Az áldozás fajtái (anváa al-hadijj)

•    1.    Önkéntes áldozás (hadí at-tatajju)
Minden zarándok részéről önként elvégezhető szorgalmi cselekedet, amelyben feláldoz egy állatot anélkül, hogy ez megköveteltetett volna tőle. Ennek teljesítése kedvelt cselekedetnek számít, mivel a Próféta (béke legyen vele) is ugyanezt tette a búcsúzarándoklaton. Ő száz tevét áldozott fel. A vallástudósok megegyeznek abban, hogy aki a zarándoklat vagy az umra teljesítésének szándékával utazik Mekkába, ajánlatos számára, hogy áldozzon fel ott egy állatot. A húsából ő maga is ehet, a többit pedig adja a Harámban lévő szegényeknek. Allah a Koránban ezzel kapcsolatosan a következőt mondja:

Az áldozati tevék feláldozása, amelyet kijelöltünk számotokra, a zarándoklat szertartásai közé tartozik. Haszon van ebben számotokra, tehát említsétek Allah nevét, amikor három lábon feláldozásra készen állnak. És amikor holtan ledőlnek oldalukra, egyetek belőlük, és adjatok enni annak, aki bár szegény, de nem kér, és annak, aki rászorul, és alázatosan kér! (A zarándoklat 22:36)
 
•    2.    A szükséges kötelezettség (hadí vádzsib)
Annak számára szükséges, akik haddzs tamattut és haddzs kiránt végeztek. Ezzel fejezik ki köszönetüket Allahnak, Aki képességet és könnyebbséget adott ahhoz, hogy egy utazás alatt elvégezhették a két szertartást, azaz az umrát és a zarándoklatot, anélkül, hogy hazautaztak volna. Erről a Korán következő ájája tanúskodik:

Ha azonban biztonságban vagytok, akkor, aki elvégzi az umrát [és az ihrám tilalmai alól való mentesülést élvezi] a zarándoklat kezdetéig, annak, lehetőség szerint áldozati állatot kell (köszönetként) levágnia. (A tehén 2:196)

•    3.    Számonkért áldozás (fidja vagy dzsabr)
 Annak számára kell elvégezni, akik elhagytak valamilyen szükséges kötelezettséget a zarándoklat szertartásainak teljesítése közben, vagy nem tartottak be valamilyen tilalmat a zarándoklat alatti tilalmak közül. Ezzel jóváteszi a hibát, illetve kipótolja a hiányt. Allah a Koránban a következőt mondja:

Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát Allahért! Ám ha akadályoztatva lennétek, akkor, lehetőség szerint, [vágjatok le] áldozati állatot [megváltásként]. Ne vágjátok le a hajatokat addig, míg az áldozati állat el nem éri áldozó helyét, de ha valaki közületek beteg, vagy fájlalja a fejbőrét [annak ez szabad], de váltságdíjjal tartozik: böjt, adomány, vagy áldozat formájában.
(A tehén 2:196)

•    4.    Fogadalmi áldozás (hadí an-nadzr)
Kötelező annak számára, aki fogadalmat tett, hogy állatot fog vágni Allahhoz való közeledés gyanánt, és azt a Harámban lévő szegények között osztja szét. Aki ilyen fogadalmat tesz, annak a teljesítés kötelezővé válik. Allah erről azt mondja a Koránban:

Aztán vessenek véget az elhanyagolt állapotuknak (az ihrám tilalmainak), teljesítsék fogadalmaikat és végezzék el a körbejárást a Káaba körül. (A zarándoklat 22:29)

Ami az áldozat első és a második fajtáját illeti, abból a zarándok is ehet, a többit pedig a szegényeknek, illetve rászorultaknak kell adnia. (lásd A zarándoklat 22:36). A harmadik és a negyedik fajta áldozat húsából nem ehet a zarándok. Ezek húsát a Harám területén lévő szegényeknek kell odaadni.

Az áldozati állatok levágásának ideje és helye
Az áldozati állatok levágásának ideje, az áldozás napjának felkelte után kezdődik, de a kavicsok eldobása (ramíj dzsamarátul Akaba) után ajánlatos annak elvégzése. Tehát az ideje dzulhiddzsa 10. napjának napfelkeltétől kezdődik és dzulhiddzsa 13. napjának naplementéig tart, vagyis az áldozati állatok levágásának ideje négy nap. Ami az állatok levágásának helyszínét illeti, a szunna előírása szerint a legjobb hely a Míná területe, de a Harám területén bárhol el lehet végezni. Ajánlatos, hogy az állatot saját kezűleg vágjuk le, de ha helyettesít bennünket valaki, vagy valakit megbízunk ennek elvégzésére, nem követünk el vétséget. Erre az a bizonyíték, hogy a Próféta (béke legyen vele) az áldozati állatok egy részét saját kezével vágta le, és a hátralévők levágásával Alít bízta meg, s azt mondta: „Ezen a helyen áldoztam fel az áldozati állatokat, és egész Míná területe áldozó hely.”.108
A gyakorlatban a zarándokok rendkívül magas száma miatt ma ritkán végzik saját maguk a vágást, az a kimondottan erre a célra kialakított nagykapacitású mészárszéken zajlik. A zarándokok a megfelelő helyen befizethetik az áldozati állat árát, amiről elismervényt kapnak. A több millió levágott állat húsát azonnal feldolgozzák, mélyhűtik, és adományként eljuttatják a világ éhező muszlimai részére.

Az áldozati állat levágásának helyes módszere
Ajánlatos, hogy az áldozati állat levágásakor Allah nevét emlegessék (bismillah), és a Kibla irányába fordítva legyen levágva. A teve levágása három lábon állva történjen, úgy hogy a bal lábát megkötik, a tehén, illetve a birka levágása viszont az oldalára fektetve történjen. El kell vágni az áldozat ütőerét és hagyni, hogy kifolyjon az összes vére.

Az áldozás helye az áldozat napja teendői sorrendjében
 Dzulhiddzsa hónap 10. napján, miután befejeztük a kavicsok dobását, ajánlatos levágni az áldozati állatot. Minden fajta áldozat ideje a kavicsok eldobása után és a haj leborotválása vagy rövidre vágása előtt van. Tehát az áldozat napjának (jaúm an nahr) négy cselekedete közül az áldozati jószág levágása a második. A szunna szerinti helyes sorrend a következő109:

•    1.    Kavicsok dobása (dzsamratul-Akaba)
•    2.    Áldozati állat levágása
•    3.    Haj leborotválása
•    4.    A Káaba körüljárása (Tavaf al-ifáda vagy tavaf al-haddzs)
•    
Ha valaki nem tartja be a sorrendet, az sem követ el hibát. Erre bizonyíték az a hiteles hadísz, amely Abdullah ibn Umartól maradt fent: egy zarándok ment a Prófétához (béke legyen vele) , és azt mondta neki: „Áldozati állatot vágtam a kavicsok dobása előtt. A Próféta (béke legyen vele) azt válaszolta: „Nem baj.” Egy másik zarándok azt mondta: „Leborotváltam a hajam az áldozás előtt.” A Próféta (béke legyen vele) azt válaszolta: „Nem probléma.” Abdullah ibn Umar még azt mondta: ’És azon a napon (dzulhiddzsa 10.) bármit kérdeztek tőle a sorrenddel kapcsolatban, azt válaszolta: „Csináljátok, nem probléma.”’110

Az áldozati állat levágásának feltételei
A következő szempontoknak kell megfelelnie az áldozati állatnak:

•    1.    Lábasjószág (bahímat al-anám) legyen (például: teve, tehén, kecske vagy birka).
•    2.    Egészséges legyen, ne legyen benne semmiféle hiba. Ne legyen sovány vagy beteg. Ne legyen vak, illetve egyszemű sem, illetve ne sántítson egyik lábára sem.
•    3.    Az áldozati teve öt éves, a tehén két éves, a kecske egy éves és a birka hat hónapos korú legyen.

Lábjegyzet:

108.    Lásd szahíh Muszlim, IV/ 265-266. o.
109.    Lásd at-Tajjár, (1994): 110.
110.    Lásd szahíh Bukhári, és Imám Ahmed Musznadja