35. hadísz - A testvériség az iszlámban, és a muszlim jogai

ramadan-eid-001Abu Hurejrára hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, aki azt mondta: Allah Küldötte így szólt: „Ne irigykedjetek egymásra! Ne adjatok el egymásnak becsapással! 1 110 Ne gyűlöljétek egymást! Ne fordítsatok hátat egymásnak! Ne kereskedjen egyikőtök sem a másik adásvételének kárára! Legyetek – Ó Allah szolgái – testvérek! A muszlim testvére a muszlimnak. Nem igazságtalan vele szemben, nem hagyja cserben, nem hazudik neki (vagy nem hazudtolja meg őt), és nem veti meg. Az istenfélelem itt van – eközben háromszor a mellkasára mutatott –, elég nagy gonoszság egy személy részéről az, hogy ha lenézi muszlim testvérét. A muszlim egészében tiltott a másik muszlim számára: a vére (élete), a vagyona, és a hírneve.” (Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  • Az iszlám a szép viselkedés vallása, éppen ezért sokrétű és átfogó erkölcsi rendszert tartalmaz.

  • Az iszlám a társadalom tagjai közötti testvériességre szólít fel annak érdekében, hogy az erős és összetartó legyen.

  • Allah Küldötte ( béke legyen vele ) megtiltotta azokat a viselkedési formákat, amelyek megszakíthatják a muszlimok egymás közötti kapcsolatát vagy veszélyeztetik a hittestvériség megmaradását. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta egy másik hadíszban: „Óvakodjatok a [rossz] feltételezéstől! Bizony a [rossz] feltételezés a leghazugabb beszéd! 2 Ne kutassatok egymás hibái után! Ne kémkedjetek egymás után! Ne adjatok el egymásnak becsapással! Ne irigykedjetek egymásra! Ne gyűlöljétek egymást! Ne fordítsatok hátat egymásnak! Legyetek – Ó Allah szolgái – testvérek!” (al-Bukhári, Muszlim). Ezen elkerülendő viselkedési formák közé tartozik:

      1. Az irigykedés: azt kívánni egy jóban, áldásban részesülő embernek, hogy legyen megfosztva attól a jótól 3 . Ibn Tejmiah azt mondta: „Az irigység azt jelenti, hogy utálni azt, amit Allah másnak adott a jóból, akkor is, ha az illető nem kívánja azt, hogy a másik meg legyen fosztva attól. Az irigység valójában Allahhal való ellenkezés, hiszen az irigy ember azt hiszi, hogy az irigyelt nem érdemli meg azt, amit kapott, pedig Allah árasztja el kegyeivel azt, akit akar.”
        Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Együtt nem fordul elő egy hívő szívében a hit és az irigység.” (Ibn Mádzsah) Az irigység következményei közé tartozik az ellenségeskedés és a rossz hírek terjesztése.
        Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Óvakodjatok az irigységtől! Bizony az irigység úgy eszi meg a jótetteket, ahogyan a tűz eszi meg a tűzifát!” (Abu Dáúd)

      2. A gyűlölködés: egymás kölcsönös gyűlölete. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Bizony Allah Sábán hónap közepén éjszaka 4 a szolgáira néz és megbocsát a hívőknek, haladékot ad a hitetleneknek, valamint hagyja a gyűlölködőket a gyűlölködésükkel, amíg nem hagyják el ők azt.” (szahíhul-dzsámi 1898) A gyűlölködést úgy lehet elkerülni, hogy az ember eltávolodik minden olyan cselekedettől, amely kiválthatja a gyűlöletet, illetve megtesz minden olyan cselekedetet, amely oka lehet a szeretetnek. Például: Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ajándékozzátok meg egymást, és szeretni fogjátok egymást!” (szahíhul-dzsmi 3004)

      3. A becsapásos eladás (bej’an-Nadzsas): az ár koholt felverésével történő tiltott eladás, melyben az álvevő az eladóval megbeszélve becsapja az igazi vevőt, így az utóbbi magasabb áron veszi meg az árut. Ez árulásra és becsapásra épülő eladás. Az iszlám viszont mindenfajta becsapást megtilt. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta „Aki becsap, nem közénk való!” (szahíhul-dzsámi 6406)

      4. Hátat fordítani egymásnak, akár testtel, akár szívvel: megszakítani a kapcsolatot egymással, valamilyen nézeteltérés okán. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Nem szabad három napnál tovább haragban lenni egy muszlimnak hittestvérével; amikor találkoznak, elfordulhatnak egymástól, de az a legjobb közülük, aki megelőzi a másikat a köszönéssel (kezdeményezi a békülést).” (al-Bukhári, Muszlim)
        És azt mondta ( béke legyen vele ): „Három napnál tovább nem szabad haragban lenni egy embernek egy hívővel! Ha pedig eltelt a három nap, s találkozik vele, akkor köszöntse! Ha a másik viszonozza a köszöntést, akkor mindketten részesülnek a jutalomban, de ha nem viszonozza, akkor (a kezdeményező) mentesül a kapcsolat megszakítás [vétkétől].” 5 (Abu Dáúd)
        Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) így szólt: „A Paradicsom kapui hétfőn és csütörtökön nyittatnak ki, és megbocsátásban részesül minden szolga, aki nem helyez semmit Allah mellé társnak, azt kivéve, aki ellenségességben van hittestvérével. Az mondatik: Késleltessétek mindkettejük [megbocsátását] addig, amíg ki nem békülnek! Késleltessétek mindkettejük [megbocsátását] addig, amíg ki nem békülnek! Késleltessétek mindkettejük [megbocsátását] addig, amíg ki nem békülnek!” 6 (Muszlim)

      5. A kereskedés egy másik személy adásvételének kárára: ha valaki már megvásárolt egy árucikket, s közben odamegy egy másik ember, aki kisebb összegért kínálja ugyanazt az árut a vevőnek, hogy inkább tőle vásároljon, illetve magasabb összeget fizet az árusnak, hogy elvigye az árucikket az első vásárló elől.

  • Az igazi testvériség az, amelyben nincs irigykedés, gyűlölködés, sem egymástól való elfordulás. Dicséretes dolog, ha valakiben nincsenek ilyen rossz tulajdonságok. Egyszer megkérdezték Allah Küldöttét ( béke legyen vele ) arról, hogy az emberek közül ki a legjobb. Azt válaszolta: „Minden igazmondó, kisöpört szívű (arabul: mekhmúm al-qalb).” Azt mondták (a társai): tudjuk mit jelent az igazmondó, de mit jelent a kisöpört szívű? Azt válaszolta: „[A kisöpört szív] az istenfélő, tiszta szív, amelyben nincs bűn, igazságtalanság, gyűlölet, sem irigység.” (Ibn Mádzsah)

  • Az irigység olyasmi, ami elől menedéket kell kérni Allahnál (lásd Korán 113. szúráját).

  • Az irigységnek, mint érzésnek, három fokozata van:

      1. Ha valaki azt kívánja magának, hogy jobb legyen, mint a többiek. Ez nem tekintendő irigységnek, és ez megengedett.

      2. Ha valaki utálja azt (irigységet érez a szívében amiatt), amit Allah másnak adott a jóból, de nem kívánja, hogy a másik meg legyen fosztva attól, s nem tesz olyasmit, ami lekicsinyítené, becsmérelné az (irigyelt) embert, és mindent megtesz azért, hogy eltávolítsa ezt az érzést a szívéből. Ez a viselkedés nem ártalmas.

      3. Ha valakinek a szívébe belekapaszkodik az irigység, s ezért azt kívánja, hogy az (irigyelt) ember meg legyen fosztva attól, amit Allahtól kapott, vagy olyat mond vagy tesz, ami lekicsinyíti a másik helyzetét, becsmérli őt, akkor ez tilos. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha feltételeztek valakiről valamit, akkor ne járjatok utána; ha irigyeltek valakit, akkor ne legyetek igazságtalanok!” (a hiteles láncolt 3942)

  • Ghibtának nevezik azt, hogyha valaki azt kívánja, ami a másiknál van, de nem kívánja azt, hogy a másik meg legyen fosztva attól, és törekszik arra, hogy megvalósítsa a vágyát. Ezt Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) egy hadíszban átvitt értelemben „irigység”-nek nevezte. Azt mondta: „Nem megengedett az irigység csak két esetben: [Irigyelni] egy olyan embert, aki Allahtól vagyont kapott, és az igazság útján költi, vagy egy olyat, aki Allahtól bölcsességet (tudást) kapott, és aszerint ítélkezik és tanítja azt.” (al-Bukhári)

  • Az adás-vétellel és a házasságkötéssel kapcsolatban figyelembe kell venni a hittestvériség szempontját is. Ezért az iszlám megtiltotta a kereskedést egy másik személy adásvételének kárára, és megtiltotta azt, hogy valaki olyan lány kezét kérje meg, akit már egy másik muszlim férfi eljegyzett. (Muszlim jegyezte le) Hiszen ez tönkreteszi a kapcsolatot a muszlimok között és a gyűlölködés forrása lehet.

  • A muszlimok közötti hittestvériség a Saria egyik célkitűzése. A hittestvériség kötelesség, ahogy Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) mondta: „Legyetek testvérek!” 7 116 és Allah azt mondta: „Bizony, a hívők testvérek” (Korán, 49:10) Azért, hogy megvalósítsuk és erősítsük a hittestvériséget, mindig emlékezzünk a testvérünk jó tulajdonságaira, ne gondoljunk a rosszra, adjunk ajándékot neki, imádkozzunk együtt, ünnepeljünk együtt, szóban nyilvánítsuk ki számára szeretetünket, mosolyogjunk rá, fogjunk kezet vele 8 ,117 segítsünk neki szükséghelyzetben, adjunk neki tanácsot, intsük őt az engedelmességre, bocsássunk meg neki, nézzük el hibáit, látogassuk meg őt, fohászkodjunk érte, hívjuk fel és kérdezzünk felőle, gratuláljunk neki egy örömteli esemény kapcsán, nyilvánítsunk neki részvétet és vigasztaljuk szomorú esemény vagy csapás idején stb.

  • A hadísz világossá teszi a muszlim ember jogait hittestvéreivel szemben. Ezek közé tartoznak a következők:

      1. Nem szabad igazságtalannak lenni vele, hiszen az igazságtalanság sötétség az Ítélet Napon, ahogy mondta Mohamed Próféta ( béke legyen vele ). (Muszlim jegyezte le) Ezért meg kell adni azt, ami jár neki és nem szabad bántalmazni sem tettel, sem szóval.
        Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) egyszer megkérdezte társaitól: „Kit tartotok közületek csődbe jutottnak?” Azt felelték: Azt, akinek se dirhemje 9 , se holmija nincs. Azt mondta ( béke legyen vele ): „A csődbe ment az, aki eljön az Ítélet Napon olyan [hatalmas] jótettekkel, mint a hegyek, de úgy jön el, hogy ezt megverte, azt megszidta, és ettől a pénzét vette el. Ezért ez is, az is kivesz a jótetteiből, és amaz is kivesz a jótetteiből, és ha nem marad neki semmi a jótettekből, akkor [a bántalmazottak] rossztetteiből adnak neki, és a Tűzbe dobják őt.” (Muszlim)

      2. Nem szabad cserbenhagyni azt, akinek szüksége van a testvére támogatására, hanem segítségére kell sietni. Legalább fohászkodással támogatni kell őt és meg kell védeni az igazságtalanságtól. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Segíts a testvéreden, ha igazságtalanságot követ el, vagy ha igazságtalanságot szenved el!” Erre egy férfi azt mondta: Ó, Allah Küldötte! Segítek neki, ha igazságtalanságot szenved, de ha igazságtalanságot követ el, hogy segítsek rajta? Azt felelte: „Ha megakadályozod őt az igazságtalanság elkövetésében, ez a segítség neki.” (al-Bukhári).
        Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „A muszlim a muszlimnak a testvére, nem követ el igazságtalanságot ellene, s nem hagyja cserben, segítség nélkül. Aki eljár testvérének dolgában, annak Allah is eljár a dolgában, aki pedig valami gondot old meg egy muszlimnak, annak Allah is megold egy gondot a Feltámadás Napjának gondjai közül. Aki eltakarja egy muszlim [hibáit], annak Allah is el fogja takarni [a hibáit] a Feltámadás Napján.” (al-Bukhári, Muszlim).

      3. Nem szabad hazudni neki 10 (vagy meghazudtolni őt), vagyis nem szabad a valóságtól eltérő dolgokat mondani neki, és hazugság alapján viselkedni vele szemben (vagy nem adni igazat neki, ha a tények, a bizonyítékok őt igazolják). Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „És házat ígérek a Paradicsom közepén annak, aki nem hazudik, még tréfából sem.” (Abu Dáúd, at-Tabaráni)

      4. Nem szabad megvetni: nem szabad lenézni, jelentéktelennek vélni, hiszen ez bőven elég ahhoz, hogy hatalmas bűnbe essen, aki ezt teszi.

      5. Tisztelni kell és őrizni a muszlim életét, vagyonát és hírnevét (tisztességét, becsületét), és nem megengedett ezekben ártani neki.

  • A hittestvériségre való utasítás gyógyír a beképzeltségre, hiszen ez a hadísz arra buzdít, hogy a muszlim segítse testvérét, szeresse őt, és ne nézze le. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Nem megy a Paradicsomba, akinek a szívében egy porszemnyi felfuvalkodottság is van. Ekkor egy férfi azt mondta: Az ember szereti, ha szép a ruhája és szép a cipője. A Próféta ( béke legyen vele ) így válaszolt: „Allah szép és szereti a szépséget. A felfuvalkodottság az igazság elutasítása és az emberek lebecsülése.” (Muszlim)

  • A Próféta ( béke legyen vele ) világossá teszi, hogy az iszlám vallásban a különbség mércéje az istenfélelem. Allah azt mondta: „Bizony a legnemesebb közületek Allah előtt az, aki a legistenfélőbb.” (Korán, 49:13)

  • Az istenfélelem helye a szívben van. Ha jelen van ott, akkor külső tettekben is megnyilvánul.

 

Az anszári története

Imám Ahmed (3/166), al-Bejhaqi (as-Suab 6605), Ibn Abdul-Barr (at-Tamhíd 6/121-122), Ibn al-Mubárak (az-Zuhd 694) és an-Naszái (863) azt jegyezték le, Anasz ibn Málikra való hivatkozással, hogy a következőt mondta:
Egyszer, amikor együtt voltunk Allah Küldöttével, azt mondta: „Egy olyan ember fog elmenni előttetek, aki a Paradicsom lakói közül való.” Ekkor elment előttük egy férfi az anszárok (a medinai muszlimok) közül, akinek a szakálláról csöpögött a mosakodás (wudu) vize, saruját pedig bal kezében tartotta. Másnap a Próféta elmondta ugyanazt, és ugyanaz a férfi ment el előttük, mint az első alkalommal. Harmadnap, megint csak azt mondta a Próféta, amit korábban mondott, a férfi pedig az első állapotához hasonlóan ment el előttük. Amikor felállt a Próféta ( béke legyen vele ), Abdullah ibn Amr ibn al-’Ász követte a férfit, és azt mondta neki: Összevesztem apámmal, és megesküdtem, hogy három napig nem megyek be hozzá. Ezért ha úgy gondolod, hogy elszállásolnál engem magadnál, amíg le nem telik a három éjszaka, akkor tedd meg. A férfi beleegyezett ebbe.
Anasz ibn Málik azt mondta: Abdullah elmesélte, hogy az alatt a három éjszaka alatt, amit együtt töltött vele, nem látta, hogy imádkozott volna valamennyit is éjszaka, azt leszámítva, hogy ha nyugtalan álomból ébredt és megfordult ágyában, megemlítette Allahot, és Allah akbart mondott addig, amíg nem kelt fel, hogy elvégezze a hajnali imádkozást. Abdullah azt mondta: Hozzá kell tenni, hogy nem hallottam mást mondani, csupán jót. Így folytatta: Amikor eltelt a három éjszaka, és már majdnem lebecsültem a cselekedeteit, azt mondtam neki: Ó Allah szolgája, nem volt köztem és apám között semmilyen harag, sem szakítás, hanem hallottam Allah Küldöttét ( béke legyen vele ) háromszor is azt mondani veled kapcsolatban: „Egy olyan ember fog elmenni előttetek, aki a Paradicsom lakói közül való.” Te voltál, aki elmentél háromszor előttünk, én pedig hozzád akartam költözni, hogy megnézzem, hogy mit cselekszel, hogy követhesselek, de nem láttalak nagy dolgot tenni. Akkor mégis mivel érted el azt, amit Allah Küldötte ( béke legyen vele ) mondott? Azt felelte a férfi: Nincs más, mint amit láttál! Ám amikor Abdullah elindult, visszahívta magához a férfi, és azt mondta: Nincs más, mint amit láttál, kivéve, hogy egyetlen muszlim felé sem érzek lelkemben csalárdságot, és nem irigylek senkitől semmi jót, amit Allah adott neki! Abdullah erre azt mondta: Ezzel érted el azt, és ez az, amire mi nem vagyunk képesek
11 .

1 úgy, hogy felveritek az árakat anélkül, hogy szándékotokban állna az árut megvásárolni, megkárosítva a vevőt és/vagy hasznot hajtva az eladónak

2 Ebben intés van a gyanakvástól. Mindig jót kell feltételezni a testvérünkről, mert ez erősíti a testvériséget és tisztítja a szívet. Hibázni a jó feltételezésben nem bűn, viszont a rossz feltételezésben igen. Ibn Szirin azt mondta: „Ha a testvéred felől valamiről értesültél, akkor keress mentséget neki, és ha nem találsz, akkor mondd: Lehet, hogy van olyan indoka, amit nem ismerek.”

3 Az irigy azért kívánja ezt, hogy a jóban, áldásban részesülő ember (az irigyelt) ne legyen jobb nála, vagy ne legyen egyenlő vele.

4 Sajnos néhány muszlim csoport félreértelmezi ezt a hadíszt és bideát követ el, amikor külön imákkal és fohászokkal illetik ezt az éjszakát.

5 Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki egy évre megszakítja a kapcsolatot a hittestvérével, olyan [bűnt követ el], mintha a vérét ontotta volna.” (Abu Dáúd)

6 Ez a fajta – három napnál nem hosszabb – kapcsolatmegszakítás megengedett, ha evilági ügyről van szó. Ha vallási ok miatt történik a kapcsolat megszakítása, akkor ez az esettől függően és a haszon-kár mérlegelése alapján történik, és ilyenkor hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

7 A testvériségről bővebben lásd a 13. hadísz magyarázatát.

8 Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha két muszlim találkozik és kezet fognak egymással, Allah bizony megbocsátja nekik [a bűneiket], mielőtt elválnának.” (at-Tirmidi)

9 A dirhem: ezüst pénznem.

10 Az iszlámban tilos hazudni a nem muszlimoknak is, de itt a muszlimoknak járó jogokról beszélt a Próféta ( béke legyen vele ).

11 Ibn Hadzsar rámutatott egy hibára a láncolatban (a szenedben), és Sejk al-Albáni gyengének minősítette ezt a hadíszt (daíful-Targhíb 1728).