A Káaba körbejárása (at-taváf bil-bejt) (Mekkai zarándoklat 23. rész)

A taváf definíciója
A taváf szó a „táfa” igéből származik melynek jelentése: körbe járni, körbe futni valamit. A taváf pedig nem más, mint Allah akaratának engedelmeskedve és a körbejárás elvégzésének szándékával hétszer körbejárni a Káabát oly módon, hogy minden egyes kör a fekete kőnél kezdődjön és ott is érjen véget, illetve a körbejárás közben a Káaba végig a zarándok bal oldalára essen. Vagyis a körbejárás az óramutató járásával ellentétes irányba történik. A kör középpontja mindenképpen a Káaba kell legyen, ahogyan azt a Korán is említi:

S körbejárják a Sérthetetlen Házat (A zarándoklat 22:29)

A taváfot, a Káaba körbejárását, tehát a körülötte lévő területen kell elvégezni, a Meszdzsid al-Harám területén. Ez lehet a Káaba közvetlen közelében vagy tőle távolabb is, lehetőségektől függően. Nem helyes azonban, ha kilépünk a mecset falain kívülre. Napjainkban, a körbejárás elvégzése ebből a szempontból könnyebb mint régen, mivel kibővítették a Tilalmas mecset területét, illetve több szinten is el lehet elvégezni ezt a kegyes zarándoklati pillért. A felsőbb szinteken a talajon egy sötét sávval jelölték a fekete kő irányát, és egy tábla is mutatja, hogy hol kezdődik, illetve végződnek a taváf körei. Közvetlen a Káaba körül, vagy az épületen belüli első szinten a nagyobb tömeg miatt nehezebb elvégezni a taváfot, mivel minden zarándok azt szeretné, hogy minél közelebb legyen ahhoz az Áldott épülethez, amelyet Ábrahám (béke legyen vele) épített fiával. A felsőbb emeleteken, és különösen a tetőszinten könnyebb a mozgás, gyorsabban lehet haladni, viszont a kör átmérője legalább négy-ötszöröse annak, mintha ugyanezt közvetlen az épület körül tennénk meg.

A zarándoklati körbejárás előírása (Hukm taváf al-ifáda)
A taváf al-ifáda, a zarándoklat oszlopai közül az egyik, nélküle nem teljes a zarándoklat. Ha a zarándok elhagyja ezt a pillért, be kell pótolnia, ha viszont ezt nem teszi meg, akkor nem mondható teljesnek a zarándoklata, vagyis hiányos. Ezen a véleményen van a legtöbb tudós. A taváf al-ifáda kötelezően előírt (fard) cselekedet a zarándoklat alatt, amelyet mind a Korán, mind a szunna bizonyít. Allah a Koránban (A zarán­doklat 22:29) egyértelműen a taváf al-ifádara mutat, amikor elrendeli a Káaba körbejárását. A vallástudósok többsége egyetért ebben. A szunnában is megtalálható ennek bizonyítéka. Van egy igaz hagyomány, amelyet Bukhári és Muszlim egyaránt feljegyzett, amely szerint: „A hívők anyja Safijja együtt zarándokolt a Prófétával (béke legyen vele) , és eközben megérkezett a havi vérzése (menstruáció). A Próféta (béke legyen vele) azt kérdezte: Vajon (a feleségem) itt marasztal bennünket? Mire ők (a társak) azt felelték, már elvégezte a taváf al-ifádat. Erre a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: akkor nem baj, tehát mehetünk tovább”82.

A körbejárás köreinek száma (Adad asvát at-taváf)
A négy jogi iskola közös megegyezése szerint a taváfban elvégzendő körök száma hét, vagyis hétszer kell körbejárni a Káabát. A tudósok többsége szerint a körbejárás teljesítése alatt kötelezően előírt (fard) körök száma hét, amelyek a fekete kőnél kezdődnek és ugyanott érnek véget, és nem engedélyezett ennél kevesebbet teljesíteni belőlük.

A körbejárás fajtái, elvégzésük időpontjai, illemei
A körbejárásnak több fajtája van, azonban ezek sem formailag, sem tartalmilag nem különböznek egymástól. Például mindegyik taváfban hétszer kell elvégezni a Káaba körbejárását, mindig a fekete kőnél kezdődik és végződik a kör, ugyanazokat a fohászokat mondjuk közben, stb. Az eltérés csupán céljukban, elvégzésük időpontjában és nevükben van.

Tehát a taváfnak következő fajtái vannak:

•    1.    Taváf al-Kudúm: elvégzése mindenki számára ajánlott, aki a zarándoklat vagy az umra elvégzésének szándékával lép be a Tilalmas mecset területére. Ennek célja nem más, mint a Káaba üdvözítése.
•    2.    Taváf al-umra: az umra egyik pillére. Ez az első dolog, amelyet az umrát végző zarándok teljesít a Tilalmas mecsetbe érkezésekor.
•    3.    Taváf al-Ifáda: a zarándoklati körbejárás. A zarándoklat egyik pillére. Ezt a körbejárást azután teljesítjük, miután a Muzdalifában eltöltött éjszaka után, Mínában megdobtuk a dzsamratul-Akabat és férfi zarándokként leborotváltuk vagy rövidre vágtuk hajunkat, nő zarándokként pedig levágtunk abból egy ujjbegynyit.
•    4.    Taváf al-Vadá: Búcsú körbejárás. Ez a zarándoklat kötelezettségei közül az egyik. Ezt a körbejárást akkor végezzük el, miután teljesítettük a zarándoklat összes szertartását, és el szeretnénk utazni Mekka városából. Ezért búcsú körbejárásnak nevezik, mivel el kell köszönnünk attól a Háztól, amelynek látogatása az életünk talán legfontosabb célja, és nem tudhatjuk, hogy életünkben még egyszer meg tudjuk-e majd látogatni vagy sem. Aki nem tudja teljesíteni ezt a körbejárást, annak ki kell váltania ezt, állatáldozattal. Ha valamilyen rajtunk kívül álló ok, például nőknél a menstruáció, vagy szülés miatt nem sikerül elvégezni ezt a taváfot, akkor nem kell kiváltani azt.
•    5.    Taváf mesznún: Ez szunna szerint előírt körbejárás. Olyan, mint a szorgalmi ima, az önkéntes böjt vagy az adományozás, amelyeket azért végzünk, hogy a kötelezően előírt imádságok teljesítésén túl is imádjuk az Istent. A szorgalmi körbejárásnak nincs meghatározott időpontja, ezt a taváfot akkor végezhetjük el, amikor csak vágyat érzünk arra, hogy még jutalomra tegyünk szert.

Fontos, hogy a körbejárást nem csak a testtel kell elvégezünk. Mivel a taváf célja az Allahról való megemlékezés, a legfontosabb, hogy minden szavunk szívből jöjjön, minden mondat az Ő Nevével kezdődjön és érjen véget. A fekete kő megcsókolása és a Jemeni sarok megérintése nem más, mint Allah parancsának való teljes engedelmesség és nyilatkozat, amellyel megerősítjük hűségünket Allah iránt. A fekete kő nem az istentársítás jele és ezt nem a társítók helyezték oda, hanem Ábrahám (béke legyen vele), illetve a Próféta (béke legyen vele) , Allah engedelmével. Ez Isten jelei közül az egyik, melyet a muszlimok megcsókolnak és megtisztelnek, kizárólag azért, mert Allah így rendelte el nekik. Umar ibn al-Kattáb a fekete kővel kapcsolatosan a következőt mondta: „Tudom, hogy te egy kő vagy, amely se nem használ, se nem árt. S ha nem láttam volna a Prófétát (béke legyen vele) megcsókolni téged, akkor sosem csókoltalak volna meg”.

A körbejárás elvégzésének feltételei (surút at-taváf)

A taváf teljesítésének meghatározott feltételei vannak:

•    1.    A taváf elkezdésének első feltétele a szándék (nijja). Ahogyan minden cselekedet kezdete előtt fontos a szándék, így a körbejárás kezdeténél is meg kell erősíteni a szándékot a szívben.
•    2.    A második feltétel a vallási értelemben vett teljes tisztaság (tahára). Le kell tisztítani a testről és a ruháról mindenféle piszkot és tisztátalanságot, vagyis vudut vagy guszlt kell végezni. Ez a véleménye a három jogi iskolának, azonban a Hanafijjanál a tisztaság nem feltétel, hanem csak szükséges kötelezettség (vádzsib).
•    3.    A szemérmes testrészek (szetr al-aúra) eltakarása, elrejtése, ahogyan azt Allah a Koránban mondja:

Ó Ádám fiai! Öltözzetek fel szépen, ha mecsetbe mentek imádkozni! (A magaslatok 7:31)

•     A három vallásjogi iskola szerint ez a körbejárás teljességéhez előírt kötelezettség, viszont Abú Hanífa szerint a szemérmes részek eltakarása szükséges kötelezettség (vádzsib) a taváf elvégzésénél.
•    4.    A taváf elvégzésénél feltétel, hogy azt a Tilalmas Mecseten (al-Meszdzsid al-Harám) belül végezzük el, mivel ha valaki a mecset falain kívül teljesíti a taváfot, nem lesz érvényes vagy elfogadott.
•    5.    Feltétel, hogy a körbejárás közben, minden egyes kör elvégzésénél a Káaba a bal oldalunk felöl legyen, vagyis az óramutató járásával ellentétes irányba haladjunk (jobbról balra). Ha valaki úgy járja körbe a Káabát, hogy az a jobb oldalára esik, akkor nem lesz jó a taváfja.
•    6.    Feltétel, hogy, a körbejárás minden köre a fekete kőnél (al-hadzsar al-aszved) kezdődjön, mert ha nem onnan kezdjük a kört, akkor az nem tekinthető elfogadottnak.
•    7.    Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a körbejárás hét teljes kör legyen. Ha ugyanis a körbejárást végző ebből csak ötöt vagy hatot teljesít, akkor nem lesz teljes a taváfja. Abú Hanífa szerint, csak az első négy kör számít előírt feladatnak.
•    8.    Feltétel, hogy ne szakítsuk meg a köröket, és a körök között folyamatosság legyen, ne hagyjuk abba azokat. Ha elfáradunk, vagy eljön a kötelező ima (asz-szalát) ideje miközben a körbejárást végezzük, akkor azon a ponton kell folytatnunk az adott kört, ahol abbahagytuk, vagy újra kell kezdenünk a kört a fekete kőnél. Ezen a véleményen vannak a vallástudósok.

A Hanafijja vallási iskola a fent említett feltételek közül ellenzi a legtöbb feltételt, mivel szerintük azok nem feltételek (surút), hanem szükséges kötelezettség (vádzsib).83

A körbejárás szunna szerinti előírásai (szunan at-taváf)
A körbejárásnak sok szunna szerinti előírása, követelménye van. Ezek közül a legfontosabbak:
•    1.    Ar-Ramal, vagyis gyors léptekkel menni vagy haladni. Ez csak férfiak számára ajánlott, és csak az első három körben. A hátra lévő négy kört pedig normális tempóban kell elvégezni. Mivel szunna, ajánlott a betartása, de fontos, hogy ne okozzon gondot az elvégzése. A ramalnak ismert a története, amely több igaz hagyományban is megtalálható. A muszlimok, a Próféta (béke legyen vele) vezetésével elmentek Mekkába, hogy elvégezzék az umrát, és miután megérkeztek oda, a Kurajs tagjai várták őket és azon gúnyolódtak, hogy a Próféta (béke legyen vele) és társai, Medína levegőjének hatására lázasak és elgyengültek. Amikor a Próféta (béke legyen vele) ezt látta, megparancsolta a társainak, hogy a taváf köreit gyorsan és frissen végezzék. Ezt látván a Kurajs tagjai, elcsodálkoztak.
•    2.    Al-idtibá, azaz, hogy úgy borítsuk magunkra az ihrám ruha felső részét, hogy a bal vállunk be legyen takarva, a jobb azonban maradjon szabadon. Ez is csak a férfiak számára előírt. Az idtibá jellemző vonása, hogy a körbejáró személy, az ihrám felső leplét (ridá) úgy teríti a vállára, hogy a bal válla be legyen takarva és a ridá közepe a jobb hónalja alá essen ihram-abra

•    3.    A körbejárás kezdeténél csókoljuk meg a fekete követ. (takbíl al-hadzsar al-aszved), de csak akkor, ha meg tudjuk tenni úgy, hogy közben ne okozzunk másnak kellemetlenséget vagy bántódást. Ha nem sikerül megcsókolni a fekete követ, akkor elég megérintenünk a kezünkkel, vagy botunkkal. Ha ez sem sikerül, akkor elég, ha a fekete kő irányát jelző vonalnál a Káaba felé fordulva rámutatunk a kezünkkel.
•    4.    At-takbír, azaz mondjunk Alláhu Akbart minden egyes kör kezdeténél, amikor a fekete kő irányát jelző vonalhoz, vagy magához a fekete kőhöz érkezünk. Ezt mind a hét körben célszerű megtenni.
•    5.    Ha képesek vagyunk rá, gyalog tegyük meg mind a hét kört. Aki azonban nem képes rá, azt vihetik felemelve (például hordágyon, hordszéken) vagy beszállhat egy tolószékbe, és így is elvégezheti a körbejárás hét körét. A zarándoklat alatt általában nagyon sok az idős és gyenge ember, akiknek rendelkezésére áll több száz tolószék, és minden tolószékhez egy segítő, aki kérésre, a tolókocsiban viszi a zarándokot és segít neki elvégezni a körbejárást. E mellett vannak úgynevezett hordszékek is, amelybe beleül a körbejárást végző személy. Ezeket általában négy vagy öt segítő viszi a feje fölött. A zarándok mindkét esetben ül, fohászkodik, bűnbocsánatot kér Allahtól, és amikor a fekete kővel egy vonalba érkezik, felemeli kezét a fekete kő irányába és hangosan azt mondja: Alláhu Akbar! Mindkét szolgáltatás díjmentes, mivel a Szaúdi állam vállalja a költségeket, de a zarándok, ha akar, adhat valamennyi pénzt a segítőnek.
•    6.    Amennyire tudunk, haladjunk minél közelebb a Káabához, anélkül, hogy a többi körbejárást végzőnek bármi gondot okoznánk.
•    7.    Kerüljük a felesleges beszédet a körbejárás közben. Csak akkor beszéljünk, beszélgessünk, ha feltétlenül szükség van rá.
•    8.    A körbejárás végzése alatt folyamatosan fohászkodjunk Allahhoz, emlegessük a Nevét (dzikr), recitáljunk a Koránból, és kérjünk bűnbocsánatot (isztigfár). A Káaba körbejárásának nincs meghatározott fohásza kivéve a jemeni sarok (al-rukn al-jemání) és a fekete kő közti résznél. Amikor a körbejáró elhagyja a Jemeni sarkot és közeledik a fekete kőhöz, a következő fohászt kell, hogy ismételgesse:
 „Urunk! Adj nekünk az evilágon is, és a túlvilágon is jót, és óvj meg minket a Tűz kínzásától!” (A tehén 2:201)

Rabbaná átina fiddunja haszanatan va filákhirati haszanatan va kina adzaba-annar.

•    9.    Ha lehetséges, érintsük meg a jemeni sarkot kezünkkel, ha azonban erre nincs módunk, akkor ne tegyünk semmit azok közül, amely a fekete kőnél teendő, vagyis ne csókoljuk meg, ne mutassunk rá kezünkkel, és ne mondjunk Alláhu Akbart.
•    10.    A körbejárás befejezése után végezzünk két meghajlásnyi (raka) imát Ábrahám állásának helye (makám Ibráhím) mögött. Erről a Koránban az áll:
 [Oh, ti muszlimok,] tegyétek Ábrahám állásának helyét imahellyé! (A tehén 2:125)
•     Az első rakában a Korán nyitó szúra (al-fátiha) után, a 109. „A hitetlenek” szúrát (al-káfirún) és a második rakában pedig az al-fátiha után a 112. „Az őszinte hit” szúrát (al-iklász) kell elmondani.
•    11.    Az ima elvégzése után igyunk a Zemzem kút vizéből.

A taváf illemei
A taváfnak vannak illemei, amelyek teljessé teszik. Íme közülük néhány:

•    1.    A körbejárást végezzük teljes (Isten felé mutató) alázattal.
•    2.    Érezzük át Allah hatalmasságát.
•    3.    Emlékezzünk vissza Isten Prófétáinak életére, és azokra a tanulságokra, amelyek ebből levonhatók.
•    4.    Igyekezzünk a lehető legtöbbet fohászkodni, tele Allah iránt érzett alázattal, szeretettel és bűnbocsánatkéréssel.

A körbejárás alatt nem kedvelt cselekedetek
A következő cselekedetek nem kedveltek (makrúh), illetve kifejezetten nem ajánlatosak, így tartózkodjunk ezektől a taváf végzése alatt:

•    1.    Ne kulcsoljuk össze ujjainkat, illetve ne ropogtassuk azokat!
•    2.    Ne helyezzük kezeinket a hátunk mögé!
•    3.    Ne együnk, ne igyunk, ne viccelődjünk és ne nevetgéljünk!
•    4.    Ne végezzük úgy a körbejárást, hogy közben vizelési, székelési vagy szellentési kényszerünk van.
•    5.    Ne lökdössünk másokat a gyorsabb haladás érdekében, ne beszéljünk csúnyán, ne káromkodjunk, és ne kényszerítsünk másokat megállásra, stb.

 

Lábjegyzet:

82.    At-Tajjár, (1994): 79.
83.    At-Tajjár, (1994): 81;