Az ünnepi ima (Szalátul-íd) leírása

unnepi-imaAz ünnepi (íd) ima kötelező, de ez olyan kötelesség, hogy ha néhány muszlim elvégezte, akkor a többi muszlim fel van mentve e kötelesség alól. As-Sáfii és Málik szerint az íd ima nyomatékos Szunna. Lényege ugyanaz, mint a napi imáknak, a hatása pedig megegyezik a közösségi imáéval. Ez egy évenkénti összejövetel. Két ilyen ünnep (íd) van. Az első a böjt végi ünnep, a Ramadan-havi böjt végeztével. A második az áldozat ünnepe, ez a Hadzs (zarándoklat Mekkába) befejezését követi.

Az ünnepi imának kiemelkedő lelki és erkölcsi jellemzői mellett egyedülálló tulajdonságai vannak:
– Mindegyik íd a muszlim egyén teljesítményének ünnepe, már ami az Isten szolgálatát illeti (lásd: böjt, zarándoklat).
– Mindegyik íd hálaadó ünnep, mikor a muszlimok összegyűlnek és testvéri, boldog hangulatban adnak hálát Istennek, amiért segített nekik beteljesíteni lelki kötelezettségeiket az íd eljöveteléig.

Az íd-ima elvégzése:

1. Minden hívőnek (férfi, nő – akkor is, ha menstruál vagy ha gyermekágyas –, öreg, gyerek) nagyon ajánlatos elmennie az íd-imára.
2. Mecsetben vagy gyülekezőhelyen lehet végezni.
3. Az ünnepi ima ideje napfelkelte után van, a déli ima előtt. Ezen belül a zarándoklati ünnepi ima ideje előbb van, mint a Ramadán utáni ünnepi ima.
4. Sem az azán, sem az ikáma nem hangzik el.
5. Két rakából áll, és ugyanúgy végzendő, mint a reggeli imánál leírtuk, azzal a különbséggel, hogy:
– Az imám az első rakában az első takbir (Allahu akbar!) után még hatszor mondja a takbirt, miközben kezeit a füleihez emeli. A 7. takbir befejeztével, jobb kezét a balra téve, kezeit összeteszi a mellkasán, mint más imában, utána hangosan mondja a Fátihát és a Korán-részletet.
– Az első raká végén az imám feláll a másodikhoz, mondván „Allahu akbar!” Ezután megismétli négyszer, és folytatja az imát a szokásos módon.
Az imádkozók mindenben követik az imámot, lépésről-lépésre, de halkan mondják a takbirt az imám után.
6. A két rakából álló ima után az imám beszédet mond, amit ajánlatos hallgatni. A beszéd nagy részét a figyelmeztetés és a buzdítás képezi, akárcsak a pénteki khutbában, és ugyanúgy végzendő, mint a pénteki beszéd. Az ünnepi beszéd közben sok takbir hangzik el.
7. Sem ima előtt, sem utána nincs ajánlatos két raká.
8. Aki lekési az ünnepi imát, a khutba után pótolhatja, és aki a Tasahudot eléri, az elérte az ünnepi imát, és ugyanúgy fejezi be az imát, ahogy fent említettük.

 

A takbirról:

– A takbir az ünnepi napokban Szunna. A Magasztos Allah azt mondta a Ramadán utáni ünneppel kapcsolatban:

„Töltsétek hát be [az előírt napok] számát és magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz úton vezérelt benneteket! Talán [még] hálásak lesztek.” (Korán 2:186),
és a zarándoklati ünneppel kapcsolatban: „Emlékezzetek meg Allahról meghatározott számú napon!” (Korán 2:203)
– A takbir szövege: „Allahu akbar, Allahu akbar, lá iláha illa Allahu, Allahu akbar, Allahu akbar, va lilláhi alhamd.”
– A takbir a Ramadán utáni ünnepen Ramadán utolsó napjának naplementéjétől kezdődik az ünnepi beszéd kezdetéig.
– A takbir a zarándoklati ünnepen a Zarándoklati hónap 9. napjától 13. napjáig tart.
– Ajánlatos a férfiaknak sokszor és hangosan mondani a takbirt mindenhol és mindenkor: a piacokon, az utcákon, a mecsetekben, és a házakban. A nőknek pedig ajánlatos halkan mondaniuk.


Megjegyzés:

– Ajánlatos ghuszlt végezni, a legszebb ruhában menni a mecsetbe, sziuákat és illatszert használni (a férfiaknak).
– Ajánlatos ünnepelni, egymást üdvözölni, egymásnak megbocsájtani és fohászkodni.
– Ajánlatos más úton menni a mecsetbe, és más úton visszajönni, hogy minél több emberrel találkozzunk, és üdvözöljük őket.
– Ajánlatos datolyát enni vagy reggelizni a Ramadán utáni ünnepi ima előtt. A zarándoklati ünnepen pedig ajánlatos az ima után enni lehetőleg a saját áldozati állat húsából.
– Ha egy napra esik a pénteki és az ünnepi ima, akkor csak annak kell imádkoznia a pénteki imát, aki nem imádkozta az ünnepit, de ha valaki akarja, imádkozhatja mindkettőt. Az imámnak ajánlatos a pénteki imát megtartani azok számára, akik szeretnék a pénteki imát is imádkozni, vagy azoknak, akik nem imádkozták az ünnepi imát.