Tanulságok és hasznos tudnivalók:

• Az iszlám vallásban sokféle formája van a jó cselekedetnek, ezáltal a muszlimnak lehetősége van akár mindegyikből részesülnie, és így könnyűszerrel megtehet abból bármit, amire képes.

• „A tisztaság a hit fele”– ez azt jelenti, hogy:

  • a társítástól való tisztaság a hit fele, hiszen a társítás tisztátlanság,

  • vagy a tisztaság (vagyis a wudu, a mosakodás) az imádkozás fele, hiszen az imádkozás hit, és csak tiszta állapotban lehet teljesíteni, elvégezni.

• Ebben a hadíszban buzdítás van a lelki és a testi megtisztulásra.

• A hadíszban világossá válik a zikr (Isten említése) kiemelkedő értéke, főként az ’alhamdu-lillah’ (a dicséret és a köszönet Allahot illeti) és a ’szubhána-Allah’ (magasztaltassék Allah, Akinek nincs hiányossága) mondatoknak, mert ezeknek nagy súlyuk lesz a jótettek mérlegén, a Feltámadás Napján. A hadísz ezáltal ösztönzi a muszlimot arra, hogy ügyeljen ezeknek a kifejezéseknek a használatára a zikr során.

• Allah dicsőítésének és magasztalásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Annak a példázata, aki megemlékezik az ő Uráról és azé, aki nem teszi azt, olyan, mint az élő és a halott példázata.” (al-Bukhári, Muszlim)

• Az istenemlegetés könnyű cselekedet, de a jutalma nagy:

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki elmondja: „Szubhánalláh wa bihamdih” (magasztaltassék Allah és Neki jár a hála), napjában százszor, annak eltöröltetik a bűne, még ha annyi volt is, mint a tenger hullámain úszkáló hab.” (al-Al-Bukhári, Muszlim)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki este és reggel százszor elmondja:,,Szubhánalláh wa bihamdih”, annál kiválóbbal nem hozakodhat elő senki a Feltámadás Napján, csak az, aki ugyanezt mondta el vagy még hozzá is tett.” (Muszlim)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Van két szó, amely könnyű a nyelv számára, ám súlyosan méretik a mérlegben, s kedves a Könyörületes számára: „Szubhánalláh wa bihamdih” és „Szubhánalláh alázim” (magasztaltassék Allah, s Neki jár a hála, magasztaltassék a Hatalmas Allah) (al-Al-Bukhári, Muszlim)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki elmondja: „SzubhánAllah alázim wa bihamdih”, annak egy pálmafa ültetttetik a Paradicsomban.” (at-Tirmidi)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) egyszer megkérdezte a társaitól: „Van-e köztetek, aki nem képes napi ezer jótettet végrehajtani?” Valaki a társaságból azt kérdezte: „Hogyan hajthatna végre valaki ezer jótettet naponta?” „Ha valaki százszor magasztalja Urát, annak ezer jótettet írnak [a feljegyzéseihez], és ezer bűnt törölnek el belőle.” (Muszlim)

  • Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Allah számára a beszéd legkedvesebb négy szava: ,,SzubhánAllah, alhamdu-lillah, lá iláha illál-lah, és Allahu akbar.” (Muszlim)

  • Abdullah ibn Amrra hivatkozva – Allah legyen elégedett velük – jegyezték fel, hogy azt mondta: Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Van két tulajdonság (cselekedet), amit ha egy muszlim rendszeresen megtesz, be fog lépni a Paradicsomba. Könnyű cselekedetek ezek, és mégis csak kevesen teszik meg őket: Ha valaki a napi öt ima (minden ima) után Allahot magasztalja tízszer (mondván szubhanAllah), Allahot dicsőíti és Neki ad hálát tízszer (mondván alhamdulillah), és az Ő nagyságát magasztalja tízszer (mondván Allahu akbar). Ez naponta százötven a nyelven, de ezerötszáz a Mérlegen (amin a jótettek méretnek meg). És én láttam, hogy a Próféta ( béke legyen vele ) a kezén mutatta ezeket. És mielőtt lefeküdt aludni Allahot magasztalta harmincháromszor (mondván szubhanAllah), Allahot dicsőítette és Neki adott hálát harmincháromszor (mondvván alhamdulillah) és Allah nagyságát magasztalta harmincnégyszer (mondván Allahu akbar). Ez naponta száz a nyelven, de ezer a Mérlegen (amin a jótettek méretnek le).” Az emberek azt kérdezték: „Ó, Allah Küldötte, hogy lehet, hogy ezeket nem tudjuk megtenni (pedig könnyű tettek ezek)?!” Ő pedig azt felelte: „A sátán odamegy az emberhez, imája alatt is, és eszébe juttatja a dolgokat [ezért gyorsan befejezi imáját és feláll evilági dolgait végezni], valamint odajön hozzá az, ahol aludni akar, és álmot küld rá [mielőtt még elmondhatná].” (an-Naszái, Abu Dáud)

• Az imádkozás világosság a muszlim ember számára, amely meggátolja a bűnök elkövetésében, és világosságot ad arcának az evilágon és a túlvilágon.

• Az adakozás bizonyíték az Istenbe, és a jutalmába vetett hitre, amelyet Istentől kap az adakozásért. Allah azt mondta:
  „Ti hívők! Adakozzatok azokból a becses dolgokból, amiket szereztetek” (Korán, 2:267)

• Kétségtelen, hogy a vagyon kedvelt és szeretett dolog az ember lelkének, és abban, hogy valaki Allahért költi, bizonyíték van a hitére. Allah azt mondta:
  „Az [igazi] jámborságot mindaddig nem éritek el, amíg nem adakoztatok olyasvalamiből, amit szerettek. Bármit is adakoztok, Allahnak tudomása van arról.” (Korán, 3:92)
  Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Egyetlen vagyon sem csökken az adomány miatt...” (Muszlim) Allah Küldötte ( béke legyen vele ) csupán az Allah útján elköltött vagyont tekintette valódi vagyonnak.
  Áisa ( Allah legyen elégedett vele ) azt mondta egy hadísz szerint, hogy miután levágtak egy bárányt és ő adakozott belőle, a Próféta ( béke legyen vele ) megkérdezte: Mennyi maradt belőle?” Áisa azt felelte: Nem maradt más, csak a vállrésze. Erre a Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Megmaradt az egész, kivéve a vállrésze.” ¹ (at-Tirmidi)

• Az adakozás gyógyír a lelki betegségekre ² , ahogy Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) mondta: „Ha azt akarod, hogy meglágyuljon a szíved, akkor etesd a szegényt és simogasd az árva gyerek fejét!” (Ahmed)

• Az adakozás megvéd sokféle bajtól ³ . Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Yahya [János ( béke legyen vele )] elrendelte Izrael fiainak: ’És parancsolom nektek, hogy adakozzatok, mert ennek olyan a példázata, mint annak az embernek, akit az ellenség fogolyul ejtett és a nyakához bilincselték a kezét, ezután előhozták, hogy lefejezzék, de ő azt mondta: megváltom magam tőletek, bármit kértek is, és így is tett.’” (Szahíhul-dzsámi 1724)

• Az iszlám ösztönzi a szegényeket is a tőlük telhető adakozásra, még ha nagyon csekély is az, amit adakozni tudnak. Az iszlám ugyanis már azzal is megelégszik a szegény ember esetében, ha feltör benne a könyörület afelé, aki még nála is szegényebb. Egyszer Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Egy dirhem ⁴ megelőzött százezer dirhemet.” Erre a társai megkérdezték: Hogyan? Azt fellelte: „Egy embernek volt két dirhemje és az egyikkel adakozott, a másik ember pedig a bőséges vagyonából százezer dirhemet vett ki és adományként adta.” (an-Naszái)

• Az adakozás jobb, amikor az ember egészséges és erőnek örvend, mint akkor, amikor beteg vagy haldoklik. Egyszer egy férfi jött a Prófétához ( béke legyen vele ) és megkérdezte: „Ó Allah Küldötte, melyik adomány nagyobb jutalmú?” Ő így válaszolt: „Ha akkor adakozol, amikor egészséges és mohó vagy, félsz a szegénységtől és a gazdagságra vágysz, és nem halogatod addig, amíg a halál küszöbén állsz, amikor azt mondod, adjátok ennek ezt és ennek ezt.” (al-Bukhári, Muszlim)

• Ebben a hadíszban buzdítás van a türelemre és útmutatás az igazsághoz. A türelem fényesség akkor is, ha keserű. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Mindenért, ami eléri a muszlimot a nehézségből, a fájdalomból, az aggodalomból, a szomorúságból, a bántalmazásból, a gondból – akárcsak amikor a tüske szúrja meg őt – Allah eltöröl a bűneiből” (al-Bukhári, Muszlim)

• A türelem kiválóságát is hangsúlyozza a hadísz. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „És senkinek sem adatik jobb és bőségesebb adomány, mint a türelem.” (al-Bukhári, Muszlim) Ali ibn al-Huszain Zain al-Ábidin azt mondta: „Ha Allah összegyűjti az elsőket és az utolsókat (a korábban és a későbben élteket) szólítani fog egy szólító: Hol vannak a kitartók, az állhatatosak, hogy beléphessenek a Paradicsomba számonkérés nélkül?” Ezt támasztja alá a Magasztos Allah szava: „Mondd: ’Ti hívő szolgáim! Féljétek Allahot! Akik jóravalók, azok jóra számíthatnak az evilágon. Allah földje tágas. Az állhatatosak a nekik járó teljes fizetséget kapják meg mérték nélkül.’” (Korán, 39:10) Ali ibn Abi Tálib azt mondta: „Olyan a türelem viszonya a hithez, mint a fejé a testhez”, azután felemelte a hangját mondván: „Bizony nincs hite annak, akinek nincs türelme!”

• A türelem vallásilag jelenthet türelmet a kötelességek elvégzésére és az utasításoknak való engedelmességre nézve, jelenthet türelmet a bűnök elkerülésére nézve és jelenthet türelmet a csapásokra nézve, amelyek az embert érhetik, és amelyeket a Magasságos Allah rendel el. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Milyen csodálatos a hívő ügye! Bizony minden ügye jó, és ez csak a hívővel történhet meg. Ha valami öröm éri, hálás lesz érte, s ez jobb neki. És ha valami csapás éri, türelemmel viseli azt, és ez jobb neki.” (al-Bukhári)
  Ibn Abbász azt mondta: „Allah megparancsolta a hívőknek a türelmet a harag pillanatában, a bölcs nyugalmat a tudatlansággal szemben, a megbocsátást a bántalmazás esetén. Ha ezt teszik, akkor Allah megmenekíti őket a sátántól, s alázatra szorítja ellenségeiket, mintha igaz barátok lennének.”
  Omar ibn al-Khattáb ( Allah legyen elégedett vele ) azt mondta: „Nincs olyan csapás, amely ért engem, hogy nem láttam volna (benne) három kegyet: az első az, hogy az a csapás nem a vallásomat érte, a második az, hogy nem nagyobb, mint amilyen ért engem (lehetett volna rosszabb), a harmadik pedig az, hogy Allah nagy jutalmat ígért annak, aki türelmesen elviseli a csapásokat.”

• Anasz ibn Málik arról számolt be, hogy amikor Allah Küldöttének ( béke legyen vele ) súlyosbodott a betegsége, időnként elvesztette az eszméletét és amikor Fatima (Allah legyen elégedett vele) azt mondta neki: „Mennyire szenvedsz, ó apám!” – akkor azt felelte a Próféta ( béke legyen vele ): „Apád mától nem fog szenvedni soha többé.” (al-Bukhári)

• A legjobb türelem Allah által lehetséges, Allahért és Allah akaratának figyelembe vételével. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Senki ne kívánja magának a halált egy baj miatt, ami elérte őt, de ha mindenképpen ezt akarja tenni, akkor mondja inkább: Ó Allah! Adjál nekem életet, amíg tudod, hogy jó számomra az élet, és küldj engem a halálba, amikor tudod, hogy jó a halál számomra!” (al-Bukhári, Muszlim)

• Ebben a hadíszban buzdítás van a Korán tanulására, ahogyan Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) mondta: „Az a legjobb közületek, aki megtanulja a Koránt és tanítja.” (al-Bukhári) És azt is mondta: „Az, aki szépen és folyékonyan olvassa a Koránt, a nemes és a tisztahitű angyalok közé kerül. És az, aki úgy olvassa a Koránt, hogy gyakran megakad benne (mivel nehéz neki), dupla jutalmat fog kapni.” ⁵ (al-Bukhári, Muszlim) Valamint azt mondta ( béke legyen vele ): „Annak a hívőnek a példázata, aki olvassa a Koránt, hasonlatos az utruddzsához ⁶ ,73 amelynek az illatta jó és az íze zamatos. Annak a hívőnek a példázata pedig, aki nem olvassa a Koránt (mivel nem tudja olvasni), olyan, mint a datolya: illata nincs, de édes az íze. Annak a képmutatónak a példázata, aki olvassa a Koránt, olyan, mint a jácint – az illata kellemes, de az íze keserű. Annak a képmutatónak a példázata pedig, aki nem olvassa a Koránt, olyan, mint a gyom: illata nincs, és az íze is keserű.” (al- Bukhári, Muszlim) Ibn Abbászra ( Allah legyen elégedett vele ) hivatkozva jegyezték fel, hogy azt mondta: Allah Küldötte így szólt: „Bizony az, akinek a szívében nincs semmi a Koránból (nem memorizált semmit belőle), olyan, mint a romba dőlt ház ⁷ .”74 (At-Tirmidi)

• A hadísz bizonyítja a Korán hatalmasságát és azt, hogy szem előtt tartása nem lesz hiábavaló, mert vagy az ember mellett tanúskodik vagy ellene lesz. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Allah e Könyv által felemel egyeseket, másokat pedig lealacsonyít.” (Muszlim)

• A Korán a Feltámadás Napján használ annak, és közbenjár azért, aki olvassa, és aszerint cselekszik, ellenben tanúskodni fog azzal szemben, aki elhanyagolja. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Olvassátok a Koránt, mert a Feltámadás Napján közben fog az járni az olvasóiért.” (Muszlim) És „azt mondják a Korán-olvasónak (a Feltámadás Napján): Olvass, és emelkedj fel (a Paradicsomba), és recitálj, ahogyan recitáltál az evilágon. Hiszen a helyed ott van, ahol az utolsó áját elmondod” – mondta Mohamed Próféta ( béke legyen vele ). (Abu Dáúd és At-Tirmidi)

• A Korán-olvasó vagy nyertes, vagy vesztes és nincs olyan, hogy a Korán vagy vele vagy ellene ne lenne. Az ember számoljon el magával: vajon a Korán tanítása szerint cselekedett-e vagy sem.

• Azzal, hogy Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Minden ember úgy éli napját, hogy eladja saját magát”, az emberek állapotát mutatta meg. Vannak olyanok, akik jó tettel adják el magukat, ahogy Allah mondta:
  „Akad olyan valaki [is] az emberek között, aki Allah tetszését keresvén, maga-magát [is] vásárra viszi.” (Korán, 2:207) S vannak olyanok is, akik rossztettel adják el magukat.

• Az az ember, aki Allah szolgálata elől menekül, másnak a szolgálatában marad meg.

• A hívő engedelmeskedik Allahnak, ezért megszabadítja magát a büntetéstől és a Tűztől. A hitetlen azonban ellenszegül Allahnak és a sátánnak engedelmeskedik, ezért elpusztul a Gyehennában.

• Az igazi szabadság az Allahnak való engedelmességben van, hiszen ez az, ami megvalósítja az ember számára a teljes és tökéletes felszabadulást – az emberi lét és Allah iránti szolgálatának határain belül –, felszabadítja őt az alól, hogy emberek szolgája legyen azáltal, hogy csak egyedül Allahot szolgálja. Ha az önuralmat vesszük, a tiltott testi vágyak esetében ez külsőségeiben megfékezésnek és korlátozásnak tűnik, ám lényegileg felszabadulás ezen vágyak rabsága alól, s az emberi akarat felülemelkedése. S ha az önzetlenséget vesszük egy másik példaként, amely bizony tehernek tűnhet a lélek számára, s elfordulásnak mindentől, amit birtokol, hogy másvalakit részeltessen abból, ám belső lényegét tekintve ez a fösvénységtől való megszabadulás, a zsugoriság fölé emelkedés, s általános jó érzés, melyet nem szorítanak az egyén korlátai, lényegében tehát ez fel és megszabadulás. Az iszlám a bűnöket és az alantas dolgokat bilincseknek és láncoknak tekinti, melyek gúzsba kötik az emberiséget, s melyek ránehezednek és a sárba, a mocsárba taszítják. E kötelékek és ezen lealacsonyító hajlamok elhagyását pedig felszabadulásnak tekinti, s egész erkölcsisége erre az alapra épül.

• Az ember törekedjen arra, hogy megszabadítsa magát a Pokoltól. Al-Haszan al-Baszri azt mondta: A hit nem óhajokkal valósul meg, hanem a hit az, ami a szívben bizonyosságot nyer, és a cselekedet igazolja azt. És voltak, akik jócselekedet nélkül haltak meg és azt mondták: jót gondolunk Allahról. Bizony hazudtak, mert ha jót gondoltak volna Allahról, akkor jót tettek volna. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Óvakodjatok a jelentéktelennek vélt bűnöktől! Bizony, ezek addig gyűlnek az emberre, amíg elpusztítják.” (Ahmed)