A vukúf előírtságának bizonyítéka
Az Arafa völgyben való megállás hagyományának bizonyítékai megtalálhatóak mind a Koránban, a szunnában és a közmegegyezésben (idzsmá).
Abdulrahman bin Jamur ad-Dajlitől maradt fenn, hogy a Próféta (béke legyen vele) azt mondta „A zarándoklat bizony az Arafa (napja)”93
A Koránban pedig Allah azt mondja erről:

Azután vonuljatok el onnan, ahonnan a többi ember is elvonul, és kérjétek Allah bocsánatát. (A tehén 2:199)

A Próféta (béke legyen vele) eljövetele előtt a Kurejs törzsbeliek azt állították magukról: „mi Allah legjobb városának (Mekka) lakói vagyunk és Ábrahám leszármazottai. Mi vagyunk a Tilalmas Ház gondozói és őrzői. Nincs az arabok közül olyan, aki rangban, jogban vagy ismertségben olyan nagy pozíciót foglalna el, mint amit mi birtoklunk.” Azokat akik ezt mondták magukról, humsznak nevezték.
A fent említett áják magyarázata megtalálható egy hiteles hagyományban: Áisa azt mondta: „A Kurejs törzs, és aki a vallásuk szövetségéhez – Humsz – tartozott, Muzdalifában álltak meg, míg minden más zarándok Arafa völgyében állt meg. A Prófétának (béke legyen vele) adott kinyilatkoztatással Allah megparancsolta, hogy menjen Arafába. A Prófétá (béke legyen vele) odament, fohászkodással és istenemlegetéssel töltötte a napot, és aztán Muzdalifába vonult.”94
A szunnában is sok hadísz tanúskodik a vukúf előírtságáról. Abdulrahman bin Jamur ad-Dajlitől jegyezték fel, hogy a Nadzsd lakói közül sokan jöttek a Prófétához (béke legyen vele) és kérdezték Őt (a haddzsról), mire Ő hangosan azt mondta: „a zarándoklat bizony Arafa (napja), s aki megjelenik Arafa völgyében, déltől naplementéig, az bizony elérte a zarándoklatot (érvényes a zarándoklata).”
Szintén Abdulrahman bin Jamur ad-Dajlitől jegyezték fel: A Prófétát (béke legyen vele) kérdezték a haddzsról, mire ő (béke legyen vele) azt mondta: „Aki imádkozta velünk ezt az imát (a hajnali ima dzulhiddzsa 10-én), és ez előtt állt Arafában, akár nappal, akár éjjel, az elérte a zarándoklatot (érvényes a zarándoklata).”
A nagy vallástudósok is egyetértenek a vukúf kötelezettségével kapcsolatban. Ibn Rusd szerint: „mindenki megegyezik abban, hogy (a vukúf) a zarándoklat pillérei közül egy, és aki ezt elmulasztja, annak a zarándoklata elvész”.95 Ibn Kudáma véleménye pedig az, hogy: „a vukúf pillér, s nem teljes nélküle a zarándoklat, csak vele együtt”.

Az Arafa völgyében való állás (vukúf) feltételei
A vukúfnak vannak feltételei, amelyek egy része a helyszínnel, néhány az időponttal és néhány a megállással kapcsolatos:

•    1.    Az Arafa völgyében való állás helyszíne (makán al-vukúf) A haddzs alatt minden egyes elrendelt szertartás, lépés és cselekvés elvégzésének meghatározott időpontja és helyszíne van. Ezeket pontosan be kell tartanunk, különben nem fogadtatik el a zarándoklatunk. Így van ez a vukúffal is. A vallástudósok véleménye megegyezik abban, hogy a megállás helyszíne az Arafa völgye, amelynek megszabott határai ismeretesek – ma már figyelmeztető táblákkal vannak megjelölve –, és e határokon belül az Arafa egész völgye egy megállóhely (maúkif) azaz, ha valaki ennek a völgynek bármelyik részében, a megszabott határokon belül megáll, elfogadtatik a zarándoklata, ha Allah úgy akarja. Aki a zarándoklat alatt nem lép be az Arafa völgyébe annak érvénytelen a zarándoklata. Tehát, nagyon fontos az óvatosság. Ha nem csoporttal, hanem saját magunk utazunk, mindenképpen kérdezzük meg az ott dolgozó önkénteseket, illetve segítőket, és bizonyosodjunk meg róla, hogy az Arafa határain belül töltjük el ezt a napot. 96 A völgy közepén található az irgalom hegye (dzsabal ar-rahma), amelyre a zarándokok felmásznak és fohászkodnak, bár ez nem ajánlatos, mivel a Próféta úgy fohászkodott, hogy az irgalom hegye közte és a Kába között volt.

•    2.    Az Arafa völgyében való állás ideje (zamán al-vukúf) A szunna szerint a Próféta (béke legyen vele) dzulhiddzsa hónap 9. napján a dzuhr és asr imát összevonva és rövidítve imádkozta Nemíra mecsetében, majd kuthbát tartott az ott tartózkodóknak. Ez után kezdte el az állást, és napnyugtáig tartózkodott Arafa völgyében.Aki azonban valamilyen oknál fogva lekési ezt az időszakot, az állást elvégezheti az áldozás napjának (dulhidzsdzsa hónap 10. napja) hajnalhasadásáig. Ebben a vallástudósok többsége egyetért.

Előírás azoknak, akik lekésik a vukúf idejét
Mind a négy vallási iskola vezetője egyetért abban, hogy az Arafa völgyben való megállás, a zarándoklat pillérei közül az egyik legfontosabb, azaz egy muszlim zarándoklata nem tekinthető elfogadottnak e szertartás elvégzése nélkül. Tehát aki úgy kési le a vukúfot, hogy mire ráhajnalodik dzulhiddzsa havának 10. napja, és még nem állt Arafa völgyében, annak zarándoklata umrává válik. Tehát csak az umra szándékával folytathatja a körbejárást (taváf), a Szafá és a Marva között járást (szaíj), azután pedig le kell borotválnia, vagy rövidre vágatnia a haját. Később be kell pótolnia a zarándoklatot, például a következő évben. Ez csak akkor szükséges, ha valaki nem szabott feltételt a szándék kinyilvánításánál (istirát).

Az Arafa völgyében való állásra való képesség
A vukúf teljesítésének nagyon fontos feltétele az, hogy a zarándok szellemileg képes legyen az Isten szolgálatára, imádatára, a hozzá való fohászkodásra. Az Arafa napja az a nap, amikor az a feladatunk, hogy átgondoljuk egész addigi életünket, végiggondoljuk, milyen hibákat és bűnöket követtünk el, azokat megbánjuk, és kérjük Isten bocsánatát és irgalmát. Ugyanakkor azt is végig kell gondolnunk, hogy mit tervezünk a jövőre, hogyan szeretnénk jó irányban változtatni életünkön, milyen célokat szeretnénk megvalósítani. Ehhez pedig Isten segítségét kell kérnünk.

A vukúf szükséges kötelezettségei (vádzsib)
Az Arafa völgyében való megállásnak csak egy szükséges kötelessége van, az pedig, hogy ott töltsük a napot déltől napnyugtáig. Aki ezt megtette, annak elfogadható a zarándoklata, ha Isten akarja.
Aki nem tölti ott ezt a teljes időszakot, annak állása vallási szempontból a következő megítélés alá esik:

•    1.    Aki az Arafa határait naplemente előtt elhagyja, annak áldozattal kell kiváltania ezt a kötelezettséget, amelyet elmulasztott.
•    2.    Aki valamilyen szükséges ok miatt elhagyja Arafa területét, de még naplemente előtt visszatér, és ott marad addig, amíg le nem ment a nap, nem tartozik megváltással.
•    3.    Aki valamilyen rajta kívül álló ok miatt elkésik és csak arra képes, hogy éjszaka teljesítse a vukúfot, ez nem érvényteleníti a zarándoklatot. Vagyis elfogadható az éjszakai megállás, mivel a Próféta (béke legyen vele) ezt mondta a fent említett hadíszban.
•    4.    Tisztátalan állapotban97 is elfogadott a vukúf és a tisztaság (at-tahára) nem feltétele (sart) a teljesítésnek.

A vukúf ajánlott (szunna) cselekedetei
Az Arafa völgyében való megállásnak sok szunnája van:

•    1.    Kedvelt cselekedet (mustahabb) megmosakodni (vudut végezni) Namiránál, a vukúf szándékával.
•    2.    Egy időben, összevonva és rövidítve imádkozzuk a déli (adz-dzuhr), illetve a délutáni (al-asr) imát.
•    3.    Prófétai hagyomány, hogy az imavezető (imám) vagy helyettese tartson beszédet (kutba) a zarándokokhoz, tegye világossá számukra a zarándoklat lépéseinek és elrendelésének fontosságát, illetve világítson rá azokra a dolgokra amelyek a legfontosabbak a muszlimok számára.
•    4.    Csak az összevont és rövidített dzuhr és aszr ima után lépjünk be Arafa területére.
•    5.    Miután elvégeztük az imát, igyekezzünk teljesíteni a vukúfot, hogy minél többet tudjunk ott fohászkodni.
•    6.    Legyünk mentesek a tisztátlan dolgoktól (igyekezzünk fenntartani, illetve minél előbb megújítani a tisztaság (tahára) állapotát. Ez nem feltétel a vukúfhoz, de ettől teljesebb lesz.
•    7.    A Kibla irányába fordulva fohászkodjunk.
•    8.    Úgy teljesítsük a vukúfot, hogy a figyelmünk minden felesleges gondolattól mentes legyen, és csak a túlvilági és az evilági javakért mondott fohászok, a bűnbocsánatkérés, és az Allah iránt érzett félelem kösse le gondolatainkat.
•    9.    Ha fáradtság vagy gyengeség akadályozna bennünket az Istenimádatban, vagy nem vagyunk képesek az állásra, akkor leülhetünk és úgy is fohászkodhatunk Allahhoz. A legfontosabb a szándék tisztasága (an-nijja).
•    10.    Próbáljunk azon a helyen állni, ahol a Próféta (béke legyen vele) is állt.
•    11.    Törekedjünk arra, hogy ezen a napon, a telbijából, a fohászokból, bűnbocsánat kérésből és Korán olvasásból annyit teljesítsünk, amennyit csak tudunk. A fohásznál emeljük fel kezeinket és kérjünk Allahtól, ugyanis ezen a napon minden fohász meghallgattatik. De ilyenkor a fohász után az arc, illetve a test áttörlése a kezekkel helytelen cselekedet, mert a Próféta (béke legyen vele) nem tett így.
•    12.    Ezen a napon igyekezzünk minél több jó cselekedetet véghezvinni. Például intsük az embereket (zarándoktársainkat) a jóra, és tiltsuk el őket a rossz cselekedetektől. Adakozzunk a szegényeknek és legyünk figyelmesek társainkkal.
•    13.    Ha bírjuk, fohászkodjunk a napon állva (ne álljunk sátor, vagy fa vagy ernyő árnyékába). Aki ezt nem tudja megtenni, az várja meg a naplemente közeli időszakot, amikor a napsütés már nem annyira erős, és legalább ekkor fohászkodjon a szabadban állva, ha tud.
•    14.    Amr ibn Suájbtól maradt fenn, hogy a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „A legjobb fohász Arafa napján, és a legjobb amit mondtam, és amit a próféták előttem is mondtak ezen napon: lá iláha ill Alláh, vahdahu lá seríke le, lehul-mulku ve lehul-hamdu ve huva álá kulli sejin kadír. (Nincs jogosan imádható isten kivéve Allah, nincsen néki társa, Övé az uralom és Őt illeti a hála és a dicsőség, és Ő mindenre képes.)98

Az Arafából való kivonulás
Dzulhiddzsa 9-én, naplemente után induljunk el Arafa területéről, hogy időben elvégezhessük a következő zarándoklati szertartást Muzdalifában. Nyugodtság, higgadtság és béke érvényesüljön kivonulásunkban. Allah iránti mély testi és lelki alázatot érezvén, parancsának engedelmeskedve úgy kell elhagynunk Arafa völgyét, hogy véletlenül se okozzunk sérelmet vagy bántalmat zarándoktársainknak. Mindenkinek az legyen a célja, hogy minél könnyebben és épségben érkezzen meg Muzdalifába. Ezen a napon a muszlim testvériség alapgondolatának kell uralkodnia rajtunk, hogy ami magunknak kedves, ugyanazt kívánjuk muszlim testvéreinknek is. Magával ragadó látvány, amikor zarándokok milliói kiözönlenek ebből az óriási völgyből, és közös cél által hajtva egy irányba tartanak, hogy Allah akaratának engedelmeskedjenek.
Sajnos, vannak olyan zarándokok, akik még naplemente előtt elhagyják Arafa völgyét. Ez több okból is helytelen. Ezek közül a leglényegesebbek, hogy így nem követik a Próféta (béke legyen vele) szunnáját. Ha nem mennek vissza naplemente előtt Arafa területére, akkor áldozattal kell megváltaniuk hibás cselekedetüket. Ráadásul ezzel a tettükkel így más zarándokoknak is kellemetlenséget okozhatnak.
Vannak olyan zarándokok is, akik naplemente után nagy sietséggel akarják elhagyni Arafát, ami szintén nem helyes, mert ezzel saját magukban és másokban is kárt okozhatnak. E helyett sokkal inkább vigyáznunk kell egymásra, és nagy türelmet tanúsítani az egész zarándoklat ideje alatt. Sok zarándok gyalog teszi meg ezt a távot, miközben ismételgetik a talbiját, amely a hitbuzgóságukat tükrözi.

Lábjegyzet:

92.    Arafa vagy Arafát völgy, Mekkától körülbelül 25 kilométernyi távolságra fekszik észak irányában. Ez a völgy a Mekkai zarándoklat központi szertartásának „a megállás” (al-vukúf) helyszíne. A völgy közepében áll egy hegy, melynek neve „az irgalom hegye” (dzsabal-ar-rahma). Arafa völgye, a Tilalmas terület (Mekka, Muzdalifa, Míná) külső részén terül el. A zarándokok Mekkából, az Arafa völgyébe egy meghatározott helyszínen lépnek be (Mazamajn) és azon pillérek mellett mennek el, amelyek meghatározzák Arafa határait.
93.    Hadísz szahíh Irváa al-galil Albáni
94.    Lásd Ibn Hadzsar, Fath al-Bárí, IV/ 327.
95.    At-Tajjár, (1994): 90.
96.    Az Arafa határai magas és jó látható, feliratos oszlopokkal meg vannak jelölve. Ezeken a határokon belül az egész völgyben lehet tartózkodni. Lásd As-Salmán, (2000): 184-185.
97.    Ide értendőek a következő tisztátlanságot okozó tényezők: menstruáció, gyermekágyi állapotban lévők stb.
98.    Hadísz szahíh Tirmidi