtöbb vagy az összes – ember nincs tisztában a nem egyértelmű dolgokkal, egyben azt is jelenti, hogy sokan tisztában vannak ezekkel. Hiszen, ha senki sem lenne tisztában ezekkel, akkor a Korán nem lett volna a világos magyarázó, és ismeretlen maradt volna néhány elem a Sariából, ez pedig lehetetlen. Az iszlám nem rejtélyes vallás, amit csak néhányan értenek meg, és a Sariában nincs olyasmi, amit senki sem ismer.

    • Allah bölcsessége nyilvánul meg abban, hogy vannak úgynevezett nem egyértelmű dolgok, hiszen ezek révén válik nyilvánvalóvá, hogy ki igyekszik a tudás keresésében és ki nem.

    • Ez a hadísz hangsúlyozza a tudás kiemelt helyzetét és fontossággát, hiszen a tudós (tudással rendelkező ember) előtt a dolgok világosak lesznek. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki a tudás keresése céljából útrakel, annak Allah könnyűvé teszi az utat a Paradicsomba, az angyalok pedig leeresztik szárnyaikat a tudáskeresőjére. A tudósnak bocsánatot kérnek az egekben és a földön lévők. A tudós előnye Allah többi imádójával szemben olyan, mint a telihold előnye a többi bolygóval szemben. Továbbá a tudósok a Próféták örökösei, hiszen a Próféták sem ezüstpénzt, sem aranypénzt nem hagytak hátra, hanem a tudást hagyták hátra. Aki ezt veszi, bőséges szerencsét vesz.” (abu Dáúd, at-Tirmidi)

    • A hadísz buzdít arra, hogy a muszlim kerülje el ezeket a nem egyértelmű dolgokat annak érdekében, hogy vallása és hírneve sértetlen maradjon. Ez azonban csak azokra a dolgokra vonatkozik, melyek bizonyítottan nem egyértelműek, azaz megengedettségük vagy tilalmasságuk nem ismert. Ha azonban egy dolognak van eredete megengedettségével vagy tilalmasságával kapcsolatban, akkor ragaszkodni kell az eredethez, és csak bizonyítékkal lehet lemondani róla. Például ha valaki wudut végez (imára mosakszik), és utána kételkedik abban, hogy érvénytelenné vált-e a mosakodása vagy sem, akkor tekintse azt érvényesnek és imádkozzon mindaddig, amíg nem tudja biztosan, hogy a mosakodása érvénytelenné vált. Tehát a szabály az, hogy ha valamivel kapcsolatban kételkedünk, akkor e kétely valószínűségének növekedésével erősödik a dolog elhagyásának szükségessége is, ha pedig gyengül a kétely valószínűsége, gyengül a dolog elhagyásának szükségessége is. Ha azonban nincs semmilyen valószínűsége a kételynek, akkor ennek a dolognak az elhagyása vallásilag tiltott 2 .

    • A kétséges dolgok körébe lépés a tilalmas dolgok körébe vezető út.

    • A muszlimnak mindaddig nem engedélyezett megtennie egy adott dolgot, amíg meg nem tudja, hogy az megengedett-e vagy sem, és ehhez a tudósok véleményét kell kérnie.

    • A Próféta ( béke legyen vele ) példázatokkal tette érthetőbbé és hatásosabbá azt, amit mondott. A kétes dolgokra a legelő határait hozta fel példaként, amelyeken a pásztornak nem szabad legeltetnie juhait, mert azok könnyen mások földjére léphetnek.

    • Az iszlámban sokkal több a megengedett dolog, mint a tilalmas, hiszen a hadísz az őrzött területtel a tilalmas dolgokat példázta. Ami azon kívül van, az mind megengedett. A Saria alapállása szerint a dolgok mindaddig megengedettek, amíg nincs bizonyíték arra, hogy tilalmasak lennének.

    • Minden eszközzel meg kell gátolni és meg kell tiltani azt, ami a tilalmashoz, a romláshoz vagy a rosszhoz vezet, akkor is, ha a cselekvőnek nem áll szándékában a rosszat megtenni.
      Allah azt mondja: „És ne becsméreljétek azokat, akikhez – Allah helyett – fohászkodnak, nehogy ellenséges érzületükben Allahot becsméreljék.” (Korán, 6:158)
      Ez a Saria egyik forrása az ún. szedd ad-drá’i (a tilalmashoz vezető eszközök tiltása).

    • A Saria céljai közé tartozik az, hogy az ember vallása, becsülete és hírneve tiszta maradjon.

    • A vallás terén feddhetetlenségre szert tenni fontosabb, mint a jó hírnév terén (a hadísz is ebben a sorrendben említi e két dolgot).

    • A jámborság illetve a romlottság központja a testrészek feletti uralkodó, a szív 3 .33 Ezért a muszlimnak kötelessége jobbá tenni azt a jó cselekedetek által, és elkerülni mindazt a bűnt, amely romlását és betegségét okozhatja.

    • Allah azt mondta: „Azon a napon, amikor nem használ sem a vagyon, sem a gyermekek csak az, ha valaki ép szívvel jön Allahhoz.” (Korán, 26:88-89)
      Nélkülözhetetlen tehát a muszlim számára a szívével való törődés és az, hogy fényesítse lelkét az istenszolgálatok elvégzése által, valamint azzal, hogy figyelembe veszi és átérzi, hogy a Dicső és Fenséges Allah látja őt éjjel-nappal, mindazért, hogy éber és figyelmes maradjon mindvégig, valamint hogy megóvja magát a sátán cselszövéseitől és pusztító sugallataitól. Ha ennek ellenére megérintené valamely gyenge pillanatában egy gondolat, amely a sátántól származik, felébreszti őt az Allahról való megemlékezés, és máris feleszmélve, éber és bűnbánó állapotban találja magát.
      A Magasságos Allah azt mondta: „Bizony, akik istenfélők, amikor megérinti őket egy gondolat a sátántól, akkor megemlékeznek (Allahról), és íme ők (tisztán) látnak.” (Korán, 7:201)
      At-Tirmidi és an-Naszái azt jegyezte le, hogy Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Bizony a sátán sugalmaz Ádám gyermekének, és az angyal is sugalmaz neki. A sátán sugallata a rossz ígéret és az igazság meghazudtolása, az angyalé pedig a jó ígéret és az igazság elfogadása. Ha valaki közületek ezt (az utóbbit) találja meg, akkor tudja meg, hogy ez Allahtól van. Ha pedig a másikat találja meg, akkor keressen menedéket Allahnál a sátán elől. Ezután [Allah Küldötte ( béke legyen vele ) a következő [Korán-idézetet] recitálta: ‚A sátán szegénységgel fenyeget benneteket, és gyalázatosságot parancsol nektek. Allah azonban a bocsánatát és a kegyelmét ígéri nektek. Allah [mindent] Magában foglal és [mindent] tud.’ (Korán, 2:268)”

    • A lélek tisztításának a fontossága akkor kerül igazán előtérbe, amikkor a kísértések nyomot hagynak a szíven. A kísértések – ahogy már említettük – apránként érik a szívet és rárakódnak. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha egy szolga bűnt követ el, egy fekete pont keletkezik a szívén. Ha felhagy ezzel a rossz cselekedettel, és Allah bocsánatát kéri, a szíve megtisztul. De ha visszatér a cselekedethez, az a fekete pont addig terjed, amíg befedi az egész szívet. Ez lesz az a burok, amit Allah említ az ájában: „De nem! Erőt vett a szívükön, ami [rosszat] elkövettek. (Korán, 83:14) (at-Tirmidi, an-Naszai és Ibn Mádzsa)
      Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Minden szívnek van felhője, (amely) olyan, mint a holdé: amikor rákerül, akkor eltakarja a fényét, ha elmegy [akkor fényllik].” (szahíhul-dzsámi 2682)

    • A muszlim sokféle istenszolgálat elvégzésével erősítheti meg lelkét, és teheti jobbá önmagát. Például rendszeresen recitálhat a Koránból, amelyet lassan, alázattal és értelmén elmélyedve érdemes olvasni. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) – az istenemlegetést kihangsúlyozva – azt mondta: „Annak példázata, aki megemlékezik az ő Uráról és azé, aki nem teszi azt, olyan, mint az élő és a halott példázata.” (al-Al-Bukhári, Muszlim) A muszlimnak odafigyeléssel és alázattal kell megemlékezni Allahról és magasztalni Őt, valamint ügyelnie kell arra, hogy minden imádkozása alatt teljesítse az ima feltételeit, ott legyen elméjével, és átélje azt.

    • Ha az ember nem gondoskodik a szívéről, akkor nagyon gyorsan beszivárognak abba a vágyak és megjelennek rajta a betegség jelei: egyre jobban fogja szeretni az evilágot, olyannyira, hogy annak szeretete felülmúlja Allah és a Küldötte ( béke legyen vele ) iránti szeretetét. Ilyenkor, ha az ember nem fogja vissza magát és inkább az engedetlenséghez ragaszkodik, a szíve megkeményedik, eltér az igazságtól és meghal. A szív ilyen halála a legrosszabb, mivel átviszi az embert a hitből a hitetlenségbe.

    • A szív betegsége kétfajta lehet. Az egyik a kételyek betegsége. Allah azt mondta: „A szívük beteg.” (Korán, 2:10) Ez a kétely és a képmutatás – magyarázta Ibn Abbász. A másik betegség pedig a vágyak betegsége. Allah a Próféta ( béke legyen vele ) feleségeit megszólítva azt mondta: „Ne legyetek alázatosak a beszédben, nehogy az, akinek a szíve beteg, vágyat érezzen [irántatok]!” (Korán, 33:32)

    • A szív épségével a test megjavul, jótetteket cselekszik és eltávolodik a rossztettektől. Muszlim jegyezte le, hogy Huzejfa ibn el-Jemán hírül adta, hogy a Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A kísértések úgy közelednek a szívhez, ahogyan a szálak a gyékényszőnyeghez: egyenként. Azon a szíven, amelyik befogadja a kísértést, egy fekete pont keletkezik. Amelyik pedig elutasítja azt, azon egy fehér pont keletkezik. Így az egyik szív fehérré válik és olyan lesz, mint a csiszolt szikla (erős, tiszta, semmi szennyeződés nem marad rajta); semmilyen kísértés nem árt neki, amíg az ég és a föld megmarad. A másik pedig fekete lesz és olyan, mint a fejjel lefelé fordított kancsó (amibe semmit sem lehet tölteni, és inni sem lehet belőle); jót nem ismer, és a rosszat nem utasítja el, s csak azt teszi, amit a vágya elfogad.” Tehát a kétes dolgoktól való eltávolodás a szív javulásának jele.

    • A megengedett dolgokhoz való folyamodás és az ezzel való törődés hat a szívre és a vallásra. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) mondta: „Ha azt akarod, hogy meglágyuljon a szíved, akkor etesd a szegényt és simogasd az árva gyerek fejét!” (Ahmed) Imám Ahmedtől megkérdezték: Mi az, ami lággyá teszi a szívet? Azt válaszolta: A megengedett dolgokhoz folyamodni.

1 Az átvitt értelemben vett szív az iszlám vallásban az emberi lélek központja, a legrejtettebb része, amelyet csupán az Isten ismer igazán. Ez a szív rejti az ember valódi érzelmeit, szándékait és céljait.

2 Ibn Othaimeen: A negyven hadísz magyarázata, 6. hadísz

3 Az iszlám tanításaiban négy kifejezést használnak az ember azon belső tulajdonságainak és jellemvonásainak gyűjtőhelyeire, amelyből a felfogás, az akarat és a választás ered. Ezek a kifejezések a következők: a szív, az ész, a nefsz és a rúh. A nefsz a rúh – vagyis a lélek – egyik állapota, legtöbbször szinonimaként használható. Úgy lehet ezt a négy kifejezést elképzelni, mint egymásba ágyazott, koncentrikus köröket: ahol a legnagyobb kör a lélek, a közepes kör a szív, a legkisebb pedig az ész szimbóluma.