A közösségben végzett ima erősíti a szövetséget, a szeretetet, a testvéri érzéseket a muszlimok között, s hatalmas összeforrott tömeggé teszi őket, mert amikor összegyűlnek, s közösen fordulnak őszinte hittel az Uruk felé, s elvégzik a meghajlásokat és leborulásokat Őelőtte, az egységbe vonja a szívüket, s ez erősíti a testvéri érzést bennük. Továbbá az ima a maguk közül választott vezető iránti engedelmességre is tanít, valamint a rendre, a szervezettségre és az időpontok pontos betartására is. Ugyanakkor a vigasz, az egymás iránti könyörület, az egyenlőség és az összeforrottság érzését is felébreszti. A gazdagok a szegényekkel, a magas beosztásúak az alacsony rangúakkal, egymás mellett állnak és nincs közöttük különbség. Az ima során nincsenek rangok, beosztások, nincs nemes és pór.

1. A nőknek megengedett, hogy elmenjenek a mecsetbe és részt vegyenek a közösségi imán, azzal a feltétellel, hogy illendő ruházatban jelennek meg és elkerülik a szépítkező szerek és az illatszerek használatát. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ne tiltsátok el Allah szolganőitől Allah házait (a mecseteket)” (Abu Dávúd), de ha otthon végzik el az imát, az jobb nekik.

2. Ha a mecsetbe megy valaki, akkor nyugodtan kell odamennie, nem szabad sietnie, attól tartva, hogy lemarad az imádkozásról vagy annak kezdetéről. Amennyit elért az imából, azt imádkozza, amit pedig lekésett, azt pótolja be.

3. Az már közösségi imának számít, ha ketten együtt imádkoznak, akkor is ha az egyikük gyerek vagy nő. Ilyenkor az egyik vezeti az imát és a másik követi, de minél többen végzik az imát, annál jobb.

4. A nagyon erős eső, erős hideg, a félelem, az étel tálalása és a szükséglet visszatartása olyan okok, amelyek miatt a közösségi imát el lehet hagyni.

5. A Szunna imák közül a Ramadán havi Tarávíh imát ajánlatos a közösséggel együtt végezni.

Ki lehet imám?

Az imám az, aki a közösségi imát vezeti. Ahhoz, hogy valaki imám lehessen, az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell rá:
– muszlim,
– szellemileg ép,
– nincs olyan betegsége, ami ebben akadályozná (pl.: vizelettartási képtelenség stb.).
Az a legjogosultabb személy az ima vezetésére, aki legtöbbet tud a Koránból.
Ha ugyanannyit tud mindenki, akkor: aki a legtöbbet tud a szunnából (a vallásról).
Ha mindenkinek egyforma a tudása, akkor: aki előbb lett muszlim.
Ha egyszerre lettek muszlimok, akkor: a legidősebb.
Ha valakinek a lakásában imádkozunk, a legjogosultabb arra, hogy imám legyen: a házigazda.
Ha közösségi helyen imádkozunk: a közösség vezetője.

Imámmal való imádkozás:

Az imámnak ajánlatos rövid idézetet olvasnia a Koránból, különösen ha ok is van rá. Ahogyan Anasz bin Málik mondta: „Egyszer a Próféta (béke legyen vele) rövidítette a reggeli imát. Kérdezték az emberek: Miért rövidítettél ó, Allah küldötte? Mondta: – Hallottam egy gyerek sírását és azt gondoltam, hogy az anyja velünk imádkozik, ezért szabadítani akartam az anyát.” (Ahmed) és így szólt a Próféta (béke legyen vele): „Mindig úgy kezdek az imához, hogy hosszúra szeretném nyújtani. Ám ha közben hallom egy kisgyermek sírását, akkor hát rövidítem az imát, mert tudom, mennyire rossz ezt az anyának hallani.” (al-Buhári)

Kötelező követni az imámot és tilos megelőzni. Ezért mondta a Próféta (béke legyen vele): „Az imám azért rendeltetett nektek, hogy kövessétek! Ne különbözzetek össze hát rajta! Ha azt mondja: „Allahu akbar!”, mondjátok ti is, ha meghajol, hajoljatok meg ti is, és ha azt mondja: „Szemial-lahu limen hamidah” [Allah hallja azokat, akik magasztalják Őt.], mondjátok: „Rabbana va lakal-hamd” [Istenünk, Tiéd a dicsőség és a hála], ha leborul, boruljatok le ti is, és ha ülve imádkozik, akkor ülve imádkozzatok!” (al-Buhári, Muszlim)
Az imám által vezetett imában [mögötte] a hallgatás az imám követésének teljességéhez tartozik. Ezért mondta a Próféta (béke legyen vele): „Az imám azért rendeltetett nektek, hogy kövessétek! Ne különbözzetek hát össze rajta! Ha azt mondja: Allahu akbar, mondjátok ti is! És ha meghajol, akkor ti is, és ha leborul, akkor ti is...” (al-Buhári, Muszlim)

Volt idő, amikor az imám mögött imádkozónak megengedett volt hangosan recitálni az imában. „Egyszer a reggeli imában Allah küldötte (béke legyen vele) nehezen recitált. Amikor befejezte, azt mondta: Ti olvastatok az imám után? Felelték: Igen. Gyorsan olvastunk ó, Allah küldötte! Mondta a Próféta (béke legyen vele): Ne tegyétek, csak ha a Fátihát olvassátok. Mert nem fogadtatik el annak az imája, aki nem olvassa a Fátihát!” (al-Buhári) Ezután tiltotta az olvasást a hangos imában, és elegendő volt hallgatni. Így szólt a Próféta (béke legyen vele): „Akinek van imámja, akkor az imám olvasata olvasat neki is.” Ez a hangos imára vonatkozik. A halk imában a Próféta (béke legyen vele) jóváhagyta az olvasást. Azt mondta Dzsábir: „Szoktunk olvasni az imám mögött a déli és a délutáni imában. Az első két rakában a Fátihát és szúrát, s az utolsó kettőben csak a Fátihát.” (Ibn Mádzsa) De nem szabad hangosan olvasni a halk imában, nehogy a másik belezavarodjon a saját olvasásába. „Az imádkozó az Istenével beszél. Ezért azt válassza, amit mond Neki, és ne olvassátok hangosabban a Koránt, mint a másik.” (al-Buhári) Egy másik hagyományban: „Amikor egyszer a barátaival imádkozta [a Próféta (béke legyen vele)] a déli imát, azt mondta: – Ki olvasta [azt, hogy]: Szebbih iszma rabbikal álá? (megnevezte a szúrát). Felelt egy férfi: Én, de csakis jószándékkal tettem. Erre azt mondta a Próféta (béke legyen vele): Tudtam, hogy egy férfi velem olvasott és ő zavart ezzel.” (Muszlim) Még azt is mondta a Próféta (béke legyen vele): „Aki egy betűt olvas Allah könyvéből, az kap egy jópontot és minden jópontnak a tízszeresét. Nem azt mondom, hogy az alif – lám – mím egy betű. Hanem azt mondom, hogy az alif egy betű, a lám egy betű és a mím is egy betű!” (at-Tirmidi)

Ha valaki olyan imára érkezik meg, ami már elkezdődött, akkor az első takbirt (Allahu akbar-t) mondja, és vegye fel azt a pozíciót, amelyben az imámot találja. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Ha eljöttök az imára, és mi már leborultunk, akkor boruljatok le, és ezt ne számítsátok rakának, aki elérte a meghajlást, elérte a rakát(28)” (Abu Dávúd, al-Hákim)

Hol áll az imám?

Ha az imádkozók férfiak (|), akkor sorokba rendeződnek, arccal a Kába felé fordulva és az imám (II) egyedül az első sor előtt áll. (1)
Ha férfiak és nők (/) együtt imádkoznak, akkor a nők a férfiak mögött helyezkednek el, szintén sorokban. (2)
Ha két férfi együtt imádkozik, akkor az imám jobbjára álljon a másik, vele egy sorban (3); és ha jön egy harmadik, akkor úgy alkossanak külön sort, hogy az imám egyedül a sor előtt álljon (4).
Ha egy férfi és egy nő együtt imádkozik (csak rokonok lehetnek –mahram jelenlétében –, ill. férj és feleség), akkor a férfi legyen az imám és a nő mögötte álljon (5), és ha jön egy férfi, akkor az imám jobbjára álljon, és a nő maradjon mögöttük (6).
Ha az imádkozók nők, akkor az imám az első sor közepén áll, egyvonalban a többiekkel (7). Ha az első sorban páros számúan vannak, akkor az imám úgy helyezkedik, hogy tőle balra eggyel kevesebb imádkozó álljon, mint tőle jobbra (8).

Megjegyzés:

– Ha valaki bement a mecsetbe, miközben már elkezdődött az ima, akkor álljon a sorba, ha nem tud, akkor próbáljon az imám jobb oldalára állni; ha nem tud, akkor várjon addig, amíg érkezik valaki, aki imádkozik vele, és ha nem talál ilyet, akkor egyedül imádkozzon, miután az imám befejezte az imát! (Fat. 2601)
– Lehet imádkozni kötelező imát olyan imám mögött, aki Szunna imát végez. „Muád bin Dzsabal imádkozott a Prófétával (béke legyen vele), majd hazaérve az otthoniak imámja volt.” (al-Buhári, Muszlim)

Ha az imavezető hibázik:

Kötelezővé tette a Próféta (béke legyen vele) azt, hogy ha az imám hibázna, akkor a mögötte állónak ki kell javítania. „A Próféta (béke legyen vele) imádkozott, és hibázott (kifelejtett valamit). Miután befejezték az imát, megkérdezte Ubay-tól (a Próféta egyik kortársa): – Te velünk imádkoztál? Ő azt felelte: – Igen. – Akkor miért nem javítottál ki? – kérdezte Mohamed Próféta (béke legyen vele)” (Abu Dávúd) Egy másik hagyományban a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Bizony én ember vagyok, és ugyanúgy felejtek, mint ti. Ezért ha elfelejtek valamit, akkor emlékeztessetek.” (Szahih al-Dzsámi)
Ha az imám hibázik, és ezt egy férfi veszi észre, akkor mondja hangosan: „Szubhánallah”. Azonban, ha egy nő veszi észre, akkor kétszer üssön a jobb tenyerével a bal kézfejére.

(28) Ebben van bizonyíték arra, hogy a meghajlás elértétől érvényes a raká.