Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• A hadísz szerkezete az őszinteség fontosságát mutatja.

• Ez a hadísz arabul úgy hangzik, hogy „addín (a vallás [nem egyéb, mint]) an-naszíha.” Az „an-naszíha” szó a jótanácsot és az őszinteséget jelenti ¹ .34

• Az őszinte tanácsadás a muszlim számára az iszlám egyik legjelentősebb alappillére, amelyre a korai muszlimok hűséget esküdtek. Dzserír ibn Abdullah azt mondta: „Hűséget esküdtem Allah Küldöttének ( béke legyen vele ) arra, hogy elvégzem az imádkozást, megadom a zakát adományt, és hogy őszinte tanácsadója leszek minden muszlimnak.” (al-Bukhári, Muszlim)

• Jótanácsot kapni egyik joga a muszlimnak. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A muszlimnak hat joga van a másik muszlimmal szemben.” Megkérdezték (a társai): Melyek azok? A Próféta ( béke legyen vele ) azt felelte: „Köszönj neki, ha találkozol vele; fogadd el meghívását, ha meghív; lásd el tanáccsal, ha tanácsot kér tőled; ha tüsszent, és hálát mond Allahnak, akkor fohászkodj érte; látogasd meg, ha megbetegszik; és ha meghal, kísérd el a temetőig (a temetési menetét)!” (al-Bukhári, Muszlim)

• A tudósok – közülük Imam ibn Hadzsar (Allah legyen vele könyörületes) következőképpen magyarázzák az Allah és az Ő Írása, az Ő Küldötte, valamint a muszlimok vezetői, és közemberei iránti őszinteséget:

• • Allah iránti őszinteség jelentése a következő: megvalósítani a tiszta egyistenhitet. Hinni az Ő istenségében (vagyis, hogy Őt illeti az imádat és a szolgálat), hinni az Ő úrságában (teremtői és uralkodói voltában), és hinni az Ő neveiben és tulajdonságaiban. Emellett az őszinteség magába foglalja az Allah iránti őszinte odaadást, a Felé irányuló szeretetet, az istenfélelmet, és a Hozzá való fohászkodást. Illetve azt is, hogy Allah jogát előnyben részesíteni másokéval szemben, keresni megelégedését a Neki tetsző tettekkel, félni büntetését, távol maradni az engedetlenségtől, és segíteni visszatérni a helyes útra mindazoknak, akik engedetlenek.

  • Allah Írása iránti őszinteség jelentése: hit abban, hogy a Korán Allah kinyilatkoztatott szava, az emberi szó nem hasonlatos ahhoz, és az emberek nem képesek hasonlót alkotni. A Korán iránti őszinteség a Korán helyes recitálásában (felolvasásában) megértésében és megtanításában is megmutatkozik, valamint az abba vetett hitben, hogy az Igaz utat egyedül a Korán rendelkezésein és szabályain, törvényein keresztül lehet megismerni. Így az őszinteség magában foglalja a Koránban található utasításokkal szemben tanúsított engedelmességet.

  • Allah Küldötte ( béke legyen vele ) iránti őszinteség jelentése: hit a Próféta által közvetített üzenetben és abban is, amit megkapott; engedelmesség abban, amit megparancsolt; tartózkodás attól, amit megtiltott; a felé irányuló szeretet, és az általa szeretett személyek szeretete, valamint az általa nem szeretettek elutasítása; az ő Szunnájának (életmódjának, hagyományának) megtanulása és tanítása. Továbbá a Próféta ( béke legyen vele ) szavai és tettei szerint élni, megtiltani az újítást és a szélsőségességet a vallásban.

  • A muszlimok vezetői iránti őszinteség jelentése: utasítani a vezetőket (vagyis a kormányzókat, elnököket, királyokat, emíreket vagy szultánokat) arra, hogy szolgáltassanak igazságot az emberek között, adják meg és biztosítsák a kormányzásuk alá eső emberek jogait; segíteni őket az igazságosságban, feladatuk teljesítésében, engedelmeskedni parancsaiknak, kivéve akkor, ha bűnre adnak utasítást; inteni őket túlvilági életükre vonatkozóan és figyelmeztetni őket, ha gondatlanok; vezetésük mellett segíteni az embereket. A muszlimok vezetői közé tartoznak a tudósok is. Az irántuk való őszinteség azt jelenti, hogy terjeszteni kell a tudásukat és jó tulajdonságaikat, szeretni és védelmezni kell őket, segíteni kell nekik az igazság terjesztésében és illendő módon kell kérdezni tőlük vagy beszélni velük akkor is, ha egyik hibájukról van szó.

  • A muszlimok közemberei iránti őszinteség jelentése: A muszlimok közembereinek tájékoztatása arról, ami az érdeküket szolgálja evilági és túlvilági életükben, megtanítani őket

• vallásuk ügyeire, és segíteni őket a jó cselekedetekre. A közemberek iránti őszinteség tartalmazza a feléjük irányuló kedvességet, szeretetet, az irántuk tanúsított féltést és könyörületet, a velük kötött testvériességet, vagyonuk és becsületük tiszteletben tartását, a lehetőség szerinti segítségnyújtást evilági ügyeikben, valamint megkönnyíteni az utat ahhoz, ami kedvező számukra, megvédeni őket a kínzástól, azt kívánni nekik, amit az ember magának is kíván, és megvédeni őket attól, amit az ember magának sem kíván.

• A hadísz arra is tanít minket, hogy mondanivalónkat a legfontosabb dologgal kezdjük, hiszen a Próféta ( béke legyen vele ) is az Allah iránti őszinteséggel kezdte beszédét, ezután említette az Isten Könyve (a Korán), Küldötte, majd a muszlimok vezetői (kormányzói), és végül közemberei iránti őszinteséget.

• A „nasziha” szó Saria szerinti jelentése kiterjed az élet összes szférájára. Hiszen az az életrend, amelynek megvalósítása az iszlám célja, számos jogból és kötelességből áll, és mindenkinek, aki magáénak vallja ezt a vallást, ezek szerint kell élnie. Ezek a jogok és kötelességek alkotják az iszlám sarokkövét. Minden muszlimnak feltétlen kötelessége, hogy megértse ezeket, majd komolyan és gondosan valósítsa is meg őket az életben. Az iszlám teljesen világosan és egyértelműen kezeli e jogok mindegyikét, s minden részletet megmagyaráz. Megvilágítja azokat az utakat és eszközöket is, amelyek segítségével meg lehet valósítani e kötelességeket, és megmutatja, mit kell tennünk, hogy valamennyit egyidejűleg be tudjuk tartani anélkül, hogy akár egyet is megsértenénk vagy sárba taposnánk.

• Az iszlám őszinteségre inti a hívőket mind az Urukkal szembeni viselkedésükben, mind a teremtményekkel szembeni viselkedésében.

• Áthatja a testvériesség azt a társadalmat, amely a kölcsönös tanácsadáson és az őszinteségen alapul.

• A hadísz felhívást tesz az emberek jogainak megadására. Tehát kötelező Allah jogainak, Küldötte jogainak, és a muszlimok jogainak tiszteletben tartása, ami az iszlám vallás átfogó jellegét bizonyítja és azt, hogy az iszlám mindenkinek a jogait szem előtt tartja és megvédi.

• Jótanácsot adni a valláshoz tartozik, így ez minden hívőre vonatkozik, de – egyebek mellett – ez volt a küldöttek feladata is. Allah azt meséli Noéról (béke legyen Vele), hogy népének azt mondta: „Tudatom veletek az én Uram üzeneteit és jótanácsot adok nektek.” (Korán, 7:62) De nem volt olyan próféta, aki ne adott volna őszinte tanácsot a népének. Például Thamúd történetében Szaleh Próféta (béke legyen Vele) népe visszautasította a jótanácsot, és nem hallgatott az intő szóra. Allah azt mondta a Koránban: „Akik fennhéjáztak, azt mondták: ‚Mi pedig nem hiszünk abban, amiben ti hisztek.’ És elvágták a teve inát és semmibe vették Uruk parancsát és azt mondták: ‚Ó Szaleh! Hozd hát ide nekünk azt, amivel fenyegetsz minket, ha [valóban] küldött vagy a küldöttek között!’ És földrengés martalékává lettek, és reggelre kelve holtan feküdtek a házukban [arccal a földre borulva]. És (Szaleh) elfordult tőlük és azt mondta: ‚Ó népem! Pedig átadtam nektek az Uram üzenetét és jótanáccsal láttalak el benneteket. Ám ti nem szeretitek azokat, akik jótanácsot adnak.’” (Korán, 7:76-77)

• Az őszinteség egy olyan fogalom, amely magában foglalja az evilág és a túlvilág előnyét.

• Az őszinte tanácsadás fontossága fokozódik annak az embernek az esetében, aki valamilyen vezetői, kormányzói teendőt lát el, hiszen az ő esetében a Paradicsomba való bejutása múlik azon, hogy miképpen tesz eleget ennek a feladatnak.
  Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Annak az ember számára, akire Allah ráhagyja nyáját (vezetői pozíciót szán neki), és aki úgy hal meg, hogy becsapja azt, Allah megtiltja a Paradicsomot.” (al-Bukhári, Muszlim)
  Egy másik változat szerint: „Minden olyan emír (vezető), aki vezeti a muszlimok ügyeit, majd nem tesz erőfeszítést érdekükben, és nem látja el őket tanáccsal, nem lép be velük (az emberekkel) együtt a Paradicsomba.” (Muszlim) Tehát hatalmas felelősség hárul minden emberre, aki a muszlimok valamilyen ügyét irányítja és ellátja.
  Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt is mondta: „Mindannyian pásztorok vagytok, és mindannyian felelősek vagytok nyájatokért. A vezető is pásztor, a férfi is pásztor házanépe számára, az asszony is pásztor férjének háza és gyermekei számára. Így mindannyian pásztorok vagytok, és mindannyian felelősek vagytok nyájatokért!” (al-Bukhári, Muszlim)

• Jótanácsot adni jótett, és Allah megjutalmaz érte. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha valaki arra hív fel másokat, hogy a helyes irányítást kövessék, ugyanazt a jutalmat kapja, mint akik követik, anélkül, hogy az utóbbiak jutalma egy szemernyivel is csökkenne.” (Muszlim)

• A tanácsokat és az emlékeztetést elfogadni szintén nemes tulajdonság és tiszteletre méltó viselkedés, emellett éles elméről és belső tisztaságról tanúskodik. Azok az emberek, akik rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal, tisztában vannak azzal, hogy az ember néha hibázik, hajlamos a bűnbe esésre. Tudják, hogy az ember csak Allah engedelmével szállhat szembe hibáival és javíthatja ki azokat, és ebben nagy segítséget nyújtanak nekik azok az őszinte hitű testvéreik, akik tanácsokkal látják el őket. Aki viszont nem fogadja el, és visszautasítja a jótanácsot, fennhéjázásával az igazságot utasítja el és elpusztítja önmagát. Akik nem fogadják el a jó tanácsot vajon nem félnek, hogy azok között lesznek, akikről Allah így szól a Koránban: „Ha azt mondják neki: „Féljed Allahot!” – akkor bűnös gőg szállja meg őt. A gyehenna elégséges büntetés lesz neki. Milyen nyomorult fekhely!” (Korán, 2:206)

• A hadísz megmutatja, hogy a prófétai társakat foglalkoztatta vallásuk megértése, és megmutatja, hogy érdeklődtek az iránt, amit nem tudtak vagy nem értettek.

• A muszlim társadalom olyan társadalom, amelynek összes tagja egymásnak jótanácsot ad. Allah legnagyobb adománya a hit után egy őszinte hívő hittestvér, aki emlékeztet Allahra és tanácsot ad, amikor szükséges. Az ilyen hittestvér felhívja a figyelmet a hibánkra, amiről nem tudunk, figyelmeztet és tanácsot ad, hogy el tudjuk kerülni az olyan dolgokat, amelyek a romlásba vinnének. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A hívő testvére számára olyan, mint egy tükör. Ha lát benne egy hibát, kijavítja azt.” (Al-Bukhári) Egy másik hadíszban azt mondta ( béke legyen vele ): „A hívő testvére tükre, és a hívő testvére a hívőnek. Megakadályozza, hogy elvesszen, és védelemmel veszi körül.” (al-Bukhári)

• A tanácsadás nem pusztán a hibákra való rámutatásból áll.

• Szeretettel és könyörülettel teli jótanácsot adni és egymás lelkére kötni az igazságot az egyik tulajdonsága a jó hívőknek, és egyik oka a boldogulásnak. Bizony nagy bölcsesség van istenfélő elődeink mondásában (Allah legyen hozzájuk könyörületes): „Tudd, hogy aki tanácsot ad neked, az igazán szeret, és aki csupán édes beszéddel álltat az, aki becsap téged.”

• A tanácsadásnak feltételei vannak, többek között a következők:

• Az őszinte szándék, ahogyan a Próféta ( béke legyen vele ) tanította nekünk: „A tettek csakis a szándék alapján [ítéltetnek meg], és minden embert csakis az illet meg, amit szándékozott.” Tehát a tanácsadással csupán Allah kegyelmét és elégedettségét kell keresni. Ez azt jelenti, hogy gondosan meg kell vizsgálnunk gondolatainkat és indítékainkat; meg kell tudnunk, hogy milyen célok vezetnek minket. Hiszen az önbecsapás egy olyan csapda, amely összekeveri az indítékokat és elhomályosítja a tisztánlátást. Mindig emlékeztetünk kell magunkat erre a Korán-idézetre: „Aki ragaszkodik Allahhoz, az egyenes útra fog vezettetni.” (Korán, 3:101)

• A tudás. A tanácsadónak megbízható tudással kell rendelkeznie arról, amit tanácsol, illetve amitől tilt.

• A kedvesség. Néhány muszlim testvérünk összekeveri az őszinteséget a durvasággal az igazság kimondásában, bár a kettő nem függ össze. Az az okos 'daijah', aki szelíden adja át az üzenetet másoknak úgy, „ahogy az a legjobb”, persze megtartva az üzenet tartalmát. A tényleges tárgyi bizonyítékok azt tanítják nekünk, hogy a tartalom, bármennyire is nagyszerű, könnyen elferdíthető durva megközelítéssel. Ezért mondják, hogy: „aki a jót parancsolja, az érzéssel tegye.” Al Ghazali Imam azt írta az „Al Amr bi al-maruf wa an-nahi an al-munkar” című könyvében: „Az, aki megparancsolja a jót és megtiltja a rosszat, irgalmat, együttérzést, rokonszenvet, bölcsességet és tudást mutasson.” Hogy ezt bemutassa, elmondott egy történetet egy férfiről, aki elment Al-Mamunhoz, a kiváló abbászida kalifához, és elkezdett neki – meglehetősen nyersen – „tanácsokat” osztogatni a bűnről és az erényről, figyelmen kívül hagyva a státuszát. Al-Mamun, aki nagyon jól ismerte a fiqh-et, így szólt a férfihez: „Beszélj kedvesebben! Ne felejtsd el, hogy Allah egy nálad jobb embert küldött egy olyan vezetőhöz, aki rosszabb volt nálam, és azt parancsolta küldöttének, hogy beszéljen finoman; Múszát és Harúnt küldte, akik nálad jobbak, a fáraóhoz, aki rosszabb volt nálam, és ezt mondta nekik: „Menjetek ketten a fáraóhoz! Bizony ő túlkapásokra vetemedett. Szóljatok hozzá szelíd szóval! Talán hallgat az intő szóra vagy félelem fogja el.” (Korán, 20:43- 44).” Allah azt mondta Mohamed Prófétának ( béke legyen vele ): „Ha durva és keményszívű lettél volna, akkor ők szétszóródtak volna körülötted.” (Korán, 3:159) Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Akiben nincs kedvesség (nincsenek finom érzései), az valójában minden jótól meg van fosztva.” (Muszlim) Továbbá azt mondta ( béke legyen vele ): „A kedvesség megléte bármilyen dologban, széppé teszi azt, hiánya pedig csúnyává.” (Muszlim) Valamint: „Allah kedves és szereti a kedvességet; és többet ad a kedvességre, mint a durvaságra, vagy bármi másra.” (Muszlim)

• A diszkréció és a titoktartás. Ha valaki tanácsot akar adni, akkor ezt ne mindenki előtt tegye. Áisa azt mondta: „Ha a Prófétának tudomására jutott valami egy emberről, akkor nem mondta azt: Mi ütött XY-ba, hogy ezt mondja: így és így, hanem azt mondta: Mi ütött egyes emberekbe, hogy ezt mondják: így és így.” (Abu Dáúd) As-Sáfii (Allah vegye őt kegyelmébe) azt mondta: Aki titokban inti testvérét, az valójában tanácsot ad neki és ékesíti őt. De aki nyilvánosan inti testvérét, az valójában leleplezi és megalázza őt.