Az ideális muszlim nő 11. rész - Allahhoz való hűség

cikk5

Allahhoz való hűsége

A muszlim nő vallási identitása abban nyilvánul meg, hogy kizárólag csak Allahnak engedelmeskedik. Az Allahnak való hűség pedig előbbrevaló a hozzá legközelebb állóknál: férjénél és apjánál is. Ennek a hűségnek a megtestesítését látjuk a Próféta feleségének Ramlahnak (Allah Legyen Elégedett Vele) az életében, aki Habíbah édesanyja és Abu Szufján lánya volt (Abu Szufjan volt Mekkah őrzője, és a bálványimádók vezetője). Ramlah a Próféta (Béke és Áldás Legyen Vele) unokatestvérének Ubajdullah ibn Dzsahs al-Aszadinak) volt a felesége, Ubajdullah pedig aki Zaynabnak, a Próféta feleségének volt a fiútestvére, és áttért az iszlámra feleségével együtt, míg édesapja, Abu Szufyan továbbra is hitetlen maradt. Ramlah és a férje Abesszínába költöztek az első muszlim kivándorlókkal együtt. Apját pedig Mekkában hagyta, a dühtől forrongva, hogy lánya muszlim lett és ő nem tud utána menni.



Azonban ennek a türelmes muszlimának az élete nem volt problémáktól mentes. Sajnos férje Ubajdullah elhagyta az iszlámot, és az Abesszínekhez csatlakozva keresztény lett. Próbálta ugyan feleségét is rávenni a hitehagyásra, de ő ellenált, és állhatatos maradt a hitében. Életet adott lányának, Habíbának, és attól fogva Umm Habíbaként ismerte mindenki. Visszavonultan élt az emerektől, és azt hitte, bele fog halni az őt ért csapások miatt érzett szomorúságba és bánatba. Egyedül volt a lányával egy idegen földön, és megszakadt minden kapcsolata apjával és férjével is. Gyermekének édesapja immár keresztény lett, nagyapja pedig abban az időben bálványimádó volt, az iszlám ellensége, és kihirdette, hogy teljes erőbedobással kell harcolni a Próféta és a vallása ellen, vagyis mindaz ellen amiben Umm Habíbah hitt, és követett.

allahu


Sehogyan sem tudott szabadulni fájdalmától és bánatától, csakis a Próféta (Béke és Áldás Legyen Vele) gondoskodásával, aki pedig inkább kevesebbet aludt csakhogy törődni tudjon a kivándoroltakkal és ellenőrizze, hogy nem szenvednek e hiányt valamiben. Üzent a Négusak, hogy elrendezze házasságát Umm Habíbával, Abu Szufján lányával, aki az ő földjére vándorolt, ahogyan le van írva a Szírah könyvében és a történelemben. Így lett Umm Habíbah, Abu Szufján lánya egy a „Hívők anyjai” közül.

Múlt az idő, és ahogy egyre közeledni látszott a Mekkába való bevonulás, a kurajsiak fenyegetettsége (akik megszegték az al-Hudaybiyah-i megállapodást) egyre nyilvánvalóbbá vált. Vezetőik találkoztak és felsimerték, hogy Mohamed (Béke és Áldás Legyen Vele) soha nem hagyná annyiban árulásukat, sem pedig nem fogadná el azt a megaláztatást, amit neki okoztak. Ezért megegyzetek abban, hogy követet küldenek Medinába, hogy ő tárgyaljon Mohamed prófétával (Béke és Áldás Legyen Vele), valamint hogy megújítsa és kiterjessze a Mohameddel (Béke és Áldás Legyen Vele) kötött megállapodást.

A férfi, akit erre a feladatra kiválasztottak, Abu Szufján ibn Harb volt. Abu Szufján elment Medinába, és nagyon ideges volt, hogy Mohameddel (Béke és Áldás Legyen Vele) kell találkoznia. Azután azonban eszébe jutott, hogy a Próféta háza népében van a lánya is, ezért beosont a házába és megkérte, hogy segítsen neki elérni amiért jött.

Umm Habíbah (Allah Legyen Elégedett Vele) nagyon meglepődött azon, hogy a házában láthatja apját, mivel azóta nem látta, hogy Abesszínába vándorolt. Megdöbbenve felállt, és nem tudta mit tegyen, vagy mit mondjon.

Abu Szufján észrevette, hogy váratlan megjelenése miatt a lánya szinte sokkot kapott, ezért engedélyt kért tőle, hogy leülhessen, és odament az ágyhoz, hogy leüljön rá. Meghökkent, mikor látta, hogy lánya sietve felhajtja a matracot. Azt mondta: „Ó lányom, nem értem. Ez a matrac nem elég jó nekem, vagy én nem vagyok elég jó neki?” Ő azt felelte: „Ez Allah Küldöttének (Béke és Áldás Legyen Vele) a fekvőhelye, és te egy bálványimádó vagy, ezért nem akarom, hogy leülj rá.”

Ramlah bint Abu Szufján megerősítette Allah iránti hűségét. Nem érzett megbánást érdemtelen férje miatt, aki eladta a vallását az evilágért. Állhatatos maradt a hitében, elviselte a nyomorúság és a magány fájdalmát egy idegen földön ahol pedig a legnagyobb szüksége lett volna egy férjre, hogy megvédje őt és gondoskodjon a lányáról. Allah a Bőkezű Adományozó, kárpótolta Ramlah bint Abu Sufján-t a legjobb dologgal, amire egy nő vágyhatott abban az időben, és a Próféta (Béke és Áldás Legyen Vele) feleségévé tette, aminek eredményeképpen az egyik lett a “hívők anyjai” közül.

Még a sokk, hogy több év után olyan váratlanul találkozott apjával, sem felejtette el vele Allah és Küldötte iránti hűségét. Elhúzta a Próféta matracát az apja elől, mert ő káfír (az Egy Istent tagadó) volt, és nem akarta hogy beszennyezze azzal, hogy ráül. Ilyen annak a muszlimának a viselkedése aki büszke a vallására: nem ad helyet a régi törzsi rendszernek, és lelke telve van az egyedül Allahba és vallásába vetett hittel.

A történelem során a muszlim nőknek a vallási identitásuk iránt érzett büszkeségük adott erőt és elszántságot ahhoz, hogy ellenálljanak a kísértésnek. Ugyanez az érzület óvta meg őket attól, hogy a hitetlenek erőfeszítései vagy más hazugságok legyőzzék őket (mindegy milyen erősek is voltak azok). A muszlim nők lelke a hit olthatatlan tüzével volt tele. Ugyanezt fedezhetjük fel a fáraó feleségének kitartásában is, aki mit sem törődve azzal, hogy a férje milyen bűntetéseket mér rá a hite és imái miatt, ellenszegült az egész akkori világnak amiben élt minden kísértésével és gyönyöreivel együtt:

"Allah példának állította a hívők elé Fáraó feleségét. Emlékezz arra, amikor azt mondta: "Uram! Építs nekem egy házat nálad a Paradicsomban és ments meg engem Faraó cselekedetétől és ments meg engem a kegyetlen néptől!"" (Qur’an 66:11)

Allah tetszését keresni és azon dolgozni, hogy az Ő szava legyen a legelső mindenek felett, minden más célnál és törekvésnél fontosabb. Az igazi muszlima soha nem felejti el ezt az igazságot, és ahogyan múlik az idő, vallása iránt érzett büszkesége, Isten által elrendelt kivételes életmódja iránt érzett odaadása és Allah iránti hűsége nőttön nő.

Örömet lel mindabban, ami megengedett, és tiltja mindazt, ami bűn

Az a muszlim nő, aki megérti az iszlámot, a következő aya-t olvassa:

"A hívő férfiak és a hívő nők egymás gyámolítói. Azt parancsolják meg, ami helyénvaló, és azt tiltják meg, ami elvetendő. Elvégzik az imádságot, zakátot adnak és engedelmeskednek Allahnak és a küldöttének. Allah irgalmas lesz hozzájuk. Allah Büszke és Bölcs." (Qur’an 9:71) – amit Allah 1400 évvel ezelőtt nyilatkozatott ki. Ezzel pedig intellektuálisan és társadalmi státuszát tekintve magasabb rangon találja magát mint bármelyik nő bármelyik népből azelőtt. Az iszlám kimondta, hogy a nők teljes jogú emberi lények, jogilag kompetensek, és függetlenek. Tulajdonlási, vásárlási, eladási és házasulási ügyeknél nincs különbség a férfiak és a nők között. Ez pedig korábban addig egyetlen népnél sem volt így, mert ott a nőket inkább a férfiak birtokainak tartották. A nők az ő irányításuk és gyámságuk alatt álltak. Ez az aya (A hívő férfiak és a hívő nők egymás gyámolítói…) fölemeli a nőt a férfi partnerévé, amelyben a kölcsönös barátság és a hűség mellett együtt lelik örömüket a megengedett dolgokban, és titják meg ami helytelen. A nők a férfiakkal egyformán felelősek hogy teljesítsék ezt a kötelességet, mivel mind a kettejük feladata, hogy benépesítsék és műveljék a Földet, és hogy Allahot imádják benne.
Az iszlám megmentette a nőt attól, hogy csupán a férfi ingó vagyonaként tekintsenek rá, ami a korábbi gyakorlatban a férfinak okot adott arra is, hogy a nő számára élet és halál ura lehessen.
Azzal, hogy az iszlám rábízta a nőre, hogy élvezze mindazt ami jó és tiltsa a rosszat, a történelem során először láthatunk példát arra, hogy nő is adhat utasításokat.
Az iszlám kimondta, hogy Allah szemében mindkét nem egyformán méltó a kegyelemre, és egyformán alkalmas arra, hogy Őt imádja. Sok bizonyíték van erre a Qur’an-ban és a Szunnában.
Történelmünk telis-tele van olyan nőkkel, akiknek a szavai és cselekedetei tükrözik nemes iszlám személyiségüket. Az igazat beszélték, mert érezték, hogy felelősségük van Allah előtt, és nem féltek sohasem.

29syria.xlarge1


A muszlim nő jelleme érettségének és szilárdságának (ill. annak, hogy szabadon kifejezheti véleményét) az egyik példája az a nő, aki hangot adott kritikájának amikor ‘Umar ibn al’Khattab khalifát hallotta amint az megtiltotta a túlzottan nagy hozományt és javasolta, hogy limitálják azt egy bizonyos összegre. Ez a nő felállt és azt mondta, “Nincs jogod ezt mondani, Ó ‘Umar!” Ő azt kérdezte, “Miért nincs?” Erre azt a választ kapta, “mert Allah azt mondja:

"Ha egy új feleséget egy másik helyére akartok cserélni, és közülük bármelyiküknek is egy qintart jegyajándékot adtatok korábban - ne vegyetek vissza belőle semmit! Vajon visszavennétek azt gyalázatra és nyilvánvaló vétekre?!"
(Qur’an 4:20)

Umar azt mondta: "Ennek a nőnek igaza van, a férfinek pedig nincs."
Umar a Khalifah hallgatta a nőt, és amikor nyilvánvalóvá vált, hogy igaza van, beismerte azt. Így ez a muszlim nő volt az első történelmi példa arra, hogy egy államfőt kritizált valaki. És akit kritizált nem akárki volt, hanem Perzsia és Bizánc meghódítója, korának rettegett uralkodója, az igaz útra vezetett Khalifah. Ez a muszlim nő pedig nem kritizálhatta volna ha nem értette volna az iszlámot annak teljes mélységében, hiszen ez a vallás adott neki jogot arra, hogy szabadon kifejezhesse véleményét, és ugyanakkor kötelezte is arra, hogy örömét lelje a jóban, de tiltsa a rosszat.

Gyakran olvassa a Quran-t

Annak érdekében, hogy az engedelmesség, a becsületesség és a taqwa (Istenfélelem) magas szintjét elérje, a muszlim nőnek muszáj útmutatást keresnie Allah szent könyvében. Olvasnia kell a Quran-t rendszeresen, megfelelően recitálni azt, és elgondolkodni az aya jelentésén. Akkor talán eljut mind az értelméhez mind pedig az érzelmeihez a jelentése és a szíve és lelke is telve lesz a tiszta útmutatás fényével. A muszlim nőnek elég az, hogy tudja milyen rangot kap Allahnál az, aki olvassa szent könyvét. A Próféta (Béke és Áldás Legyen Vele) sok hadíszban jellemezte az ilyen embereket. Ezért az igaz muszlimának olvasnia kell a Koránt amikor csak lehetősége van rá. Éjjelei és nappalai pedig Korán recitálással, és annak jelentésén való elgondolkodással telnek. A Próféta (Béke és Áldás Legyen Vele) azt mondta:
„Az igazhívő, aki olvassa a Koránt, hasonlatos a mandarinhoz, amelynek kellemes az illata, és jó az íze is. Az igazhívő, aki nem olvassa Koránt, hasonlatos a datolyához, amelynek ugyan nincs illata, de jó az íze. Az a képmutató, aki olvassa a Koránt, hasonlatos a csipkebogyóhoz, amelynek kellemes az illata és rossz az íze. Az a képmutató, aki nem olvassa a Koránt, hasonlatos az egreshez, amelynek nincs illata, és keserű az íze”.

„Olvassátok a Koránt, mert az a Feltámadás Napján közbenjáróként fog megjelenni azokért, akik olvassák”

Aki hozzáértően olvassa a Koránt, az együtt van (egy fokozaton van) a megtisztelt, és istenfélő feljegyzőkkel (angyalokkal), annak pedig, aki akadozva olvassa a Koránt, és olvasása nehézséget okoz neki, kétszeres jutalom jár”

quraniskola



Mindezek ismeretében lehetséges-e az, hogy a jó muszlima nem olvassa a Koránt? Legyen bármilyen elfoglalt is háztartásbeli, anyai vagy feleségi kötelezettségeivel. Elhanyagolhatja-e a Koránt ezzel megfosztva magát annak áldásaitól, és mindattól a jutalomtól, amit Allah készített neki ezért elő?

Mindent összevetve, ilyen az igaz muszlim nő Urával szembeni magatartása: mély hite van Allahban (alá veti megát Allah akaratának; őszintén imádja Őt; minden parancsának engedelmeskedik és ügyel  a tiltásaira; megérti mit jelent Allah igaz szolgájának lenni, azon munkálkodik, hogy Allah vallását támogassa; büszke vallási identitására, mindez pedig abból adódik, hogy megérti az emberi lét célját ebben az életben). Ahogyan Allah a Koránban mondja:

"A dzsinneket és az embereket azért teremtettem, hogy engem szolgáljanak" (Qur'an 51:56)

Forrás: Dr. Muhammad Ali al-Hashimi - The Ideal Muszlimah

angol nyelvből fordította: Kareemah testvérünk

Vissza a tetejére

Elérhetőségeink