Ha azt mondanánk, hogy nincs semmi szokatlan küldetésében, hiszen az saját szellemének produktuma, akkor tulajdonképpen isteni magasságba emelnénk őt. Ha a Prófétának ilyen igénye lett volna, abban az időben a föld népei, akik nem kételkedtek – mégpedig csupán saját elképzeléseik alapján – Krisnát Istennek, Jézust Isten fiának tekinteni, sőt a természeti erőket, tüzet, vizet, levegőt istenként imádták: kétségkívül hajlandóak lettek volna elfogadni istenként egy ilyen csodálatos embert. Azonban Mohamed (béke legyen vele) tanítása éppen ennek ellenkezője volt. Azt hirdette:

„Én éppen olyan emberi lény vagyok, mint ti. Semmit nem hoztam nektek saját indíttatásomból. Mindez Isten kinyilatkoztatása. Akármi is legyen a birtokomban, az az Övé. Ez a küldetés, amelyhez hasonlót az egész emberiség sem képes létrehozni, Isten tanítása, s nem az én saját szellemem szüleménye. Minden csodálatos mű, ami a szemetekben az én alkotásomnak tűnik, minden törvény, amit nektek adtam, minden szabály, amelyet felállítottam és tanítottam – egyike sem származik tőlem. Tudom, hogy én képtelen vagyok létrehozni ilyen dolgokat saját adottságomból és tudásomból. Csak azt teszem, amit Ő kíván. Amit Ő parancsol, azt hirdetem.”

Valóban milyen csodálatos, lelkesítő példája ez az igazságosságnak, őszinteségnek és becsületességnek! Egy hazug és képmutató ember megpróbál minden érdemet – még másokét is – saját magának tulajdonítani még akkor is, ha állításának hamissága könnyen bebizonyítható. Ez a nagyszerű ember azonban sohasem mondta magáénak érdemeit, még akkor sem, amikor senki sem mondhatott volna neki ellent, mert nem volt lehetőség inspirációja forrásának megismerésére.
Létezhet-e ennél szebb bizonyítéka a minden tekintetben abszolút őszinteségnek, jellemességnek és lelki nemességnek? Ki lehetne még olyan őszinte mint az, aki egyedülálló adományait és tehetségét egy titkos forrásból kapja, majd azonnal utal e megvilágosodás és ihlet eredetére? Mindezek a tények arra a következtetésre vezetnek, hogy az ilyen ember Isten igaz küldötte.
Ilyen volt tehát Mohamed Próféta (béke legyen vele). A legritkább tehetséget birtokolta, az erkölcs és jóság mintaképe, az igazságosság és szavahihetőség szimbóluma. Isten nagyszerű követe volt, az Ő küldötte az egész világ számára. Élete és gondolkodása, becsületessége és nyíltsága, vallásossága és emberségessége, jelleme és támadhatatlan erkölcse, tanításai és művei – mindezek prófétasága megtámadhatatlan valódiságát bizonyítják. Aki életét és tanait előítélet nélkül tanulmányozza, meg kell, hogy állapítsa, hogy valóban Isten igaz prófétája volt, és a Korán, amelyet átadott az emberiségnek, Isten valódi könyve. Az igazság egyetlen előítéletektől mentes komoly kutatója sem kerülheti el ezt a következtetést. Ezért világosan kell látnunk, hogy egyedül Mohamed (béke legyen vele) által ismerhetjük meg az iszlám egyenes útját. A Korán és Mohamed Próféta (béke legyen vele) élő példája az egyetlen megbízható forrás, amely az emberek rendelkezésére áll Isten akaratának összességében való megismerésére. Mohamed (béke legyen vele) Isten küldötte az egész emberiséghez, és a próféták hosszú sora vele zárul le. Ő volt az utolsó próféta, és minden tanítást – amely Isten akaratából közvetlen kinyilatkoztatásként Mohamed (béke legyen vele) által az emberekhez került – Isten küldött le, s összefoglalásuk a Koránban és a Szunnában található. Az igazság keresőjeként bárki is törekszik arra, hogy igazi muszlimként Isten törvényeinek hű követője legyen, annak kötelessége, hogy Isten utolsó prófétájában higgyen, elfogadja tanításait, és azt a pályát kövesse, amit ő mutatott az embereknek. Ez az egyedüli helyes és igaz út az eredményhez és az üdvözüléshez.