22. hadísz - A Paradicsomba vezető út

Abu Abdullah, Dzsábir ibn Abdullah al-Anszárira hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy egy férfi feltett egy kérdést Allah Küldöttének ( béke legyen vele ): Mi a véleményed, ha imádkozom az előírtakat, végigböjtölöm Ramadánt, megengedettnek tartom a megengedett dolgot [és azt is cselekszem], s tilalmasnak tartom a tilalmasat [és el is kerülöm], és nem teszek ezen felül semmi mást, belépek-e a Paradicsomba? Azt felelte: „Igen!” (Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  • A hadísz alátámasztja, hogy az embereknek fel szabad tenniük kérdéseket a Paradicsomba jutás okairól, amely arról tanúskodik, hogy foglalkoznak vele és vágynak arra, hogy belépjenek a Paradicsomba. – Bizonyítja, hogy a Próféta ( béke legyen vele ) társai törődtek azokkal a kérdésekkel, amelyek a Paradicsomba juttatják az embert.

  • A hadísz világossá teszi a Paradicsomba jutás okait, amelyek az előírt imádkozások (a napi öt ima) teljesítése, Ramadán hónap végigböjtölése, a megengedett tettek végzése, valamint a tilalmas dolgok elkerülése. Aki viszont nem tesz eleget ezeknek, nem érdemli meg a Paradicsomba jutást.

  • A hívők különböznek egymástól a hitben. Tehát vannak, akik az előírt dolgokat megteszik és elkerülik a tilalmasat, de se többet se kevesebbet nem tesznek. Vannak, akik önkéntes tetteket végeznek az előírtak után és azt is elhagyják, ami nem tiltott. Még mások maguk ellen vétkeznek. A Magasztos Allah azt mondta:
    „Aztán örökül hagytuk az Írást azoknak a szolgáinknak, akiket kiválasztottunk. És vannak köztük olyanok, akik önmaguk ellen vétkeznek. Mások mérsékletesek [az ő hitükben]. És vannak olyanok, akik – Allah engedelmével – [mindenki mást] megelőznek a jócselekedetekkel.” (Korán, 35:32)
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Miközben aludtam, láttam az embereket ingbe öltözve. Voltak, akiknek csak a mellükig ért, és voltak akiknek annál lejjebb. És láttam Omárt olyan ingbe öltözve, amelyet maga után húz (olyan hosszú). Azt kérdezték tőle (a társai): Milyen megfejtést adsz erre? Azt felelte: Ez a vallás.” (al-Bukhári, Muszlim) Ez bizonyítja az Ahluszunna val-dzsamaá hitét azzal kapccsolatban, hogy a hit gyarapszik és csökken és az emberek szívében különbözik a hit, és eszerint előnyben részesülnek egymással szemben. A legjobbak és legmagasabb helyzetűek a Paradicsomban a „szillárd Próféták” 1 66 és a legalacsonyabb helyzetűek azok az egyistenhívők, akik jócselekedeteiket rossz cselekedetekkel keverték. E kettő között vannak olyan fokozatok, amelyeket egyedül Allah ismer.

  • Megengedett csak a kötelező dolgokat elvégezni, de a magasabb helyzet azt illeti, aki az ajánlott cselekedeteket is megteszi. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) így szólt: „A Fenséges Allah azt mondta: ’És nem közeledik egy szolgám se Hozzám olyannal, ami kedvesebb lenne Számomra, mint az, amit előírtam neki (a kötelező cselekedetekkel). És a szolgám addig-addig közeledik Hozzám a szorgalmi cselekedetekkel (önkéntes istenszolgálatokkal), amíg megszeretem.’” (al-Bukhári)

  • Ez a hadísz a kötelező tettek fontosságát hangsúlyozza világossá téve, hogy ha valaki csak azokat teszi meg, akkor megérdemli a Paradicsomba jutást.

  • A kérdést feltevő egyik mondása – „megengedettnek tartom a megengedett dolgot, s tilalmasnak tartom a tilalmasat”– azt jelenti: hisz abban, hogy amit Allah megengedettnek tett, az megengedett, amit pedig tilalmasnak tett, az tilalmas. Ez Allah és Küldöttének joga, és senkinek sem megengedett, hogy saját véleménye szerint tegyen tilalmassá vagy engedjen meg valamit.

  • A megengedett dolgoktól való tartózkodás nyomós ok nélkül utálatos dolog.

  • A Paradicsomba jutásnak a kötelességnek és ajánlottnak minősített cselekedetek mellett vannak más okai is, amelyeket a Korán és a Szunna is világossá tett, de a Próféta ( béke legyen vele ) nem kívánta megemlíteni itt ezeket, könnyítésképpen a kérdezőnek. Ez pedig tanítás arra, hogy tekintettel kell lenni a kérdezőre.

  • Az a mondat, hogy „tilalmasnak tartom a tilalmasat”, magában foglalja a kötelességek betartását is, mivel ennek elhagyása tilalmas. Allah azt mondja:
    „Nem lehet fölróni sem a vaknak, sem a nyomoréknak, sem a betegnek, [ha nem szállak harcba]. Aki engedelmeskedik Allahnak és a küldöttének, azt kertekbe bocsátja be, amelyek alatt patakok folynak. Aki azonban hátat fordít, azt fájdalmas büntetéssel sújtja.” (Korán, 48:17)

 

Megjegyzések:

Ismerkedjünk meg a következőkben a Paradicsomhoz vezető úttal 2 , amely a Korán és Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) hadíszainak tanulmányozása által válhat világossá számunkra. Feladatunk csupán rálépni erre az útra, és szorgalmasan végighaladni rajta, egészen az út végéig, ahol a Paradicsom kapui állnak.

Vegyük szemügyre először is Allah Küldöttének ( béke legyen vele ) két kijelentését, amelyben leírja számunkra a Paradicsomhoz vezető utat.

  1. „Meghagytalak benneteket a fehér úton, amely éjjel is olyan világos, mint nappal. Nem téved le róla csupán az, aki a pusztulást választja.” (szahíh al-dzsámi 4369)

  2. „Az egész [muszlim] közösségem (umma) be fog jutni a Paradicsomba, kivéve azt, aki nem akar.” Erre a társai megkérdezték: „Ki ne akarna?” A válasz ez volt: „Aki engedelmeskedik nekem, az bejut a Paradicsomba. Aki nem engedelmeskedik nekem, az nem akarja (hogy a Paradicsomba jusson).” (al-Bukhári)

Allah Küldötte ( béke legyen vele ) ebben a két hadíszban világossá tette a Paradicsomhoz vezető utat minden gondolkodó ember számára. Ez az út négy szó, két negatív és két pozitív körül forog. A negatív szavak: a társítás és a vétkek, a pozitívak pedig: a hit és a jótettek. E négy szó körül forog tehát a Paradicsom irányába vezető út, amely az örök tartózkodás és a méltóság otthona.

Lá iláha ill Allah, Mohammed raszúl Allah - „Nincs más isten Allahon kívül, Mohamed Allah küldötte.”

Ez a két kijelentés jelzi számunkra a Paradicsom irányát. Az első azt jelenti, hogy nincs olyan istenség, akit valóban megillet az imádat és az istenszolgálat, a Megbocsátó és Szerető Allahon kívül, ezért egyedül Ő jogosult arra, hogy higgyenek Benne, és Neki jár az őszinte és odaadó engedelmeskedés, valamint prófétájának. A második állítás azt jelenti, hogy Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) az, aki világossá teszi, miként kell szolgálni az egy igaz Istent, ezért Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) útmutatása és magyarázata nélkül senkinek nem áll módjában Allahot helyesen szolgálni. Induljunk hát el az úton, amelyen a két előző mondat lesz segítségünkre útmutatásként!

  • Higgyünk megbizonyosodva abban, hogy Teremtőnk teremtette a világot, és Ő irányítja képességével, tudásával, akaratával és bölcsességével. Teremtésében nyilvánultak meg fenséges tulajdonságai és szép nevei, és képessége által jött létre a világ, tudása által egység és rend uralkodik minden részében, amelyek lenyűgöző rendezettségben haladnak céljuk felé.

  • Higgyünk teljes meggyőződéssel abban, hogy a Magasságos Allahnak nem létezik társa a teremtésben, és nincs Rajta kívül más, aki irányítaná a világot. Ha ugyanis lenne társa, akkor a világ telis-tele lenne ellentmondásokkal és viszállyal, ami pusztulást eredményezne. A Magasztos Allah azt mondta:
    „Ha lennének istenségek e kettőben (az egekben és a Földön) Allahon kívül, akkor mindkettő elpusztulna. Magasztaltassék hát Allah, a Trónus Ura! [fölötte áll Ő] annak, amit [Róla] állítanak!” (Korán, 21:22)

  • Higgyünk teljes meggyőződéssel abban, hogy mivel nincs a Magasságos Allahnak társa a teremtésben és az irányításban, ezért nem lehet Neki társa az Őt megillető engedelmesség és istenszolgálatok terén sem. Nem szabad Rajta kívül mást szolgálni, sem angyalokat, sem prófétákat, sem egyéb teremtményeket. Nem szabad hozzájuk imádkozni, fohászkodni, kedvükért böjtölni, állatot áldozni, adakozni, vagy fogadalmat tenni. Tilos engedelmeskedni nekik olyan dolgokban, amelyek bűnnek számítanak Allahhal szemben, mint például a megengedett dolgok megtiltása, a tilalmasak megengedetté tétele, vagy a kötelező cselekedetek elhagyása, és a tiltott dolgok elkövetése.

  • Higgyünk teljes meggyőződéssel abban, hogy az emberiségnek küldöttekre van szüksége, a Paradicsomhoz elvezető út világossá tétele érdekében, ez pedig megköveteli a próféták küldését, valamint a kinyilatkoztatott könyvek lebocsátását. Ebből következően igaznak kell tartani a küldöttek mindegyikét, követni kell őket, valamint hinni kell a kinyilatkoztatásokban, és be kell tartani az azokban található tanításokat, amennyiben Allah nem törli el érvvényüket

  • más tanítások és szabályok kinyilatkoztatásával. Hinni kell az angyalokban, az elrendelésben, a feltámadásban, az elszámolásban és az ítéletben. Az imént említett négy pont, amely a helyes hitet tartalmazza, a Paradicsomhoz vezető út negyedét jelenti. A második negyed a jó tettekről szól.

  • Tartsuk meg az imádkozást, miután az előírt tisztálkodást elvégeztük. Idejében imádkozzunk, lehetőleg közösen és betartva az imádkozás feltételeit, pilléreit, odafigyelve a részletekre. Ezzel a Próféta ( béke legyen vele ) imádkozásához hasonlóan imádkozunk, aki azt mondta: „Imádkozzatok úgy, ahogy engem láttok imádkozni!” (szahíhuldzsámi 893)

  • Adjuk meg a vagyonunkra nézve kötelező zakát adományt azoknak, akiknek jár: a szegényeknek, a nincsteleneknek, az eladósodottaknak és azoknak, akik erőfeszítést tesznek Allah útján stb. Az adományunk legyen a legjobb minőségű, tettünkkel pedig egyedül a Magasságos Allah megelégedését keressük.

  • Böjtöljünk Ramadánban, tartózkodván az ételektől, italoktól és a házasélettől, valamint a tiltott vagy kétséges dolgoktól, legyen szó beszédről, cselekedetről, gondolatokról és szándékokról.

  • Zarándokoljunk el Mekkába, Allah házához, úgy ahogy Allah Küldötte ( béke legyen vele ) tette, helyes módon teljesítve, felesleges beszéd, káromkodás, vagy vitatkozás nélkül, mert csupán így érhetjük el, hogy elfogadtasson a zarándoklatunk, és hogy áldásos legyen csellekedetünk.

  • A szülők iránt legyünk jóságosak, úgy hogy engedelmeskedünk nekik, a bűnt vagyis az Istennel szembeni engedetlenséget kivéve. „Nincs engedelmesség egy teremtménynek, a Teremtővel szembeni engedetlenségben.” (szahíhul-dzsámi 7520) Bánjunk szépen velük, segítsük őket, elégedettségüket keressük, tegyünk jót velük tettben és szóban is. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Allah elégedettsége a szülő elégedettségében van, és Allah haragvása a szülő haragvásában van.” (szahíhut-targhíb 2501) Sohase ártsunk nekik, még akkor sem, ha bosszúságot, vagy elégedetlenséget okoznak.

  • Ápoljuk a kapcsolatot rokonainkkal: részesítsük őket jóságos bánásmódban, látogassuk őket, érdeklődjünk a helyzetükről, és a lehetőségeink szerint nyújtsunk segítséget nekik.

  • Bánjunk szépen a szomszédokkal, megadva nekik a tiszteletet azzal, hogy jótékonyan bánunk velük és nem ártunk nekik.

  • Adjunk tiszteletet a vendégnek, ételt és szálláshelyet felajánlva számára.

  • Adjunk tiszteletet muszlim hittestvéreinknek azzal, hogy megvalósítjuk a hittestvériséget, amely jogaik teljesítésével történik. Ezek a jogok: a köszöntésük találkozáskor, az áldáskérés számukra tüsszentésnél, a látogatásuk betegség esetén, meghívásuk elfogadása, és részvétel temetési menetükben.

  • Legyünk igazságosak beszédünkben és tetteinkben egyaránt. Az igazságosság kötelező, általa válik helyessé vallási és evilági életünk, javul az emberek és a társadalmak állapota. Eddig tartott az út fele, így csupán a másik fele hiányzik, amely a társítástól és a vétkektől való tartózkodásban nyilvánul meg. Először is legyünk mentesek a társítástól:

  • Nem szabad hinni abban, hogy valamely teremtménynek – bárki, vagy bármi legyen is az – hatalmában áll ártani vagy hasznot hajtani önmagának vagy másnak anélkül, hogy az Allah elrendelése, vagy engedélye által történne. Éppen ezért minden óhajunkkal, fohászunkkal csak Allahhoz forduljunk és ne keressünk mást Rajta kívül! Ne kérjünk olyasvalamit egy teremténytől, amelyet csupán a Teremtő képes teljesíteni, ne kérjünk közbenjárást mástól, és ne kiáltsunk segítségért máshoz, hiszen nincs más adakozó, sem pedig más megmentő Allahon kívül!

  • Ne fordítsuk azokat az istenszolgálatokat, amelyek Allahot illetik meg, mások irányába! Így ne esküdjünk másra, csak Allahra, ne áldozzunk (vágjunk áldozati állatot) Allah valamely kegyes szolgájának sírjánál, ne tegyünk fogadalmat másnak, csak Allahnak, ne fohászkodjunk máshoz csak Allahhoz!

  • Ne függesszünk fel fonalat, csontot, vagy fémet (vagy bármit), amelynek segítségével szemmel verést, vagy csapást remélünk elhárítani, mert ugyanis senki más nem véd meg a szemmel veréstől, vagy hárítja el a csapást, csak és kizárólag a Magasságos Allah! (Azaz ne higgyük, hogy védő vagy szerencsehozó szerepe lehet bármiféle amulettnek, talizmánnak vagy kabalának.)

  • Ne higgyünk jósnak, látnoknak vagy csillagjóslást végzőnek, bármit is mond a jövőre nézve, hiszen senki más nem tudja a jövőt, csupán Allah!

  • Ne engedelmeskedjünk senkinek (legyen az akár vezető, tudós, apa, anya vagy sejk), ha Allahhal szembeni bűnre utasít, hiszen a megengedett dolgok megtiltása és a tilalmasak megengedetté tétele Isten úrságában való társítás! Ezen öt lépés által a hiányzó távolság felét tettük meg, ami után nem maradt hátra más, csupán a vétkektől való tartózkodás, és ezzel a Paradicsom kapuihoz érkezünk, és beléphetünk mindazokkal, akik belépnek oda.

  • Őrizzük meg eszünket: ne használjuk ártalmas dolgokra, ne törjük fejünket gonoszságon és romlás okozásán.

  • Őrizzük meg hallásunkat: ne hallgassunk hazugságot, felesleges, hamis beszédet, trágárságot, pletykát, más kibeszélését a háta mögött, vagy hitetlenséget.

  • Őrizzük meg látásunkat: ne legeltessük szemünket olyan valakin, akin nem szabad, legyen szó tisztességes emberről vagy tisztességtelenről, muszlimról, vagy nem muszlimról. Ne nézzünk olyasmit, ami bűn vagy bűnhöz vezethet.

  • Őrizzük meg nyelvünket: ne ejtsünk ki trágárságot, hazugságot, rágalmazást, ne pletykáljunk, ne beszéljünk ki mást a háta mögött, ne sértegessünk vagy átkozzunk senkit.

  • Őrizzük meg gyomrunkat: ne együnk vagy igyunk tiltott dologból, ne étkezzünk uzsorakamatból származó vagyonból. Ne együnk döghúst, vagy disznóhúst, ne igyunk részegítő italt, és ne dohányozzunk.

  • Őrizzük meg szemérmünket: takarjuk el testünk azon részét, amit Allah előírt nekünk, süssük le a szemünket, ne viselkedjünk kihívóan vagy félreérthető módon, és ne érintkezünk testileg csupán házastársunkkal, törvényes, Allah által engedélyezett házasságot követően.

  • Őrizzük meg kezünket: ne ártsunk általuk senkinek, ne szerezzünk általuk tiltott vagyont, ne játsszunk szerencsejátékot, és ne írjunk hamis tanúságot.

  • Őrizzük meg lábunkat: ne vigyen minket erkölcstelenségbe, és ne törekedjünk általuk viszály szítására és gonoszságra.

  • Őrizzük meg egyezményeinket: az igaz tanúzást és a megbízatást. Ne tagadjuk meg másnak a védelmezését, ne sértsük meg szerződéseinket, ne szegjük meg ígéretünket, ne tanúskodjunk hamisan, ne legyünk hűtlenek megbízatásunkkal szemben.

  • Őrizzük meg a vagyont, ne pazaroljuk el, ne hanyagoljuk el, ne vesztegessük el, és ne hagyjuk gyarapodás nélkül.

  • Őrizzük meg a családot, a házastársat és a gyermekeket, fizikailag, szellemileg, hit és erkölcs tekintetében. Óvjuk meg őket mindentől, ami árt nekik, rontja lelküket és értelmüket. Védelmezzük meg őket mindattól, ami öl, pusztít és boldogtalanná tesz. Ezzel az út végére értünk. A Feltámadás Napján már csak arra kell felkészülni, hogy a Paradicsomba léphessünk, miközben várjuk Allah szólítását, amelyet angyali küldöttei hoznak, hogy beléphessünk és elfoglalhassuk helyünket. Azon a napon örvendezni fognak az istenfélők.

1 „Szilárd Próféták”: Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus, Mohamed (béke legyen velük)

2 Abu Bakr al-Dzsazáiri: „A Paradicsomba vezető út” című könyvéből.