Mellékletek

A böjtölésről szóló Korán-idézet magyarázata

Allah, a Magasztos azt mondja a Koránban: „Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek(54). Talán istenfélők lesztek(55).

[Böjtöljetek] bizonyos számú napot(56)! Ha valaki közületek beteg, vagy úton van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]! Akik pedig (csak nehézség árán) képesek [böjtölni, de nem böjtölnek], azok megváltással tartoznak, [s ez] egy szegénynek a tápláléka(57). Aki pedig önkéntesen többet ad, az jobb neki és jobb nektek az, hogy böjtöltök, ha tudtok.

[A böjt ideje] a Ramadán hónap, amikor a Korán, mint útmutatás [első ízben] küldetett le(58) az emberek számára, s [nyilatkoztatott ki] az útmutatás és a megkülönböztetés [a jó és a rossz között] nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt(59).
Aki közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje végig!(60)
Ha pedig valaki beteg, vagy úton van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]!(61) Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget(62). Tartsátok hát be a böjtöt az [előírt napokon] mindvégig(63). És magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz úton vezérelt benneteket(64)! Talán [még] hálásak lesztek(65).
Ha az Én szolgáim kérdeznek Felőlem, hát Én közel vagyok [hozzájuk] és felelek annak a fohászára, aki Hozzám fohászkodik. Hallgassanak hát [ők is] az Én [hívásomra] és higgyenek Bennem! Talán az igaz úton fognak haladni(66).
A böjt éjszakáján szabad közelednetek asszonyaitokhoz(67). [Olyanok] ők nektek, s ti nekik, [mint] a ruházat(68). Allah tudja, hogy mit csináltok titokban magatok között(69). [Allah azonban] megengesztelődve fordult [ismét] felétek és megbocsátott nektek. Mostan[tól kezdve hát] közelíthettek feléjük, és ne feledjétek, amit Allah előírt nektek(70) [a böjt éjszakájára vonatkozóan]! Egyetek és igyatok addig, amíg a hajnalhasadáskor meg nem különböztetitek a fehér szálat a feketétől!(71) Aztán tartsátok be szigorúan a böjtöt a sötétség beálltáig! És ne közelítsetek [asszonyaitokhoz], amíg a mecsetekben tartózkodtok [i’tikáf(72) céljából]!(73) Ezek Allah tilalmai. Ne közeledjetek hozzájuk! Így teszi világossá Allah az emberek számára az Ő jeleit. Talán istenfélők lesznek.”
(Korán 2: 183-187)


A csillagászati számítások és megfigyelések használata (74)

Megegyeztek a tudósok az újhold meglátásához a csillagászati megfigyelőközpontok használatának engedélyezésében, mert a bizonyosság megmarad a szemmel láthatóságra alapozva, még ha modern eszközöket használnak is. Azonban eltérő a véleményük a - szemmel láthatóság nélküli - számítás módszeréről az újhold bebizonyításánál.
A legtöbb tudós úgy látja, hogy az újhold bizonyítása számítással nem megengedhető, mert ez egy istenszolgálati kérdés, és a bizonyíték szerint kell eljárni és megállni annál, és az elődök tudósai megegyeztek abban, hogy a böjtölés és a böjtmegszakítás a csillagokra támaszkodva nem helyes, mert a csillagászat becslés és találgatás.

 

Néhány kortárs tudós azt mondja, hogy a meglátás célja az újhold születésének bebizonyítása, és a számítás ma jobban bizonyítja ezt a meglátásnál. Továbbá, hogy Sa’bán vagy Ramadán kitoldása 30 napra csak egy másodlagos eszköz a bizonyosság eléréséhez; a Küldött (béke legyen vele) előtt más lehetőség nem volt csak ez a két eszköz, ezért rájuk hagyatkozott. De ha létezik másik módszer, amivel bizonyosságot lehet nyerni, akkor azt szabad használni. Allah Küldötte (béke legyen vele) figyelmeztetett a meglátásra való támaszkodás okára, hogy a muszlimok annak idején nem ismerték a számítást, amiből kiderül, ha megtanulják, akkor lehetőségük van arra támaszkodni, (béke legyen vele) azt mondta: „Mi olyan nemzet vagyunk, hogy se nem írunk, se nem számolunk, a hónap ilyen és ilyen” - vagyis 29 vagy 30 napos. (al-Bukhári, Muszlim, Abu Dávúd és An-Naszái)


Az igaz, hogy a meghatározásban egyedül a csillagászati számításokra építeni, figyelmen kívül hagyván a Saría szerinti, szemmel való megfigyelését az újholdnak hibás vélemény. Egyértelmű, hogy ez a vélemény helytelen és ütközik a Korán és a Szunna szövegeivel, hiszen nem férhet kétség ahhoz, hogy az iszlám tudósai között – eltekintve a kivételektől – közmegegyezés alakult ki a tekintetben, hogy Ramadán kezdetének és végének megállapítása szemmel való meggyőződéssel történik, nem pedig csillagászati számítások alapján.

 

Ismeretes, hogy a csillagászati számítás(75) ma eltér a múltbeli számítástól, amelyben több volt a becslés és a találgatás. A tudományos csillagászati számítások meghatározzák az áldott Ramadán hónap újholdjának születését, amely támpontot jelent az újhold meglátására, de ez önmagában nem elegendő Ramadán kezdetének kinyilvánítására, valóban szabad szemmel látnia kell az újholdat legalább egy hiteles személynek. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Böjtöljetek ha meglátjátok, és szakítsátok meg a böjtöt, ha (ismét) meglátjátok. Ám ha bizonytalanná vált nektek meglátni, akkor fejezzétek be a hónapot harminc napra!” (al-Bukhári és Muszlim). Tehát amikor a csillagászati számításokra való támaszkodásról beszélünk, akkor ezalatt egyedül a tanúzás visszautasítását értjük, nem pedig a hónap kezdetének megállapítását. Ha a csillagászok azt mondják, hogy az újhold nem születik meg csupán a naplemente után, és jelentkezik egy személy, aki látni vélte az újholdat a naplemente után, miközben még meg sem született, akkor ez egy érvénytelen tanúzás, még akkor is, ha több tanútól származik. Ez azért van, mert a tanúskodók állítása bizonytalan, a számítással való megerősítés viszont biztos, és a bizonytalan nem állhat szembe a biztossal, a tudósok megegyezése szerint. Ez a módja a számításokra való támaszkodásnak a tanúzás visszautasítására vonatkozóan. Ellenben ha naplemente előtt születik meg az újhold, de egy tanú sem jelentkezik azzal, hogy látta az újholdat, akkor nem megengedett a hónap kezdetének megállapítása pusztán a számításokra hivatkozva.

 

Fontos még megjegyezni, hogy az iszlám szerint a nap napnyugtával kezdődik(76) és ezért figyelembe kell venni a hold születésének számításánál, hogy napnyugta előtt kell születnie és kellő ideig kell fennmaradnia napnyugta után, hogy meg lehessen látni szabad szemmel. Tehát a mérvadó a hónap kezdetét és végét tekintve az, hogy vajon a naplemente a hónap végén a hold lenyugvása előtt történt-e meg, vagy sem. Vagyis ha a napnyugta a hold lenyugvása előtt történik, akkor a hónap első napját megelőző éjszakáról van szó. Ha pedig a napnyugta a hold lenyugvása után történik, akkor a hónap utolsó napját megelőző éjszakájáról van szó, és nem lehet alapul venni az újhold naplemente utáni születését, akár az éjszaka elején, akár végén következik be. Ez a Saría előírásának jelentése, amely Allah küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) következő mondásán alapul: „Böjtöljetek, ha látjátok (az újholdat) és törjétek meg böjtöléseteket, ha látjátok…” (al-Bukhári és Muszlim). Továbbá Ibn Omar hadíth-jára: „A hónap csupán huszonkilenc nap, ezért ne böjtöljetek addig, amíg nem látjátok, se ne törjétek meg böjtötöket addig, amíg nem látjátok” (Muszlim). Így ha az újhold születése a napnyugta után történik, akkor a hónap utolsó napját megelőző éjszakájáról van szó, ha pedig a napnyugta az újhold születése után történik, akkor a hónap első napját megelőző éjszakáról van szó.

 

A csillagászok megegyeztek abban, hogy az újhold születése percre, sőt másodpercre pontosan meghatározható, és nincs semmilyen véleménykülönbség a csillagászok között ez ügyben, miként a matematikusok között sincs eltérés egy egyszerű összeadási művelet eredményét illetően.
A csillagászok között tehát nincs a születést illetően eltérés, csupán a meglátás terén, miután megegyeztek a születés időpontjáról. Néhányan azt mondják, hogy a születés lehetséges a naplemente előtt, ám csupán egy bizonyos fokú vízszintes szögből, és egy bizonyos fokú magasságból lehet látni, amelyek mértékére nézve eltérő a véleményük, de ugyanakkor megegyeznek a születés időpontját illetően.

 

Ez a véleménykülönbség összezavarta a Saría tudósait régen és a jelenkorban is, mivel nem tettek különbséget a születés és a látási képesség között, és azt gondolták, hogy az eltérés a látási lehetőségben, a születés időpontjában való eltérést jelenti egyben(77).
Tehát a vallási szövegek és az egyértelmű csillagászati eredmények összekapcsolása, egymáshoz igazítása alapján: az újhold látása az arról való tanúzással bizonyítható, és a hónap kezdetének vagy végének meghatározása erre kell hogy korlátozódjon. Még akkor is, ha a csillagászok véleménye szerint naplemente előtt születik az újhold, hiszen ha nem látta senki sem az újholdat, akkor nem szabad a csillagászati számításra támaszkodni. Ugyancsak megengedhetetlen az újhold látását, annak megszületése után bizonyos látási feltételekhez (egy bizonyos szög, vagy magasság) kötni. Amikor megszületik az újhold, és jelentkezik olyan, aki tanúsítja a látás megtörténtét, akkor kötelező figyelembe venni a látást, a fenti látási feltételek tekintetbe vétele nélkül.
Ha azonban lement a Nap az újhold megszületése előtt, és jelentkezett olyan személy, aki arról tanúskodik, hogy látni vélte az újholdat, akkor vissza kell utasítani ezt a tanúzást, hiszen teljesen kizárt, hogy valaki láthatja az újholdat ebben az esetben. Ez alapján pedig a csillagászati számításra kell támaszkodni a visszautasítás esetében, de nem a meghatározás esetében.

 

Hogy még világosabb legyen a csillagászati számítás jelentése - és hogy erre kell támaszkodni a visszautasítás esetében, de nem a meghatározás esetében - négy esetet említünk meg:
Az első eset: Naplemente előtt megszületett az újhold, és jelentkezik olyan személy, aki arról tanúskodik, hogy látni vélte az újholdat a naplemente előtt, akkor ezt figyelembe kell venni, és ezzel meghatározódik a hónap kezdete – miután meggyőződnek hitelességéről. Ramadán esetében elegendő egy szavahihető tanú, más hónapok esetében legkevesebb két szavahihető tanú látására van szükség. Ebben az esetben a vallási vélemény megegyezik a csillagászati ténnyel, abban hogy a hónap kezdetét veszi.

A második eset: Naplemente után születik meg az újhold, és egy tanú sem jelentkezett azzal, hogy látta az újholdat a naplemente után, akkor ebben az esetben is megegyezik a vallási vélemény a csillagászati ténnyel, abban hogy kizárt a látás lehetősége, és ez az éjszaka a hónap utolsó napjának kezdetét jelenti.

A harmadik eset: Naplemente előtt születik meg az újhold, és egy tanú sem jelentkezik azzal, hogy látta volna az újholdat. Ebben az esetben eltér a vallási vélemény a csillagászati ténytől, mivel a csillagászati tények szerint megállapítható hogy kezdetét veszi az új hónap, a vallási vélemény pedig cáfolja ezt, mivel egyetlen tanú sem jelentkezett azzal, hogy látta az újholdat.
Ez esetben a vallási véleményre kell támaszkodni, engedelmeskedvén a Korán és Szunna szövegeinek: „Aki jelen (otthon) van e hónapban (látván újholdját vagy mástól megtudván kezdetét) az böjtölje végig” (Korán, 2. szúra, 185. ája). Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta: „Böjtöljetek, ha látjátok (az újholdat) és törjétek meg böjtöléseteket, ha látjátok…” (al-Bukhári és Muszlim). Nem szabad alapul venni a csillagászati megállapítást, mivel a vallási megállapítás a látásra korlátozódik.

A negyedik eset: Naplemente után születik meg az újhold, és ha valaki azzal az állítással jelentkezik, hogy látta az újholdat naplemente után, ezzel pedig eltér a látásra vonatkozó állítás a csillagászati ténytől, és ebben az esetben a látásra vonatkozó állítás megállapítja a hónap kezdetét, a csillagászati tény pedig cáfolja a kezdetét. Ilyen esetben a csillagászati tényre kell támaszkodni, hiszen az újhold meg sem született a naplemente előtt.

 

Amint már írtuk a kötelező böjt hónapja a Ramadán hónap, ami 29 vagy 30 napos lehet a Hold pozíciójától függően. Ramadán utáni hónap (Saw’wál) újholdjának születésére ugyanaz vonatkozik, amit már előbb említettünk azzal a különbséggel, hogy ilyenkor legalább két hiteles személy tanúskodása kell arról, hogy szabad szemmel meglátták az újholdat, és nem elég az egy ember tanúságtétele, mert ez egy istenszolgálat befejezését érintő kérdés, kötelező benne a bizonyosság, és ha képtelenség az újhold meglátása, akkor kötelező Ramadán hónap 30-ik napjának kivárása. A muszlimokra nézve kötelező az újhold megfigyelése 29-én napnyugtakor mindkét hónapban: Sa’bánban és Ramadánban, Ramadán kezdetének és végének meghatározása céljából. Ez a kifája kötelességek közé tartozik. (Kifája: olyan kötelesség, amit ha a muszlimok egy része elvégez, akkor a többinek nem kell.)


 

{ Lábjegyzet }

 

54 A Magasztos Allah azt közli, hogy a böjt elrendeltetett a számunkra, ugyanúgy ahogyan elrendeltetett az előttünk éltek számára is, mivel a böjt az olyan parancsok közé tartozik, ami a teremtmények javát szolgálja kortól függetlenül. Ebben buzdítás is található, hogy a későbbi korok embere azon fáradozzon és buzgólkodjon, hogy sokkal teljesebb és tökéletesebb módon hajtsa ezt végre, mint a korábbiak.

 

55 A böjtölés elrendelésében Allah bölcsessége mutatkozik meg, mert a böjt istenfélelemhez vezet ill. megerősíti azt. Tehát a böjtölés az istenfélelemnek a legnagyobb oka, mivel a böjtölő Allah parancsát hajtja végre, és elkerüli azt, amit Ő eltiltott. A böjtölésben a lelkek megtisztítása és megtisztulása található mindenféle alantas és erkölcstelen dologtól.

 

56 Az Iszlám kezdetén a böjt három napos volt minden hónapban, majd ez eltöröltetett a Ramadán havi böjt által. Kezdetben az is előíratott a böjtölők számára, hogyha valaki imádkozta az esti imát vagy aludt, azután már tilos volt a számára az étel, ital, és a házasélet másnap estig.

 

57 Az Iszlám kezdetén, ami az egészséges és saját otthonában tartózkodó, tehát nem úton lévő muszlimot illette, ha akart böjtölt, ha nem akart nem böjtölt, s ezért minden napért, vagy minden nap helyett egy szegényt kellett táplálnia. Ám a böjt kiválóbb, mint mások táplálása.
Ezután a Magasztos leküldte a következő áját /[A böjt ideje a] Ramadán hónap... böjtölje azt végig/ kötelességgé téve az egészséges és saját otthonában tartózkodó ember böjtjét, s engedményt tett a beteg és az úton lévő számára, s megengedte a böjt helyett az élelmezést az öregek számára, akik nem képesek böjtölni. Al-Bukhári jegyezte le Szalamah bin =al-Akwa-tól, miszerint ő mondta: „Miután kinyilatkoztatott /Akik pedig (csak nehézség árán) képesek (de nem böjtölnek) megváltással tartoznak, [s ez] egy szegénynek a tápláléka./ tehát ha valaki meg akarta törni a böjtöt, az valami módon megváltotta magát, míg le nem küldetett az ezt követő vers, mely eltörölte ezt”. Ibn Umar-tól is az jegyeztetett fel, hogy ez eltöröltetett.
Al-Bukhári jegyezte le Ibn Abbász-tól, hogy ez nincs eltörölve az idős emberek számára, akik nem képesek a böjtöt teljesíteni, ők minden egyes böjti nap helyett egy szegényt táplálhatnak.
A lényeg: az eltörlés érvényes minden egészséges és otthonában tartózkodó ember számára - tehát böjtölnie kell, erre utalnak a Magasztos szavai: „aki közületek e hónap idején jelen van, az böjtölje végig”.
Ami pedig az agg, nagyon öreg embereket illeti azokkal kapcsolatban két álláspont ismeretes, s ezek közül a böjttörés a helyes, s az öregembernek minden egyes nap helyett megváltást kell bemutatnia.
Al-Bukhári Szahih-jában olvasható: Anas miután megöregedett, minden egyes nap után egy szegényt táplált egy évig vagy kettőig, kenyérrel és hússal, s ő maga nem böjtölt. Ez Abu Jála al-Muwszili is feljegyezte a saját Musznad-jában.
Ehhez kapcsolódik még a terhes és szoptató asszony kérdésköre; ha attól fél, hogy őt magát vagy a gyermekét valami károsodás éri a böjt miatt akkor ezt az utat álaszthatja /a böjt megváltását/.

 

58 Ramadán a kötelező böjt ideje, ebben a hónapban az Elrendelés Éjszakáján nyilatkoztatott ki a Korán. Allah ezen az éjszakán küldte le egyben a Jól Őrzött Táblából az égi Bajt al-Izzába, aztán innen részletekben érkezett az eseményeknek megfelelően a Prófétához (r) 23 éven keresztül. Erre utalnak a Magasztos szavai: „s azt mondták azok, akik hitetlenek: - Miért nem nyilatkoztatott ki a számára a Korán egyszerre? Azért van így, hogy megerősítse általa a szívedet, folyamatosan soroljuk azt.”

 

59 Ez pedig a Korán dicsérete, melyet Allah a hívők szívének útmutatójaként nyilatkoztatott ki, azok számára, akik hisznek benne, igaznak tartják és követik. Döntő érvként /nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt / annak igazolására, hogy amit Mohamed (r) hozott el az igaz; ez =az útmutatás elősegíti a különbségtételt az Igazság és hamisság között, a megengedett és tilalmas között.

 

60 Ezzel a Korán-idézettel lett a böjtölés - miután meglátták Ramadán havának újholdját - egész Ramadán alatt előírt kötelesség mindenki számára, aki a saját otthonában tartózkodik, s ugyanekkor egészséges is testileg, s képes eleget tenni a böjt követelményeinek. S így eltöröltetett a korábban említett választási lehetőség az egészséges és otthonában tartózkodónak arra, hogy vagy böjtöl vagy megtöri a böjtöt, s helyette minden nap után egy szegényt táplál.

 

61 Azért, hogy senki ne essen abba a tévedésbe, hogy a beteggel és az úton lévővel kapcsolatos külön engedély is eltöröltetett, Allah megerősítette ezt az engedélyt nekik arra, hogy a böjtöt megtörjék, azzal a feltétellel, hogy majd egy későbbi időpontban végzik azt el. Tehát ha valaki beteg, s olyan betegség lakozik benne, amely megnehezítené a böjtölést vagy valamiféle károsodást okozna, vagy éppen úton van, az megtörheti a böjtöt, s ugyanannyi napot kell majdan böjttel töltenie utólag, ahány napot nem böjtölt Ramadánból.

 

62 Allah könnyíteni akarja azokat az utakat, amik elégedettségéhez vezetnek. Ezért minden, amit Allah parancsolt szolgáinak, könnyű, és ha valami miatt nehézzé válik egy parancs, akkor vagy könnyít rajta, vagy nem teszi kötelezővé annak, akinek valamilyen oknál fogva ez túl nehéz. Tehát a nehézség könnyebbséget von maga után.

 

63 Allah külön engedélyt adott nektek a böjttörésre betegség és utazás miatt, s ehhez hasonló mentségeket adott, mert könnyebbséget akar nektek, és másik napokon megparancsolta a pótlást, hogy tegyétek teljessé a hónapot /a napok számát tekintve/.

 

64 Azaz emlékezzetek meg Allahról, ha elvégeztétek a szolgálatotokat. Ibn Abbasz mondta: „Mi úgy szereztünk tudomást a Próféta (r) imájának a befejezéséről, hogy „takbir-al” /Allahu akbar/ végződött”. S ezért sok jogtudós úgy véli, hogy Id al-Fitr-kor (Ramadán utolsó éjszakájától =másnap reggelig) ajánlott a takbir (Allahu akbar-t mondani, azaz Istent magasztalni).

 

65 Ha elvégzitek és megteszitek azt, amit Allah megparancsolt nektek az Iránta való engedelmességből, azaz az előírt és kötelező dolgokat végrehajtjátok, elkerülitek a tilalmas dolgokat, s megtartjátok az általa szabott határokat, akkor ebben az esetben talán a hálásak közé fogtok tartozni.

 

66 E kegyes Korán-idézettel kapcsolatban - amely a fohászra ösztönöz - a Próféta (r) azt mondta: „ A Magasztos Allah azt mondja: Ó ember fia, egy jár neked, egy jár Nekem, s egy pedig a Köztem és közted lévő kapcsolatnak. Ami a Nekem járót illeti az az, hogy te Engem szolgálj és ne társíts Mellém semmit sem! Ami a neked járót illeti: bármi tettet vagy cselekedetet is hajtottál végre, azt Én teljes jutalomban fogom részesíteni. Ami pedig a Köztem és a közted lévőt illeti, az részedről a fohász, s Részemről a válaszadás” (al-Bazzár). Abban hogy a Magasztos ezt az idézetet - mely a fohászra buzdít - a böjt rendelkezései közé illesztve említi, útmutatást és tanítást találunk a fohászbeli buzgólkodásra a böjt ideje alatt és a böjttöréskor, ahogyan a Prófétát (r) mondja: „A böjtölőnek a böjttörésekor meghallgatott a fohásza„ (Abu Dávúd). Ezért Abdullah bin Amr ha megtörte a böjtöt, fohászkodott családjáért, háza népéért és gyermekéért.

 

67 Ez itt engedély a Magasztos Allahtól a muszlimok számára, s annak megszüntetése, ami az iszlám kezdetén gyakorlatban volt, hogyha valaki megtörte a böjtöt, engedélyezett volt számára az étel, az ital és a nemi élet egészen az isa’ (esti) imáig, vagy amíg el nem aludt. Tehát ekkoriban, ha valaki elaludt vagy elimádkozta az isa’ imát azután tilossá vált a számára az étel, az ital és a házasélet egészen a következő nap naplementéig. Ebben a muszlimok igen nagy próbatételt és nehézséget találtak, s ezzel a Korán-idézettel engedélyezve lett, hogy Ramadán éjjelein egyenek, igyanak és házaséletet éljenek.

 

68 A férj és a feleség egymást segítik, egymásnak kegyelmet és biztonságot nyújtanak. Úgy illenek egymáshoz, amint a ruha illik az emberi =testre. Ibn Abbász és mások is azt mondták: Ti együtt éltek velük, s ők veletek, s a férfi és az asszony együtt élik életüket, közösen tevékenykednek, megérintik egymást, egymás mellé fekszenek, s így megfelelő, ha engedély adatik arra, hogy házaséletet éljenek Ramadán éjjelein, hogy ez ne okozzon nekik nagy nehézségeket, és nehogy vétkezzenek.

 

69 Voltak férfiak a muszlimok között, akik becsapták magukat, azaz házaséletet éltek a feleségeikkel, vagy ettek Ramadán havában, az isa’ ima után vagy azután, hogy aludtak, s ez tilos cselekedet volt, ahogyan erről már szóltunk.

 

70 Azaz Allahnak engedelmeskedve fogadjátok azt, amit megengedett nektek, legyen a szándékotok ezzel, hogy Allahhoz közeledjetek (a házasélet szándékát illetően), avagy törekedjetek az Elrendelés Éjszakája után.

 

71 Azaz addig, amíg a hajnal fehér csíkját meg nem különböztetitek az éjszaka sötétségétől; amíg meg nem jelenik és számotokra is világossá válik a hajnal pírja, s ez elválik az éj sötétségétől, hogy eloszlassa a kétségeket a /hajnal/-t illetően. E Korán-idézet kinyilatkoztatásának az oka az volt, hogy kezdetben, ha valaki böjtölt majd elaludt az előtt, hogy a böjtjét megtörte volna, nem ehetett egészen a következő este hasonló időszakáig. Qajsz bin Szuruma al-Anszári böjtölt és azon a napon a földjén dolgozott, s mikor közeledett a böjttörés időpontja, elment a feleségéhez és megkérdezte: - Van-e nálad étel? - Nincs. Ám elmegyek és keresek neked - mondta az asszony. De ezután a férfi szemén erőt vett az álom és elaludt (és így tilossá vált számára az evés, ivás). Másnap, amikor az idő dél felé közeledett elájult. Ezt megemlítették a Prófétának (r), s Allah ennek kapcsán nyilatkoztatta ki ezt a Korán-idézetet.

 

72 I’tikáf - az az időszak, amikor a muszlim ember hosszú ideig tartózkodik a mecsetben és csak Isten imádatával, imádkozással tölti idejét.

 

73 Azaz ne közeledjetek hozzájuk, mindaddig, amíg a mecsetekben az i’tikáfot gyakoroljátok. Ezért a kegyes gyakorlatokat végző /mutakif/ számára tilos a házasélet mindaddig, míg ebben az állapotában van.

 

74 Sejk Abdullah Bin Manj írása alapján készült.

 

75 A csillagászati számítás alatt nem a Saría szerint elutasított és megvetett csillagjóslást értjük, hanem a modern csillagászat gyümölcsét, amely biztos matematikai, tudományos alapokon nyugszik, és amely magas fejlettségi szintet ért el korunkban, hiszen általa jutott el az ember pl. a Holdra és fedezett fel más bolygókat.

 

76 A csillagászok többsége, muszlimok és nem-muszlimok egyaránt a greenwichi időt vették figyelembe, és megegyeztek a következő meghatározásról: Ha az újhold éjfél előtt születik a greenwichi idő szerint, akkor a hónap 1. napját megelőző éjszakáról van szó, ha pedig az újhold éjfél után születik a greenwichi idő szerint, akkor a hónap utolsó napját megelőző éjszakájáról van szó. Tegyük fel, hogy az újhold naplemente után született meg nálunk, este 10 órakor, amikor este 8 óra volt, greenwichi idő szerint. Ebben az esetben az említett meghatározást követők számítása szerint, ez az éjszaka a hónap első napját megelőző éjszaka. Ugyanakkor, az iszlám naptár szerint ez az éjszaka a hónap utolsó napját megelőző éjszaka, mivel a hold a naplemente után született.

 

77 A születés meghatározása: A Hold szétválása a Naptól, úgy hogy a Nap előtte van, nyugati irányból, a Hold pedig a Nap mögött, keleti irányból, és a születéssel megjelenik a Holdon a Nap fényének egy =része. A látási képesség meghatározása: Ez a képesség arra utal, hogy puszta szemmel megláthatja-e valaki az újholdat, miután megszületett.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink