Előszó (A hit útja 1. rész)

Ha fellángoltak a vágyak, elpusztították az értékeket és áthágták a határokat, akkor csak a hit a megmentő a vágyak poklától, amely tönkreteszi az emberek életét és romlásba viszi azt. Ha sok lett az ellentétes elmélet és a helyes meglátás háttérbe szorult, mindenki a saját véleményére büszke és elsötétedtek az utak, akkor a hit a megmentő.


Ha azért szövetkeznek, hogy meghamisítsák a tényeket, kioltsák a lelkesedést, felosszák az egységet és becsapják a népeket, akkor a hit a megmentő. Ha a háború ránk akar törni és már az ágyúkat és a harci repülőgépeket készítik, akkor is a hit a megmentő.
Az emberi lélek szereti a jót és minél többet akar szerezni belőle, ugyanakkor menekül a veszélyektől és igyekszik elkerülni azokat. És nincs jobb, mint a Paradicsom, amit az Isten készített imádóinak, hiszen a Paradicsomban többféle kegy várja a hívőket: olyan dolgok, amit szem még nem látott, fül még nem hallott és emberi ész még el nem képzelt.

„Egy lélek sem tudja, hogy milyen öröm rejtőzik fizetségképpen az [emberek] számára azért, amit cselekedtek.” (Korán 32:17)

 És nincs veszélyesebb a Pokolnál, aminek a tüzelője az emberek és a kövek.

„És ők fölkiáltanak ott: „Urunk! Hagyd, hogy elmehessünk! Jóravalóan cselekszünk, nem úgy, ahogy cselekedtünk.” Vajon nem hagytunk-e titeket annyi ideig élni, hogy hallgathatott volna az intő szóra az, aki hallgatott?” (Korán 35:37)

De igen! Ha a jutalmazás és a büntetés valóságába vetett hit elmélyül az emberi lélekben, akkor igyekezni fog a jócselekedet elvégzésére Isten elégedettségének elnyerése reményében és fékezni fogja magát a vágyak és a kények követésében, Isten haragvásától félve. Ekkor csak a jó fog elterjedni a társadalomban, leapad a rossz és az emberiség megmenekül a beteg lelkek rosszától, az egyének és a csoportok életét pusztító cselekedetektől: de mindez a jutalmazásba és a büntetésbe vetett hit kialakulásától függ.

Ha elmélyül hit az emberi lélekben, akkor tudni fogja, hogy van teremtője, Aki mindenről tud, bölcs, az igazságra és a helyes útra vezet. Igazságos és senkivel sem igazságtalan; tudván tudja, mit rejt az ember magában. Tőle jött az igazság, amihez nem férkőzhet hamisság.

Csak ekkor válnak világossá az egyenes út fényei, amelyek mentesek az emberi tudatlanság hatásaitól, az emberi szűklátókörűségtől, s az emberi gyengeségtől.
Isten akaratának elfogadása semmivel sem csökkenti az ember egyéni szabadságát. Ehelyett magas rangot, határtalan szabadságot nyújt neki. Gondolkodását megszabadítja a babonáktól, a helytelen, téves eszméktől és az Igazsággal ismerteti meg. Megtisztítja lelkét bűneitől, hibáitól és tisztasággal, jósággal tölti el. Megszabadít a hiúságtól, kapzsiságtól, irigységtől, félelemtől, feszültségtől és bizonytalanságtól. Megszabadítja az embert a hamis istenektől, az alantas vágyaktól és az egyetlen igazi Istenség csodálatos horizontját tárja fel előtte. Isten törvényeinek betartása és Isten akarata előtt való meghajlás jelenti a biztos utat a harmóniához és a békéhez! Egyrészt elhozza a békét az ember számára saját magával és embertársaival szemben, másrészt az emberiség és Isten közötti harmóniát is létre hozza. Így jön létre a csodás harmónia az univerzum elemei között.

E könyv tartalma igen nagy lépést jelenthet annak, aki az iszlám vallás felől érdeklődik. Olyan anyagot hordoz magában, amely arra vezeti, hogy megismerje Teremtőjét, Istenét. Megismerni azt az Istent, Aki mindent megteremtett, mindent megadott nekünk és mindazt biztosította számunkra, ami az élethez szükséges.
Végül arra kérjük Allahot, hogy e munkát tetteink mérlegén számítsa a javunkra és jutalmazzon érte!