A feledékenységi leborulás (Szudzsúd asz-sszahu)

A feledékenységi leborulás elrendelt azok számára, akik az imájukban valamit elfeledtek; valami olyat, amit a Próféta (béke legyen vele) megtett vagy megparancsolt. Két leborulásból áll, Tasahud nélkül. Minden egyes leboruláskor „Allahu akbar”-t mondunk és köszönéssel zárjuk (a második leborulás után).

Elvégezhetjük az imából való elköszönés előtt vagy után, de a legjobb a következőket figyelembe venni:

– Ha feledékenységből mulasztottunk el kötelező imaelemet és azonnal nem vesszük észre a mulasztást, akkor az egész rakát pótolni kell, és ima végén az üdvözlés után még két leborulást kell végezni (feledékenységi leborulás), ha viszont azonnal rájöttünk a mulasztásra, akkor pótoljuk ezt azonnal, és az ima végén az üdvözlés után még két leborulást kell végezni.
– Ha több imaelemet imádkoztunk, mint kellett volna, akkor az imánk végén az üdvözlés után még két leborulást kell végezni (feledékenységi leborulás).
– Ha a Tasahud első részének ülését (két rakánál hosszabb imák esetén a 2. raká végén), vagy valamelyik Szunna elemet felejtettük el, akkor az imánk végén az üdvözlés előtt még két leborulást kell végezni (feledékenységi leborulás), és nem kell ezt bepótolni akkor sem, ha azonnal eszünkbe jut.
– Ha nem tudjuk, hogy hány rakát imádkoztunk, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy már az ima végéhez értünk-e vagy még egy rakát kell imádkoznunk (és nem tudjuk eldönteni) akkor imádkozzunk még egy rakát (mindig a kevesebbet kell biztosra venni), és végezzük el az ima végén az üdvözlés előtt a két feledékenységi leborulást.

Megjegyzés:
– Ha nem teljesítettük az ima valamelyik feltételét (pl.: tisztaság, érvényes imaidő stb.), akkor érvénytelen az imánk és meg kell ismételni.
– Ha valamelyik Fard (kötelező) elemet szándékosan mulasztottuk el, vagy szándékosan többet tettük meg, akkor ugyanez a helyzet, érvénytelen az ima és meg kell ismételni.