A böjt jelenése, haszna és előnyei:

Böjtöléskor a muszlim ember „teljes mértékben” tartózkodik az ételektől, italoktól, a házasélettől, a dohányzástól - ami egyébként is tilos! –, szándékosan elfeledkezik kívánságairól, vágyairól, s ezzel tanúságot tesz arról, hogy Isten parancsa magasabb minden emberi törekvésnél. Hiszen azért böjtölünk, hogy Allah tetszését elnyerjük. Azért, hogy megmutassuk hálánkat Allah kegyelméért, amiért leküldte útmutatását a Koránt, hogy bennünket és az egész emberiséget az igazak útjára vezesse; és azért, hogy megköszönjük Allahnak, hogy azok közé sorolt minket, akik hisznek.

- A böjt a muszlim embert önfegyelemre, önuralomra, önmérsékletre és őszinteségre tanítja, és erősíti az istentudatot.
- A böjt türelemre tanít és arra, hogy az ember ne legyen rabja semminek, se szokásainak, se vágyainak. A böjt az embert kitartásra, önmegtartóztatásra készteti. Rádöbbenti arra, hogy mennyit érnek olyan dolgok, amelyeket csak akkor vesz észre, amikor nélkülöznie kell őket, és megtanítja értékelni ezeket.
- A böjt az ember lelkiismeretét éberré és erőssé teszi, és arra készteti, hogy többet törődjön szellemi, lelki létével a jócselekedetek fokozása által. A böjtölés rendkívül fontos, mert istenfélelemhez vezet; hiszen a böjt által megtisztítható a lélek mindenféle alantas és erkölcstelen dologtól.
- A böjt más szempontból is nagy hatást gyakorol társadalmunkra, mert minden muszlimnak egyformán böjtölnie kell helyzetére való tekintet nélkül. Ugyanazt az éhséget érzi minden böjtölő a világ minden részén, akár gazdag, akár szegény, fehér vagy színes bőrű, nő vagy férfi. Hajnalhasadástól napnyugtáig mindegyikük tartózkodik vágyaitól, kívánságaitól. Egy emberként érzik át a nélkülözők kínjait.
- Kifejleszti az emberekben az igazi társadalmi összetartás, egység, testvériség, egyenlőség szellemét Isten előtt épp úgy, mint a törvény előtt.
Ezért a böjtölő muszlim teljesen más embernek érzi magát. Annyira tiszta belül és kívül, és a lelke annyira felemelkedik, mert közel van Istenhez.

A böjtölés a Koránban

Allah, a Magasztos azt mondja a Koránban: „Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek.
[Böjtöljetek] bizonyos számú napot! Ha valaki közületek beteg, vagy úton van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]! Akik pedig (csak nehézség árán) képesek [böjtölni,], azok megváltással tartoznak, [s ez] egy szegénynek a tápláléka. Aki pedig önkéntesen többet ad, az jobb neki és jobb nektek az, hogy böjtöltök, ha tudtok.
[A böjt ideje] a Ramadán hónap, amikor a Korán, mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára, s [nyilatkoztatott ki] az útmutatás és a megkülönböztetés [a jó és a rossz között] nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt. Aki közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy úton van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]! Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget. Tartsátok hát be a böjtöt az [előírt napokon] mindvégig. És magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz úton vezérelt benneteket! Talán [még] hálásak lesztek.Ha az Én szolgáim kérdeznek Felőlem, hát Én közel vagyok [hozzájuk] és felelek annak a fohászára, aki Hozzám fohászkodik. Hallgassanak hát [ők is] az Én [hívásomra] és higgyenek Bennem! Talán az igaz úton fognak haladni.
A böjt éjszakáján szabad közelednetek asszonyaitokhoz. [Olyanok] ők nektek, s ti nekik, [mint] a ruházat. Allah tudja, hogy mit csináltok titokban magatok között. [Allah azonban] megengesztelődve fordult [ismét] felétek és megbocsátott nektek. Mostan[tól kezdve hát] közelíthettek feléjük, és ne feledjétek, amit Allah előírt nektek [a böjt éjszakájára vonatkozóan]! Egyetek és igyatok addig, amíg a hajnalhasadáskor meg nem különböztetitek a fehér szálat a feketétől! Aztán tartsátok be szigorúan a böjtöt a sötétség beálltáig! És ne közelítsetek [asszonyaitokhoz], amíg a mecsetekben tartózkodtok [itikáf2 céljából]! Ezek Allah tilalmai. Ne közeledjetek hozzájuk! Így teszi világossá Allah az emberek számára az Ő jeleit. Talán istenfélők lesznek.” (Korán 2: 183-187)

A böjtölés a hadith-ban

· Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A Hatalmas és Fenséges Allah mondta: ’Ádám gyermekének minden tette őt illeti, kivéve a böjtöt, ugyanis az Engem illet, és Én jutalmazok érte. A böjt oltalom, ezért ha valamelyikőtök böjtnapot tart, akkor ne beszéljen csúnyán, ne kiabáljon veszekedve, és ha valaki szidja őt, vagy verekedni akar vele, akkor mondja azt kétszer:„Én böjtölök”. Esküszöm arra, akinek Mohamed lelke a kezében van, hogy bizony a böjtölő szájszaga a Feltámadás Napján kellemesebb lesz Allahnak, mint a mósusz illata. A böjtölőnek két öröme van, ami boldogságot okoz számára: amikor megtöri [a böjtjét], örül ennek; és amikor találkozni fog az Urával, [az Ítélet Napján] örülni fog a böjtjének.’” (al-Bukhári, Muszlim)

· Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A Hatalmas és Fenséges Allah azt mondta: Ádám gyermekének minden tette őt illeti, a jótettéért tízszeres, sőt akár még hétszázszoros is lesz a jutalma, kivéve a böjtöt, ugyanis az Engem illet, és Én jutalmazok érte. Otthagyja a vágyát és az ételét Énértem. A böjtölőnek két öröme van, ami boldogságot okoz számára: amikor megtöri [a böjtjét], örül ennek; és amikor találkozni fog az Urával, örülni fog a böjtjének. ” (Muszlim)

· A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Bizony a Paradicsomnak van egy kapuja, ar-Rajján-nak nevezik. Ezen keresztül lépnek be a böjtölők a Feltámadás Napján, és rajtuk kívül senki nem lép be rajta. Az kiáltatik: „Hol vannak a böjtölők?” És akkor felállnak ők és ezen ajtón keresztül rajtuk kívül senki sem megy be. Amikor bemennek, bezáratik (mögöttük), és így senki más nem léphet be itt.” (al-Bukhári, Muszlim)

· Allah Küldötte (béke legyen vele) így szólt: „Nincs olyan szolga, aki ha Allahért egy napot böjtölt, akkor Allah ne távolítaná ezért a napért az arcát a Tűztől hetven ősszel(1).” (al-Bukhári, Muszlim), más közlésben: „Aki Allahért egy napot böjtöl, száz év járásnyi távolsággal távolodik el tőle a Tűz” (at-Tabaráni).

· Allah Küldötte (béke legyen vele) mondta: „A böjt és a Korán közbenjárnak a szolgáért az Ítélet Napon”(at-Tabaráni).
· Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta:„A böjt oltalom, amivel a szolga oltalmazza magát a Tűztől” (Ahmed).
· Allah Küldötte (béke legyen vele) azt is mondta: „A böjtölőnek van fohásza, ami nem utasíttatik vissza: böjtje megtörésekor” (Ibn Mádzsa).
· Továbbá azt mondta Allah Küldötte (béke legyen vele): „Aki Allah Arcáért böjtöl egy napot, és élete így fejeződik be (úgy hal meg, hogy böjtölt), az bemegy a Paradicsomba” (Ahmed).
· Egyszer Abu Umámah (Allah legyen vele elégedett!) azt mondta: „Ó Allah Küldötte! Mutass nekem olyan cselekedetet, amivel a Paradicsomba megyek!” Mire ő azt válaszolta: „Böjtölj, mert nincs hozzá hasonló” (an-Naszái, Ibn Hibbán).
· Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Allah elrendelte Magának, hogy aki Érte szomjaztatta magát egy meleg napon (böjtölt egy nyári napon) jogosult arra, hogy Allah megitassa az Ítélet Napon” (Ibn abi ad-Dunia, al-Bazzár).

Ramadán böjtölése

Ramadán havának böjtölése kötelező, mivel az iszlám vallás egyik pillére. Allah, a Magasztos azt mondja a Koránban:

„Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek.” (Korán 2: 183).

Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Az iszlám öt dologra van építve: azon tanúságtételre, hogy nincsen más isten, csakis Allah és hogy Mohamed Allah küldötte, az imádság pontos betartására, a zakát kifizetésére, Allah házához való zarándoklásra és a Ramadánban való böjtölésre” (al-Bukhári és Muszlim). Nagy bűnt követ el az, aki ok nélkül akár csak egyetlen napot nem böjtöl Ramadán-ból, aki pedig megtagadja a böjt kötelességét, az hitehagyó.
A Ramadán havi böjtölés a muszlimokra nézve a hidzsra második évében, Sa’ban hónap 2-án lett előírva, így a Próféta (béke legyen vele) kilenc évet böjtölt.

A böjtölés fokozatosan, két fázisban iratott elő:

- Első fázis: választás a böjtölés és egy szegény etetése között, de a böjtölés jobb. Tehát, aki akart böjtölt, aki nem akart nem böjtölt - még ha képes is lett volna rá és egy szegény ember tápláléka volt a megváltása. Erről Allah, a Magasztos azt mondta:

„Akik pedig képesek lennének (böjtölni, de nem teszik), azok megváltással tartoznak, (s ez) egy szegénynek a tápláléka.” (Korán 2: 184). Vagyis azoknak, akik képesek a böjtölésre és nem böjtölnek, kötelező minden napra nézve egy szegényt etetni.

- Második fázis: ebben a böjtölés választás nélküli kötelesség lett. A betegnek és az utazónak megengedett a böjt megtörése és a kihagyott napok böjtjének Ramadán után történő pótlása. Allah a Magasztos azt mondta:

„Aki közületek e hónap idején (a maga helyén) jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy úton van, akkor (azonos) számú más napokon (kell böjtölnie)!” (Korán 2: 185)
Először a böjtölés szabályai közé tartozott az, hogy ha a böjtölő elaludt napnyugta után, tiltott lett számára az étel, az ital, a házasélet másnap napnyugtáig, de ez nehéz tehernek bizonyult a muszlimokra nézve. Ekkor küldettek le a Magasztos Allah következő szavai:

„A böjt éjszakáján szabad közelednetek asszonyaitokhoz. [Olyanok] ők nektek, s ti nekik, [mint] a ruházat. Allah tudja, hogy mit csináltok titokban magatok között. [Allah azonban] megengesztelődve fordult [ismét] felétek és megbocsátott nektek. Mostan[tól kezdve hát] közelíthettek feléjük, és ne feledjétek, amit Allah előírt nektek [a böjt éjszakájára vonatkozóan]! Egyetek és igyatok addig, amíg a hajnalhasadáskor meg nem különböztetitek a fehér szálat a feketétől!” (Korán 2: 187). Így az evés, ivás, házasélet megengedett lett napnyugtától másnap hajnalhasadásig.

Ramadán hónap különlegességei:

1. Ramadán böjtje az Iszlám egyik pillére.
2. Ramadán éjszakáit hittől hajtva és Allah jutalmát várva virrasztani taráwih imával, és Ramadán utolsó tíz éjszakáját éjszakai virrasztással.
3. „Ramadán hónap, amikor a Korán, mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára, s [nyilatkoztatott ki] az útmutatás és a megkülönböztetés [a jó és a rossz között] nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt.” (Korán 2: 185)
4. A legjobb éjszaka az egész évben Ramadánban van, az Elrendelés Éjszakája (leilatul-kadr). Bizonyíték: Korán: 97. Szúra. A jócselekedet ekkor (imádkozás, fohászkodás, Korán olvasás) jobb, mint a folyamatos jócselekedet 1000 hónapon át.
5. Ramadánban volt a badri csata, amikor Allah győzelemre vitte az Iszlámot.
6. Ramadánban volt Mekka hódítása, ami után az emberek seregestől csatlakoztak Allah vallásához.
7. „Amikor megkezdődik a Ramadán, megnyílnak a Paradicsom kapui, és bezárulnak a Pokol kapui, és az ördögök leláncoltatnak”- mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele) (al-Bukhári és Muszlim).
8. „A napi öt ima között, és péntektől péntekig, és Ramadántól Ramadánig minden bűn, amit közben elkövettetek, megbocsáttatik, feltéve, ha a főbb bűnöktől távol tartjátok magatokat, és bűnbánatot tartotok.” (Muszlim)
9. Az angyalok bocsánatért fohászkodnak a böjtölőnek addig, amíg nem töri meg a böjtöt.
10. Az önkéntes ima Ramadánban egy kötelező imával ér fel, és az előírt ima hetven előírt imával egyenértékű, amit más hónapban imádkoznak. Ibn Khuzaimah és al-Bajhagi jegyezte le.
11. Ramadán hónap a türelem hónapja, és a türelemért a Paradicsom a fizetség.

Ramadán hónap feljebbvalósága és a böjt megszakításának (al Iftár) súlyossága

1- Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta:„Aki hitétől hajtva és Allah jutalmát várva böjtöl Ramadán idején, annak a múltbéli bűnei megbocsáttatnak.” (al-Bukhári, Muszlim)
2- És azt mondta: „Ha eljött Ramadán, kinyílnak a Paradicsom kapui és bezárulnak a Tűz kapui és a Sátánok megbilincseltetnek” (al-Bukhári, Muszlim), más közlésben „és így szólíttatnak: „Közeledj te, ki a jót akarod, és hagyd abba te, ki a rosszat akarod!(2)” (at-Timidi, al-Hákim)
3- Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki megszakította böjtjét egy napon Ramadánban, olyan ok nélkül, amelyet Allah megengedett, nem pótolja azt neki az egész év böjtölése sem, akkor sem, ha böjtöli.” Abu Dávúd, Ibn Mádzsa és At-Tirmidi hagyománya
4- Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Naponta és éjszakánként [Ramadánban] a Magasztos és Áldott Allahnak vannak kiszabadítottjai (akit kiszabadít a Pokolból), és minden muszlimnak van elfogadott fohásza” (al-Bazzár)
5- Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ramadán hónap böjtölése, tíz hónap böjtölésével ér fel” (Ibn Khuzaimah, an-Naszái)
6- Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Miközben aludtam, láttam, hogy két férfi jön hozzám. A karomnál fogva elvittek egy sziklás hegyhez és azt mondták: „Menj föl!” „Nem bírok” –válaszoltam, mire azt mondták: „Könnyűvé tesszük neked”. Amikor a hegy csúcsára értem, hangos kiáltásokat hallottam. „Mik ezek a hangok?” – kérdeztem. Azt felelték: „Ezek a Pokol embereinek ordításai.” Ezután elindultak velem, amíg egy olyan néphez nem értünk, akik a bokájuknál vannak felakasztva, a szájuk széle szét van tépve, és csorog a vér belőle. Megkérdeztem: „Kik ezek?” Azt mondták: „Azok, akik idő előtt megszakítják a böjtjüket” (Ibn Khuzaimah, Ibn Hibbán). Al-Albáni – Allah kegyelmezzen neki - azt mondta: Ez annak a büntetése, aki böjtölt és ezután szándékosan megszakította böjtjét idő előtt, vajon milyen lesz a büntetése annak, aki egyáltalán nem böjtölt?! Allahtól kérjük, hogy őrizzen minket és védjen ezen a világon és a túlvilágon.

Ramadán hónap kezdetének és végének a bizonyossága

A böjt hava a Ramadán hónap, amely az iszlám év 9. hónapja. Ramadán hónap kezdete és vége az újhold meglátása útján dől el. Az iszlám naptár Hold-naptár, azaz a hónapokat a Hold változó pozíciója alapján számítják.
A Hold-naptár természeténél fogva (a Nap szerinti naptárnál kb. 11 nappal rövidebb az év) a Ramadán hónap a Nap-naptárban minden évben más időszakra esik. Így a muszlim ember különböző szinteken élvezi a böjt erkölcsi tapasztalatát, megízleli a zamatát különböző évszakok különböző időjárásában. Néha rövid téli napokon, máskor hosszú, forró nyári napokon, illetve a kettő között is.

Mivel válik bizonyossá a hónap kezdete?

Ramadán hónap kezdete két dolog egyikével válik bizonyossá:
1- Sa’bán 29-én, az újhold láthatósága, ha az ég tiszta és mentes mindentől, ami akadályozza a látását. Igaz hadith alapján: „Böjtöljetek, ha meglátjátok és szakítsátok meg böjtöléseteket, ha ismét meglátjátok ...” (al-Bukhári, Muszlim), és a Magasztos szavainak megfelelően: „aki jelen van közületek abban a hónapban az böjtöljön.” (Korán 2:185). Elegendő, hogy egy megbízható (Adl) muszlim lássa Ramadán újholdját(3), mivel a Próféta (béke legyen vele) is egyetlen ember szavát meghallgatva engedélyezte a böjtöt az újhold megpillantásakor. Ibn Omar hadith-ja alapján: „Várták az emberek, hogy meglássák az újholdat. Közöltem a Prófétával (béke legyen vele), hogy én láttam, így hát böjtölni (kezdett) és megparancsolta az embereknek, hogy böjtöljenek.” Abu Dávúd mondta el és al-Hakim igazolta (helyesnek találta).
2- Ha képtelenség lenne az újhold megpillantása, mivel felhős az égbolt, vagy valami más okból kifolyólag, akkor kötelező a muszlimokra nézve Sa’bán hónap teljes kivárása, 30 napra. A hadith így szól: „… ha beborult, akkor egészítsétek ki Sa’bánt, hogy 30 napos legyen.” (al-Bukhári, Muszlim), mivel a holdhónap nem lehet több mint 30 nap, sem kevesebb mint 29 nap.

Az újhold(4) megpillantásakor mondandó fohász:

Allah a legnagyobb! Ó, Allah! Hozd elő az újholdat nekünk biztonságban, hit-ben, békességben, az Isz-lámban, és az általad bizto-sított boldogulásban arra, amit Te szeretsz, és amivel elégedett vagy. Urunk, és Urad (a Holdé) Allah! (at-Tirmidi)

Az újhold észlelésének eltérései:

Ha valamelyik országban bebizonyosodott az újhold meglátása, akkor az ulema (a tudósok) többségénél kötelező minden muszlimnak a böjtölés az összes országban, mert nincs jelentősége az újhold észlelésbeli eltérésének. Ez a helyes vélemény a hanafitáknál(5). Hiszen Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Böjtöljetek, ha meglátjátok és szakítsátok meg böjtöléseteket, ha ismét meglátjátok ...” - és ez az egész muszlim közösségnek szól. A választott vélemény a safi’itáknál az, hogy minden országnak a saját észlelése a mérvadó, és nem kötelező rájuk nézve más észlelése, csak ha megegyezett az újhold felkelése a két országban. Tehát ha egy ország, város népe látja az újholdat, akkor kötelező a számára a böjt.
Viszont ha valaki egyedül látta a holdsarlót, akkor – a hitelesebb vélemény szerint(6) - együtt kell böjtölnie és böjtjét megszakítania az emberekkel, nem pedig saját tanúsága alapján cselekednie. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A böjt azon a napon van, amikor böjtöltök, és a böjt megtörésének napja, amikor megtöritek azt, az áldozati nap pedig az, amikor áldozatot mutattok be” (at-Tirmidi).

A böjt pillérei

1. Mint minden más istenszolgálatban, a legfontosabb alappillér a szándék, mert ez különbözteti meg az istenszolgálatokat a szokásoktól, de nem feltétel annak kimondása, mert a szándék helye a szív. Így aki szuhúrt végez (a szuhúr: étkezés a hajnalhasadási ima előtt), mert böjtölni szándékozik, ill. aki elhatározta a böjtmegtörő dolgok elhagyását Istennek való engedelmességből, annak ezen elhatározása a szándék. A szándékunk célja, hogy Isten parancsát teljesítsük, és tetszését elnyerjük.
A következő nap böjtölésének szándéka megfogalmazódhat az előző éjszaka is, de a szándéknak meg kell lennie hajnalhasadásig. Ez vonatkozik Ramadán hónap böjtjére, a Ramadánból kihagyott böjtnapok pótlási böjtjére, a fogadalomból tett böjtölésre, és az engesztelési böjtölésre (azaz a kötelező böjtökre). Így ha elmúlik a hajnalhasadás és a muszlim nem szándékozott böjtölni, nem helyes a böjtje. Hafsza hadith-ja alapján (Allah legyen vele megelégedve, aki azt mondta: A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki nem határozta el a böjtölést a hajnalhasadás előtt, annak nincs böjtölése.(7)” (Ahmed, és Abu Dávúd, at-Tirmidi, an-Naszái, Ibn Khuzejmah és Ibn Hibban helyesnek találta). Tehát fontos, hogy ez a szándék már a böjtölés előtti este meglegyen, és minden este újítsuk meg a Ramadán hónapja alatt. (Fat. 10/246). Néhány tudós azonban azon a véleményen van, hogy folyamatosan ismétlődő istenszolgálat esetén elegendő az első alkalommal tisztázni a szándékot, kivéve, ha a rendszeres ismétlődés megszakad, mert ilyenkor meg kell újítani a szándékot. E szerint, ha Ramadán első napján elhatározzuk az egész hónap böjtölését, akkor a szándékunk az egész hónapra érvényes lesz, egészen addig, amíg a folyamat meg nem szakad, valamilyen megengedett ok miatt, mint például az utazás Ramadánban vagy a betegség. Ilyen esetben, mielőtt újra böjtölni kezdünk, meg kell újítani a böjtölés szándékát(8).
Az önkéntes böjtölés esetén viszont, a hanafitáknál és a safi’itáknál, a szándék egészen délig megfogalmazódhat. Áisa (Allah legyen vele megelégedve) egy hadith-ja szerint azt mondta: Bejött hozzám a Próféta (béke legyen vele) egy napon, és azt kérdezte: „Van nálatok valami (étel)?” Azt feleltük: „Nincs”. Ő azt mondta: „Akkor böjtölök.” (Muszlim, Abu Dávúd).
2. Tartózkodni kell minden olyan dologtól, ami megtöri a böjtöt, hajnalhasadástól naplementéig.

Kire nézve kötelező a Ramadán havi böjt?

A Ramadán havi böjt minden muszlimnak kötelező, férfinak és nőnek egyaránt, aki a következő feltételeknek megfelel:
· Mentálisan és fizikálisan alkalmas; ami azt jelenti, hogy értelmes és képes böjtölni.
· Megfelelő életkorú: elérte a pubertás vagy a szellemi érettség korát(9), ami kb. 15 éves korban kezdődik. Az ennél fiatalabb gyermekeket bíztatni kell a böjt egy könnyebb formájának gyakorlására, hogy a pubertás kort elérve már kellően felkészültek legyenek a böjt betartására.
· Muszlim – ez a legfontosabb feltétel. Ha valaki Ramadán közepén vagy megkezdése után lesz muszlim, annak nem kell bepótolnia a Ramadánból addig eltelt napokat.
· Állandó tartózkodási helyén van; ami azt jelenti, hogy nem utazó(10).
· Nem menstruál és nincs gyermekágyi vérzése – a vérző nőknek ugyanis nem szabad böjtölniük(11).

Kinek nem kell böjtölnie?

A: Vannak olyan muszlimok, akik mentesülnek a böjt kötelessége alól és nem kell bepótolniuk a mulasztást:
- Gyerekek, akik nem érték el a pubertás kort és a szellemi érettséget.
- Értelmi fogyatékosok és elmebetegek, akik nem felelősek tetteikért.
- Olyan idős emberek, akik gyengeelméjűvé lettek olyannyira, hogy már nem felelősek tetteikért.

B: Azok a férfiak és nők, akik krónikus betegek és nem várható a gyógyulásuk vagy idősek és gyengék a böjt elvégzését és nehézségeit nem bírnák. Ezek az emberek mentesülnek a böjt alól, de naponta egy szegény embert kell etetniük minden nem böjtölt napra nézve, mint ahogyan elmondja Ibn Abbász: „Engedélyezett az idős embernek az, hogy megszakítsa böjtjét és megetessen minden napra nézve egy szegényt(12), és nem kell pótolnia”. Ad-Dárqutni és Al-Hákim hagyománya és helyesnek minősítették.

C: Azok a betegek, akik egészségét még inkább károsítaná a böjt betartása vagy késeltetné a gyógyulást. Ők elhalaszthatják a böjtöt egészen addig, amíg betegségük tart(13), de minden egyes napot be kell pótolniuk egy későbbi időpontban. Ha a beteg a nehézséget vállalva böjtöl, érvényes a böjtje, de ez utálatos, mert megtagadta az engedményt, pedig Allah szereti, ha elfogadják azt(14). Ha viszont a beteg a böjtölésben nem lel nehézséget, és kárt sem okoz neki, akkor böjtöljön.

D: Az utazók időlegesen megszakíthatják a böjtöt addig, amíg utaznak, és egy későbbi időszakban pótolják napról napra(15) . Abu Szaid Al-Khudrij - Allah legyen vele megelégedve - azt mondta: „Ramadánban harcoltunk Allah Küldöttével (béke legyen vele), s volt közöttünk böjtölő és böjtmegtörő is, egyik böjtölő sem hibáztatta a böjtmegtörőt, és egyik böjtmegtörő sem a böjtölőt(16). Úgy látták, hogy kiben volt erő, az böjtölt, s ez jó, és úgy látták, hogy aki gyenge volt, az megtörte a böjtöt, és ez is jó.” (Ahmed, Muszlim). Egyszer Hamza bin Amr al-Aszlami megkérdezte a Prófétától (béke legyen vele): Böjtöljek-e utazás közben? – mivel ő sokat szokott böjtölni -, a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ha akarsz, böjtölj, és ha akarsz, akkor ne böjtölj” (al-Bukhári, Muszlim)
Ha az utazónak nehezére esik a böjtölés, akkor törje meg a böjtöt, és ne böjtöljön utazáskor, de ha mégis böjtöl, az utálatos. Dzsáber ibn Abdullah azt mondta, hogy amikor a Próféta (béke legyen vele) elindult bevenni Mekkát böjtölt, és az emberek böjtöltek vele. Amikor elért Kuráa al-Ghamím nevezetű helyre azt mondták neki: „Az embereknek nehezükre esett a böjtölés. Ők azt nézik (követik), amit te csinálsz.” Ekkor a Próféta (béke legyen vele) egy pohár vizet kért, és megitta az emberek szeme láttára, mire néhányan közülük megtörték a böjtöt, és néhányan böjtöltek tovább. A Próféta (béke legyen vele) tudomására jutott, hogy néhány ember tovább böjtölt, és azt mondta: „Ők az engedetlenek, ők az engedetlenek” (Muszlim, an-Naszái, at-Tirmidi).
Ha az utazó nem lel különösebb nehézséget a böjtben, akkor a böjt jobb, mivel nem kell később pótolnia; könnyebb a böjtölés, amikor mindenki böjtöl; Ramadánban böjtöl; és a Próféta (béke legyen vele) is ezt tette az Abu-d-Darada’ által tovább adott hagyomány szerint: „Kimentünk a Prófétával (béke legyen vele) egyik utazása során Ramadán havában, igen nagy hőségben, olyannyira, hogy egynémelyek közülünk a kezüket a fejükre tették a nagy hőség miatt, s nem volt közöttünk senki, aki böjtölt volna csak a Próféta (béke legyen vele) és Abdullah bin Rawáha”. (al-Bukhári, Muszlim)
Az utazás alatti böjtmegtörés feltétele(17), hogy az utazás távolsága kellően nagy legyen (ez megegyezik azzal a távolsággal, aminek megtétele után az utazó rövidítheti az imádkozást) azaz kb. 82 - 90 km; továbbá feltétele, hogy az utazó elhagyja a várost és a hozzá tartozó területet.
Ha valaki utazni szándékozik Ramadánban, addig ne szándékozza a böjttörést, amíg nem ténylegesen meg nem kezdi az utazást, mert bármi megtörténhet, ami miatt nem tud elutazni.

E: A várandós nők és a szoptató anyák megszakíthatják a böjtöt, ha a böjt veszélyeztetné egészségüket, vagy gyermekük egészségét. Később a betegekhez hasonlóan pótolniuk kell minden egyes napot(18).

F: A nők, a menstruációs periódus és a gyermekágyasság idején. Ezalatt nem szabad (tilos) böjtölniük, de később pótolniuk kell az elmulasztott napokat, vagyis böjtölniük kell a kihagyott böjtnapok helyett. Azt mondta Áisa – Allah legyen vele elégedett -: „Allah Küldöttének (béke legyen vele) idejében, amikor menstruáltunk, ő megparancsolta nekünk a böjtölés pótlását (későbbi időpontban), de az imádkozás pótlását nem(19).” (al-Bukhári és Muszlim)
G: Megtörheti a böjtjét az az ember, aki csak úgy tudja más ember életét megmenteni, ha megszakítja a böjtöt. Pl.: Kimenteni egy vízben fuldokló embert, tüzet oltani, vért adni, ha sürgős, és nem várhat napnyugta utánig… stb. Annak is megengedhető a böjttörést, aki a harcban van; Mohamed próféta (béke legyen vele) azt mondta kortársainak Mekka bevételének csatájában: „Holnap találkozni fogtok az ellenséggel, és a böjttörés erősebb (több erőt ad) nektek, szakítsátok hát meg a böjtöt”. (Muszlim), de később pótolniuk kell az elmulasztott napokat, vagyis böjtölniük kell a kihagyott böjtnapok helyett.

A böjtölés fajtái

A kötelező böjtök:
1) Ramadán hónap böjtölése minden évben, a Magasztos szaváért: „és aki jelen van közületek [ebben] a hónapban, az böjtölje [végig].” (Korán 2: 185)
2) Ramadánból – valamilyen oknál fogva - elmaradt napok pótlása.
3) A kiengesztelési böjtölés, ide tartozik:
- A tévedés általi emberölés kiengesztelése. Ez két egymás utáni hónap folyamatos böjtölése, ahogy a Magasztos mondta: „és aki megölt egy hívőt tévedésből, annak [engesztelésül] egy hívő rabszolga felszabadítása és családjának odaadott vérdíj, hacsak [nem nézik el] adakozva, ha pedig ellenséges népből való, miközben ő hívő, akkor egy rabszolga felszabadítása, és ha olyan népből való, amely között és közöttetek egyezmény van, akkor családjának odaadott vérdíj és egy hívő rabszolga felszabadítása, s ha nem tud, akkor két egymást követő hónap [végig] böjtölése ...” (Korán 4: 92)

- A Ramadán havi böjt alatti szándékos közösülés kiengesztelése, ami két egymást követő hónap böjtölése (lásd később).

- Az eskü megszegésének kiengesztelése: ami három nap böjtölése (nem kötelező, hogy egymást követő napok legyenek) akkor, ha képtelen az ember tíz szegényt megetetni vagy felruházni. Allah, a Magasztos azt mondta:

„Nem büntet titeket Allah az eskütökben található üres fecsegésért, hanem megbüntet titeket az előre megfontolt esküért [amennyiben nem tartjátok be], kiengesztelése az, hogy tíz szegényt kell megetetni úgy, ahogy a családotokat - mértéktartóan - etetitek vagy felruházni őket vagy egy rabszolgát kell felszabadítani, s aki nem tud, akkor három nap böjtje.” (Korán 5: 89)

- A helyettesítés kiengesztelése a zarándoklatban - annak, aki nem képes áldozati állatot vágni - tíz nap böjtölése (nem kötelező, hogy egymást követő napok legyenek) a Magasztos mondásáért:

„... és aki kihasználja az alkalmat, hogy ‘umrát végezzen a zarándoklatig, annak [kiengesztelésképpen] könnyen beszerezhető áldozati állatot kell [felajánlania], s aki nem talál semmit, akkor három nap böjtölése a zarándoklat alatt és hét nap böjtölése, ha hazaértek, ez tíz teljes nap ...” (Korán 2: 196)

- A dihár(20) kiengesztelése: két egymást követő hónap böjtölése, mert a Magasztos azt mondta:

„Akik „dihár”-t követnek el közületek feleségeikkel szemben [azokkal a szavakkal illetik feleségeiket: ‘olyan legyél számomra, mint az anyám háta’], aztán megismétlik azt, amit mondtak, azoknak [engesztelésképpen] egy rabszolgát kell felszabadítaniuk mielőtt újra illetnék (érintenék) egymást, azzal kaptok intést és Allah tudója mindannak, amit tesztek. Aki nem talál, annak két egymást követő hónapot kell [végig] böjtölnie, mielőtt illetnék egymást...” (Korán 58: 3)

4) A fogadalmi böjtölés. Bár a függő fogadalom, minden esetben gyűlölt dolog, de ha már megtörtént, akkor a muszlimnak kötelessége betartani, ugyanis a Magasztos azt mondta a hívők tulajdonságaként: „…betartják fogadalmukat ...” (Korán 76: 7). És a Magasztos azt mondta: „Ti hívők! Teljesítsétek szerződéses [kötelezettségeiteket] ...” (Korán 5: 1)

Az önkéntes böjtölés:

Ez a fajta böjt nem kötelező, hanem ajánlott, mivel az önkéntes böjt az egyik oka annak, hogy Allah szeresse szoláját, elfogadja fohászát, megbocsássa bűneit, megduplázza jótetteit, emelje rangját és bejutassa a Paradicsomba; valamint az önkéntes cselekedetekkel ki lesznek egészítve az előírtak az Ítélet Napján, ahogyan a hadithban van. Nem kell előre megtervezni, de aznap a déli imáig el kell döntenie a muszlimnak, ha böjtölni szeretne. Bármelyik napon (a lent említett tiltott napok kivételével) lehet önkéntes böjtöt végezni, vannak azonban ajánlott napok, ezek a következők:

1- Sawwál hónapból (Ramadán utáni hónapból) hat napot böjtölni annak, aki böjtölte Ramadánt: Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki böjtölte Ramadánt majd hat nappal megtoldotta Sawwálból, az olyan, mint aki az egész évet végigböjtölte.” (al-Bukhári, Muszlim). A hat nap böjtölhető együtt is vagy külön-külön, más-más napokon is, a hónap elején, közepén vagy végén. A legjobb folyamatosan böjtölni ezt a hat napot az ünnep után.
2- Dul Hiddzsa hónapból az első kilenc napot böjtölni. Hafsza hadith-ja: „Négy dolgot sosem hagyott el Allah Küldötte (béke legyen vele): Ásúra napot, a tízet [Dul Hiddzsából](21), három napot minden hónapból, és a két rak’át délelőtt”. (Ahmad és An-Naszái).
Bizonyossá vált az Arafa-nap böjtölésének nagyszerűsége annak, aki nincs jelen az Arafa-hegynél, ugyanis Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Arafa napjának böjtölése két évet – az elmúlt és az eljövendő évet - engesztel ki, és Ásura napjának böjtje egy elmúlt évet engesztel ki (tesz jóvá)”. (Muszlim)
3- Muharram hónapban (az első holdhónap) böjtölni. Megkérdezték Allah Küldöttét (béke legyen vele), hogy melyik a legjobb ima az előírtakon kívül. Azt mondta: „Az imádkozás az éjszaka mélyén.” Megkérdezték: És melyik a legjobb böjt Ramadánon kívül? „Allah hónapja, melyet Muharramnak hívtok.” (Ahmad, Muszlim és Abu Dávúd)
Bizonyossá vált Ásúra (a Muharram tizedik napjának) böjtölése: „Allah Küldötte (béke legyen vele) böjtölte Ásúra napját, és megparancsolta a böjtölését” (al-Bukhári, Muszlim), egy másik hadithban azt mondta (béke legyen vele): „Ez az Ásúra napja, nem lett előírva számotokra böjtölése, aki akar, böjtöl, aki nem akar, az egyen.” (al-Bukhári, Muszlim). Ásúra böjtölésével kapcsolatban Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ásura napjának böjtje egy elmúlt évet engesztel ki (tesz jóvá)” (Muszlim). Ajánlatos még ezen nap előtt és után 1-1 napot böjtölni, vagy a kettő közül az egyiket, a zsidóktól való megkülönböztetés miatt. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ha még megmaradok a következő évig, böjtölni fogom kilencedikét is (tizedikével együtt)” (Muszlim).
4- A hétfő és a csütörtök böjtölése minden héten: Abu Hurejra hadith-ja Allah Küldöttéről (béke legyen vele), hogy azt mondta: „A cselekedetek hétfőn és csütörtökön mutattatnak be, s én szeretem hogy, miközben böjtölök, mutattassanak be a cselekedeteim!” (at-Tirmidi).
5- Havonta 3 nap, és a legjobb minden holdhónap 13., 14., és 15. napját böjtölni. Abdullah Ibn Amr Ibn Alász azt mondta: Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Minden hónapból három nap böjtölése az egész év végigböjtölésével [ér fel].” (al-Bukhári, Muszlim)
Abu Darr (Allah legyen vele elégedett) arról számolt be, hogy Allah Küldötte így szólt: „Ha három napot böjtölsz a hónapból, akkor böjtöld a 13., 14. és 15. napot” (Ahmed, at-Tirmidi, an-Naszái) Ezek a „fehér éjszakák” (mert a telihold bevilágítja az éjszakát) napjai a holdhónap szerint.
6- Minden második nap böjtölni (Dávid böjtje). Ibn Omarnak azt mondta Allah Küldötte (béke legyen vele): „Böjtölj egy napot és szakítsd meg a böjtöt egy napig, ez a legjobb böjt, Dávid böjtje.” Azt mondtam: „Én képes vagyok ennél jobbra is”, mire azt felelte (béke legyen vele): „Nincs jobb ennél!” (al-Bukhári, Muszlim) An-Naszáinál: „Böjtöld az Allahnak legtetszőbb böjtöt, Dávid böjtjét; egy napot böjtölt és egy napig megszakította azt.”
7- Sa’ban hónap (Ramadán előtti hónap) zömének böjtölése: Aisa hadith-ja: „Nem láttam Allah Küldöttét (béke legyen vele) hogy végig böjtölt volna egy egész hónapot, kivéve Ramadánt, és nem láttam őt többet böjtölni más hónapokban, mint Sa’bán-ban”(22) (al-Bukhári, Muszlim).
Az önkéntes böjtölőnek szabad megszakítania a böjtjét nappal, azt mondta a Próféta (béke legyen vele): „Az önkéntes böjtölő a maga ura, ha akar, böjtölhet tovább, és ha akarja, megtörheti a böjtöt” (an-Naszái, al-Hákim), és Aisa (Allah elégedett legyen vele) azt mesélte: „Egy nap jött hozzám a Próféta és megkérdezte: - Van-e nálatok valami [étel]? Azt válaszoltam: - Nincs! Ő ekkor így felelt: - Akkor böjtöljetek! Egy másik nap is bejött hozzám, és volt nálam ajándékba kapott étel (szárított tej, datolya és főzővaj), amiből félretettem neki, mert ő szerette ezt. Azt mondtam: - Ó, Allah Küldötte! Ajándékoztak nekem olyan ételt, amit te szeretsz, s én félretettem neked belőle. Ő azt mondta: - Hozd ide! Én úgy keltem fel [aznap], hogy böjtölök. Miután evett belőle, azt mondta: - Az önkéntes böjt olyan, mint az az ember, aki előveszi a pénzét, hogy adakozzon. Ha akarja, odaadja, ha akarja, elteszi.” (an-Naszái).
A megszakított önkéntes böjtöt nem kötelező pótolni: Abu Szaid al-Khudri azt mondta: Ételt készítettem Allah Küldöttének (béke legyen vele). El is jött a barátaival, de amint feltálaltuk, az egyik ember közülük közölte, hogy böjtöl. Erre Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A testvéretek meghívott benneteket és igyekezett [és ez neki pénzébe került]!” Ezután azt mondta a férfinek: „Szakítsd meg a böjtöd és pótold máskor, ha akarod” (al-Bajhaqi). A legtöbb tudós szerint kedvelt dolog pótolni azt a napot.

A tiltott böjtölés:

Ez a fajta böjtölés azért tiltott, mert a Prófétától (béke legyen vele) erre utaló hadith maradt fenn. Ezek:
1. A két ünnepnap böjtölése. Abu Szaid al-Khudri hadith-ja alapján: Allah Küldötte (béke legyen vele) megtiltotta e két napnak a böjtölését: a böjtmegszakítás napjának [Sawwál 1-ét], és az áldozati ünnep napjának. (al-Bukhári, Muszlim).
2. A tasriq-napok - azaz az áldozati napot követő három nap - böjtölése (Zarándoklati hónap 11., 12., 13. napja). Allah Küldöttének (béke legyen vele) hadith-ja alapján: „A tasriq-napok, az evés-ivás és Allah a Fenséges és a Hatalmas említésének napjai.” (Muszlim). A safi’iták megengedték a tasriq-napokon a böjtöt, ha annak oka a fogadalom vagy a kiengesztelés. Áisa és Ibn Omar (Allah legyen velük elégedett) azt mondták, hogy csak annak volt engedélyezett a böjtölés a tasriq-napokon, aki nem talált (nem tud felajánlani) [engesztelésképpen] áldozati állatot (hedi). (al-Bukhári)
3. A wiszál böjtölés (folyamatos böjtölés), ami azt jelenti, hogy a böjtölő egész nap böjtöl, majd folytatja megszakítás nélkül összekötve böjtölését a következő nappal. A Próféta (béke legyen vele) megtiltotta a wiszál-t mondván: „Ne böjtöljetek folyamatosan, megszakítás nélkül!” – és ezt háromszor mondta. Azt mondták erre: „De te összekötöd a böjtölésedet, ó Allah Küldötte!” „Ti nem vagytok ebben olyanok, mint én! Engem Uram etet és itat, ezért csak azt vállaljátok a cselekedetekből, amit bírtok!” – felelte. (al-Bukhári, Muszlim)
4. A menstruáló és a gyermekágyas nő böjtölése.
5. Olyan betegnek a böjtölése, akinek árt a böjt, és halált is okozhat.
6. A feleség önkéntes böjtölése férje engedélye nélkül. Abu Hurejra hadith-ja, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Nem szabad a nőnek [önkéntesen] böjtölnie, ha férje jelen van, csak az ő engedélyével” (al-Bukhári, Muszlim). Abu Dávúd közlésében: „Ramadánon kívül.” Tehát ha a férj nincs jelen, vagy kötelező böjtölésről van szó, akkor nem kell az engedélye.
7. Az egész év böjtölése. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Nem böjtölt az, aki az egész évet átböjtölte!” (al-Bukhári, Muszlim).
8. A kétely napjának a böjtölése, amely Sa’bán harmincadik (30.) napját jelenti. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki böjtöli azt a napot, amelyben kételkedik, az engedetlen Abul Qászimmal (Mohamed Prófétával) szemben.” (Abu Dávúd, at-Tirmidi, an-Naszái és al-Hakim, aki helyesnek tartja, a két Sejkh feltétele szerint.)

Az utálatos böjtölés:

1. Csak a pénteki nap böjtölése, önmagában: Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Senki ne böjtöljön pénteken, csak ha [vele együtt] előtte vagy utána is böjtöl egy napot” (al-Bukhári, Muszlim). Egy másik hadith-ban Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ne válasszátok ki a pénteki napot böjtölésre, sem éjszakáját virrasztásra” (Muszlim). De ha olyan napra esik, amelynek megszokott a böjtölése (pl. ha valaki minden másnaponta böjtöl és így péntekre esett a böjtje), vagy ha böjtölt egy napot előtte vagy utána, akkor megengedett(23).
2. Csak a szombati nap böjtölése, önmagában: Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ne böjtöljétek a szombati napot, csak akkor, ha előírt napok között van, még ha valamelyikőtök csak szőlőhéjat talált, vagy egy kis hajtást, azt rágja meg [inkább, minthogy ezt a napot böjtölje]” (Abu Dávúd, at-Tirmidi, an-Naszái). Ha viszont olyan napra esik, amelynek megszokott a böjtölése (pl. másnaponta böjtöl), vagy ha előtte vagy utána böjtölt egy napot, akkor megengedett(24).
3. Arafa napjának böjtölése annak, aki Arafa-nál van. Abu Hurajra arról számolt be, hogy a Próféta (béke legyen vele) megtiltotta az Arafa napi böjtölést annak, aki Arafa-nál tartózkodik. (Ahmed, an-Naszái, Ibn Mádzsa, és al-Hakim helyesnek tartja).
4. Sa’bán hónap második felének böjtölése. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ha eljött Sa’bán hónap fele, akkor ne böjtöljetek” (Abu Dávúd, at-Tirmidi, an-Naszái). Ez lehet azért, hogy az ember erősödjön a Ramadán böjtölésére, és ne gyengüljön.
A vallásjogi tudósok azt mondják, hogy a böjtölés Sa’bán hónap második felében gyűlöletes dolog, kivéve: ha valakinek szokása egy bizonyos böjt, akkor folytassa azt (pl. kétnaponta böjtölés). A Ramadán előtti egy vagy két nap böjtölésének ellenzése még erősebb, egy másik hadith alapján: „Ne előzzétek meg Ramadánt egy vagy két nappal, csak akinek szokása böjtölni, azt a napot csak az böjtölje.” (al-Bukhári, Muszlim).

A böjtölés illemszabályai (Ádáb)

A böjt kötelező illemszabályai:
1. A kötelező imák pontos betartása, hiszen: „Az első, ami számon lesz kérve az Ítélet Napján, az az imádkozás. Ha az jó, akkor az összes cselekedet jó lesz, ha viszont rossz, akkor az összes cselekedet rossz lesz” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele). (at-Tabaráni) A Magasztos Allah azt mondja a Koránban: „Az imádkozás meghatározott időkben megszabott előírás a hívőknek!” (Korán 4:103), ahogyan erről a Szahih-okban olvashatunk Ibn Maszúd-tól, aki azt mondta: “Megkérdeztem a Prófétától (béke legyen vele), hogy melyik cselekedet a legkiválóbb. Azt felelte: - Az ima a maga idejében.” (al-Bukhári, Muszlim)
2. Elhagyni mindazt, ami ellentétes a böjtöléssel, pl.: hazugság, az emberek kibeszélése a hátuk mögött, pletyka, üres fecsegés, káromkodás és mindaz, amit az iszlám ellenez, azért, hogy megvalósuljon az istenfélelem, hiszen ez a böjtölés célja. Azt mondta a Próféta (béke legyen vele): „Aki nem hagyja el a hamis beszédet és a hamis cselekedetet, akkor Allahnak nincs szüksége arra, hogy az elhagyja ételét és italát.” (al-Bukhári, abu Dávúd, at-Tirmidi, an-Naszái)

A böjt ajánlott illemszabályai:
1. Könnyű ételt enni hajnalhasadás előtt, amit szuhúr-nak vagy szahur-nak hívnak. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Végezzetek szuhúrt, mert bizony a szuhúrban áldás van.” (al-Bukhári, Muszlim). A szuhúr már egy korty víz által is megvalósul, Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Az egész szuhúr áldás, ezért ne hagyjátok el, ha akár csak egy korty vizet isztok is, hiszen Allah és angyalai áldást mondanak a szuhúrt végzőkre” (Ahmed). Az legyen a szándéka a szuhúrt végzőnek, hogy a Próféta (béke legyen vele) parancsát elvégezze. A legjobb szuhúr a datolya; Mohamed próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Milyen jó szuhúr a hívőnek a datolya” (Abu Dávúd). A szuhúr ideje az éjszaka közepétől hajnalhasadásig tart, és Szunna (ajánlatos) azt késleltetni ezen időtartam végére.
2. Az iftár siettetése (a naplemente beállta után rögtön megszakítani a böjtöt), mert a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Mindaddig jól vannak az emberek, amíg gyorsan szakítják meg böjtjüket” (al-Bukhári, Muszlim). Ajánlatos dolog, hogy a böjtölők a böjt megszakítását datolyával végezzék – ebből lehetőleg páratlan számú darabot egyenek - ha az nincs, akkor vízzel, majd imádkozzanak, és azután egyék meg az ételüket. De ha naplementére már elkészült az étel, akkor nincs semmi rossz abban, ha esznek, majd ezután imádkoznak. „Mohamed próféta (béke legyen vele) friss datolyával szokta megtörni böjtjét, mielőtt imádkozott. Ha nem volt friss datolya, akkor szárított datolyával, és ha ez sem volt, akkor néhány korty vízzel” (at-Tirmidi). Ha a böjtölő nem talál semmit, amivel meg tudja törni a böjtjét, akkor szándékozzon azt megtörni a szívével.
3. A fohászkodás a böjt megszakításánál: Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A böjtölőnek van fohásza, ami nem utasíttatik vissza, böjtje megtörésekor” (Ibn Mádzsa). Azzal ajánlatos fohászkodni, ami fennmaradt Allah Küldöttétől (béke legyen vele): „Elmúlt a szomjúság, megnedvesed-tek az erek, és ha Allah úgy akarja, akkor biztosított a jutalom Tőle.” (Abu Dávúd).

Emellett az étkezési fohásszal: „Ó Allah, áldd meg nekünk azt, amivel elláttál minket, és óvj meg minket a Tűz kínzásától!” (Ibn As-Szinni). Ibn Abi Mulaikah azt mondta: „Hallottam Abdullah bin Amrot amint a böjt megtörésekor azt mondta: „Ó Allah, a Te könyörületeddel kérlek, amely minden dolgot átfog, hogy bocsáss meg nekem.” (Ibn Mádzsa)
4. Mértékletesség az evéssel kapcsolatban, Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ádám fia (gyermeke) nem tölthet meg rosszabb edényt, mint a hasát” (at-Tirmidi). Nem szabad elfelejteni, hogy Ramadán a böjt hónapja, nem pedig a hízlalás hónapja. Hány ember van, aki olyan sokat eszik a böjt megtörésekor, hogy lusta lesz az ima elvégzéséhez, vagy még gyomor panaszai is lesznek!
5. Nem elfelejteni, hogy a böjt az embert türelemre tanítja és kitartásra, önmegtartóztatásra készteti. Mohamed próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A böjtölés nem az ételre és az italra vonatkozik, hanem az üres fecsegésre és a házaséletre vonatkozik, és ha valaki sérteget téged vagy tudatlan volt veled szemben, akkor mondd: - Én böjtölök, böjtölök(25).” (Ibn Hibbán, al-Hakim).
6. Ügyelni a Szunna imákra, különösen a taráwih imára (ld. később), és Ramadán utolsó tíz éjszakájának virrasztására. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Aki virraszt Ramadán éjszakáin hittől hajtva és Allah jutalmát várva, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári). Áisa azt mondta: „Az volt a Próféta (béke legyen vele) szokása ha megkezdődött Ramadán utolsó tíz éjszakája, hogy megszorította ruháját(26), virrasztotta éjjelét és felébresztette családját [imára]” (al-Bukhári, Muszlim).
7. Sok jámbor cselekedet végzése, mint pl.: a Korán tanulmányozása, Isten emlegetése és Allah útján való költekezés: „Allah Küldötte (béke legyen vele) volt az emberek között a legbőkezűbb, és Ramadánban még bőkezűbb volt, amikor Gábriel találkozott vele; Ramadánban minden éjszaka találkozott vele és tanította neki a Koránt.” (al-Bukhári).
8. Ügyelés a fogtisztításra(27) (sziwak-kal). Amir Ibn Rabia azt mondta: „Láttam Allah Küldöttét (béke legyen vele) számtalanszor sziwák-ot használni mialatt böjtölt.” (al-Bukhári).

A böjt érvénytelenítői

A Ramadán bármelyik napjának böjtje érvénytelenné válik(28) a következő esetekben:
· Ha valaki házaséletet él Ramadánban nappal (hajnalhasadás után), érvénytelen lesz a böjtje, mert Allah, a Magasztos ezt nem engedte meg Ramadán hónapban, csak éjszaka (napnyugta után): „szabaddá tétetett számotokra a böjtölés éjszakáján a feleségeitekkel hálás” (Korán 2: 187)
· Ha valakinek Ramadánban nappal csóktól, vagy érintéstől lett magömlése, érvénytelen lesz a böjtje. De ha a magömlés oka a gondolkodás, a kéjálom vagy a nézés, akkor az nem töri meg a böjtöt, és ugyanígy az előváladék sem befolyásolja a böjtölést.
· Érvénytelen lesz a böjtje annak az embernek, aki szándékozta a böjttörést és ugyanúgy érvénytelen a böjtje annak, aki szándékosan evett, ivott, vagy dohányzott. Ha ezt Ramadán hónapban tette meg, akkor nagy bűnt követett el, forduljon megbánóan Allahhoz, és pótolnia kell ezt a napot.
· Minden olyan dolog, ami a gyomorba jut a szájon át, érvényteleníti a böjtöt: függetlenül attól, hogy a szájon át a gyomorba jutó dolog táplálék-e (étel, ital) vagy sem. Ezen kívül érvényteleníti a böjtöt minden, ami táplálja a testet, még akkor is, ha nem a szájon át jutott a testbe (mint pl. a tápanyagokat bejuttató injekció, infúzió, vagy más egyéb).
· A szándékos hányás. Viszont az, aki akaratán kívül hány, nem töri meg a böjtöt. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Akit legyőzött a hányás, annak nem kell pótolnia, de aki szándékosan hányt, az pótolja [a böjtöt].” (Ahmed, Abu Dávúd, at-Tirmidi, Ibn Mádzsa, Ibn Habban, ad-Darqotni, al-Hákim)
· A menstruációs vagy gyermekágyi vér megjelenése. A menstruáló, és a gyermekágyas nőknek meg kell szakítaniuk a böjtölést, amint észlelik a vérzést, és kötelező bepótolniuk a böjtölést, amikor megszűnik a vérzés, és megtisztultak. (Az imádkozást nem kell bepótolni!)

A feltétel ezekre a böjtmegtörő dolgokra nézve – a menstruáció és a gyermekágy kivételével - az, hogy a böjtölő:
- tudván tudja, hogy ez böjtmegtörő dolog,
- saját akaratából teszi meg, nem pedig kényszerből,
- tudatosan teszi, nem pedig megfeledkezve a böjtölésről. Így tehát ha valaki véletlenül eszik vagy iszik, mert megfeledkezett a böjtöléséről, az nem baj, nem lesz érvénytelen a böjtje(29). Ez akár Ramadán hónapban, akár máskor történik; akár kötelező böjtről, akár önkéntes böjtről van szó: tovább kell böjtölnie ezt a napot, mintha semmi sem történt volna. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki miközben böjtöl, – elfelejti azt - és eszik vagy iszik, az folytassa a böjtöt, hiszen csak Allah táplálta és itatta meg.” (al-Bukhári, Muszlim).

Fontos megjegyzések:

A böjtjét tévedésből megszakítónak nincs bűne, viszont a szándékosan megszakítónak bűne nagy, ezért forduljon megbánóan Allahoz, és a következők szerint kell eljárnia:
- A böjtjét szándékosan – és nem közösüléssel – megszakító: pl. aki szándékosan evett vagy ivott, vagy szándékosan hányt, vagy önkielégítést végzett, ill. aki tévedésből szakította meg a böjtjét, mert úgy vélte, hogy a hajnal nem hasadt még meg, és evett majd utána bizonyosodott meg afelől, hogy már megvirradt; vagy azt hitte, hogy már lement a Nap és evett (aftar), majd megbizonyosodott arról, hogy még nem ment le a Nap(30), ill. az, aki elájult(31). Nekik pótolniuk kell, kiengesztelés elvégzése nélkül, a nap maradék részében böjtölniük kell. Aki böjtjét elfelejtve evett, őrá nem vonatkozik a pótlás, mint ahogy már említettük.

- Az a férfi, aki Ramadán napján szándékosan, közösüléssel szakította meg böjtjét(32), annak érvénytelen lett a böjtje; a nap maradék részében böjtölnie kell és kötelező rá nézve a pótlás és a kiengesztelés(33). A nőre nézve pedig akkor kötelező, ha ez az ő beleegyezésével történt; ha viszont nem, akkor jobb, ha pótolja ezt a napot, de nem tartozik kiengeszteléssel.(34) Ez a legtöbb vallásjogi tudós véleménye, a sáfiitáknál pedig a kiengesztelés nem kötelező a nőre nézve.(35)
A kiengesztelés: egy rabszolga felszabadítása, és ha erre képtelen, akkor két hónap folyamatos böjtölése, és ha erre is képtelen, akkor hatvan szegény etetése saját családjának táplálásához hasonlóan. A sorrend kötelező az ulemá többségénél, így hát nem helyes a második kiengeszteléshez folyamodás, csak akkor, ha képtelenség az első elvégzése.(36) Ez arra a híres hadith-ra van alapozva, hogy: Egy férfi elment a Prófétához (béke legyen vele) és azt mondta: „Elpusztultam, Allah Küldötte”. Ő (béke legyen vele) azt kérdezte: „Mi pusztított el?” „Közösültem a feleségemmel Ramadánkor” – felelte a férfi. A Próféta megkérdezte: „Találsz-e annyit, amivel felszabadítasz egy rabszolgát?” „Nem”- válaszolta az ember. „Akkor tudsz-e két hónapot folyamatosan böjtölni?” „Nem” – mondta a férfi. „Akkor van-e annyid, amivel hatvan szegényt megetetsz?” Az ember így felelt: „Nem”, majd leült, és a Próféta (béke legyen vele) hozott egy Erq-et(37), amiben datolya volt, és azt mondta: „Adakozz ezzel”. Az ember így szólt: „Vajon olyannak, ki nálunk szegényebb? Bizony nincs a városunkban olyan család, amelyiknek nagyobb szüksége lenne rá, mint nekünk!” Allah Küldötte (béke legyen vele) elnevette magát úgy, hogy hátsó fogai is látszottak, majd azt mondta: „Menj és etesd meg vele a családodat.” (al-Bukhári, Muszlim).(38)
Aki megismételte a közösülést ugyanazon a napon, arra egy kiengesztelés vonatkozik, de aki másnap ismételte meg, annak minden napra nézve kiengesztelést kell végeznie, kivéve a hanafitákat, nekik egy kiengesztelés a kötelességük, amíg elvégzik azt, és ha újból közösülnek, egy másik kiengesztelés a kötelességük.

Ami nem érvényteleníti a böjtöt

1. Olyat tenni, ami enyhíti a forróságot vagy a szomjúságot, mint pl.: vízbe menni és lemerülni benne fürdés céljából, mert Allah Küldöttéről (béke legyen vele) mondták, hogy: „Fejére vizet öntött mialatt böjtölt, a szomjúság miatt vagy a forróság miatt”. (Ahmed, Málik és Abu Dávúd). Ha a víz akaratlanul bement a böjtölő garatjába, akkor böjtölése még érvényes.
2. A szembe cseppentés vagy a szem kifestése (kuhl-lal: antimon festék), és ugyanúgy a fülbe cseppentés. Azonban az orrcsepp megszakíthatja a böjtöt, ha a gyomorba jut. Az asztma ellenes spray-k használta a böjtölőnek megengedett.
3. A száj gargalizálása és a víz orrba szippantása túlzás nélkül. Ha a böjtölő eközben véletlenül lenyelt egy kicsit a vízből, az nem szakítja meg a böjtölést.
4. A csók annak, aki féken tudja magát tartani. Ebben nincs különbség a fiatalok és az idősebbek között, mert a fontos az önmegtartóztatás képessége, de akinek nemi vágya szokott gerjedni a csóktól, annak utálatos a csók böjt közben.(39) Áisa (Allah elégedett legyen vele) azt mondta, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) csókolt azalatt, ami alatt böjtölt (al-Bukhári, Muszlim), Omar Ibn al-Khattáb arról számolt be, egy napon csókolt, mialatt böjtölt, ezért elment a Prófétához (béke legyen vele) és azt mondta: „Ma hatalmas dolgot tettem, csókoltam mialatt böjtöltem”. Ő (béke legyen vele) azt kérdezte: „Mi lenne, ha vízzel gurguláznál, mialatt böjtölsz?” Azt feleltem: „Abban nincs semmi”. Mire a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Akkor miben van?” (Vagyis felesleges ez a kérdés.) (Ahmad és Abu Dávúd hagyománya)
5. A kis mennyiségű vérvesztés, mint pl.: az orrvérzés, a vérvétel
6. Beöntés a végbélbe a salakanyagok eltávolítására. Mert ami ilyenkor bejut a testbe, az gyógyszer és nem táplálék, és nem a szokásos bemeneten megy be.(40)
7. Szabad minden olyan, amit nem lehet megakadályozni, mint pl. a nyál lenyelése, az út porának akaratlan lenyelése, megengedett az illatok szaglása (pl. ételé), és főzés közben szükség esetén engedélyezett az étel megízlelése, de utána ki kell köpni, nehogy lekerüljön a garatba, és ezáltal megszakítsa a böjtöt.
8. Megengedett a böjtölőnek házasélet utáni állapotban - dzsanába állapotban - felkelni reggel, akkor is, ha azt magömlés vagy közösülés okozta, de legjobb a házasélet miatt elalvás előtt Guszl-t (fürdést) végezni. Áisa és Umm Szelema - Allah legyen velük megelégedve - elmondták: hogy a Próféta (béke legyen vele) reggelre dzsanába állapotra ébredt, majd megfürdött és böjtölt. (al-Bukhári, Muszlim)
9. Szabad a böjtölő számára az étkezés folytatása hajnalhasadásig, de ha már megtörtént a hajnalhasadás és a böjtölő szájában étel van, kötelessége azt kiköpni, ha ezt megteszi, helyes a böjtje, de ha szándékosan lenyel valamit abból, ami a szájában van, megszakította a böjtölést.
10. Böjtölés közben szabad továbbá fogat mosni, parfümöt használni, sminkelni (a nő ne használjon házon kívül parfümöt vagy sminket).
11. A vérátömlesztés, a gyógyszeres muscularis vagy intravénás injekciók ill. a gyógyszeres infúziók nem törik meg a böjtöt. De a tápanyagokat bejuttató injekció, infúzió, vagy bármi ehhez hasonló megtöri a böjtöt.
12. Nem érvényteleníti a böjtöt a nyelv alatti gyógyszerek használata, ill. a fogászati kezelés sem, ha a böjtölő eközben semmit nem nyel le.
13. A bőrön keresztül ható gyógyszerek, kenőcsök használata, a hüvely kúp használata, a nőgyógyászati vizsgálat, a spirál felhelyezése, a katéterezés, a kontraszt anyag használata, az endoszkópos vizsgálatok, a biopszia, a lumbalpunctio és ezen keresztül beadott gyógyszerek nem érvénytelenítik a böjtöt.

Az elmaradt böjtnapok pótlása

Ha valaki valamilyen oknál fogva megszakítja a kötelező böjtöt, akkor pótolnia kell, és bármely napon pótolhat, kivéve a tiltott napokat.
Ha több napot kell pótolnia, akkor böjtölheti azokat együtt, egymást követő napokon is vagy külön-külön, más-más napokon is, tehát nem szükséges és nem kötelező a folyamatos elvégzés; a böjtölő ha akarja, szétválasztja, ha akarja egyben végzi el a pótlást. A pótlás mennyiségét tekintve olyan legyen, mint az eredetileg elvégzendő böjt, ha valakinek elmaradt három napja, akkor csupán három napot böjtöljön pótlólagosan.
A Ramadánból elmaradt napokat nem kell rögtön(41) Ramadán után bepótolni, de a következő Ramadánig kötelező elvégezni a hiányzó napok pótlását.
Ha elkezdődött a következő Ramadán anélkül, hogy az ember pótolta volna azt, amit elhagyott és a pótlás halasztása indokolt volt, akkor a pótlást Ramadán után végezze el és semmi más nem kötelező rá nézve. De ha ezt indok nélkül tette, akkor kötelező rá nézve Ramadán után a pótlás a megváltással együtt, amely naponta egy szegény etetése.(42) (Fat. 10/151)
Ha a muszlim elhunyt, mielőtt befejezte volna az elhagyott böjtnapok pótlását, akkor a legközelebbi hozzátartozója böjtöljön helyette. Allah Küldöttének (béke legyen vele) hadith-ja alapján: „Ha valaki meghalt miközben maradt reá nézve böjtölés, gyámja böjtöljön helyette” (al-Bukhári, Muszlim). Ha egy idegen pótolja be helyette a böjtöt, az csak akkor érvényes, ha a halott gyámja megengedi ezt, különben érvénytelen.
Mint ahogyan említettük, a Ramadánból – valamilyen oknál fogva - elmaradt napok pótlása a kötelező böjthöz tartozik, amit nem szabad az embernek megszakítania nyomós ok nélkül. Tehát ha valaki elkezdi pótolni egy nap böjtölését, akkor kötelező folytatnia, de ha közben mégis megszakítja a böjtölést, akkor böjtölje azt a napot máskor, és bűnbánattal és bocsánatkéréssel forduljon Allahhoz(43).
A nőkre nézve kötelező pótolniuk a Ramadánból kihagyott napokat, férjük engedélye nélkül is, mert ez a kötelező böjthöz tartozik. A férjnek pedig nem szabad köteleznie feleségét arra, hogy szakítsa meg ezt a kötelező böjtöt, és ilyenkor nem kell engedelmeskedni neki. (Fat. 10/353)

Speciális szabályok Ramadánnal kapcsolatban

· Mi a teendő olyan országban, ahol nagyon hosszú, vagy éppen nagyon rövid a nappal, vagy nincs se nappal, se éjszaka?
Két féle fejlemény van ezzel kapcsolatban:
- Viszonyítani kell a legközelebbi mérsékelt éghajlatú országhoz, vagy a mekkai időt kell követni
- Amennyiben meg lehet különböztetni a nappalt az éjszakától, akkor böjtölni kell bármennyire is hosszú vagy rövid a nappal, és aki nem bírja, az megszakíthatja a böjtöt, és később pótolja. De ha nem lehet megkülönböztetni a nappalt az éjszakától (pl. a sarkvidéken), akkor viszonyítani kell a legközelebbi mérsékelt éghajlatú országhoz.
· Aki elzárt vagy elszigetelt helyen van, és nem tudja, mikor van Ramadán, próbálja a legjobb tudása szerint kiszámolni, hogy mikor lehet, és akkor böjtöljön. Ilyenkor 4 dolog lehetséges:
- Ha soha nem tudja meg, hogy valóban Ramadánban böjtölt-e, akkor a böjtje helyes, érvényes.
- Ha kiderül, hogy Ramadánban, illetve utána böjtölt, akkor is érvényes a böjtölése.
- Ha kiderül, hogy Ramadán előtt böjtölt, úgy pótolnia kell azt.
- Ha néhány napot Ramadán előtt böjtölt és a többit Ramadánban, úgy a Ramadán előtti napokat pótolnia kell, mivel azokat elhagyta Ramadánból. (A vallásjogi enciklopédia 28/84)
· Ha valaki böjtöl és repülőn ül, addig ne törje meg a böjtjét, amíg látja a Napot.
· Ha valaki egyik országban kezdi a böjtöt, és közben egy másik országba érkezik, akkor a helyi idő szerint kell eljárnia, nem pedig az indulási ország ideje szerint. Ez akkor is érvényes, ha eszerint több, vagy kevesebb órát illetve napot kell böjtölnie. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A böjt azon a napon van, amikor böjtöltök, és a böjt megtörésének napja az, amikor megtöritek a böjtöt, az áldozati nap pedig az, amikor áldozatot mutattok be” (at-Tirmidi). Abban az esetben, ha így 29 napnál kevesebbet böjtöl, akkor pótolnia kell a hiányzó napokat, mert a hónap nem lehet rövidebb, mint 29 nap.

{ Lábjegyzet }

1 Vagyis hetven évvel

2 Ez azt jelenti, hogy Ramadán olyan hónap, amely jó lehetőség arra, hogy az ember minél több jócselekedetet végezzen, és minél több rossz cselekedetet hagyjon el.

3 Ám Sawwál (Ramadán utáni hónap) újholdjának megpillantása csak két igaz ember tanúsága alapján fogadható el. (ld. később)

4 bármelyik hónap újholdja

5 Bárcsak napjainkban így járnának el, ha egy ország kijelenti az újhold észlelését, akkor a többi ország is elfogadná; hiszen mostanában annyira fejlett a kommunikációs rendszer, hogy szinte egy azon pillanatban értesülhet az információról mindenki.

6 mert van olyan vélemény is, amiben az áll, hogy aki egyedül látta Ramadán újholdját, az böjtöljön akár egyedül is, de aki egyedül látta Sawwál (Ramadán utáni hónap) újholdját, az ne szakítsa meg a böjtöt.

7 Tehát ha valaki csak hajnalhasadás után tudott Ramadán hónap eljöveteléről, akkor böjtölnie kell a nap maradék részében, de ezt a napot pótolnia kell. Míg ha az előző nap úgy aludt el, hogy ha másnap Ramadán lesz, akkor böjtölni fog (tehát megvolt a böjtölési szándéka), akkor érvényes a böjtje.

8 Ez utóbbi vélemény helytállóbbnak tűnik, hiszen, ha megkérdezünk egy muszlimot, azt fogja mondani, hogy szándékában áll végig böjtölni az egész Ramadán hónapot elejétől a végéig. Ha a szándék szóban nincs is kinyilvánítva, hallgatólagosan akkor is jelen van, mert az alapelv az, hogy érvényessége nem szakad meg. Viszont, ha a rendszeres ismétlődés megszakad valamilyen megengedett ok miatt, akkor a szándékot meg kell újítani a böjtölés folytatása előtt. Ez biztosítja a lelki nyugalmat.” (as-Sarh al-Mumti, 6. kötet, 39-40. oldal)

9 Ha valaki Ramadánban nappal muszlim lesz, vagy elérte a pubertáskort, akkor böjtölnie kell a nap maradék részében (napnyugtáig), akkor is ha aznap már evett és ivott – mert ettől a pillanattól kötelezővé vált számára a böjt -, és nem kell pótolnia a Ramadánból addig eltelt napokat.

10 Ha a böjtjét megtörő utazó Ramadánban nappal megérkezik az állandó lakhelyére, a nap hátralévő részében nem kell neki böjtölnie.

11 Ha a menstruáló vagy a gyermekágyas nő Ramadánban nappal megtisztul, nem kell neki böjtölnie a nap hátralévő részében. Ibn Maszúd – Allah legyen vele elégedett - azt mondta: „Aki evett a nap elején, egyen a nap végén is”.

12 Az etetés úgy valósítható meg, hogy vagy ételt készít és annyi szegényt hív meg, ahány nappal tartozik, így tette a Próféta kortársa, Anasz b. Málik – Allah legyen vele elégedett - amikor idős lett, vagy pedig nem kész ételt ad (hanem hideg ételt, alapanyagokat, pénzt), amely egy étkezésre elég. Az etetés történhet Ramadán végén egyszerre, vagy minden egyes napért aznap. Az etetés mértéke: egy szegényt ebédeltetni vagy vacsoráztatni.

13 És ilyenkor megengedhető nekik az evés-ivás.

14 Azt mondta Allah Küldötte (béke legyen vele) azokról, akik ragaszkodtak a böjtöléshez a nehézség ellenére: „Ők az engedetlenek”. Muszlim hagyománya. És azt mondta: (béke legyen vele): „Nem tartozik a jámborsághoz az utazás alatti böjtölés.” (al-Bukhári, Muszlim)

15 Ibn Tajmiah – Allah kegyelmezzen neki - azt mondta: Az utazók megszakíthatják a böjtöt akár képesek rá, akár nem, akár lelnek benne nehézséget, akár nem. (Madzsmua al-Fatawa 25/210)

16 Tehát nem rosszallta egyikük sem a másik tettét.

17 Vannak olyanok, akik a Magasztos szavai alapján: „aki pedig jelen van e hónapban, az böjtölje azt végig” úgy gondolják a böjttörés csak azok számára engedélyezett, akik éppen úton voltak, amikor Ramadán újholdja beköszöntött, nem pedig azok számára, akik otthonukban tartózkodtak a hónap elején majd ezt követően keltek útra. Ám ez nem helyénvaló, mivel nincs semmiféle bizonyíték a vélekedésük alátámasztására, s a Szahih-okban olvashatjuk: „A Próféta (béke legyen vele) kivonult Mekka ellen, annak meghódítására Ramadán havában, és amikor a Kadid nevezetű helyhez ért, megtörte a böjtöt és a böjttörést parancsolta meg az embereknek.”

18 Ez a hanafiták irányzata és Ibn Uthajmín ezt a véleményt helyeselte. A safi’itáknál pedig: ha a várandós anya a gyermekét félti, és megszakítja a böjtjét, pótolnia kell azt és megváltást is kell adnia; még ha saját állapota miatt töri meg a böjtjét, akkor csak a pótlás kötelező számára, megváltás nélkül.

19 A nőknek szabad olyan szert használni, ami késelteti a vérzést Ramadán utánig, de jobb, ha nem teszik ezt, mert a nő azzal, hogy a vérzés ideje alatt nem böjtöl, Allahnak engedelmeskedik, és így jutalmat =kap. Továbbá ezeknek a szereknek lehetnek olyan mellékhatásaik, amelyek károsítják az egészséget. (Fat. 10/151)

20 A „dzsáhilijja” (az iszlám előtti „tudatlanság” kora) elterjedt szavai, kifejezései közé tartozik ez, azok közé a visszataszító kifejezések közé, amelyektől óva int a „saria”, és gyűlöletesnek tekinti amiatt az igazságtalanság miatt, ami a nőt éri ezzel.

21 vagyis az első kilenc napot

22 Eszerint a hadith szerint Sa’bán böjtölése jobb, mint Muharram böjtölése. A böjtölés Sa’bán hónap második felében azonban gyűlöletes dolog. Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Ha eljött Sa’bán hónap fele, akkor ne böjtöljetek” (Abu Dávúd, at-Tirmidi, an-Naszái). (Ld. később)

23 Ha valaki elfoglaltsága miatt csak pénteken tud böjtölni - nem pedig azért böjtöli ezt a napot, mert péntek van - annak nem utálatos a böjtölése.

24 Ugyanez vonatkozik a vasárnap böjtölésére is, és minden olyan napnak a böjtölésére, amelyet a nem muszlimok ünnepnek tekintenek. Ezeknek a böjtölése utálatos, de ha olyan napra esik, amelynek megszokott a böjtölése (pl. másnaponta böjtöl, és arra a napra esik a böjtje), vagy ha előtte vagy utána böjtölt egy napot, akkor megengedett.

25 A böjtölő ezzel figyelmezteti önmagát, nehogy olyasmit mondjon vagy csináljon, ami érvényteleníti a böjtjét és figyelmezteti a testvérét is, hogy hibát követett el vele szemben.

26 Ez a kifejezés, arra utal, hogy a Próféta (béke legyen vele) ilyenkor nagy buzgalommal, teljesen odafigyelve csak az istenimádattal foglalkozott, csak Urának szentelte magát.

27 Dél elmúltával gyűlöletes a sziwak használata a safi’itáknál, a következő hadith alapján: „A böjtölő szája szaga jobb Allahnál, mint a Miszk (egy fajta finom illat).”

28 Aki nyomós ok nélkül megszakítja a böjtjét Ramadánban, böjtölnie kell a nap maradék részében, és pótolnia kell azt a napot (ld. később)

29 Ez a hanafiták, a safi’iták és a faqíhok többségének a véleménye, a málikitáknál viszont a feledékenységből böjtjét megtörő böjtölése érvénytelen, pótolnia kell, kiengesztelés nélkül.

30 Ibn Uthaimeen és Ibn Tajmiah – Allah kegyelmezzen nekik – szerint érvényes annak a böjtje, aki azt vélte, hogy a hajnal nem hasadt még meg, és evett, majd utána bizonyosodott meg afelől, hogy már megvirradt, vagy annak, aki azt hitte, hogy már lement a nap, és evett (aftar), majd megbizonyosodott arról, hogy még nem ment le a nap, és így nem kell pótolniuk ezt a napot. al-Bukhári azt jegyezte le a hiteles gyűjteményében Aszmaától, Abu Bakr lányától, hogy a következőt mondta: „Megtörtük böjtünket a Próféta (béke legyen vele) idejében egy ködös napon, utána fenn volt a Nap” És nem maradt fenn nekünk, hogy a Próféta (béke legyen vele) megparancsolta volna nekik a pótlást. Ibn Báz – Allah kegyelmezzen neki – és a legtöbb tudós véleménye pedig az, hogy pótolni kell ezt a napot.

31 Ibn Bázz – Allah kegyelmezzen neki – szerint, annak az embernek, aki elájult vagy elaltatták, és három napnál tovább nem volt magánál, nem =kell pótolnia, de ha az öntudatlan állapot három napnál rövidebb ideig tartott, akkor pótolnia kell.

32 Ide tartozik az is, aki a hajnalhasadás után folytatja a nemi aktust.

33 A kiengesztelés csak arra az emberre nézve kötelező, aki Ramadánban szakította meg így a böjtjét, de ha valaki az

egyéb kötelező böjtöt vagy az önkéntes böjtöt így szakítja meg, akkor nem kell a kiengesztelés. (as-Sarh al-Mumti, 6. kötet, 71. oldal)

34 Ibn Tajmiah – Allah kegyelmezzen neki - szerint a nőnek, ha akarata ellenére történt a közösülés, érvényes a böjtölése, és ilyenkor nem kell sem a pótlás, sem a kiengesztelés.

35 Ld. A 39. lábjegyzetet

36 A málikitáknál a kiengesztelés választható a három fajta közül.

37 Az erq = 15 sza vagyis kb. 15x2,176 kg, ami kb. 30 kg.

38 Ebben a hadithban Mohamed próféta (béke legyen vele) csak a férfinek parancsolta a kiengesztelést, és nem parancsolt semmit a nőnek. Innen van az, hogy a sáfiitáknál a kiengesztelés nem kötelező a nőre nézve, akár akaratával, akár akarata nélkül történt a közösülés.

39 Így van a hanafitáknál; a safi’itáknál viszont: a csók önmegtartóztatás mellett sem kedvelt (gyűlölt dolog), és tilos (harám), ha nem tudja az ember megtartóztatni a vágy gerjedését a böjtölés alatt.

40 A safi’itáknál: a beöntés megszakítja a böjtöt, mivel mindaz, ami bekerül az ember belsejébe - bármilyen nyíláson át - az böjtmegszakító.

41 A kötelességeknek két fajtája van: 1.) az azonnali: amit a muszlimnak rögtön meg kell tennie a feltételek megléte esetén, és ha indok nélkül késlelteti, akkor bűnt követ el. 2.) a nem azonnali: amit meg kell tennie a feltételek megléte esetén, de az azonnaliság itt nem feltétel. Ha késlelteti, nem bűnhődik, de ha meghal, és nem teljesítette, akkor bűnös ebben, ha nem volt indokolt a késleltetése.

42 Ez a többség irányzata pedig nincs semmilyen bizonyíték, amely ezt erősítené; a hanafitáknál viszont nem kell megváltás, még annak sem, aki indok nélkül késleltette a pótlást, és ez Ibn Uthajmeen –Allah kegyelmezzen neki- véleménye is: Ha valaki késelteti a pótlást a következő Ramadán utánra, akkor forduljon megbánóan Allahhoz, és pótolja azt, mert a pótlás nem évül el a késéssel.

43 Néhány tudós szerint, ennek az embernek 2 napot kell böjtölnie, egyet azért, amiért pótolni kezdett, a másikat pedig a megszakított nap pótlásáért; de ennek az állításnak nincs alapja, nem helyes. A helyes az, hogy csak egy napot kell böjtölnie.