32. hadísz - A károkozás tilalma az iszlámban

Abu Szaíd, Sza’d ibn Málik ibn Szinán al-Khudrira hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy Allah Küldötte azt mondta: „Nincs kár, sem pedig károkozás!” (ibn Mádzsah, ad-Dárkutní, Málik Muvatta c. művében) 1

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  • Ez a hadísz több bölcsességet tartalmaz, és hatalmas jelentőségű alapszabályt foglal magába.

  • A hadísznak több jelentése van:

      1. A „nincs kár” azt jelenti, hogy az iszlám törvénykezésében nem található egyetlen olyan rendelkezés sem, amely kárt okozna követőjének. Például a beteg állva imádkozik, ha ez árt neki, akkor ülve imádkozhat, illetve vízzel mosakszik, de ha ez árt neki, akkor tajamummot 2 végezhet stb. A hadísz másik része pedig a károkozás tilalmát mutatja.

      2. A „nincs kár, sem pedig károkozás” azt jelenti, hogy tilos olyasmit tenni, ami kárt okoz másoknak, akár hasznunkra válna ez dolog, akár nem.

      3. A „nincs kár, sem pedig károkozás” azt jelenti, hogy a véletlen és szándékos károkozást egyaránt el kell hárítani.

      4. Nem szabad kárt okozni, se viszonozni a kárt. Tehát az ember ne kezdeményezze a károkozást, és olyan személynek se okozzon kárt, aki előzőleg kárt okozott neki.

  • A iszlám vallás egyik célja az, hogy elhárítsa mindazt, ami árt az embernek evilági vagy túlvilági életére nézve, legyen szó saját magával, vagy másokkal szembeni ártalomról. Ezért tiltotta a károkozást, és – ha mégis kár történik – kötelezővé tette a kár elhárítását.

  • Az iszlám az ember érdekeit érvényesítő vallás, illetve az enyhítés, a könnyebbség és a nehézség megszüntetésének vallása.

  • A Saria követelményei megvalósítják és megőrzik az emberek érdekeit. Ezért a Saria öt alapvető, létfontosságú dolgot hivatott védelmezni: 1. a vallást, 2. az életet, 3. az elmét (a racionalitást), 4. a becsületet (a leszármazást), 5. a tulajdont.

  • A tilalom mindenféle károkozásra vonatkozik. Ebből a szempontból is tilos például a dohányzás, és a kábítószer.

  • Ez a hadísz arra neveli a muszlimot, hogy ne legyen önző.

  • Ez a hadísz a többiek jogainak tiszteletére utasítja a muszlimot.

  • Ebből a hatalmas jelentőségű alapszabályból az iszlám vallás tudósai olyan vallásjogi szabályokat dolgoztak ki, amelyek figyelembe veszik az ember érdekeit, mint például:

      1. az ártalmat a lehetőségekhez mérten el kell hárítani

      2. az ártalom megszüntetendő

      3. nem lehet elhárítani a rosszat ugyanolyan rosszal

      4. a nagyobb ártalom elhárítható a kisebb ártalom által:

    1. két rossz közül a kevésbé rosszat kell választani

    2. két kár esetében a nagyobbikat kell elkerülni a kisebbik okozásával

      1. az egyént érő ártalom elviselendő az általános (a közösséget érő) ártalom elhárítása érdekében

      2. a romlást okozó dolgok elhárítása előbbre való, mint az érdekek érvényesítése

      3. a véletlenül okozott ártalmat meg kell szüntetni; a szándékosan okozottat is meg kell szüntetni és meg kell büntetni a károkozót.

  • Az iszlám törvénykezésében nem található egyetlen olyan rendelkezés sem, amely kárt okozna valamely teremtménynek. Allah azt mondja:
    „akik követik a küldöttet, az írástudatlan prófétát, akit megtalálnak maguknál írással [hírül adva] a Tórában és az Evangéliumban – aki megparancsolja nekik, ami helyénvaló, és megtiltja nekik, ami elvetendő, aki megengedi nekik a jó dolgok [élvezetét] és tilalmasnak nyilvánítja nekik a tisztátalan dolgok [élvezetét], és aki leveszi róluk a súlyos terhet és a bilincseket, amelyek rajtuk voltak. Akik tehát hisznek benne, támogatják és segítik őt, és követik a fényt, ami leküldetett vele – azok boldogulnak.” (Korán 7:157)

  • Az iszlám törvénykezés nem fogadja el a kárt, és elutasítja a károkozást. Ibn Tejmiah azt mondta: „A Saria azért jött, hogy érvényesítse az érdekeket és teljesítse azokat, valamint azért, hogy hatástalanítsa a károkat és enyhítse azokat.” 3 Ibn al-Qajjim pedig azt mondta: „A Saria a bölcsességen alapszik és azon, amely megvalósítja az emberek érdekeit az evilágon és a túlvilágon. A Saria rendelkezései mind igazságosok, mind kegyelmesek, mind érdekek (az emberek érdekében álló dolgok) és mind bölcsességek.” 4

1 Jó hadísz, a különböző forrásokból származó, egymást megerősítő bizonyítékok alapján.

2 A tajammum: víz nélküli, tiszta homokkal való tisztálkodás, ami helyettesítheti a mosakodást (wudu) vagy akár a fürdést (ghuszl) is.

3 Minhádzs asz-szunna an-nabawiah c. könyvében

4 Iilám al-muaqiín c. könyvében