36. hadísz - A jócselekedetek gyűjteménye

Abu Hurejrára hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, aki a Prófétára hivatkozott, miszerint azt mondta: „Aki enyhít egy hívő gondján az evilági gondok közül, Allah annak enyhíteni fog egy gondján a Feltámadás Napjának gondjai közül. S aki könnyít egy nehéz helyzetben lévőn, azon könnyít Allah az evilágon, és a túlvilágon. S aki eltakarja egy muszlim [hibáját], annak Allah is el fogja takarni [a hibáját] az evilágon, és a túlvilágon. Allah megsegíti a szolgát, amíg a szolga is segítségére van hittestvérének. Aki egy olyan úton jár, amely által (hasznos) tudást keres, Allah megkönnyít számára egy utat a Paradicsomba! És nem gyűlik össze egy csoport ember sem Allah házainak (a mecsetek) egyikében azért, hogy Allah Könyvét recitálják, és egymás között tanulmányozzák, anélkül, hogy rájuk ne szállna a nyugalom, és ne borítaná be őket a könyörület, és ne vennék őket körül az angyalok, és Allah ne említené meg őket azok között, akik Nála vannak (az angyalok között). És akit késleltet (hátráltat) a cselekedete, azt nem viszi előre (nem emeli fel) a származása!” (Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

  • Ez egy nagy jelentőségű hadísz, sokféle tudást, erényt és hasznos ismeretet gyűjt egybe.

  • Ebben a hadíszban buzdítás van arra, hogy enyhítsünk a hívők gondjain, és könnyítsünk a nehéz helyzetben lévőn. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha van olyan szolga, aki iránt Allah kegyet tanúsított és elárasztotta adományaival, de amikor az emberek szükségleteikkel hozzáfordultak, akkor az zavarta őt, az bizony ezáltal elveszítheti az adományt.” (szahihut-targhíb 2618)

  • A muszlimok olyanok a fájdalmak és a szomorú dolgok átérzésében, egymás megsegítésében és a szolidaritásra valamint az együttműködésre sietésben, akár egy test. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „A hívők példázata az egymás iránti szeretetükben, egymás iránti könyörületükben olyan, mint a test példázata. Ha a test egy része panaszkodik (beteg), akkor a test többi része is együtt érez vele álmatlansággal és lázzal.” (al-Bukhári, Muszlim)

  • Az a szó, hogy „enyhít” arra mutat, hogy ha bármivel – akár egy jó szóval – tudjuk enyhíteni a hívő gondját, akkor tegyük meg akkor is, ha nem tudjuk véglegesen megoldani azt.

  • Aki kihúz egy muszlimot egy sok gondot okozó problémából, azt Allah megszabadítja a Feltámadás Napjának gondjaitól. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) egy másik hadíszban azt mondta: „…és aki valami gondot old meg egy muszlimnak, annak Allah is megold egy gondot a Feltámadás Napjának gondjai közül.” (al-Bukhári, Muszlim)

  • Az Ítélet Napon nagyon nagy gondok lesznek, de ezek – hála Allahnak – könnyűek a hívők számára. Allah azt mondja: „És nehéz nap lesz az a hitetleneknek” (Korán, 25:26)

  • Minél több gondot tudunk enyhíteni, annál több lesz a jutalmunk a Feltámadás Napján.

  • A könnyítés egy nehéz helyzetben lévőn magába foglal mindenfajta könnyítést, akár a pénzügyekben, akár a munkában vagy a tanulásban. Aki ilyet tesz, Allah könnyít neki a helyzetén az evilágon és a túlvilágon is. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Volt egy ember, aki kölcsönt adott az embereknek, és mindig azt mondta szolgájának: „Hogyha nehézséggel küszködő emberrel találkozol, akkor nézd el annak a tartozását, talán Allah is elnéző lesz velünk (megbocsátja vétkeinket)!” Amikor találkozott Allahhal, Ő elnézte neki (megbocsátott).” (al-Bukhári, Muszlim)
    Valamint azt mondta ( béke legyen vele ): „Aki haladékot ad egy tartozását kiegyenlíteni nem tudónak vagy elengedi azt, árnyékban részesíti őt Allah, Trónusának árnyékából, azon a napon, amikor nem lesz más árnyék, csakis az Ő árnyéka [amit szolgáinak teremtett].” (at-Tirmidi)

  • A hadísz arra buzdít, hogy érdeklődjünk a testvéreink állapota felől, és igyekezzünk segíteni rajtuk. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Akit örömmel töltene el, hogyha Allah megmentené őt a Feltámadás Napjának nehézségeitől, az enyhítsen egy nehézséggel küszködőn (aki képtelen tartozását kiegyenlíteni), vagy engedje el azt (a tartozást).” (Muszlim)

  • A hadísz egy hatalmas ígéretet tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy Allah megsegíti azt a szolgáját, aki megsegíti az embereket. Tehát arra buzdít, hogy aki Allah segítségét akarja, segítsen hittestvérének. Aki pedig Allah segítségét élvezi, azt soha sem érheti rossz dolog.

  • A hadísz arra buzdít, hogy takarjuk el testvéreink hibáit és nézzük el nekik azokat. Itt három esetet különböztetünk meg:

              1. Ha azt látjuk, hogy a testvérünk hibázott, és tudjuk, hogy megbánta a tettét. Ilyenkor jó, ha eltakarjuk ezt a hibát mások előtt.

              2. Ha valaki rosszat tesz és tudjuk, hogyha nem mondjuk el másnak, akkor még rosszabb lesz és több igazságtalanságot fog elkövetni. Ilyenkor nem dicséretes eltakarni a hibát mások előtt.

              3. Ha nem tudjuk, hogy jó-e vagy rossz-e testvérünk hibájának eltakarása. Ilyenkor az a helyes, ha eltakarjuk a hibát mások előtt, mert az iszlámban ez az alaphelyzet.

  • A muszlim nem kutat testvérének hibái után, és nem terjeszti azokat. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ó mindannyian, akik nyelvükkel hittetek csupán, és nem lépett be a hit a szívetekbe! Ne bántsátok [másik változatban: ne beszéljétek ki] a muszlimokat, ne gúnyolódjatok rajtuk, és ne kutassatok hibáik után, mert bizony, aki felkutatja muszlim testvérének hibáit, annak Allah felkutatja hibáit (felfedi rejteni valóját), és akinek Allah felfedi hibáit, szégyenbe hozza őt, még ha házának mélyén [rejtőzködve] van is!” (szahíhul-dzsámi 7985)

  • A hadísz arra buzdít, hogy siessünk testvérünk segítségére, de csak a jó és a megengedett dolgokban nyújthatunk neki segítséget, ahogy Allah mondta: „Ám segítsétek egymást a jámborságban és az istenfélelemben, de ne legyetek egymás segítőtársai a bűnben és a túlkapásban!” (Korán, 5:2)

  • A hadíszban felsorolt illemszabályok azért lettek megemlítve, hogy magunkévá tegyük őket.

  • A hadísz bemutatja a muszlim társadalom rendjét: a gazdag segít a szegényen, a jólétben élő segít a nehéz helyzetben lévőn. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt is mondta: „Nem hívő az, aki jóllakik, és a szomszédja éhezik mellette.” (szahíhul-dzsámi 5382)

  • A hadísz arra buzdít, hogy vegyünk igénybe minden eszközt, amely a tudáshoz vezet minket, hiszen a tanulás eszközei is a Paradicsomba való bejutáshoz vezetnek, mint például a tudás megszerzése céljából történő utazás, iskolába járás, egy előadás meghallgatása vagy egy könyv elolvasása stb.

  • A tudásnak hatalmas rangja van az iszlámban, előnye és jutalma kimagasló. Allah azt mondta: „Allah több fokkal emeli magasabbra azokat, akik hisznek közületek, és akiknek tudás adatott” (Korán, 58:11).
    A Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha meghal Ádám fia (gyermeke), megszakad a cselekedete, csak három dologban nem (amit hátrahagy maga után): a folyamatos adomány, a hasznos tudás 1 , és a jó gyermek, aki érte fohászkodik.” (Muszlim)
    Imám Ahmed azt mondta: „Az embereknek nagyobb szükségük van a tudásra, mint az enni- és az innivalóra, mert az embernek egyszer-kétszer szüksége van enni és innivalóra, de a tudásra annyiszor van szüksége, ahányszor lélegzetet vesz.” Ali ibn Abi Tálib ( Allah legyen elégedett vele ) pedig ezt a tanácsot hagyta hátra: „A tudás jobb mint a vagyon. Hiszen a tudás megőriz téged, amíg a vagyont folyton őrizni kell, s a vagyon egyre fogy, ha költik, a tudás viszont mind jobban nő, ha szétosztják. A tudás döntőbíró, a vagyon pedig elítélt. Meghaltak a pénzgyűjtők, viszont megmaradtak a tudásgyűjtők. Elveszett a testük, de személyiségük a szívekben van.”

  • Törődni kell a tudással és a megszerzésére törekedni kell. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Annak a példázata, amivel Allah küldött el engem az útmutatásból és a tudásból, olyan, mint az áradó eső példázata, ami egy földet ért. Annak volt egy része, ami befogadta a vizet, s ott zöldellő növényzet fakadt. S volt, ami nem fogadta be a vizet. Az előbbit Allah hasznossá tette az emberek számára: ihattak ott, legeltethettek, itathattak. Amelyik pedig nem fogadta be a vizet, terméketlen terület maradt, nem sarjasztott növényeket. Ehhez hasonlóan, aki jártassá válik Allah vallásában, s hasznosítja azt amit én hoztam el, tanul és tanít. A másik pedig nem fogadja ezt be, s nem fogadja el Allah útmutatását, amivel én küldettem el.” (al-Bukhári, Muszlim)
    Egyszer, miközben Allah Küldötte ( béke legyen vele ) a mecsetben (körben) ült az emberekkel, jött három ember. Ketten odajöttek Allah Küldöttéhez ( béke legyen vele ), a harmadik pedig egy másik irányba ment. A két ember megállt Allah Küldöttét ( béke legyen vele ) hallgatni. Egyikük talált egy üres helyet a körben, ezért leült oda, a másik pedig leült mögöttük. A harmadik elfordult és elment. Amikkor Allah Küldötte ( béke legyen vele ) befejezte (a beszédét), azt mondta: „Ne beszéljek-e nektek erről a három emberről? Az egyik Allahnál keresett menedéket, és Ő elfogadta és menedéket adott neki. A másik zavarban volt (szégyellte magát), ezért Allah jóságos volt hozzá és kegyelmet adott neki. A harmadik viszont elfordult Allahtól, és Allah is elfordult tőle.” (al-Bukhári, Muszlim)

  • A hadíszban láthatjuk, hogy milyen hatalmas a tudáskeresés előnye. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki a tudás keresés kedvéért útra kel, annak Allah könnyűvé teszi az utat a Paradicsomba, az angyalok pedig megelégedve leeresztik szárnyaikat a tudáskeresőre. A tudósért bocsánatot kérnek az egekben és a földön lévők. A tudós előnye Allah többi imádójával szemben olyan, mint a telihold előnye a többi bolygóval szemben. És a tudósok a próféták örökösei, hiszen a Próféták sem dirhemet, sem dinárt nem hagytak hátra, hanem a tudást hagyták hátra. Aki ezt veszi, bőséges szerencsét vesz 2 .” (Abu Dáúd, at-Tirmidi)122

    • Abu ad-Dardá ( Allah legyen elégedett vele ) szerint a tudósok és a tanulók (tudáskeresők) osztoznak a jóban, míg a többi emberben nincs jó. Azt mondta: „Légy tudós, tanuló vagy hallgató és ne utasítsd el a tudást, különben elpusztulsz!”

    • Imám Málik ibn Anasz azt mondta: „Nem illik annak, aki tudással rendelkezik, elhagynia a tudáskeresést.”

    • Imám as-Sáfii azt mondta: „Az előírt fardok (kötelező tettek) után nincs jobb, mint a tudáskeresés.”

    • Abdullah ibn al-Mubáraktól azt kérdezték: „Meddig fogod keresni a tudást?” Azt felelte: „Egészen a halálig. Lehet, hogy azt a szót, aminek hasznát látom [a túlvilágon], még nem írtam le.”

    • Szufján ibn Ujajnától megkérdezték, hogy kinek van a legnagyobb szüksége a tudáskeresésre. Azt felelte: „Annak, aki a legtöbbet tud.” Erre megkérdezték, hogy ez miért van így. Azt felelte: „Azért, mert az ilyen ember tévedése rosszabb.”

    • Egy bölcs ember azt mondta a fiának: „Ó fiam, járj és ülj együtt a tudósokkal és figyelj rájuk! Hiszen Allah a bölcsesség fényével életre kelti a szíveket, ahogyan az esővel életre kelti a földet.”

  • A tudáskeresőnek akkor jár ez a jutalom, ha Allahért teszi, eszerint a tudás szerint cselekszik, terjeszti azt, és nem dicsekszik vele. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki azért keresi a tudást, hogy ezzel vitatkozzon az ostobákkal, vagy dicsekedjen a tudósok előtt, vagy azért, hogy az emberek arca feléje forduljon, az a Tűzbe kerül.” (at-Tirmidi)

  • A leghatalmasabb tudomány a Korán tudománya, ennek olvasása, és a benne található ismeretek tanulmányozása, mert ez út lehet a Paradicsomba. Hiszen a hasznos tudás jó cselekedeteket szül. Sok hadísz mutat a Korán olvasásának és tanulmányozásának fontosságára, ezek közül említünk néhányat.
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az a legjobb közületek, aki megtanulja a Koránt és tanítja azt.” (al-Bukhári)
    És azt mondta ( béke legyen vele ): „Aki egy betűt is olvas Allah Könyvéből, annak azért jutalom jár! S a jutalom annak tízszerese. Nem mondom, hogy „alif – lám – mím” egy betű, hanem „alif” egy betű „lám” egy betű és „mím” egy betű.” (at-Tirmidi). Valamint azt mondta ( béke legyen vele ): „Rendszeresen olvassátok ezt a Koránt, hiszen arra esküszöm, Akinek a Kezében van a lelkem, bizony olyan gyorsan el lehet felejteni, ahogyan a megbéklyózott teve menekül, ha elszabadul.” (al-Bukhári, Muszlim).

  • Általánosságban Allah kegyelme borítja, és az angyalok körülveszik azokat, akik azért gyűltek össze, hogy recitálják, tanulmányozzák a Koránt vagy Istent emlegessék.
    Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Nem gyűlik össze egy csoport ember sem Allahot emlegetni anélkül, hogy ne vennék őket körül az angyalok, ne borítaná be őket a könyörület, rájuk ne szállna a nyugalom, és Allah ne említené meg őket azok között, akik Nála vannak 3 (szahíhuldzsámi 5608)

  • Allahról való megemlékezésért összegyűlni jótett. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Nem gyűlik össze egy csoport ember sem Allahot emlegetni anélkül, hogy amikor befejezik, ne mondanák azt nekik: Álljatok fel, a bűneitek meg lettek bocsátva, és a rossztetteitek jótettekkel lettek helyettesítve.” (szahíhul-dzsámi 5610)

  • Az angyalok elmennek minden olyan gyűlésre, ahol emlegetik Istent. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta:
    „Bizony Allahnak vannak angyalai, körüljárják az utakat, keresik az istenemlegetés (zikr) embereit, és ha megtalálnak egy olyan népet (összegyűlt embereket), amely Allahot emlegeti, egymásnak szólnak: ’Gyertek erre, itt megtaláljátok, amit kerestek!’ És azt mondta [Allah Küldötte]: Akkor körülveszik őket a szárnyaikkal az első égig. Allah megkérdezi tőlük – és Ő jobban tudja – : Mit mondanak a szolggáim? Azt mondják [az angyalok]: Magasztalnak Téged, dicsőítenek és hálát adnak neked. Akkor Ő megkérdezi tőlük: Láttak-e már Engem? Azt mondják: Nem, Allahra nem láttak. Mire Ő megkérdezi: Hogy lenne, ha láttak volna? Azt felelik: Ha láttak volna Téged, akkor még jobban imádnának, jobban dicsőítenének, és jobban magasztalnának. Azt kérdezi tőlük: Mit kérnek Tőlem? A Paradicsomot kérik – válaszolják. Akkor Ő megkérdezi: Látták-e már? Azt felelik: Nem, Allahra, ó Urunk, nem látták. Mire Ő megkérdezi: Hogy lenne, ha látták volna? Azt felelik: Ha látták volna, akkor még jobban ügyelnének arra, hogy odamenjenek, jobban kérnék, és jobban kívánnák. Azt kérdezi tőlük: Mitől keresnek menedéket Nálam? A Tűztől – válaszolnak. Akkor Ő megkérdezi: Látták-e már? Azt felelik: Nem, Allahra, ó Urunk, nem látták. Mire Ő megkérdezi: Hogy lenne, ha látták volna? Azt felelik: Ha látták volna, akkor még jobban menekülnének és jobban félnének. Akkor Ő azt mondja: Benneteket teszlek tanúvá, hogy megbocsátottam nekik. Az egyik angyal azt mondja: Közöttük van valaki, aki nem közéjük tartozik csak valami miatt jött – mire Ő azt mondja: Ők olyan nép, hogy aki velük ül, nem lesz boldogtalan.” (al-Bukhári, Muszlim)
    Azzal kapcsolatban, hogy az angyalok bátorítják a tudás embereit, Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha valaki otthonából a tudás megszerzéséért útnak indul, az angyalok kiterítik neki szárnyaikat megelégedve azzal, amit tett.” (at- Tirmidi, Ibn Mádzsah, Ibn Hibbán, al-Hákim)

  • A mecsetek Allah házai 4 ,124 és a földön a mecsetek a legkedvesebb helyek Allah számára. Allah azt mondta:
    „olyan épületekben van, amelyek emelésére Allah engedélyt adott és [arra], hogy az Ő neve említessék benne. És magasztalják Őt ott reggelente és este férfiak, akiknek nem tereli el a figyelmét semmiféle kalmárkodás és portéka attól, hogy megemlékezzenek Allahról, elvégezzék az istentiszteletet és odaadják a zakatot; félelem tölti el őket egy olyan naptól, amikor (a félelem és a remény között) forgolódnak a szívek és a tekintetek, hogy Allah a legjobb cselekedeteiket fizesse meg és hogy meg is tetézze azt nekik a kegyelméből! Allah gondoskodik arról, akiről akar, mérték nélkül.” (Korán, 24:36-38)

  • A Magasztos Allah megparancsolta a hívőknek, hogy egyedül csak Őt szolgálják, imádják és az ima helyein csak odaillő beszéd vagy cselekedet legyen 5 .125 Senki mást Vele együtt ne említsenek, és ne is társítsanak Mellé senkit:
    „a mecsetek egyedül Allahot illetik meg. Ne fohászkodjatok hát Allah mellett senkihez.” (Korán, 72:18)

  • Ebben a hadíszban buzdítás van arra, hogy az ember a jók társasággát keresse, akik segítik őt a jócselekedetekre és emlékeztetik, ha hibázik, ahol az emberek a hitről beszélnek, és gyakran megemlékeznek Allahról. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) egyik hadíszban a jó társat a mósusz eladójához hasonlította, akinek társaságában jól érezi magát az ember, a rossz társat viszont a kovács fújtatójának kezelőjéhez hasonlította, akinek társaságában lángok, füst és kellemetlen szag veszi körül az embert. Azt mondta ( béke legyen vele ): „A jó társ és a rossz társ példázata olyan, mint a mósusz eladója, és a kovács fújtatójának kezelője. A mósusz eladója vagy megajándékoz téged, vagy vásárolsz tőle, vagy csupán jó illatot áraszt feléd. A kovács fújtatójának kezelője vagy megégeti ruhádat vagy rossz szagot áraszt feléd.” (al-Bukhári, Muszlim)
    Tehát az igazi muszlim nem barátkozik mással, csupán a legjobb emberekkel.
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az ember a barátja vallásán van, ezért nézze meg, kivel barátkozik!” (Ahmed) Ezért ibn Tejmiah azt mondta: Két fajta embertől óvakodjatok: Az egyik, aki kényét-vágyát követi, és ez kísértésbe ejtette, a másik pedig, aki csak az evilági dolgok után fut, és ez megvakította őt!”

  • Az előzőekből kiindulva, a muszlimmal szemben az a követelmény, hogy jó barátokat szerezzen magának, akik gyarapítják a hitét, valamint jámborabbá, istenfélőbbé és élesebb látásúvá teszik őt. El kell fordulnia a gonosz társaktól, vagyis az emberi sátánoktól, továbbá az erkölcstelen és engedetlen összejövetelektől, amelyeken elsötétülnek a lelkek. A Magasságos Allah azt mondta a Koránban:
    „Tarts ki türelmesen azokkal, akik reggel és este Urukhoz fohászkodnak, az Ő arca (megelégedése) után vágyódván, és ne fordítsd el tekintetedet róluk, az evilági élet ékességei után vágyódván. És ne engedelmeskedj annak, akinek szívét figyelmetlenné tettük a Rólunk való megemlékezésről, és (aki) vágyait követi, az ügye (tette) pedig veszendőbe ment!” (Korán, 18:28)
    Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) egy hadíszban az embereket a fémekhez hasonlította: van közöttük értékes és van értéktelen. Allah Küldötte ( béke legyen vele ) azt mondta: „Az emberek olyanok akár a fémek, mint az arany és az ezüst. Akik a legjobbak voltak közülük a tudatlanság korában azok megmaradnak legjobbnak az iszlámban is, amennyiben tudással (értelemmel) rendelkeznek. A lelkek sorba állított katonák (különböző fajták). Amelyek közöttük hasonlítanak egymáshoz, azok hamar megszokják egymást, amelyek pedig egymástól idegenek, azok egymást taszítják.” (Muszlim)

  • Allah jóságának és bőkezűségének köszönhetően az Ő jutalma sokkal hatalmasabb az ember cselekedeténél.

  • Az iszlám vallásban a mérce az istenfélelem és a cselekedet, nem pedig a vagyon, a hatalom vagy a származás. Minél nagyobb engedelmességet tanúsít az ember Allah felé, annál nagyobb a rangja Allahnál. „Bizony az a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb” (Korán, 49:13)

  • Az embernek nem használ semmi, sem a származása, sem a vagyona, ha rossz a cselekedete. Allah azt mondta: „azon a napon, amikor nem használ sem vagyon, sem fiúgyermekek csak az, ha valaki ép szívvel jön Allahhoz.” (Korán, 26:88-89)

1 Az iszlám mindig arra buzdítja híveit, hogy adják át a tudást másoknak. Nem szabad elrejteni azt. Abu Hurajra azt mondta: Ha nem lenne egy Korán-idézet, mely Allah Könyvében van, nem hagyományoztam volna senkinek semmit.” (Muszlim) A Korán-idézet pedig: „És bizony azok, akik elrejtik azt, amit kinyilatkoztattunk a világos magyarázatokból és az Igaz Útmutatásból azután, hogy megmagyaráztuk azt az embereknek a Könyvben, őket Allah átka sújtja és elátkozzák őket az elátkozók.” (Korán 2:159). Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Akit megkérdeznek valamilyen tudásról és elrejti azt, azt a Feltámadás Napján tűzgyeplővel fékezik meg.” (Abu Dáúd, at-Tirmidi, Ibn Mádzsah)

2 A tudás alatt itt elsősorban a vallástudományt kell érteni és azt, ami hozzá kapcsolódik, majd ezután a társadalom szempontjából hasznos világi tudományt, ha azt őszinte odaadással művelik Allahért.

3 A Magasztos Allah így szólt: „Ha (a szolgám) magában emlékezik meg Rólam, arról Én is magamban emlékezek meg, s aki valamilyen nyilvános gyülekezetben emlékezik meg Rólam, arról Én egy még jobb gyülekezetben emlékezek meg.” (al-Bukhári, Muszlim)

4 Isten házai: Ezt a fajta szószerkezetet (birtokos szerkezet) egy ún. rangot, tiszteletet adó birtokos szerkezetnek nevezzük, hiszen a megtiszteltetést hangsúlyozza ugyanúgy, mint Isten szolgái és Isten küldötte.

5 Például nem szabad a mecsetben árut árusítani vagy venni, vagy valamit keresni. Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Ha valakit láttok, hogy elad vagy vesz valamit a mecsetben, mondjátok neki: Allah nem teszi gyümölcsözővé a kereskedésedet! S ha valakit úgy láttok, hogy egy elveszett dolgot keres, mondjátok neki: Allah nem adja vissza azt neked.” (at-Tirmidi)