Ha megkérdeznénk őket, hogy a száj, a fogak, a fülek, az orr, a kezek, a lábak, a szív, a tüdő, bármely ér vagy sejt, ami az emberben van, valamiféle feladatra teremtetett-e, akkor azt mondanák, hogy persze, bár egyes részleteket még nem ismerünk pontosan, s ehhez még évek kellenek. Ha arról érdeklődünk, hogy egyetlen testrész, szerv fontos-e, játszik-e szerepet az egész test működésében, akkor szintén igennel fognak válaszolni. Például: a száj az egész testért eszik, a tüdő az egész testnek viszi a levegőt, a szív az egész testnek pumpálja a vért stb. Tehát egy-egy rész azért teremtetett, hogy az egész testet szolgálja.
Ha pedig minden rész meghatározott feladatra teremtetett, akkor az egész test is bizonyos feladatra teremtetett.
Tudod-e, hogy miért lettél teremtve? Tudod-e, hogy miért lettek teremtve az emberek? Ha nem tudod, akkor kevesebbre becsülöd magad a papírnál, ami előtted van. Hiszen a papír azért van, hogy írjanak rá, de a te teremtésednek – szerinted – semmi célja sincs?

Gondolkozz hát! Élsz, miközben nem tudod, hogy miért lettél megteremtve? Aki nem tudja, hogy miért vannak a dolgok, az tudatlannak számít. Aki nem tudja, hogy miért van a szeme, a szája, a keze vagy a lába az még tudatlanabbnak számít, mint az előző. De az a legtudatlanabb, aki nem tudja, hogy miért van ő maga, nem tudja, hogy miért van az élete, s úgy fejeződik be az élete, hogy nem is tudja miért élt.
Az az ember, aki nem tudja, hogy miért él, jobban értékeli a kis dolgokat, mint az életet, mert a kis dolgoknak legalább tudja a feladatát:

„Akik hisznek és jótetteket cselekszenek, azokat Allah kertekbe bocsátja majd be, amelyek alatt patakok folynak. Akik azonban hitetlenek, azok átadják magukat (az evilág) élvezetének és (csak) esznek, amiképpen esznek a barmok. A (Pokol) tüze lesz az ő lakhelyük.” (Korán 47:12)

Úgy élnek, ahogyan a költő, Elia Abu Madi mondja:

„Jöttem. Nem tudom honnan,
de jöttem.
Láttam magam előtt egy utat, így hát azon mentem.
Tovább fogok menni, akár akarom akár nem.
Hogy jöttem?
Hogy láttam az utat?
Nem tudom.
És miért nem tudom? Azt sem tudom.”

Vannak olyan emberek akik nem is tudják, hogy miért vannak. Mi muszlimok – hála Istennek – tudjuk. Ők azért nem tudják, mert nem ismerik az Urukat, a Teremtőjüket, Aki megadhatná nekik a választ. Az ember önmagától nem fogja tudni a feladatát, csak ha az Ura megmondja neki azt. Mindezért kötelessége az embernek, hogy megismerje az Urát – Allahot – és az Ő küldötteit.

Tévelygők vagyunk-e?