A zarándoklat céljai (Mekkai zarándoklat 13. rész)

zarandoklat2A  zarándoklat válasz Allah hívására. Olyan évről-évre ismétlődő időszak, amikor a világ minden részéről érkező muszlimok találkoznak egymással a legáldottabb földrészen.

Az iszlám istenszolgálatai túlvilági és evilági javainkat szolgálják. A zarándoklat is olyan istenszolgálat, amely közelebb visz Istenhez, és közelebb visz minket egymáshoz. Így erősödik a közöttünk lévő kapcsolat, amelynek egyedüli alapja a hit. Itt nem számít, hogy mely ország lakói vagyunk, nem számít sem a gazdasági helyzetünk, sem bőrünk színe. Mindenkinek egy a célja: az Istennek való engedelmesség és alázat kinyilvánítása. A Korán és a Szunna világosan meghatározzák a zarándoklat céljait:

•    1.    A zarándoklat egyik alapvető célja az Allahról való megemlékezés. Ennek a zarándoklat során nagy szerepe van, hisz Allah a Koránban számos helyen hangsúlyozza a fontosságát, például:
 Emlékezzetek meg Allahról meghatározott számú napon50! (A tehén 2:203)

és emlegessék Allah nevét meghatározott számú napon.51 (A zarándoklat 22:28)

Ha eljöttetek az Arafától, emlékezzetek meg Allahról a „masár al-harám”-nál!52 (A tehén 2:198)

Az áldozati tevék feláldozása, amelyet kijelöltünk számotokra, a zarándoklat szertartásai közé tartozik. Haszon van ebben számotokra, tehát említsétek Allah nevét, amikor három lábon feláldozásra készen állnak. (A zarándoklat 22:36)

Valójában Allah említése már akkor megkezdődik, amikor zarándokként elindulunk otthonunkból. Már útközben készülünk a nagy feladat teljesítésére, és fohászkodunk Allahhoz, hogy adjon erőt, hitet és kitartást. A zarándoklat alatt bármilyen fohászt mondhatunk, de egyes események közben a Korán által és a Próféta (béke legyen vele) hagyományai által meghatározott fohászokat ajánlatosabb ismételgetni.
•    2.    A mekkai zarándoklat egyik legfontosabb tanítása és célja az egy Istenbe vetett hit megszilárdítása és megvalósítása a gyakorlatban. Ez már az első lépésénél, az ihrám ruha felvételénél kezdődik, amikor az imádság és a megemlékezés kizárólagos tulajdonosának nyilvánítjuk Allahot, és ez végig követ bennünket a zarándoklat utolsó lépéséig. A továbbiakban Isten segítségével részletesen olvashatjuk majd, hogy a zarándoklat maga valójában nem más, mint Allahról való megemlékezés és az Ő dicsőítése. Nincs benne olyan lépés vagy szertartás, amelyben ne hangzanának el Hozzá szóló fohászok. Ennek hatására úgy térünk vissza otthonunkba, hogy a nyelvünk átitatódik Allah dicsőítésével, és a szívünk megtelik nyugalommal az Allahról való megemlékezés során.
•    3.    A zarándoklat egyik célja az Ábrahám (béke legyen vele) vallásához (millatu Ibrahím) fűződő kötelékünk felújítása, emlékének felfrissítése, illetve az ő hagyatékának megőrzése, valamint a mi életünk jobbá tétele az ő példamutatása által. Ahogyan Allah ezt a Koránban említi:

(Ó, muszlimok!) Szép példakép számotokra Ábrahám és azok, akik vele voltak” (A próbának alávetett nő 60:4)

•    4.    A zarándoklat során önvizsgálatot végzünk, és törekszünk azon hibáink kijavítására, melyet az életük folyamán elkövettünk.
•    5.    A zarándoklat alatt látjuk igazán érvényesülni az egyenlőség legtisztább formáját. Levetjük magunkról azt a ruhánkat, amely megkülönböztet embertársainktól a rang, a vagyon, a származás illetve az ízlés terén, és mindannyian azt az egyszerű ruhát öltjük magukra, amelyet ilyenkor szegény és gazdag egyaránt visel.
•    6.    Mindenkin egyforma ruha van, amely olyan, mint a halotti lepel. Ez a halálra emlékeztet bennünket, és arra, hogy egy nap találkozni fogunk Allahhal. Ha ránézünk az emberek tömegére, akkor rádöbbenünk: olyan ez mintha az Ítélet napján gyülekeznénk az Isten színe előtt. Mindannyian egyszerre járjuk körbe a Káabát, nincs különbség gazdag és szegény között. Az Arafa napján több ezren állunk egymás mellett fehér ruhánkban és nincs közöttünk ruházatban se alább-, se feljebbvaló.
•    7.    A zarándoklat ideje alatt a világ számos tájáról ide érkező muszlimok célja teljesen egységessé válik: mindannyian bűnbocsánatot kérünk Allahtól, azt kívánjuk, hogy a Kertbe jussunk, és hogy menedéket kapjunk a Tűztől. Nincs se nemzettség, se faji különbség, se bőrszín, se társadalmi megkülönböztetés. Csak egy dolog számít igazán, hogy mindenki muszlim, aki az Egy Istenben, Allahban hisz, és az Ő Prófétáját, Mohammedet (béke legyen vele) követi.
•    8.    A zarándoklat testi-lelki megpróbáltatásai alatt is a békét kell keresnünk szívünkben, hiszen a Zarándoklat egy békének szentelt hónapban, békés időszakban történik, ahogyan ezt Allah a Koránban mondja:

Allah a Káabát, a Tilalmas Házat biztonságossá tette az emberek számára, és a Tilalmas Hónapot is. (Az asztal 5:97)
   
•    9.    A zarándoklat ideje alatt jelentős mértékben megedződünk a megpróbáltatásokkal szemben, amelyeket el kell viselnünk. Részünkké válik a türelem, a rend és az önuralom. Megtanuljuk a többiekkel együtt tűrni az utazás fáradalmait és nehézségeit. Majd dzulhiddzsa hónap 8. napján mind együtt indulunk el teljesíteni a zarándoklat szertartásait (manászik), mindannyian együtt mozgunk, együtt pihenünk. Nem tántoríthat el bennünket a tömeg, s nem zavar bennünket a folytonos menetelés kényelmetlensége sem.
•    10.    A zarándoklat nem más, mint a világ muszlimjainak minden évben ismétlődő csúcstalálkozója. Amikor a zarándoklat alkalmával összegyűlünk a világ különböző tájairól és országaiból, megismerjük egymás helyzetét, amely egyaránt fontos a vallásunk és önmagunk számára. (Törekednünk kell arra, hogy – minden zarándoklat időszaka alatt – felelevenítsük az iszlám alapelveit, hiszen vallásunk alappillérei jelentik a megoldást életünk minden mozzanatában.)

Lábjegyzet:

50.    A zarándoklat ünnepének napján, és az azt követő három napon.
51.    Dzulhiddzsa havának első tíz napjában.
52.    Mekka közelében lévő helységek, amelyet a zarándokoknak meg kell látogatniuk.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink