A Zarándoklat fajtái (Mekkai zarándoklat 4. rész)

A  zarándoklatnak három fajtája van, vagyis három különböző módon lehet elvégezni a haddzsot. Ezek lehetnek:

•    1.    umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán)
•    2.    umrától elválasztott zarándoklat (haddzs at-tamattu)
•    3.    umra nélküli zarándoklat (haddzs al-ifrád)

1. Az umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán)
Az umrával egybevont zarándoklat elvégzése az ihrám állapotának megszakítása nélkül egy szándékkal történik. Azt a zarándokot, aki a zarándoklat teljesítésének e fajtáját választja, kárinnak nevezik.
A kárin a zarándoklat hónapjaiban4, a míkátnál5, az umra és a haddzs elvégzésének szándékával lép az ihrám6 állapotába, azt mondva: „lebbejk bihaddzs va umra”, amely azt jelenti: itt vagyok umrát és haddzsot végezni. Az ihrám állapotát megtartja egészen a zarándoklat végéig, tehát dzulhiddzsa hónap 10-ig, az áldozat napjáig (jaúm an-nahr).
Az umrával egybevont zarándoklat (haddzs al-kirán) szándéka később is kinyilvánítható. Ha valaki például eredetileg az umra teljesítésének szándékával veszi fel az ihrámot, majd még mielőtt elkezdené a körbejárást (taváf), kinyilvánítja a zarándoklat elvégzésének szándékát is, akkor umrája innentől haddzs al-kiránnak számít.
Az umrával egybevont zarándoklat elég jelentős terhet ró azokra a zarándokokra, akik viszonylag korán (savvál vagy dzulkada hónapban) érkeznek Mekkába. Ilyenkor ugyanis az umra és a többi zarándoklati szertartás között több hét, akár két hónap is eltelhet, és a zarándokra ez idő alatt végig érvényesek az ihrám által magára vállalt kötelezettségek.
Az áldozati állat levágása szükséges kötelezettség (vádzsib) a kárin számára, mivel így egy utazás alatt végzi el a haddzsot és az umrát, anélkül, hogy hazatérne a kettő között.
Azoknak a zarándokoknak, akik magukkal viszik az áldozati állatot, umrával egybevont zarándoklatot kell végezniük. Aki az áldozati állatot nem viszi magával, annak a szunna szerint ajánlatosabb umrától különválaszott zarándoklatot végezni (haddzs at-tamattu).

2. Umrától különválasztott zarándoklat (haddzs at-tamattu)
Az umrától különválasztott zarándoklat elvégzése két külön szándék kinyilvánításával történik. Aki ezt a zarándoklatot választja, azt mutamattinak hívják.
A mutamatti a zarándoklat hónapjaiban a míkátnál az umra elvégzésének szándékával lép be az ihrám állapotába, azt mondva: „lebbejk umra” ami azt jelenti: itt vagyok umrát végezni. Ez az első szándék (nijja) kinyilvánítása. Az umrát el kell végeznie a zarándoklat napjainak kezdete7 előtt.
A mutamatti elvégzi az umra körbejárását (taváf al-umra), a Szafá és a Marva között járást (szaíj), és a leborotválás helyett inkább vágjon le a hajából. Lényeges, hogy ezt követően az ihrám ruha levetésével kilépjen annak állapotából, amivel az ihrám állapot alatti összes tilalom megszűnik a mutamatti számára. Az ihrám újbóli felvételéhez a mutamattinak már nem kell ismét a Míkáthoz utaznia. Amikor elérkezik a teljesített umra évében dzulhiddzsa hónap 8. napja a mutamatti Mekkában vagy annak közelében ismét felölti az ihrámot, és kinyilvánítja a haddzs elvégzésének szándékát (nijja), azt mondva: „lebbejke haddzs”, ami azt jelenti: itt vagyok haddzsot végezni. Ez a második szándék kinyilvánítása, amely után elvégzi a hátralévő szertartásokat.
Az áldozati állat levágása szükséges kötelezettség (vádzsib) a mutamatti számára is, mivel így egy utazás alatt végzi el a haddzsot és az umrát is, anélkül, hogy hazatérne a kettő között.

Ha azonban biztonságban vagytok, akkor, aki elvégzi az umrát [és az ihrám tilalmai alól való mentesülést élvezi] a zarándoklat kezdetéig, annak, lehetőség szerint áldozati állatot kell (köszönetként) levágnia. (A tehén 2:196)

A Próféta (béke legyen vele) is ezt a fajta zarándoklatot írta elő azok számára, akik nem vitték magukkal az áldozati állatot, mert könnyebb, mint a másik kettő. Ezzel helyesbítette is azt a hibás szokást, amely a dzsáhilijja korában elterjedt, hogy tilosnak, illetve az egyik főbűnnek számított az umra elvégzése a zarándoklat hónapjaiban. Sőt, a Próféta (béke legyen vele) maga is azt mondta: „Ha előbb jutott volna eszembe az (a tamattu), akkor nem hoztam volna áldozati állatot.” (Ő maga is szívesebben végzett volna tamattut, de amiatt, hogy áldozati állatot vitt magával, haddzs al-kiránt kellett végeznie) (Dzsábir által mondott hadísz Bukhari szahíh gyűjteményében.)

3. Umra nélküli zarándoklat (haddzs al-ifrád)
Az umra nélküli zarándoklatot végzőket mufridnak nevezzük. A mufrid a zarándoklat hónapjaiban a míkátnál csak a zarándoklat (haddzs) teljesítésének szándékával lép be az ihrám állapotába, azt mondva: „lebbejke haddzs”, ami azt jelenti: itt vagyok haddzsot végezni. Ezután a mufrid az ihrám állapotában marad az áldozat napjáig (jaúm an-nahr).
Az ifrádban nem szükséges kötelezettség (vádzsib) áldozati állatot vágni. Ez a fajta zarándoklat elsősorban azoknak ajánlható, akik Mekkában vagy valamelyik míkát területén laknak, hiszen ők az umrát bármikor el tudják végezni, nem kell emiatt oda utazniuk. A Koránban Allah azt mondja erről:

Ez az előírás (az állatáldozaté) csak arra vonatkozik, akinek a családja nem lakik a (mekkai) Tilalmas Mecset közelében. Legyetek istenfélők, és tudjátok meg, hogy Allah szigorú a büntetésben! (A tehén 2:196)

Lábjegyzet:

4.    A teljes savvál, és dzulkada hónap, és dzulhiddzsa havának első tíz napja
5.    Míkátok: azok a helyek, amelynél be kell lépni az ihrám állapotába, mindazoknak, akik az umra vagy zarándoklat elvégzése céljából utaznak Mekkába. Azok számára viszont, akik Mekka területén laknak, az ihrám kinyilvánítása azon a helyen történhet, ahol éppen tartózkodnak.
6.     Az ihrámról lásd bővebben „Az ihrám” című fejezetet.
7.    Dzulhiddzsa nyolcadik napja