Abdulmajid Al-Zindani: Ismeretszerzés (A hit útja 24. rész)

Miután megtudtuk, hogy a tudás a helyes út a hithez, lássunk néhány példát, mely megvilágítja ennek az útnak a jellemzőit.
Ha az ember valamilyen, számára eddig ismeretlen dolgot akar megismerni – adott esetben az igazságot –, akkor a következő három út egyikét fogja bejárni:

Megfigyelés és gondolkodás (saját tapasztalatok elemzése)

Az ember megfigyel egy dolgot vagy kísérletet hajt végre, kipróbál valamit, majd elgondolkodik a látottakon, tapasztaltakon, s végül valamiféle következtetést von le arról, ami eddig ismeretlen volt számára. Látja, hogyha a tüzet hóra, jégre teszik, akkor a tűz felolvasztja azokat. Próbákat hajt végre, s megérti a lényeget. Rájön, hogy a hő olvasztja meg a jeget, s ebben a következtetésben – melyre az ész segítségével talált rá – megnyugszik.
Látja a szelet, amint egy meghatározott irányból fúj, majd megfigyeli azt is, hogy a felhők ugyanabból az irányból érkeznek, s az esze segítségével felfogja, hogy a felhőket a szél mozgatja.
Az ész segítségével sokféle következtetés vonható le egy mozgó gépkocsi megfigyelése esetén is. Látjuk, amint fordul a kanyarnál; fékez, ahol kell; gyorsít, ahol kell; látjuk, hogy égnek a lámpái. Mindezekből megtudjuk, hogy a motor, a fék működik, az izzóknak sincs hibája, mégha ezeket az alkatrészeket nem is látjuk. Azt is megtudhatjuk, hogy a gépkocsivezető szakképzett, s észszerűen, az útnak megfelelően vezeti a járművet.
Látjuk a hajladozó faágakat, s a fáról lehulló gyümölcsöt. Azt ugyan nem látjuk, hogy mi mozgatja őket, de az eszünk segítségével mégis levonhatjuk a következtetést, hogy a szél mozgatja a fa ágait, s a föld gravitációs ereje kényszeríti a tárgyakat leesésre. Annak ellenére megértjük ezt, hogy nem látjuk sem a légáramlatot, sem pedig a gravitációs erőt.
A diákok, mérnökök, orvosok, tudósok is hasonló módon szerzik ismereteiket. Mi magunk is a mindennapjaink során ezen az úton teszünk szert új ismeretekre. Vagyis a megfigyelés vagy a kísérlet és annak gondolati feldolgozása az, ami elvezet az új felismerésekhez.
Ha a jelenségek nyomainak megfigyelése az ész felhasználásával ilyen eredményre vezet, akkor a Teremtőt is megismerhetjük hasonló módon.
Ha tehát a lét minden pillanatában és minden pontján megfigyeljük az Ő jeleit és nyomait, akkor megismerjük az Igazságot, a Teremtőt, s ebben az ismeretben megnyugszik a szívünk.

„Az egek és a föld megteremtésében, s az éjszaka és a nappal váltakozásában bizony jelek vannak azok számára, akinek van eszük, akik álltukban, ültükben, oldalukon [fektükben] megemlékeznek Allahról, [akik] eltűnődnek az egek és a föld megteremtésén [és azt mondják]: „Urunk! Te ezt nem teremtetted hiába. Magasztaltassál! Óvjál meg minket a [Pokol] tűzének kínjától!” (Korán 3:190-191)

A teremtés nyomai a Teremtőről tanúskodnak.
A bölcsesség nyomai a Bölcs ténykedéséről tanúskodnak.
A tudás nyomai a Teremtő, Ellátó, és Fenntartó ténykedéséről tanúskodnak.
A kegyelem nyomai a Könyörületesről tanúskodnak.
A megőrzés, emlékezés nyomai a Megőrzőről tanúskodnak.
A vezetés és irányítás nyomai az Irányítóról tanúskodnak.
Az erő és a hatalom nyomai az Erős és Hatalmas ténykedéséről tanúskodnak.
A kár és a haszon nyomai az Ártó és a Hasznot adó ténykedéséről tanúskodnak.
Az egyedülvalóság nyomai az Egyetlenről, az Egyedülvalóról tanúskodnak.

Ha körülnézünk a bennünket körülvevő világban, azt tapasztaljuk, hogy a fenti jelzők nem illenek a teremtett lényekre, csak és kizárólag az egyedül létező Allahra.
Ugyanezen a módon bizonyítékot nyerhetünk Mohamed (béke legyen vele) prófétaságára is. Ha a korábbi vallások még ma is létező szent könyveit tanulmányozzuk, azt tapasztaljuk, hogy azok is tanúságot tesznek Mohamed Próféta (béke legyen vele) prófétasága mellett.

Ha a Szent Korán ékes nyelvezetét figyeljük meg, rájövünk arra, hogy az örök és megismételhetetlen. Sem ember, sem dzsinn nem képes hasonlót alkotni. Ez bizonyságul kell, hogy szolgáljon minden ép eszű ember számára arra nézve, hogy a Korán Allahtól származik és Mohamed (béke legyen vele) az Ő prófétája.

Ha szokatlan, számunkra érthetetlen, megmagyarázhatatlan dolgokat figyelünk meg – melyekkel Allah a létet erősítette, s mindazt, amit abban teremtett, és ezek az Ő jelei közül valók – vagy tanulmányozzuk azt, amit az újkori és a legújabb kori tudomány fedezett fel – hosszú évszázadok alapos és kitartó kutatásainak eredményeként – azt tapasztaljuk, hogy mindez már Allah Könyvében is szerepelt és hallottuk azt az írástudatlan Próféta (béke legyen vele) szájából. Ez pedig amellett tesz tanúságot, hogy a Korán Allah tudásával nyilatkoztatott ki.

Ha megfigyeljük azokat – a Koránban is lejegyeztetett – csodákat, melyekkel Allah a Prófétáját (béke legyen vele) segítette, melyeknek az emberek tanúi voltak, s a hitetleneket e dolgok a hitetlenségből az iszlámba vitték, akkor rájövünk, hogy efféle dolgokra csak Allah képes. Például: a kettéhasított Hold, a síró fatörzs, a beszélő sült birka, az angyalok leereszkedése, hogy a muszlimokkal együtt harcoljanak, a szelek, az eső és az álom segítsége a muszlimoknak a hitetlenekkel szemben. Továbbá a Korán ugyanolyan formában történő megőrződése az egész világon több, mint egy évezreden keresztül. A Koránnak, mely hírt adott ezekről a szokatlan eseményekről, melyeket megtapasztalhattak a hívők ugyanúgy, mint a hitetlenek.

Mohamed Próféta (béke legyen vele) társainak, illetve az utána következő generációknak az életét tanulmányozva megfigyelhetjük azt a tántoríthatatlan hitet, mellyel Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanítása iránt viseltettek – egész életük tanúság hitük szilárdságára. Ha ezeket az őszinte muszlimokat hallgatjuk Mohamed Prófétába  (béke legyen vele) vetett hitük okairól, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy olyan jelekről és bizonyítékokról beszélnek, melyek csak az Isten által segített Prófétától származhatnak. E bizonyítékokat azok a tudós társak és követők őrizték meg a számunkra, akik tudásában és szavahihetőségében senki sem kételkedhet. E bizonyítékok pedig Mohamed Próféta (béke legyen vele) küldött és próféta mivolta mellett tanúskodnak.

Az iszlám törvénykezés vizsgálatánál is hasonló eredményre juthatunk. Láthatjuk, hogyan valósította meg a legboldogabb életet a földön, amelyet illetően egyébként a szakértők és a jogászok is egyetértenek. Láthatjuk továbbá azt is, hogy az iszlám törvény minden időben és minden helyen érvényes, hiszen évszázadok óta élnek már emberek eszerint. Nincs benne hiányosság, s az emberek tökéletes boldogságának a megvalósítására szolgáló eszközként érvényes is marad egészen addig, amíg Allah akarja.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az ember alkotta törvények ideig-óráig maradhatnak csak érvényben. Az iszlám törvénykezés azonban minden helyen és minden időben megállja a helyét. Ez azt bizonyítja, hogy e törvények alkotója az, Aki legjobban ismeri az emberi lélek valóságát és a soha sem változó emberi tulajdonságokat. Erre pedig az emberi törvényalkotók nem képesek.
Az előbb elmondottak is tanúsítják, hogy csakis Allah Küldötte (béke legyen vele) hozhatta el nekünk ezeket a törvényeket.

Ha a Próféta (béke legyen vele) – hiteles forrásokból származó – életrajzát tanulmányozva szintén világossá válik számunkra, hogy ilyen életet csak az Isten által vezérelt próféta élhet.
Az előzőekben néhány példát mutattunk be ennek a módszernek a felhasználására az igazság keresésében, melynek az eredménye megingathatatlanul erős hit lesz, s a hívő lelke nem szűnik meg teljes bizonyossággal hirdetni: Tanúsítom, hogy nincs más igaz isten kivéve az Egy Igaz Istent (Allahot), és tanúsítom, hogy Mohamed az Ő prófétája.
Hite ekkor tudatos – nem pedig vakon örökölt – lesz, olyan hit, amely jótetteket eredményez és mentes lesz a kétségektől és a homályos területektől.