A Paradicsomba vezető út - 1. rész

2003-ban adták ki, és azóta sajnos régen elfogyott már az Iszlám Egyház kiadásában megjelent "A Paradicsomba vezető út" című, Mohammed Thahlawy által írt nagyszerű könyv a bűnbánatról. Az interneten elérhető az iszlam.hu oldalon letölthetőben a teljes könyv. Ramadán hónapja az elmélyülés hónapja. Sok mindenben számot kell adnunk magunkban, vajon mindent megteszünk-e ami módunkban áll, vajon jól, helyesen tesszük-e Istenszolgálatunkat. Ebben kívánunk segítséget nyújtani e nagyszerű könyv részleteinek cikkekben való felelevenítésével - insa Allah.

 

 

 

 

ELSŐ RÉSZ: HOGYAN TARTHATOK BŰNBÁNATOT?


Bevezető
Bizony, minden dicséret és köszönet Allahot illeti. Neki adunk hálát, az Ő segítségét és megbocsátását kérjük. Allahnál keresünk menedéket a saját lelkünk gonoszától és bűnös cselekedeteinktől. Akit Allah az igaz útra vezet, azt senki nem vezetheti tévútra. És akit Ő tévelygésbe küld, azt nem vezetheti senki. Tanúsítom, hogy nincs más istenség, csak Allah, és Muhammed (Allah dicsérete és békéje legyen vele) az Ő szolgája és Küldötte.
Al-Bukhari a Szahih hadíszgyűjteményben és Ahmad a Musznad-ban ezt jegyezte fel Abu Szaid al-Khudritól:

„Bizony, ti olyasmiket tesztek, amit egy hajszálnál is jelentéktelenebbnek gondoltok. Allah Küldöttének (Allah dicsérete és békéje legyen vele) idején mi ezeket pusztító bűnnek tartottuk.”
(Musznad al-Imam Ahmad, 3/ 3.)

Ez a feljegyzés nyilvánvalóvá teszi, hogy milyen veszélyes helyzetben élünk manapság. Ma az emberek jelentéktelennek tartják bűneiket, és nem aggasztja őket a rengeteg bűn és gonoszság, amit elkövetnek. Láthatjuk, hogy lekicsinylik bűneiket, mintha csak aprók és jelentéktelenek lennének, pedig valójában igencsak nagyok. Vannak, akik élvezetet találnak a bűnök elkövetésében, és semmiféle megbánást nem tanúsítanak, sőt, el sem ismerik, hogy bűn volt, amit elkövettek. A megbánás azonban a bűnbánat egyik legfontosabb feltétele és eleme. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„A megbánás a bűnbánat (alapvető része).”
(Szahih al-Dzsami)

Az ilyen emberek aranyat érő lehetőséget hagynak ki. Ez nem más, mint a bűnök utáni bűnbánat és megbocsátás lehetősége. Továbbá, ez az érdektelen magatartás azt is eredményezi, hogy a bűnös folytatja a bűnök elkövetését, mivel nem lát semmi rosszat abban, amit csinált. Ugyanakkor viszont Allah csodálatos lehetőséggel áldotta meg a bűnöst, hogy visszatérjen Hozzá, bűnbánatot tartson és megbocsátásért könyörögjön. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„A bal oldalon lévő Kísérő hat órára felemeli a tollát azután, hogy egy muszlim szolga bűnt követett el. Ha ezalatt megbánja és Allah bocsánatát kéri érte, akkor ezt a cselekedetet eldobja. Különben egyetlen egy bűnnek jegyzi fel.”

(Szahih, amelyet al-Tabarani jegyzett fel, al-Mudzsam al-Kabir, Szahih al-Dzsami)

Tehát kötelező minden muszlim számára, hogy ha bűnt követett el, akkor ne dugja a fejét a homokba, mint a strucc, hanem vallja be a bűnét saját maga és Ura előtt, és érezzen megbánást. Azt is tudnia kell, hogy a bűn kisebbítése nem csökkenti bűnét – sőt, inkább növeli, hiszen azt tartotta apróságnak, hogy Allah törvényét szegte meg, és bűnöket követett el.
Ehelyett az a helyes út, hogy az ember megbánást érezzen és bűnbánatot tartson. Így részesülhet Allah nagylelkű kegyelméből és a helyes utat fogja követni, ami megmenti őt Allah büntetésétől. Ebben a könyvecskében el fogjuk magyarázni, hogyan kell bűnbánatot tartani, megismertetjük az erre vonatkozó feltételeket és szabályokat. Említeni fogunk olyan szempontokat is, amelyek segítenek abban, hogy valaki a bűnbánat útját kövesse, és megerősítessék ezen az úton, ha Allah is úgy akarja.
Allahhoz fohászkodom, az Ő Legszebb Nevei és Tökéletes Tulajdonságai által, hogy fogadja el bűnbánatunkat, és adja, hogy ez a könyvecske előnyömre szolgáljon nekem és a többi muszlimnak is. Kérem Őt, hogy jegyezze fel az érte járó jutalmat a Feltámadás Napjára – arra a napra, amikor sem a vagyon, sem a gyermekek nem segítik majd az embert, hanem csak az, ha valaki tiszta szívvel jön Allahhoz. Allah áldása legyen szolgáján és Küldöttén, a mi vezetőnkön, Muhammeden. És fohászunk utolsó szavai azok: a dicséret és köszönet Allahot illeti, a Világok Urát.


Az őszinte bűnbánat kötelező

Tudnotok kell, kedves muszlim testvéreim, hogy az őszinte bűnbánat kötelező minden muszlim számára. Allah azt mondja:

„Ti hívők! Forduljatok Allahhoz őszinte bűnbánattal!”
(Korán, 66:8)

És Allah azt is mondja:

„És akik nem tartanak bűnbánatot, azok a bűnösök.”
(Korán, 49:11)

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) pedig azt mondta:

„Ti, akik hisztek, forduljatok bűnbánattal Allahhoz. Bizony, és magam naponta százszor is bűnbánattal fordulok Hozzá.”

(Feljegyezte Muszlim és mások)

A muszlim tudósok mind egyetértenek abban, hogy a bűnbánat kötelező. Minden emberi lény, kivétel nélkül, követ el hibákat és botlásokat. De tudnotok kell, kedves muszlim testvéreim – tanítson Allah mindannyiunkat –, hogy ez nem azt jelenti, hogy a bűnöket jelentéktelennek tartani vagy kisebbíteni elfogadható lenne.

Számos dolgora kell odafigyelnünk, többek között:

Egy bűn kisebbítése, legyen az bármilyen apró bűn is

Ha valaki sok kisebb bűnt követ el, anélkül, hogy megbánná őket, akkor ezek a kis bűnök is el fogják pusztítani. A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Óvakodjatok a kicsi, jelentéktelennek tartott bűnöktől. Olyanok a kis bűnök, mint egy csapat ember, akik megállnak egy völgyben. Egyikük is hoz egy gallyat, meg a másikuk is, egészen addig, amíg eleget hoznak ahhoz, hogy megfőzzék az ételüket. Bizony, amikor a kis bűnökről kell majd számot adnotok, azok fognak elpusztítani.”
(Feljegyezte Ahmad és mások. Szahih al-Dzsami #2686)

Ha engedetlenséget követtél el, ne azt nézd, hogy kicsi volt vagy nagy, hanem csak nézd Annak a hatalmasságát, Aki ellen elkövetted.

Számos olyan bűn van, amit az emberek kisebb bűnnek tartanak, de igenis nagy Allah szemében


Egyesek szerint bizonyos bűnök jelentéktelenek, mert oly sokan követik el őket, akár nyilvánosan is. Ezért ezeket kisebb bűnöknek tartják. Azonban a Musznad Ahmad a következő kijelentést jegyzi fel, Abu Szaid al-Khudritól (Allah legyen vele elégedett):

„Bizony, ti olyasmiket tesztek, amit egy hajszálnál is jelentéktelenebbnek gondoltok. Allah Küldöttének (Allah dicsérete és békéje legyen vele) idején mi ezeket pusztító bűnnek tartottuk.”
(Musznad al-Imam Ahmad, 3/ 3.)

Óvakodj a kis bűnöktől is, még ha azt is látod, hogy az emberek próbálják azokat jelentéktelennek feltüntetni.

Nyilvánosan, mások előtt beszélni egy bűnről, amit valaki elkövetett – még ha a múltban tette is


Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Mindenkinek megbocsáttatnak a bűnei az én népemből , kivéve azoknak, aki nyilvánosan hangoztatják őket. Azt jelenti ez, hogy valaki bűnt követett el éjszaka, és a Legmagasztosabb Allah elfedte bűnét, de ő maga azt mondja valakinek: „Ezt és ezt a bűnt követtem el éjjel”. Az éjszakát úgy töltötte, hogy Ura elfedte őt, de reggel eltávolította Allah leplét magáról.”

(Feljegyezte al-Bukhari és Muszlim. Fath al-Bari, 10/ 486.)

A bűnök nyilvánosan való hangoztatása azért is bűn, mert így a bűnös hozzájárul ahhoz, hogy az adott bűnt mások is jelentéktelennek és elfogadhatónak tartsák. Azt is elősegíti, hogy a gonoszságot terjesszék az emberek között. Allah azt mondja a Koránban:

„Bizony, akik szeretik azt, hogy az erkölcstelenség híre terjedjen a hívők között, azoknak fájdalmas gyötrelem jár ezen a világon és a Túlvilágon is. És Allah tudja, ti pedig nem tudjátok.”

(Korán, 24:19)

Ez természetesen egyáltalán nem azt jelenti, hogy ha valaki egyedül van, távol a többi ember figyelő tekintetétől, és nem beszél az elkövetett bűnről, akkor a bűne megengedett. A fenti hadísz inkább azt jelenti, hogyha engedetlenséget követett el, szándékosan vagy véletlenül, akkor ne hangoztassa a többiek előtt, hogy mit tett. Olyan hadísz is van, ami attól óvja az embereket, hogy egyedül, másoktól nem látva kövessenek el bűnöket. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Bizonyos, meg fogok ismerni olyan embereket az én népemből, akik olyan jótettekkel jönnek majd elő az Ítélet Napján, mint a Tuhama hegye, de Allah olyanná teszi azokat, mint a szétszóródott por. Bizony, ezek az emberek a testvéreitek, közületek valók, és imádkoznak az éjszaka során (szorgalmi imákat), akárcsak ti, de olyan emberek ők, akik, ha egyedül vannak Allah tiltásaival, akkor megszegik azokat.”
(Feljegyezte ibn Majah, Szahih al-Dzsami #7174)

Ezért óvakodj attól, hogy nyilvánosan beszélj bűneidről, és attól is óvakodj, hogy bűnöket kövess el akkor, amikor egyedül vagy. Allah bizony tudja, hogy mit teszünk, akár nyilvánosan, akár titokban. És Allah mindenek Tudója.

A bűnbánat halogatása

Nem tudhatod, hogy mikor jön el érted a halál. Lehet, hogy sokkal közelebb van hozzád, mint gondolnád. Nagyon hirtelen is itt lehet.

„És forduljatok (bűnbánattal és engedelmességgel) Uratokhoz, és Neki vessétek alá magatokat, mielőtt elérne benneteket a gyötrelem, amikor már nem lesz számotokra segítség.”

(Korán, 39:54)

Tudnod kell, hogy a bűnbánat nem fogadtatik el, ha az ember lelke már elérte a torkát (ami közvetlenül a halál bekövetkezte előtt történik). A Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Bizony, Allah elfogadja szolgája bűnbánatát, egészen addig, amíg a lelke a torkát el nem éri”.
(Feljegyezte Ahmad, al-Tirmidhi és mások, Szahih al-Dzsami #1903)

Ezért hát igyekezz a bűnbánatot tartani minden bűn után, és ne késlekedj.

 

Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Egy szolga nem követhet el bűnt úgy, hogy ha aztán wudút csinál, és jól végzi el, majd feláll imához, és imádkozik két rakát, és Allah bocsánatát kéri, akkor Allah meg ne bocsásson neki.”

(Feljegyezte Ahmad és mások, Szahih al-Dzsami #5738)

Bűnök ismétlődő, folyamatos elkövetése


Allah azt mondja a Koránban:

„És azok, akik ha bűnt követtek el, vagy saját maguk ellen vétkeztek, akkor emlékeznek Allahra, és a bocsánatát kérik bűneikért – és ki bocsáthatná meg a bűnöket Allahon kívül – és nem ragaszkodnak ahhoz a bűnhöz (nem ismétlik a bűnt), amit tettek, ha már tudásuk van.”
(Korán, 3:135)

Elkövetni azt, amit sokan elkövetnek


Néha, ha nem teszed meg azt, ami kötelező lenne, vagy nem maradsz távol attól, ami tilos, Sátán eljön hozzád, és próbálja a tettedet elfogadhatóvá tenni a szemedben, mondván: „Ez nem is igazán kötelező”, vagy: „Ez igazából nem is tilos”. Eztán addig vitatkozol saját magaddal, amíg el nem hiszed, hogy téged semmilyen felelősség nem terhel, és nem is fogsz büntetést kapni. De vigyázz, jól vigyázz. Allah tudja, hogy mit rejt a szívek titka. Vigyázz, nehogy valami módon a Sátán szerezzen meg magának.


Ne tévesszenek meg a mulandó, evilági ajándékok, amelyekkel Allah áraszt el


Lehet, hogy sok mindent szerzel ezen a világon, még akkor is, ha sorozatosan bűnöket követsz el. Ne hidd, hogy ez bizonyíték arra, hogy bűneidtől függetlenül helyes úton jársz. Lehet, hogy épp az ellenkezője igaz. Lehet, hogy Allah engedi, hogy lépésről lépésre a veszted felé haladj. Allah Küldötte (Allah dicsérete és békéje legyen vele) azt mondta:

„Ha látod, hogy Allah megad valakinek mindent, amit szeret ezen a világon, még akkor is, ha közben bűnöket követ el, akkor tudnod kell, hogy ez az ember lépésről lépésre halad a pusztulás felé.”

(Feljegyezte Ahmad és mások, Szahih al-Dzsami #561)

A világ egyik szabálya, amelyet Allah rendelt el, az, amit a Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) társa, Abdullah ibn Maszud így határozott meg: „Bizony, Allah ad világi dolgokat azoknak is, akiket szeret, és azoknak is, akiket nem szeret. De hitet és vallást csak annak ad, akit szeret.”

Elveszíteni a reményt Allah Kegyelmében


Allah, az Áldott és Legmagasztosabb, azt mondta:

„Mondd: Ó, szolgáim, akik túllépik a határt a vétkekben saját maguk ellen, ne mondjanak le Allah kegyelméről. Bizony, Allah megbocsát minden bűnt. Bizony, Ő a Megbocsátó, az Irgalmas.”

(Korán, 39:53)

Mohammed Thahlawy: A Paradicsomba vezető út című könyve alapján