Tanulságok és hasznos tudnivalók:
-
Allah kegyelmének nagyságát mutatja ez a hadísz, hiszen mentessé tette szolgáit a vétektől, ha a fent említett helyzetekben követték el.
-
A muszlim embert Allah három esetben menti fel a vétek alól:
-
Tévedés esetén. A tévedés a nem szándékos cselekedetet jelenti, ugyanis a szándékos cselekedet esetén az embernek számolnia kell a büntetéssel. Például, ha valaki el akar ejteni egy vadat, és rálő fegyverével, azonban embert talál el, akkor a Magasságos Allah előtt nem vétkes. Allah azt mondta:
„És nem róható föl vétketekül az, ha ebben hibáztok – ha csak nem a szívetek szándéka szerint. Allah Megbocsátó és Könyörületes.” (Korán, 33:5) -
Felejtés esetén. A felejtés az emlékezés ellentéte. Például, ha valaki elfelejtett imádkozni, azt sem terheli vétek, sőt azt sem, aki böjtölés alatt megfeledkezett magáról és étkezett. A Koránban az áll:
„Urunk! Ne sújts minket, ha feledékenyek voltunk, vagy hibáztunk!” (Korán, 2:286)
Mohamed Próféta ( béke legyen vele ) azt mondta: „Aki, miközben böjtöl – elfelejti azt – és eszik vagy iszik, az folytassa a böjtöt, hiszen csak Allah táplálta és itatta meg.” (al-Bukhári, Muszlim) -
A kényszerítés esetén. A kényszerítés valamilyen cselekményre való erőltetést jelent, mint például kinyilvánítani a hitetlenséget kínzás általi kényszerítés miatt, miközben a muszlim szívében teljesen szilárd marad a hitében. Allah azt mondta:
„Akik nem hisznek Allahban, miután már hívők voltak – kivéve, aki kényszerből cselekszik, és nyugodt az ő szíve a hitben –, ám akik [önként] kitárják keblüket a hitetlenségnek: azokon Allah haragvása lesz és szörnyű büntetés lesz az osztályrészük.” (Korán, 16:106)
-
-
Ez a hadísz világossá teszi, hogy a Saria az emberrel annak legkülönbözőbb helyzeteinek figyelembevétele alapján bánik.
-
A könnyítés és a megnehezítéstől való mentesség az iszlám kiemelkedő tulajdonságai közé tartozik. Az egyik hadíszban a következőt olvashatjuk: „Bizony könnyíteni lettetek leküldve.” (al-Bukhári)
-
Az elnézés a vétek Allah általi megbocsátását jelenti. Annak viszont, ami a cselekményre vonatkozó vallásjogi megítélést (büntetést, jóvátételt stb.) illeti, eleget kell tenni az evilágon, mint például a vérdíj megfizetésének a tévedésből elkövetett emberölés esetén, amelyre nem vonatkozik a megtorlás (halálbüntetés), vagy például az imádkozás elvégzésének (pótlásának), ha valaki megfeledkezett róla, vagy más vagyonának a nem szándékos elpusztítása esetén, a kárpótlás megfizetése, és így tovább. A Sariában vannak olyan részletességgel tárgyalt kérdések, amelyek kifejtésére jelen könyv keretei nem adnak lehetőséget.