A zarándoklat időbeli és helyszíni határai (Mekkai zarándokat 18. rész)

meeqat2A haddzs és az ihrám időbeli határai

Allah hírt adott arról, hogy melyek a zarándoklat hónapjai: a teljes savvál, és dzulkada hónap, és dzulhiddzsa havának első tíz napja. Aki magára vállalja ennek kötelezettségét, az ebben az időszakban teheti meg. Allah így szól erről a Koránban:

Kérdeznek téged (oh Mohammed (béke legyen vele)) az újholdról, mondd!: „Ezek az időpontok jelzők az emberek és a zarándoklat számára."
(A tehén 2:189)65

A zarándoklat hónapjai ismertek, és aki kötelezi magát e hónapokban a zarándoklat elvégzésére, annak (a zarándoklat idején) tilos a házasélet, a vétkezés és a vitatkozás! Bármi jót tesztek, Allah tudja azt. Lássátok el magatokat útravalóval, ám a legjobb útravaló az istenfélelem! Féljetek Engem, oh ti, akiknek van eszetek! (A tehén 2:197)

Ezekről az időpontokról a tudósok véleménye általában megegyezik. Ibn Kudáma a következőt mondja a meghatározott időpontokról: „Ami a „A zarándoklat hónapjai ismertek…” (2:197) áját illeti, azt hordozza magában, hogy ezekben a hónapokban az ihrám felvétele ajánlott cselekedet.” Imám Sáfií szerint nem engedélyezett a zarándoklat elvégzése szándékából az ihrám ruha felvétele a számára megjelölt hónapokon kívül. Az ihrám felvétele és hordása a zarándoklat rituáléi közé tartozik, tehát ennek is meghatároztatott az időpontja, pont úgy, mint az Arafa helységben való megállásé (vukúf) és a körbejárásé (taváf). A csak önmagában végzett umra szándékával viszont az év bármelyik szakában fel lehet venni az ihrámot, vagyis ennek nincs meghatározott időpontja. A Próféta (béke legyen vele) minden umráját a zarándoklat hónapjaiban teljesítette. Ez a bizonyítéka annak, hogy a haddzs időszakában teljesített umrának nagyobb az érdeme és fontossága. Al-Uthejmín sejk erről a következőt mondta: „A zarándoklat időbeli határa a savvál hónapba való belépéssel kezdődik és dzulhiddzsa első tíz napjában, vagy az ünnep napján (íd al-adhá), vagy pedig dzulhiddzsa hónap utolsó napján végződik”.66 Ő is a Korán, 2:197 ájáját említi bizonyítékként.


A haddzs, illetve az ihrám helyszíni határai

Mohammed Próféta (béke legyen vele) meghatározta az ihrám felvételének helyszíni határait is. Ezek olyan határok, melyek átlépése ihrám nélkül tilos, ha a zarándoklat szándékával akarunk belépni Mekkába. Ha nem a zarándoklat vagy az umra szándékával, hanem például tanulás, kereskedelem vagy rokonlátogatás stb. miatt lépjük át a míkátot, akkor természetesen nem kell felvennünk az ihrámot. Összefoglalva, aki zarándoklat céljából szándékozik Mekkába menni, annak a Próféta (béke legyen vele) által meghatározott helyeken, határokon kötelező magára öltenie az ihrám ruhát. Ez a világ különböző pontjairól érkezők részére más és más helyszínt jelent, melyre a következő hadísz a bizonyíték:
Ibn Abbász a következő prófétai hagyományt mondta: „Allah küldötte (béke legyen vele) Medína város lakói számára Dzul-halífat67, Szíria lakóinak al-Dzsuhfat, Nedzsd lakóinak Karnul-manázilt és a Jemenből érkezőknek Jalamlamot szabta meg határként.”68
Az említett hagyományból látszik, hogy a Mekka határain kívülről érkező zarándokok számára öt míkát állapíttatot meg:

•    1.    Medína lakóinak, vagy az abból az irányból érkező zarándokok míkátja Dzul-halífa vagy Abjár Alí. Ez a hely Medínától körülbelül tíz kilométernyire van. Ez a legtávolabbi míkát Mekkától (körülbelül 450 kilométer).
•    2.    Szíria és Egyiptom lakóinak, illetve a felőlük érkezőknek Dzsuhfa a míkátjuk. Ez a második legtávolabb eső míkát Mekkától (körülbelül 200 kilométer).
•    3.    Nedzsd lakóinak, vagy az afelől érkező (például Bahrein, Dammám, Riyád stb.) zarándokoknak Karnul-manázil (melynek új neve Szejlul-kabír) a míkátjuk. Ez körülbelül 80-90 kilométerre van Mekkától.
•    4.    A jemenieknek Jalamlam (mai neve Szádijja) a megszabott határ. Ez körülbelül 70 kilométerre van Mekkától.
•    5.    Az irakiaknak vagy a felőlük érkezőknek Dzátu-irk a míkátjuk, ez is körülbelül 80 kilométerre van Mekkától.69

A külföldről érkezők számára tehát a fent felsorolt határok az érvényesek. A Mekka és a míkátok környékén élőket három csoportba lehet sorolni abból a szempontból, hogy lakóhelyük hol helyezkedik el a míkátokhoz viszonyítva:

•    1.    Azoknak, akik Mekka határain belül élnek (ahl al-Haram), és azoknak, akik csak ideiglenesen tartózkodnak e területen, ott kell belépniük az ihrám állapotába, ahol laknak (vagyis a lakásukban).
•    2.    Akik az öt míkát helység által határolt területen belül, de Mekka határain kívül laknak (ahl al-hill), azoknak ott kell belépniük az ihrám állapotába, ahol épp tartózkodnak.
•    3.    A többiek, akiknek az otthona az öt míkát helység által határolt területen (mavákít) kívülre esik, azoknak a fent felsorolt határoknál kell belépniük az ihrám állapotába.

Erre bizonyíték a következő hadísz, amely Ibn Abbásztól maradt fenn: a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ezek a határok (a míkátok) mindazok számára, akik azokon át utaznak Mekkába zarándoklat vagy umra elvégzése céljából. Akik azonban a határokon belül vannak, [de Mekkán kívül élnek], ott lépjenek az ihrám állapotába, ahol éppen tartózkodnak. Mekka lakói pedig Mekkában.” (Bukhári és Muszlim, muttafak alejhi)

Azok, akik repülővel Dzsidda városán keresztül érkeznek Mekkába, indulásuk előtt a saját országukban is felvehetik az ihrámot, de az ihrám szándékát és a telbiját70 csak akkor nyilváníthatják ki, amikor elérték a míkát légterét. Vagy felvehetik azt az egyik míkátnál is, de Dzsidda városban már nem, ugyanis az nem ihrám felvevőhely. Magyarországról a zarándokok általában Egyiptomon keresztül érkeznek Dzsidda városba. Mivel hosszú az út, ezért nem ihrámban indulnak el, hanem az egyiptomi repülőtéren veszik fel azt, ahol a zarándokok számára kialakított fürdő és öltözőhelyek találhatók. Mecset is rendelkezésükre áll, ahol imádkozhatnak, és ahol a csoportvezetők tájékoztatót tudnak tartani a zarándoklat lépéseiről. Fontos tudni, hogy Egyiptom nem míkát helyiség, itt csak az ihrámot szabad felvenni.71 Az Egyiptom felől érkezőknek míkátja valahol a Vörös-tenger fölött húzódik, s miután az utasszállító jármű, például a repülő eléri ezt a pontot, a pilóta figyelmezteti a zarándokokat, hogy a haddzs vagy umra szándékát nyilvánítsák ki, és kezdjék el ismételgetni a telbiját. Aki ihrám állapotán nélkül lépi át Mekka határát, annak vissza kell utaznia az egyik míkáthoz és ott kell felvennie azt. Ha valaki ihrám állapota nélkül lépi át a míkátot és nem tud visszatérni, akkor felveheti azt akár Dzsiddában is, de váltságdíjat, azaz fidját kell fizetnie, amely lehet egy áldozati állat, melynek húsát a Haram72 területén lévő szegények között kell szétosztania. Ebből a húsból semmit sem használhat fel saját céljára a zarándok.

Lábjegyzet:

65.    Allah jeleket és bölcsességet helyezett a Holdba, mivel a muszlimok a hold változó alakjából tudják meg a böjt, az alamizsna és a zarándoklat idejét.
66.    Uthejmín, Fatává: 509
67.    Dulhalífa ma már Abjár Alí néven ismeretes. Ez Medína városán kívül helyezkedik el, egy mecset jelzi a míqátot.
68.    Fauzán, (2001): I/ 409.
69.    Lásd szahíh Muszlim, IV/ 160. o.
70.    Talbija: válasz, engedékenység, szolgálatkészség. Erről később részletesen esik szó.
71.    Ihrámról és vele kapcsolatos tudnivalókról részletesebben az ihrám című fejezetben.
72.    Haram: A Tilalmas terület, azaz Mekka és a hozzátartozó részek, vagyis Míná, Arafa, Muzdalifa.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink